A tárcavezető expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.  

A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.  

A miniszter kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint mondta: „az osztott képzés nagyon előnytelen volt”, a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.

A javaslat pontosan fogalmazza meg az orvosolandó problémákat
    
Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat jól fogalmazza meg a felsőoktatás területén orvosolandó gondokat, feladatokat. Példaként említette, hogy a különböző intézményekben a magas lemorzsolódási arányt mindenképpen csökkenteni kell, ehhez szükséges, hogy a bemenetnél a kiválasztás magas szintű legyen.

Álláspontja szerint a felsőfokú szakképzés egy részét át kell helyezni a főiskolákra, a szakképző intézményeknek nagyobb feladatot kell vállalniuk a jövőben a felnőttképzésben. Szükséges a természettudományos, műszaki képzés fejlesztése, ezen területek keretszámainak növelése.

A kereszténydemokrata szakpolitikus a felsőoktatási intézményhálózat átalakítását is fontos feladatnak nevezte, vannak intézmények, amelyek minimális létszámmal, kevés szakkal működnek, ezek életképessége megkérdőjelezhető. Fontos ugyanakkor a vidéki intézmények erősítése. Nagy gondot látott még a tanárképzésben, és kiemelte azt a pontot, amelynek értelmében a hallgatók egyéves gyakorlaton vennének részt. Alaptalannak minősítette ugyanakkor azt a vádat, hogy a humánszférát halálra ítélnék, a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez fokozottan igazítani kell – hangsúlyozta.  

Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a bolognai rendszerhez hozzá kellene igazítani az oktatott tananyag mennyiségét. Komplikált és összetett rendszer alakult ki, és megkérdőjelezhető az átjárhatóság is a különböző karok, szakok között – jelentette ki.

Az államilag finanszírozott képzésről a tapasztalatai jók – mondta a kereszténydemokrata politikus, kiemelve: arra ma is van lehetőség, hogy ha valaki költségtérítéses képzésben vesz részt és jól tanul, átkerüljön az állami keretbe. Aki viszont egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, az kerüljön át költségtérítéses körbe – mondta, és támogatta a tervezett szigorításokat. Megjegyezte még: annak nincs sok értelme, hogy van olyan szak, amelyet 20 helyen oktatnak.

Jobbik: szétverték a duális felsőoktatást

Balczó Zoltán a Jobbik első vezérszónoka azt mondta, hogy a bolognai folyamatot akkor vezették be Magyarországon, amikor rendkívüli mértékben nőtt a felsőoktatás résztvevőinek száma. Véleménye szerint a változtatás viszont szétverte a saját szereppel bíró főiskolákból és egyetemekből álló duális rendszert.

A képviselő, aki a duális képzés előnyeit ecsetelte elismerte, hogy annak visszaállítására intézményi szinten már nincsen lehetőség. Éppen ezért hangsúlyozta, meg kell becsülni azokat a főiskolákat, amelyek képzési formáik bővítésével előreléptek. Hozzátette, hogy a funkciók különbözőségét viszont újra meg lehetne teremteni.   

Balczó Zoltán tragikusnak tartotta, hogy a napvilágot látott tervek alapján 30 ezerre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyekre bejutó diákok számát. A politikus szerint a tehetséges, de rossz anyagi háttérrel rendelkező fiatalok így sokkal nehezebben jutnak majd be a felsőoktatásba.   

A párt következő vezérszónoka, Dúró Dóra annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslatból „süt a hatalomkoncentráció”. A politikus kiemelte, hogy amíg a köznevelési törvény azt célozza, hogy az iskolaigazgatókat központilag nevezzék ki, addig ez a jogszabály a rektorokkal tenné ugyanezt. Hozzátette, hogy az intézményi autonómia sérül azáltal, hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hoz majd döntést az egyesülésről. A képviselő szerint a paragrafus előrevetíti azt, hogy a kormányzat intézményi integrációra készül.      

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.     

Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok „Janus-arcúra”sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolónak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.  

A fideszes politikus nem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tömegében nyelvvizsgát tegyenek a diákok, akinek ez sikerül, azok általában különórára, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárnak meg a piacon. Azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.

MSZP: Magyarország érdekeit és a kormányprogram céljait sem szolgálja a felsőoktatási törvényjavaslat    

Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti állását, ezzel ellentétben.

Az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években.