Orbán Viktor az idei év komoly veszélyének azt tartja, hogy „Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz", szerinte Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás.



Ennek tárgya az – folytatta –, hogy sikerül-e „legyömöszölni a közép-európai országok torkán" egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között.

A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat – mondta.

A miniszterelnök e „brüsszeli támadás" kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hónapokban.

Orbán Viktor közölte: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a „brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat költöztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni".

Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi döntést 160 ezer migráns betelepítéséről, Magyarország – Szlovákiához hasonlóan – azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: „ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába".

A tavalyi évet a bevándorlás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen „milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyarország déli határainál". A magyar válasz az „ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás" volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja – mondta.

Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejleménye az volt, hogy először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása.

Brüsszelben világossá tették – folytatta –, hogy a külső határokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitárius szempontokhoz képest.

Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek száz százalékosan be kell tartania – mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai értelemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie.

Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, „a józan ész útjára léptek".

„Akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák", valójában az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azokat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében – állapította meg.

Ebből - mondta - azt következik, hogy „a déli határaink megvédése lehetségessé vált", sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok tartják a szavukat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz megvédeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, „az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni", amiről még nem döntött a kormány, de felkészült erre az eshetőségre.

A miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésben az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokokról is, amelyeket elfogadtak a brüsszeli csúcstalálkozón.

Jelezte, több ügyben is egyetértés volt, így például az EU versenyképesebbé tételéről, a kevesebb bürokráciáról és a nemzeti parlamentek jogalkotási szerepének megnöveléséről Brüsszellel szemben.

A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rendszerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és – mint mondta – fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépése eredményeképpen sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed.

Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Britanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érintsék: „aki fizet valamilyen szociális ellátásért (...), annak jár továbbra is, ami eddig" – fejtette ki a kormányfő.

Az igazi vita a járulékot nem fizető harmadik országbeliek ellátása körül volt – folytatta Orbán Viktor, ismertetve: ezeket sem lehet elvenni, csak megfelelő indoklás és külön döntés után egy ideig felfüggeszteni.

Kijelentette: azokat a juttatásokat is sikerült megvédeni, amelyekért egyébként járulék alapon nem fizettek az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók.

A miniszterelnök fontos eredménynek nevezte, hogy a tervezett módosítások nem vonatkoznak az ingázókra.

A gyermekek után járó támogatások ügyében azt közölte: ezeket szintén nem lehet elvenni, de ha a gyermek nem a munkavégzés helyén, vagyis nem Nagy-Britanniában él, akkor az utána járó támogatást indexálni lehet, így a juttatást annak az országnak a létfenntartási költségéhez igazítják majd, ahol a gyermek tartózkodik. Az adatok szerint Magyarország esetében körülbelül 220 ilyen érintett van – tájékoztatott.



Orbán Viktor fontos tanulságnak nevezte, hogy az európai uniós csúcson elért eredményeket Magyarország nem lett volna képes elérni Szlovákia, Csehország és Lengyelország nélkül.

A kormányfő kijelentette: „a magyar virtus" nem lett volna elegendő az elért eredményekhez, ahhoz az is kellett, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország kormánya végig közös álláspontot képviselt. Ezért köszönetet mondott a szlovák, a lengyel és a cseh kabinetnek.

Annyit változtattak az EU-n, amennyit szerződésmódosítás nélkül lehet, most már a britek döntenek arról, hogy tagok maradnak-e – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország megtiszteltetésnek érzi, hogy Nagy-Britanniával egy közösségben van, és örülne, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna.

Frakcióreagálások

A Jobbik elnök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, elutasítja a kvótát. Vona Gábor ismét szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról. A gyermekek után járó szociális juttatásokkal összefüggésben azt mondta, érdemes volna felvetni azt is, nem volna-e méltányos, hogy amikor Nyugatról Keletre jön egy multinacionális cég, a nyugati béreket fizesse a munkavállalóinak.

Schiffer András, LMP társelnök-frakcióvezetője szerint a tőke Európája helyett az emberek Európájáról kellene beszélni, s ennek szerinte ellentmond a brit megállapodás. Értékelése szerint ha az európaiak biztonságáról, jólétéről, szociális ellátásáról van szó, akkor az EU nem működik, viszont amikor a bankok érdekeiről van szó, akkor hatékonyak az unió intézményei.
    
KDNP: jó eredmények, de súlyos aggodalmak a folytatást illetően

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a múlt heti uniós csúcs jó eredménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően.

Harrach Péter a kormányfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben azt mondta: Európa határainak védelme és a schengeni megállapodás betartása reményt keltett, hogy a migrációs veszély csökkenni fog, de a betelepítési szándék ezt a reményt „eltüntette".

A kormánypárti képviselő kiemelte a közép-kelet-európai régió, az érdekeket jól képviselő V4-ek együttműködését, ami megmutatkozott Brüsszelben is.



Kitért arra is, hogy Magyarország egy éve küzd a migránsáradat megállításáért, ez „egy széllel szembeni küzdelem", és azt is jelenti, hogy sok konfliktust kell felvállalni az unióban is.

A frakcióvezető fontosnak nevezte a nemzetek Európáját, és rámutatott: számunkra is fontos, hogy egynél több fizetőeszköz létezik az unióban. A külföldiek foglalkoztatásával összefüggő juttatásoknál elérhető kompromisszumot sikerült kötni, és ez megvédi Magyarországot a munkaerő szabad áramlásának korlátozásától.
Harrach Péter – ellenzéki felszólalásokra reagálva – azt mondta: fontos nemzeti ügyekben nemzeti egységre lenne szükség, és bár ennek némi jelét látta, egészében véve hiányzott ez a szempont.
 

Az MSZP szerint az uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, és ehhez Orbán Viktor miniszterelnök asszisztált. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalásra reagálva szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi, jelentésekről adott hírt, holott ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós tagság nem csupán elvont értékeket jelent Magyarország számára, hanem „direkt" nemzetpolitikai érdeket. Kósa Lajos a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: ha nem lenne unió, nem lehetett volna a kettős állampolgárság intézményét bevezetni, ez az uniós keretrendszer nélkül Magyarország számára elérhetetlen lett volna.

A kormánypárti politikus azt mondta, reméli, Tóbiás József, MSZP-elnök vissza tud emlékezni, hogy az erről rendezett népszavazáson hogyan voksolt. Arról, hogy Magyarországon ne lehetne népszavazást rendezni, azt mondta: ennyire nem lehet feledékeny. Az uniós tagságról nem népszavazás döntött? – kérdezte.

Szóvá tette, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt Vona Gábor, Jobbik-elnök nem szavazta meg. Utalva a migrációval összefüggő tervezett alaptörvény-módosításra, megjegyezte, ha a Jobbik a magyar emberek biztonságát tartaná fontosnak, akkor támogatná azt.

A fideszes politikus szerint Schiffer András, LMP-frakció vezetője nem cáfolta meg önmagát, és nagy ívű hozzászólásában az uniós együttműködéstől az IKEA-adócsalásáig mindenről szó volt. Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy, az ingázókra nem vonatkozik a megállapodás, így Ausztria – szemben az elhangzottakkal – nem tud vérszemet kapni. Azt javasolta, tanulmányozza a szöveget, és akkor a félreértéseket el lehet kerülni.

Kósa Lajos hozzátette: az LMP-s politikus akárhányszor arról beszél majd, hogy széleskörű kivándorlás-válság sújtja Magyarországot, mert magyarok uniós országokban vállalnak munkát, mindig felhívja a figyelmét, teljesen félreérti az unió lényegét. Nem is érti, miért gondolja azt, hogy széleskörű perspektívát képvisel. Ha valaki az unió országaiban munkát vállal, az nem kivándorol, hanem él az unió, az európai polgárok jogaival – rögzítette.

Megjegyezte: majdnem hárommillió német dolgozik az unió területén, de nem Németországban.

Viszonválasz

Orbán Viktor: a kormány elismeri és támogatja azokat, akik külföldön vállalnak munkát

A kormányfő értékelése szerint az ellenzék rendszeresen megtámadja és negatív színben tünteti fel azokat a magyarokat, akik külföldön vállalnak munkát.

Orbán Viktor – miután napirend előtt beszámolt a múlt heti uniós csúcstalálkozóról, majd meghallgatta a frakcióvezetők reakcióját – visszautasította a külföldi munkavállalásra vonatkozó kritikákat, rámutatva: különböző emberek különböző okokból döntenek így és ebbéli jogukat nem helyes elvitatni.

Azt kellene inkább mondani – folytatta, hogy „nagyra becsüljük őket, hogy van bennük bátorság, elszántság meg kraft". Megjegyezte: az érintettek lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét. A kormány elismeréssel adózik azoknak, akik kockázatot vállalva Magyarországon kívül is megpróbálnak tenni családjuk boldogulása érdekében – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor megköszönte a KDNP és a Fidesz támogató hozzászólásait, az MSZP-nek viszont azt javasolta, hogy a brit népszavazás témakörében egyeztessen az európai szocialistákkal is, akik majd elmondják, hogyan kell értelmezni a megállapodást. „Ők nem lesznek ilyen udvariasak a tárgyi tévedésekkel szemben, mint ahogy mi vagyunk" – mondta Tóbiás Józsefnek címezve.

A bevándorlást érintő MSZP-s felvetésekre Orbán Viktor úgy reagált: ha a szocialisták lettek volna kormányon az elmúlt másfél évben, akkor ma több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen tartózkodna Magyarországon. „Ha a szocialisták politikáját fogadta volna meg a magyar kormányzat, akkor Magyarország ugyanolyan mértékig lenne kitéve a terrorveszélynek, mint ahogy Párizs ki volt téve és Magyarországon a nők ugyanúgy ki lennének téve a veszélynek, mint Köln városában voltak szilveszter éjszakáján" – hangoztatta Orbán Viktor.

Az EU-n belüli szakadást komoly kérdésnek ítélte és azt kérte Tóbiás Józseftől, hogy beszéljen a francia szocialistákkal erről, mert ők az első képviselői ennek a koncepciónak.

A kormányfő az LMP-s Schiffer Andrásnak azt felelte: a „politikai diszlexiával" nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatot el kell olvasni, s ha azt valaki nem tudja értelmezni, akkor azon nem tud segíteni.

„Mielőtt a tudással arányban nem álló bátorsággal nyilatkoznak erről", próbálják megérteni, mi van oda leírva – javasolta, kifejtve: világosan rögzítették a szövegekben, hogy Szlovákia és Magyarország folyamatosan ellenzi a 160 ezres kvótát. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke is megerősítette nyilatkozatában – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a szabadkereskedelmi egyezményről lesz mód szavazni a parlamentben, az alapszerződés módosítását pedig időszerűnek tartja, de ezt Magyarország egyedül nem tudja elérni.

Orbán Viktor a jobbikos Vona Gábor felvetéseire reagálva közölte: a megállapodással értékelése szerint távolabb került az Európai Egyesült Államok koncepciója, ugyanakkor az új migrációs szabályozás közelebb hozza azt. Elvi okunk is van arra, hogy ne támogassuk, túl azon, hogy konkrétan káros lenne Magyarország számára – emelte ki.

Kitért arra is, hogy a külföldön élő magyarok választójogát nem éri sérelem, ők a pontosan lefektetett szabályok szerint élhetnek szavazati jogukkal.

A határvédelemre vonatkozóan a miniszterelnök azt mondta: voltak olyan javaslataik és döntéseik, amelyeket a Jobbik támogatott – s ezt köszönik –, ugyanakkor voltak olyan javaslatok – különösen a hadsereg bevetése –, amit a Jobbik nem támogatott. Jelezte: ezt sajnálatosnak tartják és arra kérik az ellenzéki pártot, vizsgálja felül az álláspontját.
 
A kockás inget viselő Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, öltözékükkel ő és frakciótársai a pedagógusok melletti szolidaritásukat akarják kifejezni. Arra kérte a kormányt, ne tegye kockára gyerekek jövőjét. Szorgalmazta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését, és bírálta, hogy mennyi pénzt fordítanak oktatásra a GDP-hez viszonyítva. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt firtatta, hogy a jobbikos politikus miért nem szavazta meg az elmúlt évek pedagógusbéremeléseit. Felhívta a figyelmet arra, hogy először a pedagógusoknál indították el az életpályát, illetve hogy ingyenessé tették, felmenő rendszerben a tankönyvellátást, több forrás van gyermekétkeztetésre. Kitért arra, hogy a Jobbik programjában is szó volt az állami felelősségvállalásról az oktatásban. Azt tudakolta, mi lenne Klik nélkül. Szerinte az állami fenntartás lehetőséget jelent a társadalmi különbségek felszámolásához.

Schmuck Erzsébet (LMP) is szolidaritását fejezte ki az oktatás szereplőinek, és azon véleményének adott hangot, hogy a felmerült problémák egyenesen következnek a kormány jövőt felélő gondolkodásából. Hozzátette: minden ország, amely az elmúlt fél évszázadban jelentős felzárkóztatást hajtott végre, radikálisan emelte az oktatási kiadásait. A magyar kormány ezt nem hajlandó belátni – hangsúlyozta. Rétvári Bence azt mondta, 230 milliárd forinttal költöttek többet az oktatásra, mint amennyit költöttek 2010-ben vagy 2012-ben. Hozzátette: most átlagban 40 százalékkal keres többet egy pedagógus, mint 3-4 évvel ezelőtt. Elmondta, hogy most a források 90 százaléka megy bérekre, emellett arányosan növelni kell a többi kiadást is. Közölte, lehet, hogy pedagógusok követelései nem bérkövetelések, de indirekt módon bérnövekedést jelentenek.

Tóbiás József (MSZP) szerint a kormány több plakátot helyez ki, mint ahány intézkedést hoz. Rétvári Bence azt mondta, a szocialista politikus ne beszéljen azon tömegek nevében, akik az MSZP nevét ki sem ejtik, mert még emlékeznek a 2002-2010 közötti időszakra, az iskolák alulfinanszírozottságára. A tüntetéssel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogyan zajlottak a 2006-os demonstrációk. Szerinte a mostani tüntetés békésen zajlott; nem tudták, hogy hány tüntető lesz, ezért voltak annyian a rendőrök. Visszautasította azt, hogy a Klik nyomásgyakorlást fejtene ki.

KDNP: fel kell zárkóztatni a magyar vidéket

A KDNP-s Szászfalvi László a kormány elmúlt években tett vidékfejlesztési intézkedéseit idézte fel, de úgy vélte, hogy ezek a erőfeszítések még nem elegendőek, továbbra óriási feladatok állnak a kormány előtt. A képviselő elmondta: ezekben a hetekben elindult a 2014-2020 közötti ciklus vidékfejlesztési programja, amelyre 1300 milliárd forintot különítettek el. A kormány szándéka az, hogy ezekre a forrásokra már ebben az évben kiírják a pályázatokat. Kis Miklós Zsolt államtitkár válasza szerint több mint 600 milliárd forintot már meg is hirdettek agrárvállalkozások és települések számára. Közölte: a kormány vidékfejlesztési programjában kiemelten foglalkoznak a munkahelyteremtéssel, a vidéki gazdasági szereplők versenyképességének javításával, valamint az önkormányzatok fejlesztési forrásainak biztosításával.

„–
napirend előtt, kérdések: brit uniós tagság, oktatás, földprivatizáció)

A fideszes Németh Zsolt a hétvégi EU-csúccsal és a brit EU-tagsággal kapcsolatban arról beszélt: lehangolónak találja, hogy az ellenzék nem támogatja azt kompromisszumot, amit 28 állam- és kormányfő elfogadhatónak tartott. Érdekeltek vagyunk David Cameron sikerében, érdekeltek vagyunk a brit uniós tagságban – hangsúlyozta. Szerinte rendkívül súlyos gazdasági és szociális következményekkel járna, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból. Magyar munkavállalók tízezreinek munkahelye kerülne veszélybe, felerősödne a kétsebességes Európa veszélye, a kettészakadás útján indulna el az EU és az európai gazdaság sem viselné el a britek távozását – sorolta. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azt mondta: abban nincsen vita, hogy az EU jelentős mértékben veszített versenyképességéből és abban sem, hogy a britek kilépése gyengítené az uniót politikailag és gazdaságilag. Hangsúlyozta: fontos, hogy azok a gondolatok, amiket a britek képviselnek Európa jövőjéről, legyenek képviselve az EU-ban is.   

Az elnöklő Hiller István a napirend előtti felszólalások végeztével bejelentette, hogy Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett a budapesti II.-III. kerületi bíróságtól. Közölte: az ügyet kiadta a mentelmi bizottságnak vizsgálatra.

Kérdések

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, hogyan történhetett meg, hogy a szegedi Fodor József Kollégium igazgatói posztjára egy volt fideszes polgármester-jelöltet neveztek ki, miközben a tantestület egyhangúlag a korábbi igazgatót támogatta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára – akinek válasza elején biciklicsengőket szólaltattak meg ellenzéki képviselők – azt mondta: minden kérdést érdemes megvitatni a köznevelési kerekasztal fenntartói munkacsoportjában.

Magyar Zoltán jobbikos képviselő az állami földek privatizációjával kapcsolatban azt akarta megtudni, hogy melyik az a szerencsés 32 ügyvédi iroda, amely kizárólagos lehetőséget kapott a földek átírására. Szerinte ezzel minimum 1,5 milliárd forinttal „dobták meg" ezeket az irodákat. Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint ugyanakkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján elérhetőek a szerződések, amelyeken ott szerepel az ügyvédek neve is. Hozzátette: fél százalék plusz áfás ügyvédi díjról van szó, ezért azt kérte a jobbikos képviselőtől, hogy akkor reklamáljon, ha tud ennél jobb javaslatot hozni.

Ikotity István (LMP) szerint a fiatalokat hátrányosan érinti és igazságtalan, hogy változtak az érettségire jelentkezés feltételei. Rétvári Bence leszögezte: nem több 100, hanem összesen 27 diákot érintenek a módosítások, s mindazokat az érintett iskola vezetőivel és az Oktatási Hivatallal egyeztették. A módosítás indokaként azt jelölte meg, hogy ne legyen bizonytalan a vizsgák kimenetele és szerinte azok inkább könnyebbséget jelentenek a tanulóknak.

Riz Gábor (Fidesz) arról érdeklődött, hogy jogos-e az ózdi jobbikos polgármester havonta öt helyről kap fizetést. Szerinte ebből mindössze kettő illeti meg, a többi plusz jövedelem pedig nem arányos a munkájával. Megtehette volna, hogy felajánlja az összeget, ehelyett „sportkocsiba fektette" – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ez Kovács Béla után újabb korrupciós ügy a Jobbikban. Az önkormányzat gazdálkodásának kincstári vizsgálatát és a kifizetések jogszerűségének vizsgálatát szorgalmazta. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint az ózdi polgármester öt helyről felvett fizetése a Jobbik elvárásaival is szembemegy. Felvetette, hogy például a közbeszerzési bizottság munkájának felügyelete miatt miért jár fizetés. Minél több jobbikos van vezető pozícióban, annál több a magyarázni való ügyük – fogalmazott.

Tukacs István (MSZP) szerint a kormány tavaly bérfejlesztést ígért a szakorvosoknak és szakdolgozóknak, majd kihátrált belőle, az erről szóló ígéretet pedig eltávolította honlapjáról. Azért kérdezte, miért nem kérnek emiatt bocsánatot. Rétvári Bence államtitkár kiemelte: tavaly 5-6 milliárd forint bértöbbletet fizettek ki és idén a törvény alapján egész évre jár a többlet azoknak, akik betegágy mellett dolgoznak. Felmenő rendszerben megkezdődött a béremelés, a rezidensek 100, 150, illetve 200 ezer forint ösztöndíjat kapnak, a fiatal szakorvosok pedig 151 ezer forint kiegészítésre jogosultak a központi költségvetésből.

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért nehezítik az ágazat és a pályakezdők helyzetét a szociális szférában. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy megemelték a szféra bérpótlékát és bérkiegészítéseit és fejlesztették a képesítéssel rendelkezők bérét. Egy főiskolás pályakezdő 43 ezer, egy egyetemi végzettséggel rendelkező 52 ezer forinttal keres többet ma – tette hozzá. Emellett a családsegítő és gyermekjóléti intézmények integrált egységként közvetlenebbül tudnak segíteni a rászorulóknak – mondta az államtitkár.

Szél Bernadett (LMP) arról érdeklődött, hogy honnan, hány embert és milyen szempontok szerint bocsát el a kormány, ha 73 minisztériumi háttérintézmény megszűnik vagy beolvad egy másik intézménybe. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a háttérintézmények sorsa nyitott kérdés, azok sorsáról még tárgyal a kormány. A versenyképesség érdekében olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb államra van szükség, amihez világos struktúra szükséges. Kitért arra is, hogy idén 10 milliárd forint értékben töröltek el díjtételeket és akkor is visszafizetik az embereknek az eljárási díjakat, ha az ügyintézés kicsúszik a megszabott határidőből.

Ágh Péter (Fidesz) szerint a migráció kockázati tényezőit az arányosság, szükségesség elvét követve hatékonyan kell kezelni. Az elmúlt hónapokban azt láthatták, hogy a magyar biztonsági szervek, a rendőrök, katonák helyt álltak, és közös erővel meg tudták védeni a határokat. A kormány számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy különleges jogrendi esetekben megfelelő intézkedéseket vezethessen be a terrorveszély, támadás kezelése érdekében – mutatott rá. Azt kérdezte, miként értékelik az ellenzék hozzáállását, azt, hogy pártpolitikai csatározások középpontjába helyezték a Magyar Honvédséget? Vargha Tamás, államtitkár közölte: az idei év legnagyobb kihívása a migráció kezelése, a magyar emberek biztonságának szavatolása. A kormány nem engedhet abból, hogy magyar társadalom biztonságát mindenek fölé helyezi. Az a szándékuk, hogy higgadtan, átgondoltan döntsenek a terrorhelyzet kezeléséről. Az ellenzék, ha felelősen gondolkodik, a törvénymódosítás akadályozása mögé bújva elvonja a figyelmet a lényegről, veszélyezteti a magyar emberek biztonságát – közölte.

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kapkodó törvényalkotó munka számos zavart eredményezett. Erre egyik példa, hogy kit illet meg az önkormányzatok által kivetett pénzbírság – mondta. Pogácsás Tibor államtitkár közölte: a felvetett kérdésben nincs szabályozási zavar. A 2015-ös költségvetési törvény úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzatokat illeti meg a szabálysértési törvény alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz, illetve helyszíni bírság. Emellett átmeneti rendelkezéseket fogalmaztak meg még a törvény hatályba lépése előtti időszakra és folyamatban lévő szabálysértési eljárásokra – jelezte.

Dúró Dóra (Jobbik) a gyógypedagógusokról szólva a méltatlan munkakörülményekre hívta fel a figyelmet. Milyen konkrét lépéseket terveznek helyzetük javításáért? – kérdezte. Rétvári Bence államtitkár közölte: sok helyen, ahol gyógypedagógusokat vagy konduktorokat kellett volna alkalmazni, nem ezt történt, és ezeket a problémákat az állami fenntartás hozta felszínre. Több intézménnyel is felvették a kapcsolatot, hogy a képzésre jelentkezők alacsony számán változtassanak – jelezte a parlamenti államtitkár, hozzátéve: megvizsgálták azt is, a Klebelsberg-ösztöndíjjal hogyan lehetne a képzést ösztönözni. Mindenképpen hosszú távú megoldást keresnek – tette hozzá.
 
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a legfrissebb adatok szerint csupán 199-en kérték a magáncsőd intézményét. Az igazságügyi tárca mindezt azzal magyarázza, hogy időigényes folyamatról van szó, és hosszas mérlegelésre van szükségük a családoknak. Völner Pál államtitkár szerint korántsem lehet olyan megállapítást tenni, hogy kudarcot vallott volna a magáncsőd. Szólt a devizahitelesek érdekében hozott intézkedésekről, majd megjegyezte, a magáncsőd az unió 24 államában létezik, léteznie kell Magyarországon is. Szerinte a Btk. sem attól jó, hogy minél többen vannak börtönben. Hozzátette: a tapasztalatok kiérlelése még zajlik, és reméli az intézmény a szerepét be fogja tölteni.

A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte, miért nem áll ki a kormány a külföldön dolgozó magyarokért. Kifejtette: egyre nő a kivándorlási kedv, és például Ausztriában tavaly már több mint hetvenezren dolgoztak honfitársaink közül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, az osztrák kormány bevándorláspolitikája teljes mértékben szembe megy a józan ésszel. A magyar munkavállalókat illető nyilatkozatokkal összefüggésben múlt héten világossá tették, Magyarország semmilyen diszkriminatív szabályozást nem tud elfogadni – hangoztatta. Arról biztosította a képviselőt, hogy folyamatosan figyelik az osztrák politikai nyilatkozatokat, és a leghangosabb fognak tiltakozni az ellen, hogy magyar munkavállalókat hátrányosan érintsen bármilyen szabályozás.

Szél Bernadett (LMP) azt tette szóvá, hogy a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) szabályaiból a kormány kivette azokat a feltételeket, amelyek az ingatlanok energetikai besorolására vonatkoztak. Szerinte ha egy épület költségvetési támogatásból valósul meg, akkor szigorú energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a rendeletben lévő energiahatékonysági előírásokat be kell tartani. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy a csok esetében törölték az épület energiahatékonysági szintjének figyelembe vételét a támogatás összegénél – mutatott rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, az építkezőnek a jövőben is be kell tartania az előírt energetikai szabványokat, a használt lakások adásvételénél pedig továbbra is csatolni kell az ezzel kapcsolatos tanúsítványt a földhivatali bejegyzéshez.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a csok a feltételek miatt azoknak nem segít, akiknek a legnagyobb szüksége lenne az állam támogatására. Sok százezer család él kényszerszállásokon, családok átmeneti otthonából kevés van és hosszú a várólista – fejtette ki, megjegyezve, a kormány milliárdokat vont ki a szociális ellátórendszerből. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának szavai szerint az, aki gyermeket nevel, illetve vállal és munkaviszonya van, igényelheti a csokot. Hozzátette: 61 átmeneti otthon van, ezek kihasználtsága 95 százalékos. Emlékeztetett arra, hogy a segélyezési rendszer átalakításához összesen 35 milliárd forint többlettámogatást adtak az önkormányzatoknak.

Szávay István (Jobbik) egy helyi hírportálra hivatkozva közölte, hogy olyan orvosok, ápolók is kaptak Kárpátalján magyar kormányzati támogatást, akik nem beszélik a magyar nyelvet, sőt magyarellenességükről ismert ukrán soviniszták is vannak közöttük. Szóvá tette, hogy míg az orvosokat kifizették, az ápolóknak alig jutott támogatás. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt mondta, több szűrőt is beépítettek a pályázatba, de elképzelhetőnek tartja, hogy valóban jutottak olyan emberek támogatáshoz, akik nem kaphattak volna belőle. Jelezte, 1674-ből 110 pályázatot utasítottak el. Elmondta azt is, Beregszászban magyar nyelvű továbbképzés lesz orvosoknak, és azok, akik eddig nem kaptak, kapnak támogatást.

Kepli Lajos (Jobbik) azt firtatta, várhatóak-e csoportos létszámleépítések az állami tulajdonban lévő víziközmű társaságoknál. Elmondta, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-től a közelmúltban 60 dolgozót küldtek el. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a DRV-nél gazdasági gondok merültek fel, ezért októberben vezetőváltás történt. Hozzátette: az új vezető alapvető feladata, hogy átvilágítsa a céget, megvizsgálja annak működését. A cél az, hogy olyan rendszer működjön, amely hosszú távon képes megtartani munkavállalóit bérük csökkentése nélkül – ismertette, megjegyezve: a folyamatban lévő szervezeti átalakításokról a vezérigazgató hamarosan tájékoztatja a közvéleményt.

Staudt Gábor (Jobbik) aziránt érdeklődött, hol tart az Igazságügy Minisztérium által 2015 márciusában különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a végrehajtói kamara ellen tett feljelentés. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, az ügyben szakértőt rendeltek ki, aki azt kérte, hogy hosszabbítsák meg a szakvélemény elkészítésének január 30-án lejárt határidejét. Elmondta, a szakvélemény napokon belül elkészül, ezt követően lehet dönteni arról, fennáll-e a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. A nyomozást április 30-ig hosszabbították meg – közölte. Elmondta azt is, hogy jelenleg három bírósági végrehajtó ellen folyik büntetőeljárás hivatali tevékenységük miatt.

Azonnali kérdések

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, már tavaly is komoly problémát okozott, hogy a paksi Atomerőmű Sportegyesület és a paksi futballklub nem kapta meg az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a paksi atomerőmű támogatását. Idén számíthatnak az említett városi klubok az MVM támogatására? – kérdezte a szocialista politikus. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: az atomerőmű tavaly több mint 300 millió forintot fordított a paksi és környéki sportra szponzorációs célokkal. Az igaz, hogy a nagypályás profi labdarúgócsapatot tavaly nem támogatta a cég, és az idén sem tervezi – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor: sem a kormány, sem az erőmű nem hagyja figyelmen kívül Paks és környéke sportéletét, arra több százmillió forint működési és közel egymilliárdos fejlesztési támogatást biztosít.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy ha a magyar kormány a márciusi európai uniós csúcstalálkozón meg akarja akadályozni a betelepítési kvóták bevezetését, akkor lépni kell. A Jobbik szerint népszavazást kell tartani a kvótákról, a referendumon ugyanis minden „kvótaszerű megoldást" elutasíthatnának a magyarok – mondta a politikus. Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: a kormány sosem támogatta semmilyen kvóta bevezetését, jelenleg sem támogatja, nem is fogja, mert azt végrehajthatatlannak, az EU érdekeivel és jogszabályaival ellentétesnek tartja. Emlékeztetett: Magyarország bírósághoz is fordult a kvóták miatt.

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az új központi illetmény-számfejtési rendszer novemberi bevezetése óta nem telt el olyan hónap, amikor ne lett volna káosz az állami bérek kifizetése körül. Jelezte, közelegnek az adóbevallási határidők, ám a szükséges jövedelemigazolások is késve érkeznek vagy hibásak. Így hogy tudnak majd tisztességgel adózni a dolgozók? – kérdezte. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor azt felelte: valóban voltak informatikai problémák az új illetmény-számfejtési rendszerben, de az adóbevallási határidők teljesítése nem fog gondot okozni az intézményeknél.

Becsó Zsolt (Fidesz) azonnali kérdésében jelezte, továbbra sincs benyújtott költségvetése Salgótarjánnak, a város szocialista alpolgármestere pedig szerinte félrebeszél az ügyben. Reagálásában Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár tájékoztatott: a törvény szerint minden településnek február 15-ig kell benyújtania, március közepéig pedig elfogadnia büdzséjét. Ahol nincs polgármester – Salgótarjánban a közelmúltban elhunyt, ezért időközi választás lesz –, de a testület működőképes, ott a helyettesítő alpolgármester kötelessége a költségvetés beterjesztése. Szerinte Salgótarjánban készültek költségvetéssel, de nem akarják a választók elé tárni, ami egy politikai húzás. Az az önkormányzat, amelyik határidőre nem fogad el büdzsét, az állami normatívák felfüggesztésére számíthat – mondta.

Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy a Magyar Postának a jelenlegi szabályok szerint ki kell-e adnia azokat a közérdekű információkat, amelyek a versenypiaci működéséhez köthetők. Válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt mondta, a jelenlegi szabályozás szerint például a csomagküldési vagy közvetített banki szolgáltatási adatokra vonatkozóan több adatot kellene nyilvánosságra hoznia a Magyar Postának, mint a versenytársaknak, emiatt pedig versenyhátrányba kerülne. A kormány álláspontja az, hogy a postának se kelljen kiadnia olyan adatokat, amelyek ellehetetlenítik a versenyszerű működését.
 
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a közpénzek magánzsebekbe való vándorlásának egyik módszere az, amikor a szerződéseket kevéssel a nyolcmillió forintos értékhatár alatt tartják, mert akkor azokat nem kell megjelentetni a Közbeszerzési Értesítőben. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak alatt számtalan lehetőség volt a közpénzekkel való visszaélésekre, a kormány által beterjesztett és a parlament által elfogadott új közbeszerzési törvény viszont ezeknek gátat szab. Amellett, hogy három céget ajánlattételre kérnek fel, a közbeszerzési hatóság honlapján nyilvánosságra kell hozni a felhívást és kötelezően értékelni kell minden ajánlattevőt – emlékeztetett. A Miniszterelnökség kezdeményezése pedig egy uniós pályázaton belül 12 százalékban maximalizálta az úgynevezett szoftköltségek körét – emelte ki.

KDNP: mi a jelentősége az új különleges rendeltetésű ezrednek?

Az új típusú biztonsági kihívásokról beszélő Firtl Mátyás (KDNP) arról érdeklődött, mi a jelentősége a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezredének felállításának. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a különleges műveleti erők az elmúlt évtizedekben bizonyították létjogosultságukat. 2009-től vesznek részt a NATO és EU műveletekben, bizonyítottak Irakban és Afganisztánban is. Az elmúlt hónapokban pedig hatékonyan vettek részt a tömeges migráció okozta kihívások kezelésében is – mondta.

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy a köznevelés kormány által felállított rendszere nem működik. A politikus szerint a kabinet nem, hogy nem áll ki a pedagógusok mellett, de sértegetik őket és „fegyvereket gyártanak" ellenük. A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kormány miért állítja, hogy a pedagógusok 18 százalékos béremelést szeretnének. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy 2010 előtt elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért, elbocsátottak közülük 17 ezret, 381 helyen pedig bezárták a feladat ellátási helyeket. Jelenleg viszont évek óta folyamatosan nő a pedagógusok bére – közölte.

Pócs János (Fidesz) hangsúlyozta, hogy eddig két millióan tiltakoztak a kötelező betelepítés ellen. A politikus ellenpéldaként a jászberényi önkormányzat egyik képviselőjét, Gedei József volt polgármestert idézte, aki szerint a terrorizmusnak nem oka a bevándorlás. A képviselő azt kérdezte, van-e összefüggés a jelenlegi migrációs folyamatok és a terrorizmus kockázatának növekedése között. A válaszadó Kontrát Károly államtitkár azt felelte, van összefüggés a két adat között, mert reális kockázatokat hordoz magában, hogy a terroristák ráépülnek a migránsok csoportjaira.

Rig Lajos (Jobbik) kifogásolta, hogy a kormányzat hibája miatt november óta olyan rendszer működik, amelyik alkalmatlan arra, hogy megfelelően átutalják a mentősök bérét. A válaszadó Rétvári Bence a KIRA-rendszerről beszélve azt mondta, hogy a kincstár tényleges munkateljesítés alapú tárgyhavi számfejtést visz, vagyis csak a tárgyhónap utolsó napján számfejtik a havi rendszeres illetményeket. Emellett a mozgópótlékokat nem teljes körben rögzítették és kevesebb bérkompenzációs nyilatkozat érkezett be, mint korábban - közölte. Megjegyezte, hogy az Országos Mentőszolgálatot azért kezelték nehezebben, mert a struktúrája tagoltabb, mint egy átalagos költségvetési szervé.

Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülést, a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.