Az MSZP azért kérte rendkívüli ülés összehívását, hogy a Ház parlamenti határozatban rögzítse az M0-s körgyűrű és bevezető szakaszainak díjmentességét. A szocialisták kezdeményezését az LMP és független képviselők is támogatták. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban már korábban jelezte, hogy a kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre.

Az MSZP elutasítja az útdíjat

A szocialisták frakcióvezetője napirend előtt azt mondta, a téli rendkívüli ülésszak második ülését azért hívták össze, mert tömegek tiltakozása ellenére a kormánypártok adóval akarják megsarcolni az M0-s körgyűrű és az elkerülő utak használatát, ők azonban ezt elutasítják. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat díjmentes szakaszaihoz jelenleg egyenlőtlen a hozzáférés, azok közel fele Pest megyében van. A díjmentes szakaszok igazságosabb helyzetet teremtő megszüntetése nem vezet az autópályák elkerüléséhez - értékelte az államtitkár, aki kiállt amellett, hogy több százezer családnak megtakarítást jelent a havi négyszáz forintért elérhető megyei matrica. Hozzátette: kiemelt kormányzati cél, hogy a gyorsforgalmi úthálózathoz való hozzáférést minden autós számára azonos feltételekkel biztosítsák. Éves matricát az autósok 3 százaléka vásárolt eddig.

A Jobbik szerint nem éri meg
    
Hegedűs Lorántné (Jobbik) kétségbe vonta, hogy az intézkedésből eredő káros környezeti hatások megérnék, egy a költségvetés egészét tekintve szerinte jelentéktelen bevétel realizálását. Bírálta, hogy miközben kiterjesztik az útdíjat, nem áll rendelkezésre reális alternatívát nyújtó közösségi közlekedés az érintettek számára. Fónagy János a kormány képviseletében azt hangoztatta: meggyőződésük, hogy az autópálya-használat elterjesztését jobban szolgálja az évente 5 ezer forintért megvásárolható megyei matrica, mint az évente 43 ezer forintért elérhető rendszer, de a Jobbik mégis ez ellen érvel. Szerinte százezrek vannak olyanok, akik az új lehetőséggel élve igénybe fogják venni az autópályákat, noha eddig elkerülték azokat. Az államtitkár - aki jelezte, számos egyeztetést folytatott le a témában a kormány - azt mondta, az elkövetkezendő mintegy egy év megmutatja majd, kinek miben volt igaza, akkor újra lehet tárgyalni a témáról. Ez a mindenki számára elérhetőbb rendszer mindenki számára olcsóbb, hozzáférhetőbb és egyenlő feltételeket biztosít.

LMP: újabb sarc

Szél Bernadett (LMP) szerint az üres padsorok azt bizonyítják, a kormánypárti képviselők gyávák megvédeni saját javaslatukat, nem képesek kiállni igazukért, nem vállalnak sorsközösséget a megsarcolt emberekkel. Szerinte az útdíjról szóló javaslat arra utal, ötletkormányzásba kezdett a kabinet, és ennek keretében most megadóztatja a magyar emberek mobilitását. Azt javasolta: vezessék be a megyei matricát, de az útdíjat ne terjesszék ki az eddig nem fizetős szakaszokra. Fónagy János közölte, igenis folytattak egyeztetéseket a fuvarozókkal, az autóklubbal, a gépjármű-kereskedőkkel, a főváros és az agglomeráció egyes polgármestereivel, a vélemények pedig eltérőek voltak. Kétségtelen, hogy az ország nagy része ezzel a javaslattal jól jár, és van egy eddig kedvezményezett kör, amelyik most havonta két gombóc fagylalt árával hozzájárul az ország minden állampolgára által viselendő költséghez - fogalmazott az államtitkár, jelezve a különböző megyék eltérő helyzetét. Szerinte az ellenzék politikai érdekektől vezéreltetve érvel az egységes rendszer ellen, de az embereket ez legfeljebb 2-3 hétig tudja majd a mellékutakra terelni, hamarosan azonban az autósok fel fogják ismerni az érdekeiket és igénybe fogják venni a rendelkezésükre álló úthálózatot. Fónagy János a kritikák befogadására példaként említette, hogy a Megyeri híd továbbra is térítésmentes lesz.

Nem rendelték el a kivételes tárgyalást
   
Az Országgyűlés - a napirend előtti felszólalások után - először arról határozott, hogy a szocialisták kérésének megfelelően kivételes eljárásban tárgyalja-e a határozati javaslatukat. Ehhez a képviselők több mint felének, vagyis legalább száz honatyának az igen szavazata kellett volna, de csak 50 igen és - Fidesz-KDNP-s politikusoktól - 3 nem szavazatot kapott a kezdeményezés, ezért nem rendelték el a kivételes tárgyalást. Így december 29-én nem lesz plenáris ülés.
    
Latorcai János ezt követően megkérte a frakcióvezetőket és a terembiztosi szolgálat tagjait, segítsenek a határozatképesség helyreállításában, a terembiztosok azonban jelezték, hogy nem tartózkodik a folyosón országgyűlési képviselő.
    
A Ház a folytatásban megkísérelte elfogadni a házelnöki jogkörben kiadott napirendi javaslatot, ám az sem kézfelemeléses, sem - a KDNP-s Rubovszky György kérésére elrendelt - nyomógombos szavazással nem sikerült, mert nem volt meg a szükséges többség. A gépi voksoláson szintén 50 igen és 3 nem szavazat érkezett a napirendi javaslatra.
    
A házszabály rendelkezése szerint elfogadott napirend hiányában a napirend egyetlen pontja sem tárgyalható - jelezte Latorcai János, aki egyúttal megkérte az Országgyűlés jegyzőit és a terembiztosi szolgálatot, vessék össze a parlament névsorát a jelenlévőkkel, és a következő ülésig függesszék ki a hiányzók listáját. Latorcai János levezető elnök berekesztette a tanácskozást.

Déltől tárgyalják az államfő által megfontolásra visszaküldött javaslatokat
    
A parlament délben is összeül rendkívüli ülésre - akkor kormánypárti kezdeményezésre -, hogy megtárgyalják az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött két törvényt, így változtathatnak a plázaépítési tilalmat fenntartó, valamint a veszteséges szuper- és hipermarketeket szankcionáló, egyszer már elfogadott előterjesztésen.

A délben kezdődő ülés szintén napirend előtti felszólalásokkal kezdődhet, majd az államfő által visszaküldött törvényekről szóló bizottsági jelentéseket, módosító javaslatokat tárgyalhatja a Ház. A képviselők a két javaslatot, 50-50 perces időkeretben tárgyalhatják, majd módosíthatják is az egyszer már elfogadott előterjesztéseket. A második ülés interpellációkkal, azonnali kérdésekkel, majd kérdésekkel ér véget, várhatóan 18 óra környékén.
   
Áder János pénteken küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az épített környezetről szóló jogszabály módosításával a parlament újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, a kereskedelmi törvény átírásával pedig 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
    
Az államfő a kereskedelmi törvényt uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást - amely a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait állapítja meg - a többi között a szakhatóságokkal kapcsolatos szabályozása miatt tartja aggályosnak a köztársasági elnök.
    
Rogán Antal vasárnap azt mondta, a plázaépítési tilalmat fenn kell tartani, nem szeretnék, hogy január 1-jétől Magyarországon ismét épülhessenek plázák. Hozzátette: ha a parlament ezzel a kérdéssel csak februárban foglalkozna, akkor joghézag alakulhatna ki, amely később vagy jogvitákhoz, vagy megvalósuló plázaépítésekhez vezet.
    
A kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője közölte, azt látják, a nemzetközi kereskedelmi láncok többször is tettek kísérletet arra, hogy a Magyarországon keletkezett bevételeiket külföldre vigyék; valamely külföldi leányvállalatuknál adózzanak utána és a profitot ott vegyék ki. Véleménye szerint Magyarországnak nem ez az érdeke, ezért gondolják azt, olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek ösztönzik a cégeket arra, hogy Magyarországon adózzanak bevételeik.