A multiknak adott kormányzati támogatásokról, a magyar külpolitikáról és a gazdasági növekedésről volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Hoffmann Rózsa a pápa strasbourgi látogatásáról és felszólalásáról szólva rámutatott, hogy komoly megerősítést kapott Magyarország, amely a kormány vezetésével a legjobb úton jár, az értékrend ugyanaz, amit a pápa megfogalmazott, és amit az unió és az Európa Tanács elnöke útmutatásként mondott.
Az Országgyűlés megemlékezett a múlt héten elhunyt Kapolyi Lászlóról, az MSZP volt képviselőjéről.
LMP: a multik kiviszik a profitot
Sallai R. Benedek (LMP) azt vetette fel, hogy a korábban közöltekkel ellentétben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem 1,2 milliárd, hanem 40 milliárd forintot nyújtott az Audinak munkahelyteremtő beruházásaihoz. Szerinte a multi cégek nem befektetik, hanem kiviszik a profitot az országból. A GKI novemberi adatai szerint 2010 óta 1,3 milliárd eurót vittek ki ezek a cégek az országból – tette hozzá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a térség országaiban is vita van arról, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat közvetlenül vagy közvetett módon támogassák. Közölte, úgy látja, hogy a közvetett támogatás a legjobb eszköz. A kis- és közepes vállalkozások szempontjából ugyanis meghatározó, hogy be tudnak-e kapcsolódni a multi cégek beszállítói láncaiba – fejtette ki. Beszélt arról is, hogy az év első hat hónapjában a beruházások 22 százalékkal nőttek. Közölte, idén egyedi kormánydöntés alapján nemzetközi vagy magyar tulajdonban lévő vállalatoknak 43,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ezzel 468,9 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és 9303 új munkahely jött létre.
Az MSZP a vidékfejlesztésről
Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint a vidékfejlesztési támogatások szervezetét fenekestül felforgatta a kormány, a döntési joggal felruházott tárcák nem hozhatnak jogszerű döntéseket. Káosz, rendszerszintű korrupció van, a vidék súlyos milliárdokat bukhat a vidékfejlesztési támogatásokból – vélte. L. Simon László államtitkár azt mondta: ő azt gondolta, a képviselő a saját pártjáról fog beszélni, a rendszerszintű korrupció felemlítésekor nem beszél másról, mint arról a rendszerről, amit tudatosan működtettek a szocialisták kormányzásuk során. Leszögezte: a magyar gazdatársadalom mögöttük van, nekik szavazott bizalmat, ők pedig maguk mögött tudják a kormányt, a szaktárcát, amely soha nem látott mértékben adott földet a gazdáknak.
KDNP: hazánk a legjobb úton jár
Hoffmann Rózsa a pápa strasbourgi látogatását felidézve azt mondta, 26 éve nem volt hasonló nagyságrendű esemény uniós intézményben. Szerinte komoly megerősítést kaptak, hogy Magyarország a kormány vezetésével a legjobb úton jár, az értékrend ugyanaz, amit a pápa megfogalmazott, és amit az unió és az Európa Tanács elnöke útmutatásként mondott. Szijjártó Péter rámutatott: az unió komoly kihívások előtt áll hosszú évek óta, és a megfelelő válaszok megtalálása érdekében hűnek kell maradni a hagyományokhoz, nem szabad eltávolodni a keresztény gyökerektől. Az unió akkor tud erős lenni, ha erős tagállamok alkotják – rögzítette, hozzátéve: ők is úgy látják, a társadalom alapját a család jelenti és a munka becsületét helyre kell állítani.
Jobbik: Magyarország békéje és biztonsága az első
Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, a legfontosabb stratégiai feladat, hogy Németországgal, Oroszországgal és Törökországgal jó kapcsolatrendszert alakuljon ki. Létérdeknek nevezte a háborús konfliktus lehetőségének elkerülését. Az ukrán eseményekről azt mondta: egy-két év távlatában nem kizárt, hogy a NATO és Oroszország között fegyveres konfliktus robban ki. Nincs olyan nemzetközi szerződés, ami felülírná hazánk békéjének és biztonságának szempontját – mondta, hozzátéve: a NATO nem védelmi, hanem egyre inkább támadó szervezetként kezd viselkedni. Azt sürgette, a képviselők támogassák a békét és a semlegességet. Szijjártó Péter szerint hazánk érdeke, hogy mindenki érdekelt legyen az ország sikereiben. A békében, az energiabiztonságban és egyre fejlődő kereskedelmi kapcsolatokban határozta meg az elsődleges célokat. Rögzítette: azt szeretnék, ha tárgyalásos úton és gyorsan oldódna meg az ukrán válság. Megerősítette: a kormány elkötelezett Ukrajna területi integritása iránt.
Fidesz: dobogós helyen a magyar gazdasági növekedés
Rogán Antal (Fidesz) kiemelte: Magyarország Európában a harmadik legjobb növekedési adattal zárja az évet, nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, több mint 4,1 millióan dolgoznak, és 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció. Mindezek egy erős Magyarország ismérvei, amit a magyar emberek összefogásával teremtettek meg; eközben vannak olyan ellenzéki képviselők, akik aktív segédkezet nyújtottak a hazánk elleni pénzügyi és politikai támadásokhoz – mondta. Leszögezte: meg fogják védeni a magyar emberek összefogásának eredményét, a kiemelkedő gazdasági növekedést és az alacsony inflációt. Tállai András államtitkár azt mondta: a gazdasági növekedést ugyanúgy látják, ha van növekedés, akkor van foglalkoztatás, van munkahely és van jövedelem, beruházás. Utóbbi jelentőségéről elmondta: hatodik negyedéve nő a beruházások aránya, közel 3400 milliárdnyi beruházás valósult meg, ami 20 százalékkal haladja meg az előző évit. Közölte: 15 nemzetgazdasági ágazatnál folyamatos bővülést mértek, 22,2 százalékos a gépipar, 10,8 százalékos a feldolgozó ipar beruházási növekedése. A kormány programja beérett, megteremtődtek a tartós növekedés feltételei – összegzett, hozzátéve: a növekedést fenn kell tartani, tartóssá kell tenni, ez a jövő évi költségvetés feladata.
Határozathozatalok
Az Alkotmánybíróság elnökévé választották Lenkovics Barnabást
A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében, titkos szavazáson választották meg Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökévé 2015. február 25-ei hatállyal.
Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja az Ab-nek, megbízatása 2016. április 21-ig szól. Az alkotmánybíró – akinek elsőként Áder János köztársasági elnök gratulált – letette elnöki esküjét.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le.
A parlamenti szavazáson jelen volt mások mellett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság tagjai, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Székely László ombudsman és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
Elfogadták az egységes elektronikuskártya-kibocsátás kereteit
Az elektronikus kártyakibocsátás egységesítésének alapvető technológiai, eljárási, szervezeti kereteiről fogadott el törvényt az Országgyűlés. A parlament 124 igen, 29 nem szavazat és 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről (NEK) szóló jogszabályt.
A törvénnyel arra a problémára kívánnak megoldást találni, hogy egyre több az elektronikus kártyákkal igénybe vehető szolgáltatás, nő a kibocsátók száma, ugyanakkor nincs a rendszerek között átjárhatóság, nincs egységes azonosítás.
Egy olyan jogi-műszaki keretrendszer jön létre, amely az állam által biztosított azonosítási szolgáltatással, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás segítségével megszünteti az azonosításhoz kapcsolódó hitelességi hiányosságot. A nyilvántartás tartalmazza az egyes emberekhez tartozó kártyák adatait, biztosítja az ágazati vagy kereskedelmi rendszerekkel való kapcsolatot.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy egyetlen fizikai kártyán elméletileg végtelen funkció legyen hordozható. Kártyát igényelni személyesen lehet. Mivel „a kártyafelhasználói regisztráció" nagymértékben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatain alapul, ezért a vonatkozó törvény kiegészül az „egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési" eljárással.
A törvény alapján a NEK rendszerében kibocsátott kártya betölthet piaci és állami funkciókat is. Ha piaci szereplő akar kártyakibocsátó lenni, akkor arra a kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv jogosíthatja fel alapos műszaki és nemzetbiztonsági vizsgálat után.
Állami szerv az ágazati törvény felhatalmazása alapján csatlakozhat a rendszerhez.
A törvény legtöbb rendelkezése 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
Módosultak a jogállási törvények
A jövőben a vezető beosztásban lévő kormánytisztviselőkre is kiterjed a köztisztviselők mellett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség – a többi közt ezt is tartalmazza a jogállási törvények módosítása, amelyet hétfőn 128 igen szavazattal, 51 ellenében fogadott el a Ház.
Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörök jelentős része, köztük a brüsszeli állandó képviselet szakmai irányítása és a munkáltatói jogok gyakorlása.
A változtatás értelmében a miniszteri biztosok megbízatása a kinevező miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnésével megszűnik. Egy az előterjesztéshez benyújtott módosítás arra is lehetőséget ad, hogy államtitkár is kinevezhető legyen miniszteri biztossá, és akár mindkét tisztségéért díjazásban részesülhet.
A polgármesterek és az alpolgármesterek szabadságának, végkielégítésének kérdését is a törvénycsomag rendezi, emellett a rájuk vonatkozó fegyelmi és kártérítési szabályok is a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály részei lesznek, ugyanakkor a polgármesterek sem kormány-, sem köztisztviselővé nem válnak. A fegyelmi szabályok értelmében a polgármester tisztsége a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető.
Azonnali kérdések
KDNP: milyen lehetőségeket ad a Tüskecsarnok?
Vejkey Imre 17 éve húzódó beruházásként beszélt az újbudai Tüskecsarnokról, amelyet múlt héten adtak át, miután az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként kezelte, és forrást adott a befejezéshez. A kormánypárti politikus a létesítmény további szerepéről, fejlesztéséről és a mozgáskorlátozottak sportolási lehetőségeiről érdeklődött.
Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára válaszában jelezte: számos sportlétesítmény épült az elmúlt időszakban országszerte, hogy a sportolás révén egészséges nemzedék nőhessen fel. A négyezres újbudai aréna csaknem 20 sportág rendezvényeire alkalmas, emellett kulturális rendezvényeket is befogad. A második ütemben egy ezerfős uszodakomplexummal is bővül, jelenleg pedig eleget tesz a fogyatékkal élő sportolók speciális igényeinek – fejtette ki.
