Az oktatáésrt felelős államtitkár hangsúlyozta: ha kisgyerekkorban nem neveljük a felnövekvő nemzedékeket, akkor „boldogtalan, frusztrált, öntörvényű, egoista felnőttek laza halmazává válik a társadalom”. Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. A köznevelést közszolgálatnak, nem szolgáltatásnak tekinti a törvény, vagyis – a piaci logikával szemben – nem szabad eltűrni a különbségeket. 

Ezek felszámolását szolgálja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal a fenntartásban, hiszen irányítja és ellenőrzi az oktatási intézményeket - az önkormányzati rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy óriásivá nőtt a különbség az iskolák között. Mindez azonban nem jelent államosítást, hiszen az épület és a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket. Ehhez pedig elegendő forrás áll majd rendelkezésre a jövő évi költségvetésben - fűzte hozzá. Ugyanakkor nemhogy csonkul, hanem inkább erősödik az intézmények szakmai önállósága, hiszen a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, de még a házirendet is a nevelőtestület határozza meg, és ezeket az eddigiekkel ellentétben nem kell jóváhagynia a fenntartónak.

A kereszténydemokrata szakpolitikus szólt arról is, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően 2014-től 3 éves kortól kötelezővé akarják tenni az óvodáztatást, mivel 3 és 6 éves kor között rohamosan fejlődik ki a készségek zöme, és az akkor elmulasztott foglalkoztatás később nem pótolható - mondta Hoffman Rózsa.