Scheiring Gábor felszólalásában azt tette szóvá , hogy május végén megkezdték a legújabb nemzeti konzultáció kérdőíveinek postázását, hangsúlyozta, hogy ez már a negyedik konzultáció, ami a korábbiakhoz hasonlóan mintegy egymilliárd forintba kerül.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára furcsának nevezte, hogy az önmagát bázisdemokratának nevező LMP szerint két választás között nem kell kikérni az állampolgárok véleményét. Hozzátette, lehetséges, hogy éppen az ellenzéki párt fél az emberek válaszaitól.

Felhívta a figyelmet, hogy komolyan vették az állampolgárok véleményét és a korábbi nemzeti konzultációk eredményei alapján törvényeket alkottak.

Scheiring Gábor nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette azt 198 igennel, 41 nem 33 tartózkodás ellenében.

Civilek jogszabály-előkészítésben

Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője a civil szervezetek jogalkotásba való bevonásának fontosságáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben 47 civil szervezettel kötött stratégiai megállapodást a közigazgatási minisztérium, hogy hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítésében.

Párttársa,  Rétvári Bence közigazgatási államtitkár elmondta: közel 100 együttműködési megállapodást kötött a kormány 2010 óta civil szervezetekkel a jogalkotás segítése érdekében. Szerinte ezeknek is köszönhetően nőhet a jogszabályok legitimációja, alkalmazhatósága és érthetőbbek is lehetnek a törvények. Sőt, az államtitkár abban is bízik, hogy a közös munka a végrehajthatóságot is növeli.

Rubovszky György elfogadta a választ.

MSZP: a környezetvédelmi kormányzat elmúlt két éve

Horváth András Tibor (MSZP) a kormánynak a környezetvédelem területén végzett eddigi tevékenységéről beszélt és azt mondta, ebben a témában a szakmai és személyzeti politikát Illés Zoltán államtitkár irányítja, akinek a munkáját élesen bírálták a civil szervezetek. Hangsúlyozta: az államtitkár az elmúlt hetekben már olyan vezető beosztású személyeket is elbocsátott a hatóságoktól, akiket már a kormányváltás után, az ő államtitkársága alatt neveztek ki. Az MSZP szerint meglepő, hogy ilyen két év után Illés Zoltán egyáltalán a helyén maradhatott.

Illés Zoltán válaszában leszögezte: a civil szervezetek véleményük megalkotásakor több valótlanságot is állítanak, például azt, hogy idén még nem is egyeztetett velük az államtitkár. Kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült elfogadni a Zöld Duna stratégiát, illetve hogy a kormány tevékenységének köszönhetően megszűnt a vörösiszapveszély Kolontáron.

Horváth András Tibor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 183 igen, 45 nem szavazattal és 30 tartózkodással megtette azt.

Mikor hirdetik ki a fiatalgazda-rendeletet?

Stágel Bence a kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője azt kérdezte, mikorra várható a fiatalgazda-rendelet kihirdetése. Kiemelte: a támogatás olyan vissza nem térítendő juttatás, amelyet tetszőleges célra fel lehet használni, ha a pályázó életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik vagy kíván foglalkozni, nincs 40 éves és legalább valamilyen agrárvégzetséggel rendelkezik. Hozzátette: az egyeztetési folyamat már május közepén lezárult, ahol megszületett a szükséges megállapodás, de a rendelet kihirdetése ismeretei szerint még nem történt meg.

 V. Németh Zsolt illetékes államtitkár közölte: a vonatkozó rendelet június 21-én megjelent, a támogatási kérelmeket július 16. és augusztus 16. között lehet benyújtani postai úton.

 Új elemként az állattenyésztők mellett a kertészek is előnyt élveznek majd az elbíráláskor, és azok is többletpontot kapnak, akik tanyán, vagy ezer fő alatti kistelepülésen élnek, illetve vállalják a kiköltözést - mutatott rá, kiemelve a fiatal gazdálkodók elindításának ösztönzését.

Jobbik: mennyi rendőr dolgozik a pénzbehajtáson?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen arányban oszlik meg a „pénzbehajtásért felelős közlekedésrendészet” és a „ténylegesen bűnüldözést folytató” rendőrök között az állomány.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint, ha a Jobbiknak valóban a közbiztonság a fontos, akkor hagyja abba a rendőrség támadását. Hangsúlyozta: a közlekedésrendészetnek nem a pénzbehajtás, hanem a közúti közlekedők és a közlekedés biztonsága a célja. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a szabályokat mindenkinek be kell tartania. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt években a rendőrség munkájának is köszönhetően kevesebb volt a közúti balesetek száma.

Elmondta: a 2012. május 1-jei adatok szerint a rendőrség állománya 44 857 fő, ebből 7,1 százalék –  3185 ember – dolgozik a közlekedésrendészetnél, míg  76,7 százalék - , 34 392 fő - tényleges bűnüldöző munkát folytat. Hangsúlyozta azt is, 2010 óta nem 2500, hanem 1600 rendőr hagyta el a testületet.

Mirkóczki Ádám nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 202 igen 56 nem és 16 tartózkodó szavazattal megtette azt.

Orbán: az MSZP a nagybirtok pártján áll, a Fidesz-kormány nem

Orbán Viktor – akihez a szocialista Gőgös Zoltán fordult azonnali kérdéssel a földbérletpályázatok ügyében – azt mondta, az MSZP a nagybirtok pártján áll, az általa vezetett kormány meggyőződése ugyanakkor az: a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig „kiegészítő elemmé szorul vissza”.

Kifejtette: arra törekedtek, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, maximum 1200 hektár terület lehet egy kézben a korábbi magánterületekkel együtt, és állattartást is előírtak a földbérletekhez. Korábban ilyen előírások nem voltak - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy ahol korábban egy bérlő volt, most 20-35 bérlő kapott lehetőséget. „Ez a mi politikánk és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is” – szögezte le Orbán Viktor.

Gőgös Zoltán válaszában azt mondta, hogy vagy félre tájékoztatták a kormányfőt, „vagy nem mond igazat”. Ezekkel a földpályázatokkal hoztak komoly nagybirtokosokat helyzetbe - hangoztatta, jelezve: nagyon kíváncsi lesz, hogy Csornán a 35 helyi pályázó nyeri-e a bérleti jogot, és Felcsút is nagyon érdekli.

A kormányfő viszonválaszában közölte, a hamarosan benyújtandó földtörvény egyértelműen definiálni fogja, mit tekinthetnek nagy-, közép- és kisbirtoknak. Szűkebb pátriájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban egy, most 36 gazdálkodó bérel földet a környékükön.

Azt kérte a vidéki emberektől, támogassák a kormány törekvéseit, segítsék munkáját, és bíztatta a mezőgazdasági minisztert, folytassa a megkezdett munkát, de haladjon gyorsabban a pályázatok kiírásával, elbírálásával is.

A fideszes Kocsis Máté kezdeményezésére sürgős tárgyalásba vették a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló szabályozás módosításáról szóló előterjesztést, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot, így ezek általános vitáját hétfőn, részletes vitáját kedden tartják meg.

A Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kapcsolatos előterjesztés módosító javaslatairól nem hétfőn szavaznak.

A házbizottság kezdeményezése alapján a képviselők megszavazták, hogy a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját 30 órás időkeretben tárgyalják meg.

A családi adókedvezményt bírálta az MSZP

 Az interpellációk sorát nyitó Göndör István (MSZP) felszólalását azzal kezdte, hogy az elmúlt években „látványosan megbukott”az a kormányzati ígéret, amely szerint senki nem jár rosszabbul az adóváltozásokkal. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a családi adókedvezmény igazságtalanabb, mint a 16 százalékos, egykulcsos adó.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszként azt mondta, hogy 2011-ben havonta átlagosan 808 ezer ember érvényesítette a családi adókedvezményt, idén pedig ennél valamivel több, körülbelül 810 ezer ember vette igénybe ezt. Hozzátette, hogy a gyermekeket nevelő munkavállalók 2011-ben közel 15 százalékos nettó keresetnövekedést könyvelhettek el, miközben reálkeresetük tíz százalékkal emelkedett ebben az időszakban.

A politikus a választ nem fogadta el, a Ház viszont megtette 204 igennel, 69 nem ellenében.

Jobbik: meddig megy el a kormány a szuverenitás feladásában?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy a Külügyminisztérium milyen mértékű politikai és gazdasági unióban érdekelt az EU-n belül. „Meddig megy el az Orbán-kormány a nemzeti szuverenitás feladásában a közösségi célok érdekében?" .

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszként leszögezte, a kormánynak nem az a célja, hogy csökkentse, hanem az, hogy növelje az ország befolyását. Magyarország egy erős unióban érdekelt, mert csak akkor lehet sikeres, ha az Európai Unió is sikeres és közös erővel képes legyőzni a válságot – tette hozzá.

Az erős Európai Unióhoz egy erős eurózónára van szükség, ami a magyar gazdaság számára is fontos – hangsúlyozta. Hozzátette, a kabinet azon az állásponton van, hogy mindent meg kell tenni az eurózóna megerősítésének érdekében, de ezt úgy kell végrehajtani, hogy ne csorbuljanak a tagállami érdekek, ne sérüljön a verseny és a belső piac.

A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ 225 igennel 37 nemmel és 14 tartózkodással.

Az egészségügy átalakításáról kérdezett a Fidesz

Bene Ildikó (Fidesz) azt kérdezte, hogy megfelelően halad-e az egészségügyi ellátás struktúrájának átalakítása. A politikus arra is kíváncsi volt, hogy a fekvőbetegeket ellátó intézmények, a háziorvosok, a betegszállítók és a betegek mikorra kapják meg a megfelelő információkat.

A válaszadó Halász János államtitkár közölte, az új egészségügyi struktúra kialakítása a Semmelweis-tervben megfogalmazottak szerint történik, amellyel – a bizottsági viták során elhangzottak alapján – minden parlamenti párt egyetértett.

A magyar egészségügy az egységes kockázatközösségen és a szolidaritás elvén kell, hogy alapuljon - hangsúlyozta. Célként nevezte meg a területi egyenlőségek felszámolását, a jelentős többletköltségeket jelentő párhuzamosságok megszüntetését és a nem megfelelően működő egészségügyi struktúra átalakítását.

A képviselő a választ elfogadta.