Közös közleményben emlékeztek meg a fiatal keresztény-, valamint szociáldemokraták szerdán a kommunizmus áldozatairól. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom elnöke, Tóth László és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetője, Rétvári Bence által kiadott kommünikében azt írták, hogy a világ jelenlegi, válságokkal terhelt időszakában különösen fontos, hogy Európának legyenek közös alapértékei, amelyekben egyetértés van a különböző történelmi múlttal rendelkező demokratikus politikai erők között. A szervezetek szerint ilyen alapérték kell legyen a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek örökségének megtagadása.

Az év bármely napját kijelölhették volna a kommunizmus áldozatainak emlékére, mert mindegyikre esett az országban égbekiáltó jogtalanság, gaztett – mondta szerdán Sólyom László a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján rendezett dunapataji megemlékezésen. Ha nem tartanánk ébren emlékezetüket, a magyar nemzet történetét csonkítanánk meg - fogalmazott a köztársasági elnök.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a párt megemlékezésén azt mondta: a legvidámabb barakk nem tűnt el nyomtalanul, tovább él az ügyeskedésben, a közvagyon széthordásában, az eladósodásban és a társadalmi igazságtalanságokban.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta: meg kell teremteni Magyarországon azt a helyzetet, hogy ne kérdőjelezhesse meg senki mindazt, amit a múltban a kommunizmus áldozataival szemben elkövettek. Szerinte ugyanis ma Magyarországon vannak olyan politikusok a parlamentben, akik megkérdőjelezik 1956 jelentőségét és külföldön rossz hírét terjesztik a forradalomnak.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Balatonfüreden, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján rendezett városi megemlékezésen úgy fogalmazott: minden támadás, amely demokratikus értékeink ellen irányul, esélyt ad a diktatúrára. Minél megosztottabbak vagyunk, annál kiszolgáltatottabbakká válunk - hangsúlyozta Schmidt Mária, aki szerint az országot ma ideológiák mentén próbálják kettéhasítani, és egymás ellen próbálják fordítani a vidéket a várossal, az aktívat a nyugdíjassal, a jómódút a szegényekkel, a cigányt a nem cigánnyal.

A történész szerint a diktatúrák nem tűnnek el nyomtalanul. Mint mondta: napjainkban ha nem is az '50-es évek félelmével, de egyfajta modernkori szorongással szembesülünk, hiszen ma is bűn az önálló, a szabad gondolat. - Hangszalagok, videófelvételek, leleplező írások, névtelen feljelentések keltik azt a benyomást, hogy a hétköznapi kis kommunizmusok itt vannak még velünk - fogalmazott Schmidt Mária. Hozzátette: ne nyugodjunk bele, hogy a felelősség kérdésében ugyanazokkal a kommunista reflexekkel vakítsanak minket, mint négy évtizeden keresztül, mert ahogy akkor, úgy ma sem visel senki személyes felelősséget az általa elkövetett hibákért, az általa okozott károkért.

Mi nem voltunk hősök, nem voltunk vértanúk, de túl akartuk élni a poklot! - kezdte visszaemlékezéseit a kommunista diktatúra egyik legidősebb magyar túlélője, a 93 esztendős Olofsson Placid atya a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján szerdán este a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. Olofsson Placid 1955 novemberében együtt szabadult a fogságból Kovács Béla, kisgazda politikussal. Az atya a megemlékezésen a túlélés legfőbb szabályait is felsorolta, ezek sorában elsőként említette, hogy a szenvedést nem szabad dramatizálni. Azt is szóba hozta, hogy a rendszerváltás után az ügyében nem zajlott le a hivatalos rehabilitáció, ennek ellenére jámbor derűvel szemléli a múlt borzalmait. Én még itt vagyok, de hol van már a Szovjetunió? - tette fel a kérdést.

Délután Nagyváradon tartottak előadásokkal egybekötött megemlékezést a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dísztermében. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a 2008. június 3-án elfogadott Prágai Nyilatkozatra hívta fel a figyelmet, mely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, mert nincsenek első- és másodrendű áldozatok. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elmondta: brüsszeli tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyugat-európai politikusok lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét. A résztvevők ezután egyhangúan elfogadták a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megfogalmazott Nagyváradi Nyilatkozatot, majd a Kommunizmus Áldozatainak Emléktáblájánál elhelyezték a kegyelet koszorút, valamint a Szózat hangjai mellett meggyújtották az emlékezés gyertyáit.

A magyar nyelvterület két helyszínén is bejelentették tegnap a Prágai Nyilatkozat elfogadása melletti aláírásgyűjtés megkezdését.

Tőkés László, Szájer József és Schöpflin György EP-képviselők, Ékes Ilona országgyűlési képviselő (FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség) és Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke szerdán, budapesti sajtótájékoztatójukon azt hangsúlyozták: el akarják érni, hogy az Európai Parlament fogadjon el határozatot a kommunizmus bűntetteivel szemben. Ez jelentős lépés Európa szellemi megújulásának útján - mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának fideszes tagja.

A Prágai Nyilatkozatot 2008. június 3-án fogadta el a Cseh Köztársaság Szenátusa, és olyan neves, rendszerváltó személyiségek szerepelnek a kezdeményező aláírók között, mint Václav Havel, Vytautas Landsbergis, vagy Tunne Kelam.

A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját - az Orbán-kormány előterjesztése alapján - Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják. A Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1955 novemberében került vissza Magyarországra, és 1956 áprilisában szabadult.