Határozathozatalok

Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni. A képviselők 119 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosítását.
    
A parlament akkor azért döntött a 2012 januárjától hatályos plázaépítési moratórium meghosszabbításáról, mert az 2015 elején lejár. Változást jelentett, hogy a korábbi 300 helyett a 400 négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását. A Ház a köztársasági elnök aggályai után ezen eljárás részletszabályait módosította az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára.

Kisebb árbevételű üzleteket is sújthat értékesítési tilalom veszteségesség esetén

Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet - már 2017-től - a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Az Országgyűlésnek azért kellett újra szavaznia a kereskedelmi törvény december 9-én elfogadott módosításáról, mert azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
    
A képviselők 120 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd. Azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

Szijjártó: kínai tranzitútvonal vezethet Magyarországon át Nyugat-Európába

A külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Belgrádban tartott Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról beszámolva elmondta: Európának az az érdeke, hogy stratégiai és szoros együttműködést tudjon felépíteni a világ leggyorsabban növekedő térségeivel. Szijjártó Péter szólt arról, hogy Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai szépen fejlődtek az elmúlt időszakban: Magyarország exportja 8,3 százalékkal nőtt idén, ez 140 millió dolláros növekedést jelent.

Kiemelte, verseny alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai áruk milyen útvonalon mennek tovább Nyugat-Európa felé. Mint mondta, ezért fontos, hogy Belgrádban aláírták Szerbia, Magyarország és Kína kormánya között a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalról szóló megállapodást. Ez a vasútvonal kínai kivitelezési és finanszírozási támogatással fog megvalósulni.
    
Magyarország érdeke, hogy ez a tranzitútvonal az országon vezessen keresztül és ebből profitálni tudjon. Mint mondta, 374 kilométeres vasúti pálya felújításáról van szó, amely költségvetése mintegy hárommilliárd dollár körül alakul. A kínai fél készíti elő a megvalósítási tervet, valamint a finanszírozási megállapodást. A tervek szerint Kína a kivitelezés költségeinek 85 százalékára tesz majd ajánlatot, a megvalósításban magyar és szerb vállalatok is rész vehetnek majd. Hozzátette: Macedónia, Szerbia, Magyarország és Kína között is született megállapodás arról, hogy ez a vasútvonal tovább épüljön déli irányba, a görög kikötők felé.

Vejkey Imre (KDNP) közölte: pártja örömmel nyugtázta, hogy Kínával gazdasági tekintetben is egyre erősebb Magyarország kapcsolata. Fontos, hogy a selyemút, amely annak idején Magyarországon ment keresztül, ismét erre vezessen - hangsúlyozta.
    
A beszámolóra reagálva a szocialista Demeter Márta közölte, pártja is fontosnak tartja a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, de véleménye szerint azt a retorikát, amit követ a kormány a keleti nyitás "hazudott eredményességéről", semmilyen szám vagy statisztika nem támasztja alá. Schiffer András (LMP) közölte: minden egyes Kínával való tárgyaláson fel kell lépni a tibetiek és az ujgurok közösségi jogainak a védelmében. A politikus szerint Magyarország akkor tud a kisebbségi sorban élő magyarok kollektív jogainak védelmében fellépni, ha egyenlő mércével mér, főleg, ha keleti diktatúrákról van szó. Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja emelte be a köztudatba a keleti nyitás politikáját. Hangsúlyozta: Közép-Európában egy közös hangot kellene kialakítani a nagyhatalmakkal szemben. A V4 nem töltötte be ezt a szerepet.
    
L. Simon László (Fidesz) Demeter Mártához fordulva felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter számokkal támasztotta alá beszámolóját, elmondta, hogy hány százalékkal nőtt a Kínába irányuló export, és a megállapodásokat is felsorolta. Hangsúlyozta: az az igazság, hogy a Fidesz szembenéz a választókkal, az ellenzékkel és a tüntetőkkel, bennünk van változtatási képesség, hozzátéve: amikor az emberek utcára mentek, mi beláttuk, hogy abban a formában nem vezethetjük be a távközlési adónak a módosítását, ahogy azt terveztük. Mint mondta, az ellenzék viszont a reggeli hecckampányával bebizonyította, hogy nem képes szembenézni a valósággal, a politikai realitással.

Interpellációk
Interpellációkkal folytatódott a parlament keddi ülése, amelynek során az önkormányzatok finanszírozásáról, természetvédelemről és az egészségügyről is szó esett.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) interpellációjában azt mondta, 2015-ben is folytatódik több munkavédelmi program, a munkanélküliségi ráta csökkenőben van, a nőknél négyszer jobb a javulás, mint az unióban és idén kétezerrel több gyerek született októberig, mint tavaly. Azt kérdezte, vannak-e további eszközök, amelyekkel segíteni lehet a családokat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az eredmények nem egyetlen intézkedésnek, hanem egy intézkedéssorozatnak köszönhetőek és a folyamat tovább erősödhet. A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát. Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, miért veszi el a kormány a korkedvezményes nyugdíjat. Tállai András államtitkár válasza szerint az egészség garantálását, az életkor meghosszabbítását nem várhatják a rendszertől. Hozzátette: szakmailag, etikailag és gazdasági szempontból sem indokolt a rendszer fenntartása. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, a parlament 110 igennel, 34 nem mellett, tartózkodás nélkül viszont elfogadta.

Szilágyi György (Jobbik) A Welt2000 Kft. megvásárlásával kapcsolatban kérdezett. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza szerint aláírták az adásvételi szerződést, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van, a cél, hogy a széttagolt informatikai rendszert egy kézbe vegyék és egységesítsék. A képviselő elfogadta a miniszter válaszát. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos közös interpellációt nyújtott be, amelyben azt kérdezték, hogy mikor lesz béremelés a szociális ágazatban. Korózs Lajos elmondása szerint a korábban adott bérkiegészítés nem tekinthető béremelésnek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint Korózs Lajos 2007-ben politikusként kiállt több szociális támogatás jelentős csökkentése mellett és később államtitkárként támogatta a tizenharmadik havi juttatás elvonását. Bangóné Borbély Ildikó nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 108 igennel, 36 nem és 1 tartózkodással elfogadták. Lukács László György (Jobbik) az egri Markhot Ferenc Kórház sürgősségi osztályának helyzetét ismertette. Mint mondta, sürgősségi orvosok mondtak fel, ezért orvoshiány van az osztályon. Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt, hogy az osztályon folyamatos az ellátás, a vezetők kezelték a korábban kialakult helyzetet, és jogalkotási folyamatban van a humánerőforrás-problémát kezelő szabályzat. Lukács László György nem fogadta el, a képviselők viszont elfogadták a választ 106 igen, 31 nem arányban.

Azonnali kérdések
A paksi atomerőmű, a bedőlt devizahitelesek helyzete és a kiskereskedelem erősödése is téma volt kedden délután a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt egy hétben megbolydult Paks az atomerőműről szóló hírek miatt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában elmondta, a kormány két döntést hozott, az egyik az, hogy nemzetközi tanácsadó testületet hoznak létre, amely az atomerőmű-bővítés során segíti majd a fejlesztést. A másik döntés úgy szól, hogy a jelenleg működő blokkok irányításába szeretnének külföldi menedzsereket bevonni. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy sok bedőlt devizahiteles család néz nehéz karácsony elé. Azt mondta, 120 ezer olyan bedőlt szerződés van, amelynek érintettjeivel lényegében semmit nem tervez a kormány. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára úgy reagált, hogy a devizahitelesek sorsát rendező törvények minden hatályos szerződéses ügyfélre vonatkoznak. Aki pedig már kiesett a rendszerből, annak más megoldást ajánlottak, például az eszközkezelőt. Völner Pál (Fidesz) azt kérdezte, hogyan járul hozzá a négyszázalékos reálbér-emelkedés a kiskereskedelem erősödéséhez. Kiemelte, hogy a kiskereskedelem bővítése közös érdek. Tállai András NGM-államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy 2014-ben a kiskereskedelmi forgalom minden hónapban nőtt, ami nagyon fontos, mert jelzi, hogy az emberek több pénzt tudnak magukra fordítani. Márpedig minél többet fogyasztanak, az annál jobban serkenti a növekedést.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy milyen információi vannak a titkosszolgálatokat felügyelő Lázár Jánosnak, aki egy interjúban háborús logikára épülő válságkormányzást helyezett kilátásba és a kárpátaljai magyarság hatékony érdekképviseletét sürgette. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok úgy tartja: aki nem kritizálja Oroszországot, az potenciális veszélyt jelent. Nem húzhat senki újabb vasfüggönyt Európa és Oroszország közé. Lázár János azt is jelezte: van helye a párbeszédnek a témában. Az unió azért jött létre, hogy az európai békét óvja, ezt elveszíteni súlyos hiba lenne. Sallai R. Benedek (LMP) sajtóhírekre hivatkozva arról beszélt, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó és több parlamenti képviselő pályáztatás nélkül jutott földbérlethez. Azt kérdezte: ez hogyan viszonyul a nagy- és kisgazdaságok arányának megváltoztatására irányuló törekvéssel. Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában feltett szándéknak nevezte az igazságosabb birtokarányok megteremtését. Jelezte, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket is kötelessége hasznosításba adni a Nemzeti Földalapkezelőnek, 2018-ig azonban kivezetik ezt a rendszert.
    
Az Országgyűlés keddi második, egyben idei utolsó ülésének végén az ellenzéki képviselők az útdíj kiterjesztéséről, az önkormányzati földadó lehetőségéről, valamint a nyelvoktatás fejlesztéséről kérdezték a kormányt. A délben megkezdett ülés 18 órakor ért véget. Az ülést vezető Jakab István közölte: a képviselők várhatóan február második hetében folytatják munkájukat.

Napirend előtt
 
A többi között az útdíjról, korrupcióellenes lépésekről és gazdasági kilátásokról beszéltek a képviselők a téli rendkívüli ülésszak harmadik ülésének napirend előtti felszólalásai során kedden délután.

A szocialista Harangozó Tamás bírálta, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt a reggeli rendkívüli ülésen, majd név szerint felsorolta azon képviselőket, akiknek választókörzete útdíjköteles útszakaszok mellett van. Azt mondta: a kormánypárti képviselőknek csak az államfő által megfontolásra visszaküldött "mutyitörvények" fontosak. Az ülést vezető Kövér László házelnök csendre intette a közbekiabáló kormánypárti képviselőket, és azt kérte: ne süllyedjenek le az ő színvonalukra. Később Gőgös Zoltán MSZP-s képviselőnek pedig azt mondta: "legyen szíves duguljon el!".
    
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangoztatta: a felsorolt képviselők az ország egységessége mellett álltak ki, s az útdíj is ezt szolgálja. A szabályozás megfelel az uniós környezetvédelmi elveknek, a megyei matricás rendszer pedig évi 43 ezer helyett 5 ezer forintért jogosítja úthasználatra a közlekedőket. Hozzátette: rövidtávon nem érte meg az éves matrica, sokan a mellékutakat használták, az alacsony éves díj viszont szélesíti a pályahasználók körét. Az államtitkár ismertette azt is, hogy számos szakmai és érdekképviseleti szervvel egyeztettek előzetesen.
    
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint az államfő azért küldött vissza megfontolásra két jogszabályt, mert a kormányzat nem tartja be a jogalkotási törvényt. Hiányolta a hatástanulmányokat és a társadalmi egyeztetést. Az ellenzéki képviselő jelezte azt is, hogy az M0-s fizetőssé tételét alkotmányellenesnek tartják, ezért az ombudsmanhoz fordultak, hogy küldje meg a rendeletet az Alkotmánybíróságnak.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az államfő idén 72 törvényből két esetben élt a vétójogával, míg 2010 és 2014 között 859-ből 21 esetben, vagyis a törvények 97 százalékban megfeleltek, átmentek a köztársasági elnök szűrőjén. Az államtitkár egyúttal visszautasította, hogy az útdíjjal összefüggésben a törvényalkotást bírálják, jelezve, hogy arról miniszteri rendelet szól.
    
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a korrupció gazdasági és nemzetbiztonsági hatásait sorolta, hozzátéve, hogy a jelenség kormányokon átível. Az ellenzéki politikus antikorrupciós minimum meghatározását sürgette. Vona Gábor a vagyonosodási vizsgálatok üzemszerűvé tételét és a családtagok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát sürgette.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt válaszolta: a Jobbik rossz helyre címzi a kéréseket, a szocialisták ugyanis továbbra sem adtak választ arra, hogy Simon Gábor volt elnökhelyettes miből fizetett be 128 millió forintot. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy a korrupció nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ugyanakkor visszautasította, hogy kormányzati szereplők érintettek lennének abban. Hozzátette: a Jobbiknak pedig arra kellene válaszolnia, hogy az orosz titkosszolgálat "mivel fogja őket", miből finanszírozzák működésüket és mi Kovács Béla szerepe. Megjegyezte azt is, hogy a Jobbik harmadik erőként hirdeti magát, de amikor érdekük, akkor összeborulnak az MSZP-vel.
    
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője karácsony közeledtével az ünnep üzenetének felfogására szólította a képviselőket, azt kérve: ne a gyűlölet hangján szóljanak, hanem jelenítsék meg a világ jobbításának szempontját. Egyúttal békés boldog karácsonyt kívánt minden magyar családnak.
    
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy egy éve ilyenkor az ellenzék nagy reményekkel támadta a kormányt, de az emberek három választáson sem osztották véleményüket, és nem tartották alkalmasnak őket az ország kormányzására. Az egyik legfontosabb tanulságnak nevezte, hogy ma csak a Fidesz-KDNP kormányzóképes az országban. A kormánypárti politikus a gazdaság erősödését, a munkanélküliség leszorítását és az alacsony inflációt említve azt mondta: 2015-ben joggal remélik a növekedés folytatását. A bankok elszámoltatásával kapcsolatban azt emelte ki, hogy több pénz marad a családoknál, emellett emelkedik a pedagógusok és rendvédelmi dolgozók jövedelme, és hitet tettek a szociális életpályamodell bevezetése mellett. Kiemelte: vannak olyan közös célok, amelyek mellé az ellenzéknek is oda kellene állni.
    
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: Magyarország teljesítménye nemzetközi szinten is elismerést vált ki, egyedül a belföldi ellenzék kritizál továbbra is. Felvetette: a kérdés ma az, hogy tartósan növekedési pályára áll-e a gazdaság, ami a magyar emberek javát szolgálná. Szólt arról is, hogy az uniós támogatások két ciklusból is érkeznek még az országba, amelyek növelik majd az ipari termelés teljesítményét.