Elektronikus hírközlési törvény módosítása

A kormány még az idén javaslatot tehet az internet-előfizetések áfájának csökkentésére, így az előfizetési díjak is csökkenhetnek - mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a javaslat vitájában. Az államtitkár hangsúlyozta: manapság a versenyképességet, a fejlődést és a jólétet a digitalizáció jelenti, a magyar kormány pedig elkötelezett a digitális fejlesztések mellett. A kormány ezért internetes konzultációt folytatott, ennek alapján készítette el a digitális jólét programját, aminek legfőbb célkitűzése, hogy Magyarországon, bárhol, bárki megfizethető, jó minőségű internetkapcsolathoz jusson hozzá – mondta. Kara Ákos közlése szerint ezért még az idén javaslatot tehetnek az internet-előfizetések áfájának csökkentésére, és gondoskodnak arról, hogy ennek köszönhetően az előfizetési díjak is a csökkenjenek. Ez nem kis küzdelem, de készen állunk ennek véghezvitelére - tette hozzá.

Ismertette: a szolgáltatókkal együttműködve a rászorulók számára is elérhető árú internetcsomagot akarnak létrehozni, valamint ingyenes wifi-szolgáltatást terveznek minden magyar település központjába, valamint az iskolákban, az egyetemeken és a nagyobb látogatottságú könyvtárakban. Legkésőbb 2018 végére szeretnék elérni, hogy minden háztartás, amely igényli, hozzáférhessen a szupergyors internethez – erősítette meg. Közölte azt is: az év második felében 139 járásban kezdődik meg a szupergyors internethálózat kiépítése, így 800 ezer embernek teremtik meg a minőségi internet-hozzáférés lehetőségét, valamint hamarosan országosan 100 ezer ember számára kezdenek képzést, hogy megszerezhessék a digitális készségeket. Kara Ákos szerint ezen célok teljesüléséhez megfelelő hálózati infrastruktúra szükséges, hiszen hiába tesznek minden településre wifit, ha lassú a hálózat. Ezért fontosnak nevezte, hogy országszerte olyan fejlesztések történjenek, mind a szolgáltatók, mind az állam részéről, amelyek stabilan és jó minőségben szolgálják ki a megnövekedett igényeket. Ezek a fejlesztések összetettek és költségesek, hiszen akár több ezer kilométernyi hírközlési kábel telepítését, illetve cseréjét jelentik – tette hozzá Kara Ákos, aki szerint a műszaki nehézségek mellett, számos adminisztratív akadály is nehezíti a fejlesztést.

Az államtitkár értékelése szerint az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása olcsó, gyors és rugalmas hálózatfejlesztést tesz lehetővé, és a 2015-ben megkezdett „jogi akadálymentesítést" folytatva, tovább egyszerűsíti a hírközlési hálózatépítési munkákkal kapcsolatos eljárásokat. Az államtitkár a módosítás részleteiről szólva kiemelte: előírnák, hogy ahol lehet, a hálózatfejlesztéseket a meglévő közműhálózati elemek felhasználásával, újrahasznosításával kell megoldani, így a szupergyors internetet biztosító kábeleket elsősorban a meglévő villanyoszlopokra vagy a vízvezetékek számára kialakított közműalagutakba kell telepíteni. Ezzel időt és pénzt takarítanak meg, hiszen nem kell külön kábelalagutakat építeni – tette hozzá.

Emellett a javaslat szerint a szolgáltatók egy központi elektronikus nyilvántartásból egyszerűen és gyorsan hozzáférhetnek majd közművekre vonatkozó adatokhoz, ami jelentősen megkönnyítheti a fejlesztések tervezését. A javaslat ösztönzi a fejlesztésben érintett szolgáltatók együttműködését, vitás esetekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segít az egyezség létrehozásában – fejtette ki Kara Ákos. Fontosnak nevezte azt is, hogy az építési munkákat összehangolják, így elkerülhető, hogy a frissen épített utakat pár hét múlva újra fel kelljen bontani például egy kábel cseréje miatt. Az államtitkár kitért arra is: a javaslatban kötelezően előírnák, hogy minden új és felújított épületben készítsék elő a szupergyors internet csatlakozás feltételeit.

Törő Gábor (Fidesz) elmondta, hogy a törvényjavaslat a vonatkozó uniós irányelv átültetésének befejezését tartalmazza, miszerint az unió területén egységesen állapítják meg az egyes közműszolgáltatókat megillető minimális jogokat, kötelezettségeket, amelyek elősegítik a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését. Közölte azt is, hogy hamarosan minden háztartás számára elérhetővé válik a legalább 30 megabyte-os internet-hozzáférés, és jövő év végére lesz elérhető az ingyenes wifi minden település legalább egy közintézményében, közterületén. Hozzátette: ezt 2018 végére kiterjesztik minden oktatási, közművelődési intézményre. A kormánypárti politikus azt mondta, januártól 27-ről 18 százalékra csökken az internet áfája, és bevezetnek egy olyan alapcsomagot, amellyel azok is használhatnák a világhálót, akik nem tudták eddig megfizetni.
A parlamenti frakciók támogatásukról biztosították az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítását szerdán az Országgyűlésben, az ellenzéki pártok egy-egy ponttal kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat.

   
A KDNP támogatja a javasaltot

Vejkey Imre (KDNP) támogatásáról biztosítva a javaslatot arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túl élő  magyaroknak is komoly előrelépést jelent az előterjesztés, figyelemmel a geoblocking korlátozó rendelkezéseire. Kitért arra is, hogy egy emailnek csak akkor van joghatálya, ha elektronikus aláírás és időbélyegző van rajta.

Zárszó

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára az ország számára meghatározó és fontos kérdésnek nevezte ezt a területet. Jelezte, az a terv és cél nem változik, hogy 2018 végére háztartások kapcsolódhassanak a szupergyors internethez. Vitatta azt, hogy befagytak volna a fejlesztések, most készülnek arra, hogy 139 járásban a vállalkozásokkal közösen a szélessávú internethez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtsák. Elmondta, a javaslat nem szól az internetsemlegességről.

A népszavazással összefüggő jogszabályok módosítása

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára fontos előrelépésnek nevezte a népszavazás intézményének szabályozásában, hogy lehetővé válhat a párhuzamos aláírásgyűjtés. Völner Pál expozéjában kifejtette, hogy a továbbiakban nem a kérdés benyújtásának sorrendje, hanem az aláírásgyűjtés gyorsasága, sikeressége lesz a fő szempont.

A hatályos szabályozás szerint nem nyújtható be azonos kérdés a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a jogorvoslati határidők leteltéig vagy a Kúria jogerős döntéséig. Felidézte, hogy februárban két párhuzamos kezdeményezés is volt, amihez több jogorvoslati eljárás kapcsolódott, s fontos, hogy ne ismétlődjön meg ez az eset. Emiatt kérték az NVB-t, hogy tegyen javaslatokat a változtatásra. Elmondta azt is, hogy egy kérdés első benyújtóját tájékoztatni kell arról, ha a későbbi, azonos témájú kérdést hitelesítettek, emellett nyilvántartást kell vezetni a valasztas.hu honlapon a kezdeményezésekről. Hozzátette: a kormány vagy a köztársasági elnök nem kezdeményezhet referendumot olyan ügyben, amelynek kérdését már jogerősen hitelesítették. Az államtitkár változásként számolt be arról is, hogy az NVB által kiadott, egyedi azonosítóval ellátott íveken lehetne támogató aláírásokat gyűjteni. Ezt azzal magyarázta, hogy azok egységes formában jelennek meg, szkenneléssel könnyen feldolgozhatók, adatvédelmi szempontból pedig garancia, hogy az ívekkel el kell számolni a folyamat végén. Az új szabályokat a folyamatban lévő kezdeményezésekre is alkalmazni kell.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka jelezte: a nagyobbik kormánypárt támogatja a javaslatot, mert a módosítást korrektnek tartják, amely orvosolja a gyakorlatban nem egyszer előforduló problémákat. A képviselő arról beszélt, hogy versengő népszavazási kérdések miatt elméletben és gyakorlatban is a „konkuráló jogok" helyzetébe került a népszavazást kezdeményező. A módosítás viszont arra tesz javaslatot, hogy ne a benyújtás sorrendje, hanem az aláírásgyűjtés sikeressége számítson a népszavazási kezdeményezésnél, így az döntene, hogy melyik népszavazási kezdeményezés mellé áll több állampolgár. Eszerint azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtése párhuzamosan is haladhatna, erről a választas.hu-n nyilvántartást vezetnének. Répássy Róbert szerint érdekes és gyakorlati problémát fog okozni, hogy az azonos tárgyú, de nem azonos szövegű kezdeményezésekre hogyan reagálnak majd a választók.

Népszavazási kezdeményezés

Vejkey Imre (KDNP) szükségesnek ítélte az azonos témájú kérdések benyújtási moratóriumának újraszabályozását, a választási iroda előtt februárban kialakult méltatlan helyzet megelőzése érdekében. Rámutatott: előfordul, hogy nehezen megállapítható az időbélyegzőért folytatott versenyfutás kimenetele.

Pártja ezért támogatja, hogy hasonló témájú kérdés mindaddig benyújtható legyen, amíg egy kezdeményező 200 ezer támogató aláírását a választási bizottság el nem fogadja. Hozzátette: jogerősen hitelesített kezdeményezés esetén már sem a kormány, sem az államfő nem kezdeményezhet újabb népszavazást.

Üdvözölte, hogy az ajánlóíveket a választásokon megszokottaknak megfelelően kezelnék, vagyis a választási iroda által kiadott és egyedi azonosítóval ellátott íveken gyűjthető majd a hozzájárulás. Ez szerinte adatvédelmi szempontból jelentős előrelépést hoz, könnyíti a szervezők joggyakorlását és enyhíti kiadásait, de a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is gyorsabban feldolgozhatja az azokon szereplő adatokat.

Zárszó

Latorcai János alelnök az általános vitát lezárta. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában „szűk körűnek" nevezte a törvényjavaslatot, így ugyanis szerinte konszenzus teremthető róla. Hozzátette, minden további kérdés, amit megnyitnak, az előterjesztés elfogadását nehezítené.

Postatörvény

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a postatörvény módosításának vitáját megnyitó expozéját azzal kezdte: a kormány célja, hogy ésszerűbbé tegye a Magyar Posta működését. A Ház előtt fekvő törvényjavaslatnak a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó pontja – ismertette – annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a Magyar Posta átadhassa pénzügyi intézményeknek ügyfelei kiszolgálását. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta az államtitkár, hogy csökken a kereslet a hagyományos postai szolgáltatások – például a levélküldemények feladása – iránt, továbbá a postai liberalizáció kihívására is választ kell adni.

A tervezett változtatás lényege ezért az, hogy ott, ahol rendkívül alacsony a postafiók kihasználtsága, postai szolgáltatást végezhetnének a postával erre szerződött pénzügyi intézmények, leginkább takarékszövetkezetek. Erre a tízezernél kevesebb lakosú településeken lenne lehetőség az indítvány értelmében. Németh Lászlóné közölte: ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, megkezdik az érintett postafiókok feltérképezését, ahogyan azt is, hogy mely hitelintézetekkel lehetne megállapodni. Megjegyezte végül, hogy az előterjesztés része a látássérültek által ingyenesen feladható küldemények körének bővítése is, valamint az együttműködés megteremtése az elektronikus közigazgatással.

Vas Imre (Fidesz) leszögezte: az előterjesztés semmilyen kötelezettséget nem ró a postára, csupán lehetőséget biztosít a szolgáltatás színvonalának emelésére. Kifejtette: a jövőben a posta díj ellenében átadhatja meghatározott pénzügyi intézményeknek a szolgáltatás nyújtásának lehetőségét a 10 ezer főnél kisebb településeken. Mint mondta, számos hivatalban naponta 15-20-nál kevesebb ember fordul meg, számukra a változás csak annyit jelent majd, hogy néhány házzal arrébb kell menniük, a szolgáltatás színvonala nem csökken. Az előterjesztés fontos részének tartotta a vakok és gyengén látók számára kedvező változtatásokat.

Hollik István (KDNP) kifogásolta, hogy az MSZP úgy fogalmazott meg bírálatokat, hogy egyedüliként maradt távol az előterjesztésről szóló ötpárti egyeztetéstől. Rámutatott: a posta tavalyi adózás utáni eredménye majdnem 3 milliárd forint lett, annak ellenére, hogy a bevétele 60 százalékát kitevő levélküldés visszaesőben van. Szerinte a szocialista kormányok egy leharcolt, korszerűtlen postát hagytak hátra, a jelenlegi kabinet azonban jó gazdája annak, őrzi a nemzeti vagyont, a menedzsment üzleti stratégiája pedig világos. A módosítással megvalósulhat a fogyasztói érdekek védelme, a szolgáltató pedig bővítheti az üzletszerűen végezhető tevékenységei körét - jelentette ki.

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a postatörvény módosításának vitájában elhangzottakra válaszolva azt mondta, a Posta Partnerprogram évek óta működik, most az a különbség, hogy nem egy vállalkozóval, hanem adott esetben a takarékszövetkezetekkel szerződnek postai feladatokra. Hangsúlyozta, az állam olyan rendszert épített ki, olyan kontrollokat működtet, hogy az alapján a jövőben nem kell a takarékszövetkezetek csődjétől tartani – emelte ki.

A Magyar Posta alkalmazotti létszámának csökkenését leginkább a természetes létszámfogyás jelenti, évente átlagosan nyolcszáz embert küldtek el, de eközben nem pótolták a nyugdíjba vonulókat – sorolt adatokat az államtitkár. Leszögezte: a törvény elfogadása és életbe lépése nem fog munkahelycsökkenéssel járni, mert a takarékszövetkezeteknél is szükség van a postai szaktudással rendelkező dolgozókra. Azt is hangsúlyozta, hogy 2012-2016 között az ötszázezer forint besorolási bér alatti munkavállalók keresete több mint 35 százalékkal nőtt. Az ötszázezer feletti alapkeresettel rendelkező, nem premizált munkavállalók körében viszont nem volt sávos fejlesztés az elmúlt öt évben, a cég első számú vezetői között pedig nyolc éve nem hajtottak végre bérfejlesztést. 2012-ben összesen csak 312 posta rendelkezett közvetlen online kapcsolattal, 2014-re viszont 2173-ra nőtt a számuk - emelte ki.

A villamos energiáról szóló és energetikai tárgyú törvények módosítása

A megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatásával összefüggő új, költséghatékony és az uniós irányelveknek egészében megfelelő rendszer kialakításával indokolta a villamos energiáról szóló jogszabály módosítását Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A támogatási jogosultságot versenyeztetés során kell kiosztani, az erőművek kapacitását pedig három kategóriába sorolják. Az államtitkár tájékoztatása szerint az első próbatendert 2016 második felében írják ki, 2017. január 1-jétől pedig teljes körű lesz a versenyeztetés. A jelenlegi támogatási rendszer alapján működő támogatási jogosultságok kifutnak, új termelő viszont már csak az új rendszerbe léphet be – ismertette. Szabó Zsolt értékelése szerint a módosítás kevesebb terhet ró az ipari fogyasztókra és a kormány is nyomon tudja követni a működést. Az államtitkár a változtatások támogatására kérte a képviselőket.
    
Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka legfontosabb célként beszélt a megújuló energiatámogatás költséghatékonnyá tételéről. Üdvözölte, hogy az új rendszerben versenyeztetésen alapuló eljárásban lehet támogatáshoz jutni jövő év elejétől. Hangsúlyozta, hogy a rendszer terheit nem a lakosság, hanem az ipari fogyasztók viselik, azonban a számítások szerint az ő költségeik 2020-ban 21 százalékkal csökkennek.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Zárszó

Szabó Zsolt államtitkár jelezte, hogy a következő tíz évben 800 milliárd forint működési támogatás lesz a megújuló energia támogatására. Hozzátette, a kormány optimistább az EU-nál: míg az unió szerint 13 százalékkal növekedhet megújuló energiaforrások aránya Magyarországon, addig a kormány 14,65 százalékot vállalt. Utalt arra, hogy a hulladékégetésből származó energia nem számít megújulónak. Az államtitkár azt mondta, a kormány célja, hogy olyan energiatermelést legyen Magyarországon, amely segíti a gazdaságot.

Vízi közmű

A fogyasztóvédelemről szóló, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának általános vitájában Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára azt mondta: a korábbi 373 víziközmű-szolgáltatóhoz képest jelenleg negyven szolgáltató működik. Az integráció a végéhez közeledik, és szükséges, hogy a felhalmozódott tapasztalatok alapján a szabályokat módosítsák – közölte. Szerinte azokon a rendelkezéseken változtatnak, amelyek indokolatlanul terhelték az érintettek munkáját és nem voltak hatékonyak. Hozzátette: a javasolt módosításokkal a törvény a jövőben csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól, emellett megjelennek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeleti tevékenységének részletszabályai is.

A felügyeleti tevékenység – folytatta – ezentúl átfogó ellenőrzésre, az átvizsgálásra és az utóellenőrzésre is kiterjed. Szabó Zsolt azt mondta, kettébontják az engedélyeket: egy állandónak tekinthető szolgáltatói és a gyakran változó működési terület határait kijelölő működtetési engedélyre. Jelezte, nem változnak az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei, de az eddig szétszórtan lévő szabályokat egy helyre gyűjtötték össze. A politikus közölte: előírják a vegyes tulajdonú víziközmű-rendszerek esetében az ellátásért felelősök megállapodása alapján a jövőben csak üzemeltetési szerződés alapján lehet tevékenységet végezni. Elmondta, a törvény kiegészül a víziközmű-rendszer és a bekötendő ingatlanok között esetleg elhelyezkedő más ingatlanok miatt a szolgalom alapítására vonatkozó szabályokkal.

Manninger Jenő (Fidesz) a fogyasztóvédelmi törvény módosításának egyetlen lényegi pontjának azt nevezte, hogy a hatóság a korábban érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, de már új információt nem tartalmazó panaszt, valamint a névtelen fogyasztói panaszt nem köteles kivizsgálni. Több erőforrás lesz az érdemi panaszok kivizsgálására – mondta. A kormánypárti politikus szerint a víziközmű-cégekkel kapcsolatos módosítást „semmiképpen sem" az indokolja, hogy ezen a területen bármiféle működési problémák lennének. A változtatásokat a hatékonyabb működés biztosításával magyarázta.

Földi László (KDNP) a törvényjavaslat főbb pontjait emelte ki, mint például a hivatal felügyeleti tevékenységének szabályozását, az engedélyezés változtatását, egyes fogyasztóvédelmi szabályok módosítását. Elmondta azt, hogy a javaslatról egyeztettek az országos szakmai érdekképviseleti szervekkel.

Zárszó

Szabó Zsolt államtitkár zárszavában reményét fejezte ki, hogy a víziközmű-szektor nonprofit formában is üzemeltethető, akár állami, akár önkormányzati tulajdonban álló cégről van szó. Az áfa mértékét firtató felvetésre úgy felelt: a csökkentése nem jelentene gazdasági eredményt a szolgáltatók számára. Beszámolt arról is, hogy már elkészült a rendelet, amely a minősített mérőórák használhatóságát négyről nyolc évre tolná ki.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.