Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény jogharmonizációs célú módosításának általános vitájával kezdte a parlament a munkáját.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára elmondta: a javaslat célja az uniós jogharmonizáció. Az üvegházhatású gázok szerepét hangsúlyozva a klímaváltozásban közölte, jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket a törvény arról, hogy egyes üvegházhatású gázok milyen egyedi szabályozás alá tartoznak. Jelezte, a módosítás fontos eleme az Európai Bizottság által megkövetelt jelentéstételek és adatszolgáltatások kérdéseinek rendezése, fluorozott szénhidrogének esetében forgalomba hozatali kvóta bevezetése, valamint ezzel kapcsolatos szankciórendszer kialakítása.

Az államtitkár hangsúlyozta: a javaslatban a jogsértő magatartással szembeni fellépéshez szükséges hatósági eszközök és intézkedések is szerepelnek úgy, hogy a megállapított szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

A módosítások céljaként jelölte meg azt is, hogy egy olyan szabályozást alakítsanak ki, amely hatékonyan tesz eleget a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozásból fakadó kötelező tagállami feladatoknak.

Kitért arra, hogy a 2012-es szabályozásban kiterjesztették az üvegházhatású gázok emisszió-kereskedelmét a légi közlekedésre. Az Európai Bizottság azonban jelezte, hogy az ezzel összefüggő irányelv magyar jogba történt átültetése több rendelkezést illetően részben vagy teljesen hiányzik, mások esetében tartalmilag nem megfelelő.

Fónagy János elmondta, hogy egy 2014. áprilisi uniós rendelet az emisszió-kereskedelem részévé tette a légi közlekedésből származó kibocsátási egységek kereskedelmét, ezért szükségessé vált a légi jármű üzemeltetőkre és az üzemben tartókra vonatkozó rendelkezések átdolgozása is.

Fidesz: élhető jövőt kell biztosítani a jövő generációinak

Bartos Mónika (Fidesz) a pártok támogatását kérve a javaslathoz arról beszélt, hogy a módosítások kis szeletét képezik a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítéseknek. Mint mondta, a nemzetközi közösség sok erőfeszítést tesz azért, hogy élhető jövőt biztosítson a következő generációknak.

Az egyik legsúlyosabb kérdésnek a felmelegedést nevezte, amely szerinte globális összefogást kíván.

Közölte, hogy a törvénymódosítás jogharmonizációs célú, azzal Magyarország a klímapolitikai és klímavédelmi célokat hatékonyan el tudja látni.

MSZP: rossz a kormány kvótaértékesítési politikája

Heringes Anita (MSZP) szerint az Orbán-kormány időszakára az éghajlatvédelem igazgatási szempontból szétesett, a célokat az energiapolitikáért felelős miniszter, miközben az eszközökkel való gazdálkodást a nemzetgazdasági miniszter látja el. Jelezte: a jogharmonizáció szükséges, de tekintettel a kormány elmúlt négy évben hozott, a kvótavagyon értékesítésére vonatkozó „rossz és elhibázott” döntéseire, az MSZP tartózkodni fog a szavazásnál.

Jobbik: támogatható a javaslat

Kepli Lajos (Jobbik) közölte, támogatni fogják az uniós célú jogharmonizációt, a Jobbik egyetért azzal, hogy a légi közlekedést bevonják a szén-dioxid-kvóta értékesítési rendszerébe.

LMP: tettekre és forrásokra van szükség

Sallai R. Benedek (LMP) továbblépve a törvényjavaslat konkrét céljain azt mondta, a globális környezetvédelmi célok megvalósulásához nem az kell, hogy eladjuk a kvótákat, hanem hogy ne bocsássunk ki szén-dioxidot. Mint mondta, egy környezettudatosan gondolkodó kormányzat igyekszik csak annyit értékesíteni, amennyit muszáj.

Frakciótársa, Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy fluortartalmú üvegházhatású gázokat (f-gázok) a hűtő- és klímaberendezésekben, hőszivattyúkban, habosítókban, tűzvédelemben, aeroszolos palackokban és oldószerekben lehet megtalálni. Mint mondta, az f-gázok felmelegítési potenciálja több százszoros is lehet a szén-dioxid felmelegítési potenciáljához képest.

Fel kell lépni a káros magatartásokkal szemben a dohánypiacon

Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitáját megnyitva úgy értékelt: a fiatalkorúak dohányzását visszaszorító, valamint a kiskereskedelemről szóló törvény a tapasztalatok alapján igazolta a jogalkotói szándékot, 2012-höz képest 10 százalékkal csökkent a napi dohányzás, a fiatalok körében pedig 5 százalékkal csökkent a valamilyen módon érintettek aránya.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a dohánykereskedelemben káros folyamatok is elindultak, amelyekre megfelelő választ kell adni. Az államtitkár arról beszélt: a kiskereskedők nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és fogyasztói érdekeknek megfelelően beszerezni a dohánytermékeket, ezért szabályozott keretekre van szükség.

Szavai szerint azzal, hogy előírják: a kiskereskedők csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított kiskereskedelmi ellátótól vásárolhatnak, megszűnik a kiskereskedők kitettsége a nagykereskedők irányába, s megszűnik az esetenként előírt árukapcsolási kötelezettség is.

Kitért arra, hogy a nagykereskedők a gyártást, a hazai szabad forgalomba helyezést változatlanul folytathatják, s a szabályozás nem eredményez monopolizálást, garantálják, hogy a kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét.

Az államtitkár hangsúlyozta: a nagykereskedő kizárólag a kiskereskedelmi ellátó részére értékesíthet, ezért a kiskereskedelmi árrést is neki kell fizetnie. Ennek mértékét differenciáltan növeli a javaslat, figyelemmel a jelenlegi gyakorlatra és arra, hogy a jövőben a nagykereskedők költségei jelentősen csökkennek.

A társadalmi igényekkel és elvárásokkal, a dohánytermék-kiskereskedőktől kapott jelzésekkel és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival indokolta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerdán a parlamentben.

Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitaindítójában elmondta, hogy a javaslat a dohányboltokban forgalmazható termékkör minimális növelését kezdeményezi, miközben a korábbi kétezer főről háromezerre emeli az újabb koncessziók kiadásának feltételét. Utóbbi intézkedés csökkenti a dohányboltok számát, de mindkét intézkedés azt szolgálja, hogy a dohány-kiskereskedelmi piac működése gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá váljon.

A javaslat alapján a koncessziós pályázatokat elektronikus úton is be lehet majd nyújtani.

Az indítvány felhatalmazza a koncessziós szerződés megkötésére jogosult minisztert vagy a nevében eljáró személyt, hogy közös megegyezéssel megszüntethesse a szerződéseket azokon a területeken, ahol azt a dohányboltok száma és a vásárlók hiánya indokolttá teszi – ismertette az államtitkár.

A törvény alapján a koncessziót meg lehet örökölni, ha annak jogosultja elhunyt, de családja tovább is élni akar az árusítás lehetőségével – folytatta.

Fidesz: az indítvány pontosítja a törvényi definíciókat

Völner Pál, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a Ház előtt fekvő javaslat célja a dohányboltokban forgalmazható termékkör ésszerű, minimális bővítése olyan termékekkel, amelyek szervesen kapcsolódnak a trafikok árukínálatához.

Hangsúlyozta, hogy az indítvány pontosítja a törvényi definíciókat és kétezer főről háromezerre emeli azt a küszöböt, amely alapján kötelezően újabb árusítási jogosultságot kell kijelölni. A politikus arra is kitért, hogy ha a forgalmi adatok indokolják és az adott településen már legalább két jogosultságot birtokolnak, akkor a kiíró dönthet úgy is, hogy a maximálisan engedélyezhetőnél kevesebb dohánybolt működjön.
 

Külön kiemelte, hogy a javaslat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatává teszi, hogy intenzíven működjön közre a dohányzás visszaszorításban és az egészségvédelmet érintő feladatokban. Ennek megfelelően a Zrt.-nek médiakampányokat kell szerveznie, valamint együtt kell működnie a leszokást segítő szervekkel.

A javaslat a korábbi törvénnyel összhangban lehetővé tenné, hogy a családi vállalkozás a jogosult halála esetén is fennmaradjon – mondta a politikus.

MSZP: jövedékiadó-emelés is bekerült a javaslatba

Józsa István, az MSZP vezérszónoka szerint jövedékiadó-emelést is beletettek a javaslatba. „Nem tudunk annyit adózni, amennyit loptok” – idézte kormányellenes tüntetések tábláit, hozzátéve: szerinte fideszes „haverokhoz” mennek ezek a pénzek.

Kitért arra is, hogy meglepő módon javultak a halálozási statisztikák, aminek egyik oka lehet a dohányzás visszaesése. Helyesnek tartotta, hogy az unió vonatkozó irányelve további lépéseket kíván bevezetni a dohányzás elleni küzdelemben, amire ez a javaslat is hivatkozik. Az, hogy a koncessziós pályázatokat elektronikus úton be lehet nyújtani, a korszerűség irányába tett lépés - folytatta, ugyanakkor merevnek minősítve azt a szabályt, hogy 2 ezerről 3 ezerre nő a trafiknyitási küszöb.

Helyeselte, hogy 45 napról 120-ra változik az új pályázat kiírási ideje, mert ott szűnik meg a koncessziós pályázat, ahol kisebb igény van az értékesítésre. Megemlítette, hogy a javaslat rendezné halál esetén családi vállalkozás fennmaradásának lehetőségét, ami a korábbi trafikműködéssel összhangban van.

Jobbik: a javaslat nem a dohányzás visszaszorításáról szól

Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, el kell dönteni mi a cél: ha az, hogy minél kevesebben dohányozzanak, akkor a boltoknak is kisebb forgalmat kell bonyolítaniuk, szerinte ugyanakkor ez a javaslat nem erről szól, hanem újabb szomorú epizódja a trafikmutyinak.

Megjegyezte: sarkalatos törvénnyel szabályoznak olyan kérdéseket, amelyek egy szűk csoport rövid távú anyagi érdekeit szolgálják, közvetlen anyagi kárt okozva széles rétegeknek. Csodálkozásának adott hangot, hogy Kövér László házelnök, amikor a haverok anyagi érdekeinek kiszolgálójává silányítják a törvényhozást, hallgat.

Az elnöklő Latorcai János félbeszakította a felszólalást, szerinte a jogszabálynak nincs sarkalatos pontja.

LMP: ellentmondásokkal teli a javaslat

Schiffer András, az LMP vezérszónoka úgy látja: Szilágyi György valóban tévedett, amikor arra hivatkozott, hogy a javaslatnak sarkalatos záradéka van. Ugyanakkor azt kérte, az elnök ne szakítsa félbe, ne javítsa ki a felszólalót, hanem adjon lehetőséget a kormánypárti politikusoknak, a kormány képviselőjének, hogy rávilágítsanak az ellenzéki képviselők tévedésére.

A javaslatról szólva először arra tért ki, úgy tárgyalnak egészségvédelmi törvényt, hogy egyetlen kormánypárti politikus sincs a teremben. Szóvá tette azt is, hogy a KDNP nem állít vezérszónokot. 

Az LMP frakcióvezetője silány kommunikációs technikának nevezte, hogy egyszerre beszélnek a dohányzás visszaszorításáról, majd utána megfogalmazzák a piac erősítését célját. Azt tanácsolta az államtitkárnak, jelezze a Fidesz „kommunikációs gurujainak”, ne írjanak olyan indoklást, amiben a két érv kizárja egymást. Schiffer András szerint egyes piaci szereplőket mások kárára lehet erősíteni, de akkor ne beszéljenek az egészség védelméről és a dohányzás visszaszorításáról.

Államtitkári zárszó

Hegmanné Nemes Sára államtitkár zárszavában kiemelte: a koncesszió szerzett jog, amit az állam csak törvénysértés esetén mondhat fel. Azért emelték be, mert sokan írtak a miniszternek, hogy szeretnék visszaadni, megszüntetni a koncessziót.

A tapasztalatok alapján a 45 nap kevésnek tűnt és ezért kértek hosszabbítást – jelezte, hozzátéve: egy pályázó öt trafikot üzemeltethet most is.

Az államtitkár javasolta, hogy ha Varju László a trafikkoncesszióknál bűncselekményről szerez tudomást, tegyen feljelentést és tárja elő bizonyítékait. Rámutatott: ha az elindult jó tendencia folytatódik, és a dohányzás csökken, akkor tovább fog szűkülni minden trafikos piaca.

Hangsúlyozta: kiskorú továbbra sem mehet be a trafikba, tehát rágógumi és jégkrém árusításával nem lehet őket becsábítani.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően az általános vitát lezárta.