Módosítaná az idei költségvetést a kormány: a parlamentnek pénteken benyújtott előterjesztés - a hiány változatlanul hagyásával - egyebek mellett forrást biztosít az európai uniós támogatású projektek finanszírozásának javítására. Az előterjesztés indokolása rögzíti, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok veszélyeztetik a 2,5 százalékos, uniós módszertan szerint számított hiánycél teljesülését, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.
    
A nemzetgazdasági miniszter törvénymódosító javaslata a bevételi főösszeget 14.440 milliárd forintban, a kiadásit 15.016 milliárd forintban határozná meg a tavaly decemberben elfogadott 14.340,9 milliárd és 14.917,1 milliárd helyett. A hiány 576,16 milliárd forint maradna. A Költségvetési Tanács ugyanakkor 145 milliárd forintos módosításról ír, a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt. Az egyéb módosítások közül kiemelendő a közoktatás normatív támogatása, amely 107 milliárdról 118 milliárd forintra, illetve az egyházi szociális intézmények normatívájának a kiegészítése, amely 13 milliárdról 23,7 milliárd forintra módosul.

Több mint háromszáz módosító javaslat érkezett a péntek délutáni határidőig a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz. Túlnyomó részüket jobbikos és LMP-s képviselők nyújtották be, az őszre alternatív költségvetéssel készülő MSZP nem élt a lehetőséggel. A kormányoldal hétfőre ígérte a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés részleteinek kidolgozását, így bizottsági vagy kapcsolódó módosító javaslatok tartalmazhatják például a 25 év alatti, az 55 év feletti és a képzetlen munkavállalókat foglalkoztatók járulékainak mérséklését és ezek fedezetét, így a tranzakciós illetékből származó bevétel növelését.

Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a vasúti hidak felújítására szánt összegből csoportosítana át 35 millió forintot az erdei kisvasutak működtetésére. A szintén KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás pedig azért növelné 150 millió forinttal a turisztikai célelőirányzatot, hogy biztosított legyen a szúnyogirtás a kiemelt turisztikai övezetekben.

A gyermekvédelmi intézményekben élők étkeztetéséről, az iskolafenntartás bizonytalanságairól és a munkanélküliségről is beszéltek a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló javaslat általános vitájában, az Országgyűlés pénteki ülésén.

Fidesz a gyermekvédelmi intézményekről

Brájer Éva (Fidesz), aki azt hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelmi intézmények korábban szűkös anyagi forrásokkal rendelkeztek, ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy egy 1998-as minisztériumi rendelet szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők élelmezési költség nem lehetne kevesebb napi 684 forintnál, de ez számos megyében nem éri el a 450 forintot sem. A képviselő szerint ezért a költségvetés struktúrájában ezeknek a gyermekeknek is meg kell adni azt, amit törvényesen megilleti őket.

Jobbik: bizonytalanságok az iskolafenntartásban

Dúró Dóra (Jobbik) bizonytalanságokat látott az iskolák fenntartásával kapcsolatban, mert – szavai szerint – nem lehet látni, hogy az önkormányzatok milyen feltételekkel tarthatják meg az iskoláikat és azt sem, hogy hány kíván élni a lehetőséggel. A képviselő arra is kitért, hogy a kormányzat a felsőoktatásból 26 milliárd forintot von ki ebben az évben. Az egyetemek és főiskolák támogatása így két év alatt összesen 55 milliárd forinttal csökken, ami összefüggésben van a keretszámok csökkentésével – tette hozzá.

A tangazdaságokat dicsérte a KDNP

Sáringer-Kenyeres Tamás sajnálatosnak tartotta, hogy a költségvetésben 800 millió forintot kellett elkülöníteni a felsőoktatás PPP-konstrukcióinak fizetési kötelezettségeire. Véleménye szerint ezeket az összegeket sokkal hasznosabban fel lehetne használni, például a gyakorlati képzésre.

A mezőgazdasággal foglalkozó képviselő a tangazdaságok rendszerét említette, ahol az agrár illetve állatorvosi intézményekben tanulók későbbi munkájukhoz elengedhetetlen tapasztalatokat szerezhetnek. Szavai szerint ha nem kellene felesleges PPP-beruházásokra költeni az említett 800 millió forintot, akkor a tangazdaságoknak nem kellene önállóan fenntartani magukat, mert részesülhetnének ezekből a forrásokból.

Kormányzati illúziókról beszélt az LMP

Vágó Gábor (LMP) azt mondta, nem látszik, hogy a kormány mire alapozza azokat az illúzióit, amelyek szerint 10,3 százalékra csökkenhet a munkanélküliség. Kitért arra is, hogy miközben az elemzők szerint a növekedés jövőre nem fogja elérni az egy százalékot, a kormány már kettővel számol. Hangsúlyozta, hogy a valódi piaci erőt jelentő vállalkozások az adminisztrációs terhek és az új adók miatt nem képesek munkahelyeket teremteni. A nettó kerestek 2012-ben csupán 1,6 százalékkal nőttek az előző évhez képest, de a fogyasztói árindex változásai miatt kevesebbet érnek, mint korábban – tette hozzá.

MSZP: a költségvetés Budapest-ellenes

Steiner Pál (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz-KDNP "főváros-ellenessége" nem szűnt meg. Véleménye szerint Budapest szétdarabolására és ellehetetlenítésére törekszik a kormányzat és ezt a költségvetésben is igyekszik alátámasztani a fővárosi tömegközlekedésre szánt források lecsökkentésével.

Fidesz: Magyarország lesz jövőre a V4 soros elnöke

Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a költségvetés folytonos a korábbi kormányzati intézkedésekkel és az elhúzódó válság közepette kiemelten fókuszált terület a foglalkoztatás növelése és az adósságcsökkentés. Felhívta a figyelmet, hogy jövőre Magyarország lesz a visegrádi csoport soros elnöke, így a közép-európai kezdeményezésben is Magyarországon lesz a kezdeményezés lehetősége. A kormánypárti politikus szerint ez komoly felelősség, de nagy lehetőség is, ezért a költségvetésben 110 millió forintot különítettek el az elnökségi feladatokra.

Jobbik: kérdéses az egészségügyi költségvetés megalapozottsága

Gyenes Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben 51 milliárd forinttal kevesebb kerül az egészségügy kasszájába, a kiadási oldalon viszont 60 milliárddal kevesebb költést tesznek lehetővé. Kiemelte: a háziorvosi ellátásra a 2012-es 81,1 milliárddal szemben 2013-ra egymilliárdos növekedés után 82,1 milliárd forint jut, de ez csak eszköztámogatásra fordítható, így nem ösztönzi a fiatalok praxisvállalási kedvét. A fogorvosi ellátás ugyanannyi összeget kap mint 2012-ben és a háziorvosokhoz hasonlóan ebben a szektorban sem szerepel az beígért, de elmaradt béremelés pótlására szánt összeg – folytatta. A mentők ellátásának összege 0,5 milliárd forinttal emelkedik 2013-ra, az összevont fekvő- és járóbeteg-ellátásra szánt összeg pedig az idei 617,7 milliárdról jövőre 622 milliárd forintra nő, de ezen a területen még az is kérdéses, hogy az idei összeg elegendő lesz-e kötelező feladatok ellátására a júliustól kezdődő átalakítás után – hangsúlyozta Gyenes Géza.

MSZP: rosszabbul járnak az önkormányzatok

Botka László (MSZP) szerint nem fog hosszú életet élni a költségvetés, amelyet már a Fidesz sem vesz komolyan, hiszen 300 milliárd forintot csoportosított át benne, "feltalálva az állam megadóztatását". Növekszik a hiány, emelkedik a lakosság adóterhelése, az elmúlt időszak legnagyobb megszorítása várható – összegezte kritikáit a képviselő. A jogfosztás után szerinte megalapozták az önkormányzatok vagyonelkobzását is, majd ezt követi a helyhatóságok teljes kifosztása. Szeged esetében 10,5 milliárd forintnyi forráselvonást jelent a gépjárműadó és egyéb önkormányzati bevétel elfonása – mondta –, hangsúlyozva: az elvont feladatok költségvonzata csak 7,5 milliárd forintos kiadást jelentene, így a város rosszabbul jár a feladatok és források átcsoportosításával. Ámokfutásnak nevezte a múzeumok fenntartásának alakítását, ezeket ugyanis először az államhoz, majd a településekhez rendelte a kormány.

A fiatalok itthon tartásáról, az oktatásról, a határon túliakról, a bűncselekmények áldozatairól és a fenntarthatatlanságról is beszéltek a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló javaslat általános vitájában, az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: a fiatalok itthon tartásáért is tesz a költségvetés

Gajda Róbert (Fidesz) – a jövő generációinak szemszögéből értékelve a 2013-as költségvetést – a legfontosabb kérdésnek a fiatalok Magyarországon tartását nevezte. Szerinte ehhez az álláskeresők támogatása, az oktatás fejlesztése, a fiatalok lakáshoz jutásának segítése vagy a korszerűbb, modernebb közszolgáltatások mind-mind hozzájárulhatnak és a kormány mindent meg is tesz ezek elérésre érdekében. A fideszes politikus szerint 2013-ban az ezeken a területeken elért fejlesztésekkel talán csökkenthető a fiatalok elvándorlása, ami pedig alapvető feltétele az ország hosszú távú sikerének.

Fidesz: a közoktatás nyer, a felsőoktatás pozíciói romlanak

Pósán László (Fidesz) arról beszélt: a közoktatásra 2013-ban 448 milliárd forint jut a költségvetésből, ebből 73 milliárd csak a pedagógus-életpályára, de ez nem azonos egy automatikus, mindenkit érintő béremeléssel. Ehelyett a cél, hogy minőségi elvárások érvényesüljenek a közoktatásban, ami differenciált béremelést jelent. Hangsúlyozta azt is: az ellenzéki állításokkal szemben az önkormányzatok nem saját erőből teremtik elő a béremelés forrásait, hanem a költségvetésben külön összegek szerepelnek. Ez az összeg ráadásul arra is lehetőséget ad, hogy csökkenteni lehessen a települések közötti különbségeket – tette hozzá. Pósán László azt ugyanakkor elismerte, hogy a felsőoktatás pozíciói a költségvetésben romlanak, hiszen 26 milliárd forinttal csökkennek az erre a területre szánt összegek. Ez szerinte részben a hallgatói létszámok csökkenésével, illetve a korábbi évek fejlesztéseinek befejeződésével magyarázható.

Jobbik: ez most kinek a költségvetése?

Ez most kinek a költségvetése, a kormányé vagy a szocialistáké? – tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki szerint a nemzetközi pénzügyi szervezetek diktátumának költségvetésével állunk szemben. Hangsúlyozta az adósságszolgálat gazdasággyengítő hatását és azt mondta: a jövőt jelentő ágazatok, például az oktatás szenvedi el a legnagyobb veszteséget.

A képviselő kevesellte a bíróságok forrásait, szerinte ez is hátráltatja az eljárások gyorsítását. Megengedhetetlennek tartotta, hogy csökken az alapvető jogok biztosának költségvetése, miközben az általa kirakatszervezetnek titulált Egyenlő Bánásmód Hatóság több pénzből gazdálkodhat jövőre. „Továbbra is fizetjük a zsidó kárpótlást" – fogalmazta meg további kifogását, hozzátéve: a felvidéki magyarok még mindig nem kaptak ilyen jellegű segítséget.

Fidesz: bátor vállalkozás a pedagógusok életpályamodellje

A fideszes Nagy Csaba bátor vállalásnak nevezte a pedagógusok életpályamodelljének elindítását. Az önkormányzati fejezetről szólva azt mondta: a kulturális rendszer fenntartására, finanszírozására jelentős források állnak rendelkezésre. A színházak számára 11,8 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet szakmai szervezetek bevonásával oszt fel a tárca. Ezzel megszűnnek az intézmények közötti egyenlőtlenségek – mondta.

Az LMP az áldozatoknak és a határon túliaknak juttatna több forrást

Az LMP-s Dorosz Dávid a bűncselekmények áldozatainak rossz helyzetére hívta fel a figyelmet, szerinte 90 százalékuk nem kap segítséget az államtól. A képviselő ezt az áldozatvédelmi szolgálatok elégtelen támogatásával magyarázta, az LMP ezért jelentősen megemelné az intézmények forrásait – mondta. Azt mondta: a Terrorelhárítási Központ kiemelkedően magas támogatása helyett „inkább vegyünk Kövér László házelnök úrnak néhány ólomkatonát", a források pedig kerüljenek az áldozatokhoz. A párt mintegy 800 millió forinttal növelné a határon túli magyar közösségeknek nyújtandó támogatásokat, és egy határon túli magyar autonómiahálózatot is létrehozna, amely a közösségek autonómiatörekvéseiért dolgozna.

KDNP: ez a kormány segíti a családokat

Hoffman Pál kormányzati képviselőként kötelességének érezte az előző kormányok szembesítését munkájuk következményeivel, amelyek közül kiemelte az emberek terheinek növelését, a gyermekvállalás megnehezítését. A jelenlegi kabinet ezzel szemben segíti a családokat – mondta. A nyugdíjak reálértékének megőrzését és a vállalkozások segítését is a az elmúlt két év eredményei közé sorolta és azt is kijelentette, hogy felgyorsult az európai uniós források kifizetése. A képviselő örömtelinek nevezte a sport támogatásának jelentős emelését is.

MSZP: fenntarthatatlanná válhat a büdzsé

Kiss Péter (MSZP) szerint ma a költségvetés nem szól másról, mint a hiánycsökkentésről. A pénzügyi stabilitással kapcsolatban felvetette: valóban létrehozható-e, fenntartható-e és a társadalom elviseli-e. A képviselő túlzónak tartotta az oktatásban vagy a gyógyszerkasszában tervezett megtakarításokat, amelyek szerinte kétségbe vonják a stabilitást. Ugyanígy vitatta az önkormányzatok fenntarthatóságát. A közfoglalkoztatás szerinte hibásan szerepel a kormány politikájában a rendes foglalkoztatás, és nem a segély alternatívájaként.

KDNP: a honvédség biztos lábakon áll a költségvetéssel

Simicskó István a honvédelmi fejezet sarokszámairól beszélt, amelyek megalkotásakor szerinte a kiszámíthatóság és a stabilitás volt a legfontosabb cél. A honvédelemre fordított főösszeg a 2012-es 233 milliárd forintról jövőre 237 milliárd forintra emelkedik. Jövőre ennek is hatására az ideinél néhány százzal több, összesen 25 480 főt foglalkoztat majd a honvédelem, így – értékelte – a honvédség biztos lábakon fog állni ennek a költségvetésnek az elfogadásakor. Kiemelte azt is, hogy a szakszolgálatok átszervezésével és a párhuzamosságok megszüntetésével a szaktárca 1,4 milliárd forintot tudott megtakarítani.

MSZP: túlzott az elvonás az önkormányzatoktól

Varga Zoltán (MSZP) az önkormányzati szektorról beszélve leszögezte: a jövő évi büdzsében az MSZP becslései szerint 100 milliárd forinttal többet vont el az állam, mint amennyit a feladatelvonás indokolta; ráadásul a kormánypárti képviselők a költségvetés vitájában sem tudták megmondani, hogy miből fedezik majd a kiadásaikat a települések. A válaszok többségében megnevezett általános források pedig szintén jelentősen csökkennek 2013-ban – tette hozzá Varga Zoltán.

Fidesz: a fogyatékosok számára előnyös a büdzsé

Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékkal élők költségvetési támogatásairól beszélt. Örömtelinek nevezte, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására, gépjármű-átalakításra 1,9 milliárd forint jut 2013-ban, illetve hogy a 2012-es összeggel megegyező 5,8 milliárd forint jut a támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásra, vagy a krízisközpontoknak. Szintén üdvözölte a kormánypárti politikus a 2016-os riói olimpiára és paralimpiára elkülönített 2,8 milliárd forintot, amely több mint 2012-ben volt, ahogyan a fogyatékosok sportjára szánt támogatás sem csökkent. Felhívta ugyanakkor a kormány figyelmét arra, hogy 2013-ban siketlimpia is lesz Bulgáriában. Tapolczai Gergely hozzátette: szeretné, ha az erre szánt költségvetési összeg külön nevesítve lenne, nem pedig csak a MOB fejezetén belül szerepelne.

Jobbik: a mezőgazdasággal lehetne gazdasági növekedést elérni

Varga Géza (Jobbik) úgy látja, a jövő évi költségvetésből hiányzik a gazdasági koncepció, amely a megszorítások mellett a gazdasági növekedésre is építene. Ráadásul szerinte a gazdasági növekedés beindításában nagyon fontos lenne a mezőgazdaságban rejlő potenciálokat kihasználni. A jobbikos politikus szerint értelmetlen ilyen alacsonyra – 2,2 százalékra – tervezni a költségvetési hiányt, hiszen ha csak a szükséges 3 százalékos célt akarnánk teljesíteni, akkor az 300 milliárd forintos többletet jelentene, amivel komoly fejlesztéseket lehetne eszközölni a mezőgazdaságban.

LMP: ez már nem kapkodás, hanem nevetséges sámánizmus

Scheiring Gábor azt mondta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter feltalálta az államkincstár megadóztatásának műfaját, „ez már nem kapkodás, hanem nevetséges sámánizmus". Fűnyíróelv-szerű megszorítást hajtanak végre - vélte az LMP-s képviselő, hozzátéve: egy elhibázott, elsietett javaslatra újabb vad ötleteléssel válaszolt a kormány. A tervezetben megjelenő számok távol állnak a valóságtól, ez a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság költségvetése lesz – jelentette ki. Szerinte folytatódik a társadalom kettészakadása, a fiatalok negyede a kivándorláson gondolkodik, a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnek, az evá-s vállalkozások száma jelentősen csökkent. Egyet tehetnének, hogy visszavonják ezt a költségvetést – fordult a kormányoldalhoz.

KDNP: van cél, van irányvonal

Puskás Tivadar úgy látta, a büdzsé korai benyújtása azt mutatja, van cél, és van irányvonal, amit követni szükséges. Kiemelte: az idei év a stabilitás éve, a  jövő esztendő pedig az emelkedésé lesz, amikor olyan európai uniós források állnak rendelkezésre, amelyekkel a fejlődést el lehet indítani. Hozzátette: az államadósság csökkentése kiemelt cél, a kedvező tendenciát szeretnék folytatni. Ehhez szolgál alapul a jövő évi büdzsé – közölte.

Az egészségügyről szólva azt mondta, az átalakítás elkezdődött, ez egy „nehéz ügy", mivel a költségvetési források nem bővültek és úgy kell végigvinni, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egyaránt jól járjanak. Az idei és jövő esztendőben 22 új mentőállomás megnyitását célozták meg – mondta, hozzátéve: ez meglesz, „megcsináljuk".

Szili Katalin: új alapokra kell helyezni az államháztartást

Szili Katalin független képviselő arról beszélt, hogy a jelenlegi válságból való kilábaláshoz elsőként sávok közé kellene tervezni a költségvetést, rendszerszerűen kellene gondolkodni, alternatív prognózist, illetve új államháztartási filozófiát kell készíteni. Szerinte egy a teljes költségvetésre kiható átvilágítást kell végrehajtani a társadalompolitikai folyamatokra alapozva, a társadalmi szereplőkkel párbeszédben kellene kialakítani, hogy milyen költségvetést tervez a kormány és milyen jövőt szán az embereknek. Szót emelt a versenyszféra átláthatósága és az átfogó adóharmonizáció mellett, illetve kulcskérdésnek nevezte a foglalkoztatottság bővítését.