Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában sorolta az iskolák állami fenntartásba kerülésének előnyeit, és az államigazgatási átalakításokról is elismerően szólt.

Ez a kormány nem a kisposták bezárásának, hanem újranyitásának kormánya volt – fogalmazott. Veszélyesnek nevezte a vatikáni szerződés felmondásának kezdeményezését, mert az szerinte másodrendű polgárokká tenné az érintetteket. 

LMP: a kormány centralizált demokráciát alakított ki

Schiffer András (LMP) az államadósság elleni "szabadságharc" 2010-es meghirdetésére emlékeztetett. Hangsúlyozta, az adósság valójában növekedett, és a paksi beruházás tovább növelheti azt.

Bírálta az egykulcsos adórendszert, azt mondta, az ágazati fejlesztésektől veszi el a forrásokat.   

Nem történt elszámoltatás - jelentette ki, és leszögezte: összességében centralizált demokráciát alakított ki a kormány, ahol a parlamenti többség előtt nincsenek korlátok.   

Rétvári Bence szólt a devizahiteleseknek nyújtott segítségről, hangsúlyozva: ez a kormány nem a bankokat, hanem az adósokat akarta konszolidálni. Beszélt arról is, hogy az ÁSZ nem fogadta el az LMP pártbeszámolóját, és a párt a kampányszámlákat sem megfelelően kezelte.   

Az egykulcsos adóval kapcsolatban közölte: az LMP a bírálatával elismerte, hogy adóemelésre készül.  

Jobbik: az illúziókeltés négy éve van mögöttünk  

Vona Gábor (Jobbik) a parlamenti és kormányzati munkát az illúziókeltés négy évének nevezte. Szerinte szavakban a Jobbikra hasonlít a kormány, tetteik azonban a szocialistákét idézik.  

Az MSZP aggódása a magyar demokráciáért és emberekért szintén képmutató - értékelte. Szerinte az fáj nekik, hogy nem a saját zsebükbe vándorol a pénz. Bírálta a szocialistákat a Simon-ügy miatt is, majd feltette a kérdést: mi lapul még itt a parlamentben?  

Rétvári Bence arra emlékeztetett: a mentelmi bizottság a legtöbbször jobbikos képviselő ügyét tárgyalta. Szerinte a Jobbik megoldások nélkül szított társadalmi feszültségeket, az elégedetlenségből és a gyűlöletből kíván szavazatokat gyűjteni.  

Vona Gábornak félbe kellett szakítania felszólalását, mert öt PM-es független képviselő, Szabó Rebeka, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szilágyi Péter és Szilágyi László narancsszínű lufikat engedett el az ülésteremben. Szabó Rebeka az MTI-nek azt mondta, hogy a lufikkal és a rájuk írt feliratokkal a Fidesz "elszállt ígéreteire" akartak utalni.

Az elnöklő Jakab István az ülésen a tevékenység befejezésére szólította fel a képviselőket. Elmondta, büntetést kezdeményez velük szemben, mivel nem tudható, hogy a léggömbök milyen kockázatot jelentenek a bent ülők egészségére.  

Rétvári Bence válaszát folytatva megjegyezte: maga a párt nem nagy durranás, ezt lufikkal pótolja.  

Utalva Simon Gábor ügyére közölte: a Fidesz-KDNP-s képviselőknek semmiféle titkolnivalójuk nincs.

MSZP a kormány energiapolitikát bírálta 

Kovács Tibor (MSZP) hazugságnak ítélte a rezsiharcot. Nem csak a Fidesz offshore hátországának van szüksége olcsó energiára – közölte.   

Szerinte a kormány felhatalmazás nélkül, titokban döntötte el az ország következő ötven évének energiapolitikáját. Közölte: a Pakson termelt áram ugyanis legalább duplája lesz a jelenleginél.   

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára ismertette: Európában az ipar számára a gáz ára háromszorosa az amerikainak, az áram pedig kétszerese, ezt a hátrányt pedig 2035-ig nem képes ledolgozni a kontinens. A magyar gazdaság versenyképességét így az olcsó energia jelenti – hangsúlyozta.   

Szólt saját parlamenti statisztikájáról, miszerint 848 kérdésre válaszolt a négy év alatt, amivel elmondása szerint rekordot állított fel az államtitkárok között a rendszerváltás óta.

A Fidesz a Simon- és a Józsa-ügyeket sérelmezte

Rogán Antal (Fidesz) szerint mind a Simon- mind a Józsa-ügy a szocialisták és a magyar baloldal kétszínűségének szimbóluma. Közölte: Józsa István cégének 6,6 milliárdos bevétele mutatja, hogy addig támogatták az erőművet, amíg hasznuk származott belőle.    

„Simon az éhségmenet élén, százmilliókkal a zsebében” – sorolta kifogásait, majd hozzátette: akkor még Gyurcsány Ferencnek és az Altusnak a paksi szerződéseit még nem is ismerjük.   

Rétvári Bence azt mondta, bár már négy éve nincsenek hatalmon a szocialisták, a hírek még mindig az ő korrupciós ügyeiről szólnak.   

Miután Mesterházy Attila hazajött washingtoni útjáról, „nem tudjuk, feljelentő, vagy utasításszerző körútjáról”, megismerhette Simon ügyeit – mondta –, a közvélemény azonban nem.   

Szerinte a mentelmi bizottság MSZP-s tagjai cinkosok az ügyben, mert ők azok, akik kétszer nem mentek el a testület ülésére. Az egyik legnagyobb rejtélynek nevezte, hogy bár egy hete kirobbant a botrány, Simon Gábor csak csütörtökön mondott le parlamenti mandátumáról. Tett-e bármilyen műveletet? Volt-e vagyonkimentés? – tette fel a kérdést.

Határozathozatalok

Március közepétől működhetnek a bizalmi vagyonkezelők

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig kormánypárti szavazatokkal elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.  

A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen.  

A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg.  

Elfogadták a kollektív befektetési formákról szóló törvényt   

A parlament 246 igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadta a kollektív befektetési formákról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Ez rendelkezik a tiszthelyettesek illetményemeléséről is. 

Az új jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. Hatályon kívül helyezi továbbá a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló, 2011-ben elfogadott jogszabályt.  

Az alternatív befektetési alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként befektetések kezelésével és kockázatkezeléssel kell, hogy foglalkozzon, egy vagy több alternatív befektetési alapot kezelve.  

Elfogadták az új házszabályt   

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba.  

A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés.  

Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.  

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet.

Megválasztották a Független Rendészeti Panasztestület tagjait  

Új tagokat választott hat évre a Független Rendészeti Panasztestületbe az Országgyűlés kormánypárti voksokkal.  

A testület új tagjai: Cservák Csaba alkotmányjogász, aki a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalát vezette Schmitt Pál államfősége idején, Wildner Domonkos, aki a Miniszterelnökség jogásza volt, és Lukács Tamás KDNP-s képviselő.  

Több mint 800 ezer forintra büntették a paksi szerződés miatt tiltakozó LMP-seket  

Összesen 804 ezer forinttal csökkentette az Országgyűlés annak a négy LMP-s képviselőnek a tiszteletdíját, aki a paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodás ellen tiltakozott az ülésteremben egy hét ezelőtt.  

Múlt csütörtökön félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényjavaslat név szerinti szavazása, miután az LMP-s Ertsey Katalin és Szél Bernadett megafonnal szirénázott az ülésteremben. Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú transzparenst tartott fel eközben. Az akkor elnöklő Jakab István (Fidesz) kedden benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy a Ház mind a négy képviselő havi tiszteletdíját csökkentse egyharmadával: Schiffer Andrásét 259 ezer, Ertsey Katalinét 220 ezer, Szél Bernadettét 174 ezer, Lengyel Szilviáét pedig 151 ezer forinttal.

A Fidesz a Simon-ügyre kérdezett rá   

Vas Imre (Fidesz) a Simon-üggyel kapcsolatban felelevenítette, hogy korábban már felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, és közölte: az előző ciklusban, a budapesti XVIII. kerületben történt hűtlen kezelés nyomán is ügyészségi vizsgálat indult, így ebben is érintett a szocialista politikus.  

Azt kérdezte: milyen jogi következményei lehetnek a valótlan vagyonnyilatkozat benyújtásának? Milyen bűncselekményeket követhetett el a politikus?  

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte: hamarosan az ügyészségtől megtudható, milyen bűncselekményeket követhetett el Simon Gábor. Mint mondta, szóba jöhet adócsalás, költségvetési csalás, de akár magánokirat hamisítás vagy hamis magánokirat felhasználásnak vétsége is. Hozzátette: az ügyben még újabb részletek kerülhetnek napvilágra.  

KDNP az országos mentőszolgálat jövőjére kérdezett rá  

Puskás Tivadar, a KDNP országgyálésiképviselője az országos mentőszolgálat jövőjére kérdezett rá. Azt mondta, az utóbbi évtizedekben lelassult a szervezet fejlődése, különösen 2007 és 2010 között. A mentésirányítás fejlesztésére, a személyzet képzésére kérdezett rá. 

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a 2010-es elképesztő állapotokról szólt, majd elmondta: források átcsoportosításával sikerült 120 mentőautót vásárolni. Úgy folytatta: 15 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás hasznosítását is elkezdték, ami által korszerűsödik a mentésirányítás rendszere.

KDNP: milyen eredményeket értek el a mindennapos testnevelés bevezetésével?   

Seszták Miklós, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek egészséges életmódra való nevelése és egészségük megőrzésének érdekében vezették be a mindennapos testnevelést az iskolákban. A képviselő azt kérdezte, milyen eredményeket értek el az ügyben.  

Simicskó István a kormány kiemelt céljának nevezte, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. A sportért és ifjúságért felelős államtitkár úgy látta, jó úton indultak el a témában.  

A feltételekről beszélve elmondta, a Kölyökatlétikai Program bevezetésével első lépésben ezer pedagógust készítettek fel. A gyermekek örömmel fogadják a mindennapos testnevelést, az látszik, hogy annak hatására javul a tanulási képességük – emelte ki. hozzátette, ma már 606 ezer gyerek sportol minden nap. 

A képviselő a választ elfogadta.  

Lenhardt Balázs a magzatvédelemről   

Lenhardt Balázs (független) arra emlékeztetett: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, hogy a magzatvédelmi törvény súlyos válsághelyzetre való hivatkozáskor mindössze egy kérőlap kitöltése ellenében biztosítja az abortuszt. A válsághelyzet mibenlétét viszont senki nem vizsgálja – tette hozzá. Az állam feladata volna megvédeni azokat, akik még képtelenek önmaguk védelmére.  

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte: az emberi életet a fogantatástól védeni kell. Azt is kijelentette, hogy a magzati élet védelméről szóló törvényt egy módosítás után új eszközökkel erősítették meg, amelyek a magzat életvédelmét helyezik előtérbe az anya önrendelkezési jogával szemben. A képviselő helyette a Ház fogadta el a választ 191 igennel, 17 nemmel és egy tartózkodással.

Fidesz: ízléstelen az MSZP magatartása a paksi bővítés ügyében   

Balla György (Fidesz) szerint bebizonyosodott, hogy az MSZP kormányzása alatt a szocialisták pénzszivattyúnak használták a Paksi Atomerőművet. Felidézte: Józsa István MSZP-s országgyűlési képviselő cége, a Gépkar 2000 és 2010 között összesen 6,6 milliárd forintot kapott az atomerőműtől. Ismertette: Józsa István tulajdonostársa a cégben Gábor József, a fővárosi közgyűlés MSZP-s képviselője volt. Balla György ízléstelennek nevezte, hogy az MSZP-s politikusok még kormányon támogatták a paksi bővítést, ellenzékben azonban a legnagyobb ellenzői lettek. Azt kérdezte a kormánytól, hogy Józsa István állításának megfelelően valóban pályázati úton jutott-e minden megrendeléséhez a Gépkar?  

Fónagy János válaszában ismertette: csak 2007-től állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok. Ezek szerint 2007-2010 között 28 alkalommal 1 milliárd forint összértékben úgy jött létre szerződés a Gépkar és az atomerőmű között, hogy semmilyen versenyeztetés nem történt. Hozzátette: a vonatkozó törvények szerint a nemzetbiztonsági bizottság adhat felmentést a közbeszerzés alól, de 2007 és 2010 között nem szerepelt ilyen kérés a bizottság napirendjén.  

Balla György az államtitkári választ elfogadta.

Napirend után 

A napirend után tíz képviselő kért szót, köztük nyolc olyan politikus búcsúzott az Országgyűléstől, akik várhatóan nem vesznek majd részt a következő parlament munkájában: a független Lenhardt Balázs, Michl József (KDNP), Pálffy István (KDNP), Csóti György (Fidesz), Babák Mihály (Fidesz), a korelnök Horváth János (Fidesz), Koszorús László (Fidesz) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik). Utóbbi képviselő napirend utáni felszólalását követően délelőtti akciójához hasonlóan ismét eltávolította a parlamenti ülésteremben található európai uniós zászlót. A képviselő, aki délelőtt kidobta a lobogót a Parlament ablakán, ezúttal a WC-be vitte azt.  

A felsoroltakon kívül a jobbikos Z. Kárpát Dániel a fiatalok külföldre távozásának visszaszorítását sürgette, míg frakciótársa, Szávay István a kormány határon túli magyarokért kifejtett munkáját kritizálta. Az ellenzéki képviselők felszólalásaira Illés Zoltán környezetügyi államtitkár válaszolt, visszautasítva az elhangzott kritikákat.     

A napirend utáni felszólalásokat követően az ülést vezető Latorcai János megköszönte a parlament személyzetének elmúlt négy éves munkáját, majd örömteli életet kívánt a parlamentből távozó képviselőknek.