A nagygyűlésen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte házigazdaként a résztvevőket. Rámutattak, hogy az erdélyi magyarok inkább lennének lojális, mint rebellis tagjai a román társadalomnak, de elvárják, hogy identitásukat, és tulajdonjogukat tiszteletben tartsák.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere közölte: többen megkérdezték tőle, miért nem akarja az önkormányzat visszavenni a Székely Mikó Kollégium épületét. Nekik azt válaszolta, azért mert az mindig is a református egyházé volt, az egyház építette, az egyház kapott rá működési engedélyt, és tőlük kobozták el annak idején a kommunisták. Ahogy a polgármester fogalmazott, „most olyan idő érkezett el, mikor az egyik kezünkkel építkezni kell, a másikkal pedig védekezni”. „A bírósági döntés nem csak a Székely Mikó Kollégiumról szól, azt is jelenti, hogy mondvacsinált ürüggyel bárkit meg lehet hurcolni, bárkinek a vagyonát el lehet venni csak azért, mert magyar.” – A bíróság nem csupán két magyart ítélt el, hanem az egész erdélyi magyar közösséget – jelentette ki Antal Árpád –, de másfél millió magyart nem vethetnek börtönbe – fűzte hozzá.

Romániának teljesítenie kell az európai csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit, és vissza kell szolgáltatnia az egyházak elkobzott vagyonát - hangoztatta Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium előtt rendezett szombati demonstráción. A volt püspök rámutatott: ő maga édesapja iskolája elé jött tüntetni, de a demonstráció minden résztvevője ősei jogán szólal fel az egyházi, közösségi vagyon védelmében. Tőkés László hozzátette: egyetért Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével abban, hogy a Mikó-ügy politikai megrendelésre, titkosszolgálatok közreműködésével született az erdélyi magyarság megfélemlítése érdekében.

Az utolsó felszólaló, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „féltjük közösségünk múltját és jövőjét is. Azért vagyunk itt, mert látjuk, hogy visszatér a sötétség” – tette hozzá. Közölte, az igazi tét most sokkal nagyobb, mint a Székely Mikó kollégium ügye; a marosvásárhelyi polgármester a bíróság döntését látva, azon felbátorodva már szemet vetett a marosvásárhelyi katolikus, illetve református iskola épületére.

Az "Igazság Napja" elnevezésű demonstráción a tüntetők "Igazságot!" feliratú, magyar, román és angol nyelvű táblákat emelnek a magasba. "Igazságot, Markónak, Marosánnak, a Mikónak" - volt olvasható egyes táblákon, a restitúciós bizottság három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagjaira, Markó Attila államtitkárra, Marosán Tamásra egyházi jogtanácsosra, valamint a Székely Mikó Kollégiumra utalva. A délelőtt folyamán mintegy száz autóbusz érkezett a városba. Az Erdély minden tájáról érkezett és a város templomainál összegyűlt sepsiszentgyörgyi tüntetők harangzúzás közepette vonultak az iskola épülete elé. A színpad előtt, az első sorokban, a négy erdélyi magyar történelmi egyház lelkészei álltak. A tüntetés kiáltvány elfogadásával zárult, amelyben a résztvevők igazságot követelnek az elítélteknek és felszólítják Romániát, hogy ne akadályozza az államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatását.

+++

Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton. A kordonokkal körbezárt XIV. kerületi román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia  uniós csatlakozás után leállt. Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték.     

Bácsfainé Hévízi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy egyre kevesebb magyar kerülhet be a román felsőoktatásba, iskolák százai alakulnak át, és elsőként Kolozsvárt fosztották meg a magyar nyelvű oktatástól. Szót emelt az ellen is, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen szisztematikusan megszüntették a magyar nyelvű képzést, ezért mint hangoztatta, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyét nem lehet, és nem is szabad kizárólag egyházi ügyként kezelni. A Székely Nemzeti Tanács nevében ezért egy petíciót is megfogalmaztak, amelyben azt kérik a magyar pártoktól és közéleti szereplőktől, ne tegyék négyévente ismétlődő kampánytémává Székelyföld területi autonómiáját, hanem segítsék annak megvalósulását. A román kormányt pedig felszólítják, tartsa be az ország kötelezettségeit, szolgáltassa vissza a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javakat. Mindezek betartatásához az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeinek segítségét kérik.     
A budapesti megmozduláson felolvasott petíciót a mintegy háromszáz tüntető közfelkiáltással is megerősítette, és majd írásban juttatják el a román nagykövetség vezetőjének, aki a szervezők szerint nem kívánta átvenni a dokumentumot, de elküldik majd a román kormánynak és az összes uniós magyar intézmények vezetőinek is.