A kereszténydemokrata politikus kifejtette: generációja számára már alapélmény, hogy szabad Magyarországon élhet. Abban, hogy ez már gyermekkorukban, és anélkül bekövetkezett, hogy vért kellett volna ontani, nagy szerepe volt Ronald Reagannek.  

A parlamenti államtitkár szerint a hetvenes évek végének, nyolcvanas éveknek három igazán nagy és meghatározó alakja volt: II. János Pál pápa, Ronald Reagan, és Margaret Thatcher, korábbi brit kormányfő. Mindhárman kellettek ahhoz, hogy itt, Közép-Európában a kommunizmus, „a gonosz uralma” megszűnhessen és demokratikus Közép-Európa jöhessen létre.
    
A kereszténydemokrata politikus idézte azt a közelmúltban Nancy Reagantől, a néhai elnök feleségétől kapott levelet, amelyben többek között azt írta,„nagyon szívmelengető (...), hogy arról hallunk, Önök miként tartják fenn és őrzik meg az én férjem emlékét” Levelében a korábbi first lady felidézte azt is, hogy Reagan mennyire szívén viselte a magyarok sorsát.
    
Nyitrai Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca infokommunikációért felelős államtitkára az ünnepségen úgy fogalmazott: azért jöttünk össze, hogy a szabadságszerető magyarok szép emléket állítsanak egy kiváló embernek, egy kiváló politikusnak és egy kiváló államférfinak.
    
Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet azt mondta, hogy Ronald Reagan mélységesen hitt a szabadságban, nagy tisztelettel tekintett a magyarokra, akik 1956 után sem adták fel a szabadságharcot.
    
Rámutatott: Reagan nem erőszakkal ért el eredményeket, hanem sokkal inkább diplomáciával és meggyőzéssel. Ronald Reagan igazi elnök volt, aki népe számára valódi jövőképet igyekezett felrajzolni – fogalmazott.
    
Obama jelenlegi elnök a közelmúltban azt mondta korábbi elődjéről, hogy "egy hívő volt" - idézte fel a nagykövet, hozzátéve: nagyon hálás azért, hogy a magyarok is osztják ezt a véleményt. Az alkalmi borítékot, bélyegzőt a magyar és amerikai nép barátságának újabb példájaként aposztrofálta.
    
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke Ronald Reaganről, mint a szabadság és demokrácia szószólójáról emlékezett meg, és személyes találkozóit elevenítette fel az egykori amerikai elnökkel.
    
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, korábbi amerikai nagykövet azt mondta, hogy ha Ronald Reagan nem élt volna, lehet, hogy nem lett volna, vagy nem akkor rendszerváltás és még mindig kommunizmusban élnénk.
    
Megyesy Jenő, a jelenlegi kormányfő tanácsadója, aki Reagan kampányaiban is dolgozott, szintén arról szólt, hogy ha Reagan nem lett volna, nem változott volna annyit a történelem.
    
Az ünnepélyes keretek között csütörtökön forgalomba hozott alkalmi borítékon Ronald Reagen, 1987-ben, a berlini Brandenburgi kapu előtt tartott beszédének világszerte ismert mondatai olvashatók magyarul és angolul: "Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput, Gorbacsov úr, döntse le ezt kaput".
    
A borítékon emellett Ronald Reagan portréját ábrázoló alkalmi bélyegző díszít az 1989-ben kibocsátott Lebontott vasfüggöny című bélyeget.
    
Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt a Fehér Ház lakója, ő volt az Egyesült Államok 40. elnöke. Az egykori filmszínészt, aki több mint ötven filmben szerepelt, később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választották.
    
Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. A néhai republikánus elnök beszédének kézzel korrigált változatát januárban először állították ki a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Reagan 1984-ben beindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús” rakétavédelmi védelmi programját is, amellyel erejét meghaladó fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.