Hargitai János,a bankok elszámoltatása kapcsán hangsúlyozta: a rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés. Amíg a devizakitettségén az ország nem tud enyhíteni, addig áttételesen minden család érintett az ügyben – tette hozzá. Mint mondta, meggyőződése, a banki szakemberek is tudják, hogy a bankrendszernek át kell esnie ezen „a megtisztuláson”, mert addig nem tud megerősödni, amíg ilyen szerződéseket cipel magával.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkár elmondta, hogy több mint ezer milliárd forinttal csökkenhet a nap folyamán elfogadott törvénnyel 1,3 millió család adóssága. Közölte, hogy 680 ezer devizahitel- és 650 ezer forintalapú hitelszerződést érint a jogszabály, amely az alapján készült, hogy a tisztességtelenül szerzett pénzt vissza kell adni.

Fidesz: gyűlöletkampányt indított a baloldal a határon túli magyarokkal szemben

Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint nem meglepő, hogy a választási kampányban gyűlöletkampányt indított a baloldal a határon túli magyarokkal szemben. Ismertetése szerint az elmúlt időszakban 660 ezer magyar állampolgár tett esküt, 22 ezer kérelmet utasítottak el, 110 feljelentés történt ilyen ügyekben, amelynek következtében 20 esetben kezdeményezték az állampolgárság visszavonását. Mint mondta, a felvidéki, szlovákiai magyarokra is ki szeretnék terjeszteni a kedvezményes honosítást, a reális cél az, hogy négy év alatt elérjék az egymillió külhoni állampolgárt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sikertörténetnek értékelte a kedvezményes honosítást, de megjegyezte, hogy amivel lehet élni, azzal vissza is lehet élni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy minden egyes állampolgársági ügynél szigorú államigazgatási, rendőrségi, nemzetbiztonsági ellenőrzés van.

Mint mondta, bizonyos országok nem lelkesednek a nemzetegyesítésért, ezért dezinformálnak fiktív honlapokkal, ahol nem létező emberek, nem létező történeteket mesélnek el. Az ügyben írt cikk kapcsán arra is kitért, hogy Navracsics Tibor uniós biztosjelölt portfóliójába tartoznak majd az állampolgársági ügyek, ezekkel az ügyekkel pedig muníciót akarnak adni ellenfeleinek.

Jobbik: a banki vezetőket is el kellene számoltatni

Staudt Gábor (Jobbik) a bankok elszámoltatása kapcsán azt hiányolta, hogy a személyi felelősök elszámoltatása elmaradt. Szerinte a banki vezetők egyértelműen megvalósították a csalás tényállását. Hozzátette: mellékbüntetést, a foglalkozástól való eltiltást is ki lehetne szabni, hiszen a pénzintézeti vezetők méltatlanul jártak el és alkalmatlanok tisztségükre.
 

Répássy Róbert államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány számos intézkedést tett a devizahitelesek megsegítésére. Azt kérte a képviselőtől, hogy amennyiben bűncselekmény történt az ügyben, tegyen feljelentés.

LMP: lassított puccs zajlik

Schiffer András (LMP) az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény ellen emelt szót. Véleménye szerint lassított puccs zajlik, a megállapodással ugyanis annak ágyaznak meg, hogy a nagyvállalatok ellenőrizhetetlen magánbíróságokon keresztül átvegyék a nemzeti kormányok, a törvényhozások helyét.

A Kossuth téren az üléssel egy időben Trójai falovat mintázó, nyolc méter magas légszobrot fújtak fel a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Magyarország akciójának keretében a szabadkereskedelmi egyezmény elleni tiltakozásul.)

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában alaptalannak nevezte a képviselő aggodalmait azzal összefüggésben, hogy veszélybe kerülne az ország alaptörvényben rögzített GMO-mentessége. Úgy értékelte, a megállapodás hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok erősítéséhez, az a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára jelentős előnyökkel járhat. Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számára hátrányos egyezmény megkötésében, ilyenhez nem is adta hozzájárulását.

MSZP: mire készül Orbán Viktor a választás után?

Lukács Zoltán (MSZP) azt firtatta, hogy mire készül Orbán Viktor az önkormányzati választás után. Mint mondta, sajtóhírek szerint Orbán Viktor a választás után komoly költségvetési átalakításokra tervez megszorító csomag formájában.

Tállai András államtitkár szerint az MSZP egy dologban állandó, akkor is, ha kormányon van, akkor is, ha ellenzékben van, mindig megszorításokról beszél.

Ne élje bele magát „a megszorítósdiba” – kérte a képviselőt, úgy folytatva, hogy Orbán Viktor nem ezt fogja csinálni a választás után, folytatni fogja a megkezdett munkát. Kitért arra, hogy Varga Mihály arról beszélt, az állami kiadásokat GDP-arányosan csökkenteni szükséges. Ez azt jelenti, hogy a GDP folyamatos növekedésével, az állami kiadások féken tartásával, ez a szám évről évre csökkeni fog – fejtette ki, szó sincs róla, hogy ilyen összegű megszorítást vezetnének be.

+

Pénzügyi törvénycsomagot fogadott el a Ház, választási évben később kell benyújtani a büdzsét

Országgyűlési választási évben október 15. helyett október 31-ig kell a parlament elé terjesztenie a kormánynak a következő évi költségvetési törvényjavaslatot – egyebek mellett ezt mondja ki az a szerdán elfogadott törvénycsomag, amely mintegy kéttucatnyi jogszabály módosítását tartalmazza. Így rendelkezik például a 98 százalékos különadó korrigálásáról, lehetővé teszi, hogy az Eximbankot párttisztségviselő vezesse, hogy a tévécsatornák ezután se kérhessenek programdíjat, és rendezi az iskolai papírgyűjtés helyzetét is.

A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett módosítási csomagot 151 igen szavazattal, 28 nem ellenében fogadták el.

Elfogadták az elszámolási törvényt

Elfogadta a parlament az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. Ennek részletszabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja majd meg. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

A  Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt 167 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.

Budapestre költözik az Európai Rendőrakadémia

Az Európai Parlament (EP) áprilisi döntésének kihirdetésével az Egyesült Királyságból Magyarországra költözik az Európai Rendőrakadémia (CEPOL). A képviselők az erről szóló törvényjavaslatot 143 igen, 23 nem és 4 tartózkodás mellett fogadták el.

Az intézmény feladata, hogy a vezető beosztású rendőrtisztek képzését végző tagországi oktatási intézmények között együttműködési hálózatot teremtsen, továbbá ösztönözze a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést.

További határozathozatalok

A képviselők elfogadták a Lengyelországgal kötendő vízumképviseleti megállapodásról szóló törvényjavaslatot, és az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötendő légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot is. Megszavazták a Szlovák Köztársasággal az Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményről szóló javaslatokat is.

Az ülést vezető Latorcai János bejelentette: a jobbikos Volner János kérésére jegyzőkönyvezték, hogy igen szavazat helyett tévedésből tartózkodott a Henryk Slawikra és idősebb Antall Józsefre emlékező határozati javaslat határozathozatalakor.

Egyszerűsödik a mezőgazdasági kárenyhítések rendszere

A kormány nevében Czerván György mezőgazdasági államtitkár ismertette azt a törvénymódosítást, amely alapvetően az új európai uniós elvárásokhoz igazítva egyszerűsíti a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert.

 A javaslat vitájában a kormányoldal nevében a fideszes Pócs János érvelt a változtatások mellett. A felszólaló ellenzéki képviselők is alapvetően elfogadhatónak nevezték a változtatásokat, a szocialista Legény Zsolt, a jobbikos Magyar Zoltán és az LMP-s Sallai R. Benedek ugyanakkor megjegyezte, a kormány hatékonyabb támogatást is biztosíthatna például az orosz embargó által sújtott almatermesztőknek.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát megnyitó Ander Balázs (Jobbik) a muhi csata emlékhelyének rossz állapotáról, Lukács László György (Jobbik) a tiszabői közmunkaprogram kudarcáról, Magyar Zoltán (Jobbik) a múlt héten pártja által benyújtott üzemtörvény-javaslatról beszélt, Kepli Ljaos (Jobbik) pedig a Balaton-törvény betartását kérte a kormánytól.

Ikotity István (LMP) egy nemzetközi elemzést idézve arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer eredményessége elmarad a kívánatostól. Frakciótársa, Schmuck Erzsébet a Nemzeti Környezetvédelmi Program értékelését hiányolta, Sallai R. Benedek (LMP) pedig a Tisza-völgy problémái miatt kért szót.

A szocialista Kiss László arra hívta fel a figyelmet, hogy egy felmérés szerint a magyar diákok körében nagyon népszerűek a diktátorok, köztük Adolf Hitler. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) három Munkácsy-kép sorsáról érdeklődött a kormánynál, Demeter Márta (MSZP) pedig az alacsony védelmi költségvetés miatt emelkedett szóra.

A levezető elnök ezután lezárta a szerdai ülésnapot, a képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

 

Elszámolási törvény

Völner Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszakban a devizahitelezés területén is felelőtlen politikát folytattak. A mostani javaslattal igazságot szolgáltatnak 1,3 millió családnak.

Az LMP-s Schiffer András azt kérdezte, miért nem került a törvénycsomag már júliusban a Ház elé? A kormánypártokat csak az érdekli, hogyan tudnak rövidtávú kampányt lefolytatni ebben a témában. Kifogásolta, hogy a forintosításról még mindig nincs szó, és nem készült hatástanulmány sem. A javaslat nem teljes körű, de legalább előrelépés, ezért támogatják majd a zárószavazáson.

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: megint kapkodva, kicsit kampányszagúan elővezetett javaslatról van szó, ami óriási veszélyeket is rejt magában. A javaslatot támogatásukról biztosította, de feltette a kérdést: miért kellett erre négy és fél év, miért fogalmaznak ködösen a forintosításról.

Burány Sándor (MSZP) szerint elképesztő, hogy még az összegző módosító javaslat vitájában is félrebeszélnek a probléma lényegéről. Ez pedig a gyenge forintból fakad - mutatott rá az ellenzéki politikus, aki a javaslatot ugyan támogatandónak tartotta, az valamelyest enyhít a terheken, de emlékeztetett: határozati javaslatot nyújtottak be, hogy a törlesztő-részletek a jelzettnél nagyobb mértékben csökkenhessenek. 

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában azt mondta: mindegy milyen sértést vágnak a kormány fejéhez, örül, ha a javaslatot megszavazzák. A javaslat ezermilliárd forinttal könnyíti meg a deviza- és forinthitel csapdájában lévő 1,3 millió család életét. Ezeket a tényeket tartsák szem előtt - kérte, és azt ígérte, a további lépéseket megteszi a kormányt.

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Költségvetési tervezés

Völner Pál (Fidesz) kiemelte, a javaslatok nyelvhelyességi, szakmai, jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak, amelyek a koherenciát, a jogszabályok összhangját biztosítják.

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat olyan össze nem tartozó témákat ölel fel, mint az állami tulajdonban álló pénzintézetek pártkatonákkal való feltöltése, a Magyar Posta privatizációjának lopakodó módon történő előkészítése, a költségvetési tervezés átláthatóságának csökkentése vagy az iskolai papírgyűjtés túlszabályozása.

Az Eximbankról szóló törvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint a vezérigazgató nem viselhet párttisztséget - emelte ki. Fontosnak nevezte, hogy a parlament olyan erős összeférhetetlenségi szabályokat érvényesítsen, ami alól nincsenek kivételek.
Annak sincs elfogadható indoka, hogy a költségvetésről szóló javaslatot csak az önkormányzati választás után akarják beterjeszteni

A vitában elhangzottakra válaszoló L. Simon László azt mondta, miután a törvény szerint 2020 végéig az egyetemes szolgáltatási kötelezettség a Magyar Postánál marad, ezért nem lehet privatizációról beszélni. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megjegyezte, az a kormányzati szándék, hogy a postai szolgáltatásokhoz az ország teljes területén száz százalékos lefedettséggel lehessen hozzájutni, nem biztosítható a jelenlegi postai hálózattal. A partnerszervezetek bevonása nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások sérülnek.

Leszögezte, nem az önkormányzati választás miatt tolják későbbre a költségvetés benyújtását, ami október 30-ig a Ház elé fog kerülni.

Az Eximbankról megjegyezte, ha valaki egy pártnak valamilyen funkciót viselő tagja, az nem jelenti azt, hogy valamihez nem ért és ha valakinek megvan a megfelelő szakértelme, akkor ne a politikai hovatartozása alapján diszkvalifikálják.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

Paksi vitanap négyórás időkeretben

A képviselők határoztak 128 igen és 44 nem szavazattal arról, hogy a pénteki, a paksi megállapodásról rendezett vitanapot négyórás időkeretben tartsák meg.A szavazást követően az interpellációk kerültek sorra.

KDNP: mit tesz a kormány a családok további támogatása érdekében?

Vejkey Imre (KDNP) a kormány népesedéspolitikájával kapcsolatban szólt a család fontosságáról, azok megerősítésének szükségességéről. Szerinte a kormány intézkedései lefektették azokat az alapokat, amelyek mentén elindulhatott az értékmegőrző családpolitika. Azt kérdezte: milyen további intézkedéseket tervez a kormány a családok megerősítéséért?

Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár úgy felelt: az Orbán-kormány családbarát fordulatot hajtott végre, mivel a megelőző időszak kormányai semmit nem tettek a népesedési folyamatok megfordításáért. Sorolta a megtett intézkedéseket, a jövőről szólva pedig közölte: azon az úton fognak haladni, amelyen eddig is, így a családok semmit sem veszítenek abból, amit eddig kaptak, azt megtarthatják.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: elég lesz a 20 milliárd forint a Klik megsegítésére?

A szocialista Hiller István a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) összefüggésben azt mondta, hogy a gondok maradtak, egyre jelentősebbé váltak, minden korábbi győzelmi jelentés ellenére a tanév biztonságos finanszírozása kétségessé vált. Szerinte már a költségvetés tervezésekor súlyos hibák és szakszerűtlen intézkedések történtek. Emlékeztetett: azonnali, közel 20 milliárdos kiegészítésről döntött a kormány a közelmúltban. Kinek jó ez a Klik? - kérdezte.

Rétvár Bence, az erőforrás-minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára a szocialista-balliberális kormányok oktatáspolitikai intézkedéseit idézve kitért többek között az érettségi botrányra, a folyamatos iskolabezárásokra, majd azt mondta: a Klik feladata óriási léptékű, létrehozatalát az indokolta, hogy csökkentsék a területi különbségeket az iskolák tanulóinak felkészültsége között. A pluszforrás is azt szolgálja, hogy ezeket a területi különbségeket csökkentsék, illetve a felmerülő adósságoknak, a többletfeladatból adódó kifizetéseknek legyen fedezete. A Klik arra jó, hogy azokat a problémákat, amelyek eddig elszigetelten jelentkeztek, országos szinten tudják – egységes szabályozással, a fenntartási és működési feladatok koordinálásával – megoldani.  

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen és 42 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Jobbik: a Fidesz az önkormányzatok IMF-jévé vált

Sneider Tamás arról beszélt, hogy mára a Fidesz vált az önkormányzatok IMF-jévé. A jobbikos politikus szerint az alacsony normatív támogatások mellett az önkormányzatok a helyi ingatlanadókat is előszeretettel vetik ki építmény-, vagy kommunális adó címén, s ahol eddig is volt, sorra emelik őket.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a párt önkormányzati kampánytéma híján van, és az elmondott interpelláció hiteltelen. Jelenleg 15 település van az országban a 3177-ből, amelyet jobbikos érzelmű polgármester irányít, így igazi társadalmi felelőssége még nem lehet a pártnak - mondta, hozzátéve: Gyöngyöspatán a kommunális adót a jobbikos polgármester emelte meg, Tuzséron a lakások után is fizetni kell adót, és még külön kommunális adó is van. Tiszavasváriban sem sokkal jobb a helyzet - értékelte, majd leszögezte: a helyi adó bevezetése lehetőség és senki számára nem kötelező.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 25 nem és 6 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP a vállalkozások támogatásáról

Sallai R. Benedek az Appolo Tyres beruházásról szólt, ami a Fidesz kezdeményezésére hiúsult meg 2008-ban, most viszont a Fidesz eredményként könyveli el a megvalósítását. Kitért arra, hogy munkahelyenként 30 millió forintos támogatást biztosít a kabinet, amivel szerinte mintegy 12 évre fizetik ki előre az üzem összes bérköltségét, járulékait. Más nagyvállalatok is jelentős támogatást kaptak, eközben munkahelyek ezreit szüntették meg és a profit jelentős részét kivitték - mondta.

Szerinte a kis- és középvállalkozások nélkül a munkahelyteremtés Magyarországon nem elképzelhető, esetükben a foglalkoztatási alap ugyanakkor csak 1,5-1,8 milliós támogatást ad. Arra volt kíváncsi, hogy miért nyújt ilyen "aránytalan és méltánytalan" támogatást a multiknak a kormány.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azt mondta: a beruházásösztönzési támogatások nem hasraütés-szerűen alakulnak Magyarországon. Ennek világos jogi keretrendszere van, amit az unió hagyott jóvá és amelyről folyamatosan jelenteni kell. A magyar jogrendszerben az adható támogatások jogcímei, és a regionálisan megállapítandó támogatásintenzitási maximumok is meghatározottak – jelentette ki, majd jelezte: a munkahelyteremtő hatás és a várható adóbevétel alapján határozzák meg az egyedi készpénztámogatások összegét. Az érintett indiai vállalat 957 munkahely létrehozását vállalta.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 110 igen és 38 nem szavazattal azonban igen.

Fidesz: segíti-e a kormány a tatabányai bányászkórház átadását?

Bencsik János (Fidesz) arra kérdezett rá: segíti-e a kormány a tatabányai volt bányászkórház önkormányzati tulajdonba adását. Mint mondta, a romló állagú, de építészetileg is értékes épületben bérlakásokat alakítana ki a helyhatóság.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a tulajdonosi jogokat gyakorló GYEMSZI most készíti elő az ingatlan megosztását, mert csak ez után és csak a főépület adható át az önkormányzatnak, ingyenesen.

Beszámolt arról is: az elmúlt négy évben a kormány mintegy négyszáz önkormányzatnak adott át több mint hétszáz ingatlant ingyenesen.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: a rezsicsökkentést differenciáltan kellene biztosítani

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a fogyasztási mennyiség alapján, differenciáltan kellene biztosítani a rezsicsökkentést, úgy, hogy a leginkább rászoruló kisfogyasztók akár 40-50 százalékkal olcsóbban kapják az energiát.

Fónagy János rámutatott: jelenleg több mint 340 ezer olyan család részesül támogatásban, amely például fával fűt. A rászorulóknak szerinte egyedi elbírálású szociális támogatást kell nyújtani. Kijelentette azt is: a fogyasztók anyagi helyzete és a fogyasztás mennyisége között nincs feltétlenül kapcsolat.
A szocialisták javaslatát az államtitkár átláthatatlannak, nehezen ellenőrizhetőnek ítélte.

A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 104 igen szavazattal, 33 nem szavazat mellett megszavazta azt.

Jobbik: kétség merül fel a választás tisztaságával kapcsolatban

Szilágyi György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy – mint mondta – a választás lebonyolításához szükséges szerverek egy olyan bérleményben üzemelnek, amely egy Amsterdamban jegyzett, ismeretlen tulajdonosi körben lévő cég magyarországi leányvállalatának tulajdonában van, a cég ügyvezetője pedig egy izraeli személy, Spingold Tiberiu. Szerinte emiatt kétségek merülnek fel a választás tisztaságával kapcsolatban.

Választ kért arra, milyen okok vezettek oda, hogy az eszközöket nem köztulajdonban lévő ingatlanban üzemeltetik, és nem jelent-e nemzetbiztonsági szempontból kockázatot, hogy azok külföldi tulajdonú épületben vannak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában leszögezte: a választási iroda számára a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala biztosítja az infrastruktúrát. Hangsúlyozta azt is: a szerverek nem az említett helyen vannak, hanem egy a magyar állam tulajdonában lévő épületben, egy magas biztonságú gépteremben.

Közölte azt is: az elhelyezés során az információbiztonsággal kapcsolatos minden szabályt betartottak.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 98 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett igen.

Azonnali kérdések és válaszok

KDNP: nő a foglalkoztatottak száma

Földi László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal augusztus végi tájékoztatása szerint 4 millió 127 ezren dolgoztak Magyarországon, ami az előző évi adatokhoz képest növekedést jelent. Közölte, az Eurostat is olyan adatokat közölt, miszerint az uniós tagállamok közül az előző évhez viszonyítva Magyarországon bővült a legjelentősebben a foglalkoztatás.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2010-hez képest komoly eredményeket mutathatnak fel: 340 ezerrel dolgoznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor, a versenyszférában ez a száma 240 ezer fő. Hozzátette: a munkanélküliségi ráta 7,9 százalék, ami 3,5 százalékkal jobb a 2010-es adatnál.

Kijelentette, a kormány célja, hogy a foglalkoztatottak, az adófizetők száma elérje az ötmilliót, az uniós forrásokat is erre kívánják fordítani.

Fidesz: lehet-e Miskolc a kulturális fesztiválok városa?

Csöbör Katalin (Fidesz) azt a kérdést tette fel, hogy lehet-e Miskolc a szén és acél városából a kulturális fesztiválok városa, mit tesz a kormány a borsodi megyeszékhely kulturális felzárkóztatásáért.

Hoppál Péter kulturális államtitkár azt válaszolta: Miskolc kulturális és szellemi élete fellendülőben van. Példaként felhozta, hogy a napokban fejeződött be a város filmfesztiválja, emellett megemlítette a miskolci operafesztivált, továbbá a kulturális és közművelődési intézmények támogatását.

MSZP: hogy áll a siófoki kórházberuházás ügye?

Harangozó Gábor (MSZP) azt idézte fel, hogy idén áprilisban a nyugat.hu egy hangfelvételre hivatkozva arról írt: fideszes politikusok – Balázs Árpád, Siófok polgármestere és Witzmann Mihály, aki azóta már országgyűlési képviselő – állítólag arról beszélgetnek, hogy azért áll a siófoki kórházberuházás, mert a Fidesz regionális vezetőjéhez, Bánki Erikhez kötődő kivitelező abban érdekelt, álljon a munka, ugyanis "így munka nélkül kapják a pénzt". Kivizsgálták-e az ügyet a Miniszterelnökségen? – kérdezte a szocialista politikus Lázár Jánost.

A Miniszterelnökség vezetője reagálásában azt mondta: ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, Harangozó Gábor köteles feljelentést tenni. Ha pedig szerinte nem bűncselekmény történt, érdemes szót váltania az említett fideszes politikusokkal – tette hozzá Lázár János.

A Jobbik újra összehívja a devizahiteles kerekasztalt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek ügyében egyebek mellett azt mondta, hogy a felvételkori árfolyamon történő forintosítás nélkül a lopott holmi egy része a bankoknál marad. A Jobbik kifogásolja, hogy nincsenek egyeztetések, ezért újra összehívja a devizahiteles kerekasztalt – közölte.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány komoly eredményeket tud felmutatni a devizahitelesek támogatásában, sőt belátható időn belül, az elszámolási törvény elfogadásával lényegében mind a deviza-, mind más hitelesek problémája megoldódik.

LMP: mikor bontják fel a szerződést az új kishantosi bérlőkkel?

Ikotity István (LMP) az ökológiai gazdálkodás mellett foglalva állást arról érdeklődött, hogy mikor bontják fel a szerződéseket az új kishantosi bérlőkkel, akik biogazdálkodást vállaltak erre a területre. Mint mondta, a saját szemével látta, hogy permeteztek ebben a korábban ökológiai gazdaságban.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is fontosnak tartotta az ökológiai gazdálkodás elterjedését. Ugyanakkor azt mondta, hogy az ökogazdálkodás nem egyenlő Kishantossal, Rápcakapin is folyik ilyen.

Úgy fogalmazott, valótlanságokat állít az, aki permetezéssel vádolja a kishantosi gazdálkodókat, a 2013. októberi haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodást folytattak a pályázat nyertesei.

Az MSZP a kecskeméti fiktív számlázási ügyet firtatta

Heringes Anita (MSZP) a kecskeméti sportegyesületet működtető társasággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy három év alatt nem sikerült pontot tenni egy fiktív számlázási ügy végére. Sajtóhírekre hivatkozva a történteket úgy foglalta össze, hogy a közel százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő kft. három céggel kötött marketingcélokra szerződést, de a cégek portfóliójában nem szerepelt ilyen munka; a cégek 298 millió forint közpénzt kaptak. A kecskeméti cégek gazdálkodásért felelős alpolgármestere akkor Szemereyné Pataki Klaudia volt, aki most kecskeméti polgármesterjelölt – tette hozzá.

Tállai András kifogásolta, hogy híresztelések alapján fogalmazott meg vádakat. Szerinte a politikusnak más parlamentáris lehetőséget kellene keresnie kérdése feltételéhez. A büntetőeljárási törvény tanulmányozását ajánlotta a képviselőnek.

Jobbik: kampánycélú a HPV-oltás ingyenessé tétele

Lukács László (Jobbik) azt mondta, a kormánynak nem sikerült jól előkészíteni, hogy a szülők és a diákok jól megismerhessék a HPV elleni védőoltás pozitív és negatív hatásait. Emlékeztetett arra, hogy az oltást októbertől kaphatják meg ingyenes a 7. osztályos lányok. A kampánycélú és 1,7 milliárd forintba kerülő bevezetés nem használ az oltás társadalmi elfogadottságának.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az oltás 93 százalékban képes a méhnyakrák kialakulását megakadályozni; a szülők 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beadatja gyermekének az oltást.

A Jobbik az almaválság kezeléséről érdeklődött a kormánynál

Apáti István (Jobbik) az almaágazat válságáról beszélt, azt kérdezve: hogyan maradjon talpon az a termelő, aki a kilogrammonként 40-50 forintért megtermelt étkezési almát jó esetben 20 forintért tudja eladni. Ki fogja vállalni a felelősséget azért, hogy Magyarország nem igényelt árukivonási támogatást az uniótól? – tette fel a kérdést.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány és a szaktárca kiemelt felelősséggel kezeli az almahelyzetet. Emlékeztetett, a kabinet több mint hárommilliárd forintos támogatást nyújt a termelőknek. A magyar gazdákat pedig nem érte veszteség, mert az uniós keret újraindul majd.

LMP: hogy áll az offshore hátterű cégek támogatásainak vizsgálata?

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, a közelmúltban több olyan ügy került napvilágra, amelyben – az adott cégek offshore háttere miatt – jogosulatlan támogatásokat kellene visszakövetelnie a kormánynak. A politikus ezek állásáról érdeklődött.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: a korábbi uniós ciklusban pályázók átvilágítása során szűrtek ki olyanokat, akiknél offshore gyanú merült fel. A velük szembeni eljárások folyamatban vannak, amelyek végén az egyik lehetséges a szankció a támogatás visszafizettetése, a másik az adott cég kitiltása a pályázásból a 2014-2020 közötti időre.

Kérdések

Fidesz: mekkora támogatást kapott a csornai napelemgyár?

Gyopáros Alpár (Fidesz) azt mondta: Csornán a rendszerváltás óta nem volt komolyabb munkahelyteremtő beruházás. Szólt a napelemgyárról, és arra kért választ, mekkora összeggel támogatja az üzem beindulását a kormány és milyen vállalást tett a beruházó.
Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter közölte: az ország el kívánja érni, hogy 2020-ra több mint 14,5 százalékos legyen a megújuló energia felhasználása. A kabinet 1 milliárd forinttal járult hozzá az üzemhez, az Új Széchenyi Terv keretében pedig 2 milliárd forinthoz jutott a gyár.

Szabó Tímea: az Emmi helyettes államtitkára fundamentalistákkal közösen konferenciázott.

Szabó Tímea független képviselő kifogásolta, hogy Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára egy olyan moszkvai eseményen vett részt, ahol fundamentalista szervezetek vezetői is jelen voltak, valamint olyan milliárdosok, akik érintettek az unió szankciójában.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára közölte: Magyarország az orosz demográfiai kutatóintézet meghívására vett részt az eseményen. Közölte: a helyettes államtitkár a családpolitikai célkitűzésekről és eredményekről számolt be. Sorolta azokat a vezető orosz egyházi tisztségviselőket, akik szintén jelen voltak az eseményen.

Az MSZP az RTL Klub megadóztatására kérdezett rá

Bárándy Gergely szocialista képviselő azt kérdezte: miért annak a médiumnak a közterhe a legmagasabb, amelynek a műsora nem tetsző a kormányoldal számára? Kivel kötött szerződést az RTL Klub megfigyelésére a kormányzat, hogy megalapozza a reklámadót? – tette fel kérdését.

Lázár János miniszter azt mondta: Magyarország 2010 után tudatos politikai döntés után a különadók rendszerére tért át, ezek közül a bankadó és a telekommunikációs különadó már átment az európai szűrőn. Megdöbbentő ténynek nevezte az RTL Csoport napvilágra került adóelkerülési gyakorlatát, amelyet az elmúlt években folytatott.

Jobbik: mi lesz a vasárnapi bérpótlékkal a kereskedelemben?

Farkas Gergely (Jobbik) a bérpótlékkal kapcsolatban azt mondta: a bevásárlóközpontokban vagy a benzinkutakon dolgozók nem részesülhetnek vasárnapi munkájukért pótlékban egy kúriai döntés értelmében. Milyen lépéseket terveznek a vasárnapi bérpótlék visszaadása érdekében? – kérdezte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az új munka törvénykönyve önállóan rendelkezik a kereskedelmi tevékenységben a vasárnapi munkavégzésről, és annak díjazásáról, vagyis ott rendes munkaidőben is elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, ilyenkor 50 százalékos bérpótlék jár a dolgozónak. A Kúria döntése a kereskedelmi üzemekben kialakult munkavégzésre nincs hatással, problémát pedig nem jeleztek az érdekvédelmi szervezetek.