Az országgyűlési képviselőválasztás második fordulójában is csak azok szavazhatnak, akik a szavazókörökbe magukkal viszik valamelyik személyazonosító okmányukat és lakcímigazolványukat.
A személyazonosító és a lakcímigazolvány hiányában (illetve, ha azok érvényessége lejárt) még azok sem szavazhatnak, akiket egyébként a bizottság tagjai személyen ismernek. A szavazatszámláló bizottság e dokumentumok alapján döntheti el, szerepel-e a polgár a névjegyzékben.
A választáson szavazni kizárólag személyesen és – a korábban igazolást kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már – az igazolással szavazók kivételével – senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékébe pedig csak az adott településre kiállított igazolással rendelkező választópolgárok vehetők fel.
A szavazáson megjelenő választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapításához alkalmas igazolványokat. A szavazáshoz nem kell a még az első forduló előtt kipostázott értesítő, de aki magával viszi, az ezzel megkönnyítheti a testület munkáját, a szavazás menetét, mivel az értesítőn fel van tüntetve a névjegyzékbeli sorszáma, a névjegyzéket pedig minden megjelent választónak alá kell írnia.
A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja. A bizottság elfogadja az útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Ha a személyazonosításhoz használt igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap
Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapokat azonban tilos előre lebélyegezni; azokat csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát és lakcímét, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
Ha a polgár szerepel a választói névjegyzékben, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak.
A szavazólapokat a nyomdában többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-nyomattal. (Az esti szavazatszámlálásnál a szavazólap eredetiségéről szóló vita esetén így a bizottság akár uv-lámpával is ellenőrizheti a dokumentum hitelességét.)
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A második fordulóban már csak egy szavazólapot kapnak a választók, ezen általában három jelölt neve szerepel (négy választókerületben azonban csak kettő). Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x-jellel) lehet.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használata nem kötelező. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és azt bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
