Szászfalvi László református lelkész, a KDNP országgyűlési képviselője a reformáció emléknapján az 500 éves lelki, társadalmi és kulturális mozgalom történetére és kiemelkedő személyiségeire emlékeztet, ugyanakkor a jövő felé is fordul a jeles alkalomból kiadott közleményében. A kereszténydemokrata politikus szerint ugyanis ez a kerek jubileumi évforduló lehetőséget teremt arra, hogy a reformációs megújulás lendületével tekintsünk és lépjünk a jövőbe.
Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, református lelkész
Történelmi pillanat részesei lehetünk ma, hiszen pontosan ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szegezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára híressé vált 95 tételét, és ezzel a szimbolikus mozzanattal kezdődött el a reformáció. Ebben az évben erre az 500 éves lelki, társadalmi és kulturális mozgalom történetére, valamint kiemelkedő személyiségeire emlékezünk.
A kerek jubileumi évforduló lehetőséget teremt arra is, hogy a reformációs megújulás lendületével munkáljuk a jövőt. Hiszen a reformáció egyik legfontosabb felismerése és üzenete a szüntelen megújulás erkölcsi imperatívusza volt: „Ecclesia semper reformanda!”, azaz az egyháznak szüntelenül meg kell újulnia. Ma is érvényes ez a felszólítás egyéni és közösségi dimenzióban egyaránt! Mit jelent a reformáció? – Ezt a megújulást!
A reformáció rendkívül gyorsan elterjedt Magyarországon, már a XVI. század első felében, és olyan radikális változást hozott, amely a magyarság megmaradásában játszott alapvető szerepet: magyar anyanyelvünk, nemzeti kultúránk, könyvkiadásunk, iskolarendszerünk, nemzeti identitásunk és nemzeti szuverenitásunk megteremtésében, megőrzésében és megvédelmezésében.
A KDNP nevében örömmel üdvözlöm azt a kormányzati és egyházi szándékot, hogy a reformáció 500. emlékéve ne elválasszon, hanem összekössön minden olyan magyart és fölerősítsen minden olyan erőt, akik és amelyek Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság lelki és közösségi megújulását mint a nemzet megmaradásának zálogát kívánják szolgálni. Ma is minden erő és akarat összefogására, együvé fogására és megvédelmezésére van szükség annak érdekében, hogy megmaradjunk. Megmaradni abban a bibliai bizonyosságban: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?!”
Ennek a megmaradásnak az alapja pedig a megújulás. Lelki megújulásra van szükség egyéni és közösségi életünkben, amint ezt az Alaptörvényünk is deklarálja. Ezt kell előmozdítanunk, szolgálnunk mindnyájunknak és akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy céljaink megvalósulnak, Magyarország erős és büszke ország lesz, utódaink számára biztonságos otthon marad.
Azt kívánjuk, hogy a reformáció fél évezredes évfordulója a számtalan országos és helyi programon keresztül az emlékezésen túl adjon új lendületet a nemzet megújulásának és minden erőt összefogó egységének.
„Hálásan emlékezünk ma, és mindezért Soli Deo Glória, Egyedül Istené a dicsőség!”
