Ebben az évben az első világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékezünk. Az első világháború nem csak katonai áldozatokban volt pusztítóbb, mint a második, hanem következményeit tekintve is, és hatása mindmáig tart. Különösen, ha a következmények közé soroljuk a második világháborút, hiszen számos érv szól amellett, hogy annak kirobbanásához az első világháború után nem rendezett, vagy annak következtében kialakult vitás kérdések vezettek, magyarázta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter, a Centenáriumi Bizottság elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A totális háború megszülte a totális ideológiákat és diktatúrákat, melyeknek egytől egyig baloldali gyökerei voltak. A baloldali pártok és politikusok bármennyire különbözőek legyenek is, mind ahhoz a hagyományhoz kötődnek, mely szerint az ember meg tudja alkotni az ideális társadalmat, és létre tud hozni – akár erőszakkal is – egy olyan társadalmat, amely elhozza a boldogságot. A kommunizmus és a nemzeti szocializmus közös jegye, hogy totálisan nézi a világot, s az embernek semmiféle autonómiát nem enged. Noha mára mindkét ideológia vereséget szenvedett, megszelídültebb formában a mai hétköznapokban is létező gondolkodási, szellemi hagyománnyá alakultak át, tette hozzá Navracsics Tibor.

A háború meghozta Közép-Európa újrafelosztását, amely azóta is állandó békétlenséget szül. A tartós béke zálogát a közép-európai bűnös birodalmak, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán-török Birodalom feldarabolásában, és az úgymond nemzetállamok létrehozásában látták, magyarázta a politikus. Az újonnan létrejött államok közül pedig több egyetlen mozzanatában sem volt nemzeti, például Csehszlovákia vagy Jugoszlávia, melyek közül már egyik sem létezik, hiszen éppen a legitimációs alapjuk volt ingatag. De több ország is, mint Lengyelország vagy Románia, amely szintén nemzetállamként jött létre, nehezen kezelhető nemzetiségi problémákkal küzdött. Mindennek egy nagyon nehezen életképesnek tartott békerendszer volt az alapja, amelynek fenntartása több energiába tellett, mint amennyi problémát megoldott. A kisebbségi jogvédelem az autonómia mind olyan kérdéskör, amely az első világháborút követően alakult ki, s amelyet a békerendszer fogyatékosságai hívtak életre. Ez nyitotta ki a közép- és kelet-európai kisebbségi problémakört is, amelynek eredményeként a második világháborúban népirtások zajlottak, utána pedig tömeges áttelepítések, amelyek még ma sem jutottak el nyugvópontra, véli a miniszter.

Az ukrajnai politikai helyzettel kapcsolatban Navracsics Tibor azt mondta: Ukrajna úgy döntött, hogy egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki az Európai Unióval, és ez nagyon érzékeny téma, hiszen az ország érdekszféra-határon fekszik, s Oroszország nem akart belenyugodni Ukrajna társulási tárgyalásaiba. A jelenlegi konfliktusos helyzet kódolva volt, hiszen a kelet-ukrán területeken orosz többség volt.

A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban kiemelte: megállapodás született az azóta hivatalba lépett ukrán elnök és a kárpátaljai magyarság képviselője között arról, hogy figyelembe veszik a kárpátaljai magyarság érdekeit, a magyar kormány pedig kész arra, hogy mindig felhívja az ukrán politikusok figyelmét, hogy létezik ez a kisebbség, amelynek a jogait a magyar kormány mindig meg akarja védeni.

Navracsics Tibor neve is felmerült mint uniós biztosi jelölt. Ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta: szerencsésnek tartaná magát, ha valóban rá esne a jelölés, de ez nem bejelentkezés egy pozícióra, nagyon boldog külgazdasági és külügyminiszterként is. Ahogy fogalmazott, nem fél a darázsfészektől, sőt néhány darázsbarátra is szert tett már, s egy politikus számára minőségi kihívás, ha olyan terepen kell dolgoznia, ahol nehéz boldogulni. Nincs kétsége afelől, ha ő lesz a biztosjelölt, az Európai Parlament a meghallgatáson mindent meg fog tenni, hogy ez legyen élete egyik legkellemetlenebb napja, de bízik abban, hogy meg fog felelni a követelményeknek.

Navracsics Tibor nem ellenzője az uniónak, de nem is tartozik azok közé, akik egy jövőbeli európai egyesült államokat akarnának, hanem a nemzetállamok fennmaradását szeretné. Navracsics véleménye szerint a nemzet mint politikai közösség olyan tény, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet megkerülni az európai történelemben. Az európai integráció is akkor sikeres, amikor a nemzeti érdekek mentén fogalmazza meg az európai érdeket, fűzte hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.