Magyarország és Svédország hadiipari együttműködésének erősítéséről egyeztettek kedden Budapesten. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter és Simicskó István honvédelmi miniszter kedden folytatott megbeszélést a Honvédelmi Minisztériumban. Közös sajtótájékoztatójukon a KDNP alelnöke kiemelte: megvitatták, hogy a Magyar Honvédség modernizációjában milyen módon vehetne részt a magyar mellett a svéd hadiipar is.
Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke (j) katonai tiszteletadással fogadja Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium előtt 2017. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Simicskó István svéd kollégáját tájékoztatta, hogy milyen elemekből áll a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és hadiipari fejlesztési program, emellett a Gripen-flotta helyzetéről és jövőjéről is tárgyaltak – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Peter Hultqvist svéd miniszter büszkeségét fejezte ki, hogy Magyarország volt az első olyan ország amellyel a Gripen-vadászgépek beszerzését illetően megállapodást kötöttek. Simicskó István – akkor államtitkárként – már akkor közreműködött a tárgyalásokon – emlékeztetett.
Simicskó István kereszténydemokrata honvédelmi miniszter (b) fogadja Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium előtt 2017. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Hozzátette: most is megállapodtak abban, hogy a Gripen-fegyverrendszerek tekintetében is elmélyítsék a két ország közötti együttműködést. Fontos, hogy érzékenyen tudjanak reagálni a felmerülő igényekre – jegyezte meg.
2001. december 20-án, Budapesten írták alá a tizennégy JAS-39 Gripen vadászrepülőgép 10 éves bérletéről szóló szerződést. Ennek értelmében a tizenkét együléses és két kétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdték Magyarországra szállítani és 2005 közepére mind a tizennégyet rendszerbe állították a Magyar Honvédség légierejénél. A felek 2003-ban, majd 2012 módosították a Gripen megállapodást. Ez tartalmazta a költségvetési terhek csökkentését, a fizetési ütemezés módosítását, a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását és a kiképzési feladatok beemelését a megállapodásba. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése.
Simicskó István honvédelmi miniszter, aKDNP alelnöke (j2) és vendége, Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter (b2) megbeszélést folytat a Honvédelmi Minisztériumban 2017. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Legutóbb a Magyar Honvédség két Gripenjének 2015-ös balesetei miatt volt szükség a bérleti szerződés módosítására.
Simicskó István elmondta, svéd kollégájával folytatott kétoldalú megbeszélésén szót váltottak általánosságban a biztonsági helyzetről, amely mindkét ország számára kihívásokat jelent. Ennek kapcsán érintették a keleti és déli irányból érkező veszélyeket, fenyegetéseket is.
Emellett a magyar miniszter tájékozódott a Svédországban működő tartalékos honi gárdáról is, amely mintegy 22 ezer emberből áll.
Simicskó István kereszténydemokrata honvédelmi miniszter (j) és Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter (b) sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően a Honvédelmi Minisztériumban 2017. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter felhívta a figyelmet, hogy Svédország biztonsági helyzete is megváltozott az elmúlt években, melyben meghatározó volt a Krím oroszországi annexiója, az Ukrajnában folyó háború, s ezek miatt nyomás helyeződik a balti államokra is.
A miniszter azt is elmondta, hogy Svédország is döntött védelmi költségvetésének növeléséről. 2014 és 2020 között 24,7 százalékkal növekszik a védelemre fordítható keret, ezt részben fegyverrendszerekre, részben pedig hadgyakorlatokon való fokozottabb részvételre fordítják. Mindemellett számos más országgal is megerősítik védelmi együttműködésüket.
Simicskó István kereszténydemokrata honvédelmi miniszter (j) és Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter (b) sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően a Honvédelmi Minisztériumban 2017. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
