A közteherviselési kötelezettségeket előíró törvények módosításának részletes vitájával zárta le munkáját a Ház.

A közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosítása

Göndör István (MSZP) közölte: egyértelműen adónövelést és köztehernövelést tartalmaz a  közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló előterjesztés. Ezzel szerinte a kormány a következő évre próbál bevételeket generálni, nem az ideire, mivel a választási évben már nem mernek ilyen tehernövelést kivetni.

Frakciótársa, Józsa István szintén károsnak tartotta az előterjesztést, amely szerinte a kis jövedelműeket sarcolja leginkább. Hozzátette: a sokkszerű adóemelésekkel felmérhetetlen hatás érhető el, visszaesnek a befektetések, a bizalmi index pedig romlik.

Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára cáfolta a képviselő kijelentéseit. A kedvező adatok közé sorolta, hogy negyedik hónapja emelkedik a reálbér Magyarországon. A vitára reagálva az államtitkár hangsúlyozta: az intézkedések hatására Magyarország mind 2013-ban, mind 2014-ben az Európai Unió egyik legstabilabb pénzügyi kondíciókkal rendelkező tagállama lesz.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Költségvetés

Veres János (MSZP) az általa benyújtott módosító javaslatot ismertette, amely konkretizálná azokat az állami „presztízsberuházásokat” – Kossuth tér felújítása, Ludovika átalakítása, stadionépítések – amelyeket a kormány felfüggeszt.

Ékes József (Fidesz) felszólalásában megvédte a Kossuth tér felújítását, amely szerinte hozzájárulhat ahhoz, hogy még több turista érkezzen Budapestre. Szerinte az is megfelelő döntés, hogy a beruházások leállításáról a miniszter dönthet.

Nyikos László (Jobbik) azt mondta: hiányoznak azok az információk, amelyek alapján felelősséggel lehet dönteni a beruházásokról. Hozzátette, az MSZP sem gondolhatja komolyan azt a javaslatát, amelyik szerint a Kossuth tér rekonstrukcióját le kellene állítani, a stadionépítésekről viszont megérné vitatkozni.

Szatmáry Kristóf államtitkár az elhangzottakra válaszolva közölte: a módosításra alapvetően a 2014-es költségvetési számok „behozhatósága” miatt van szükség. A jövő héten az Európai Unió elismerheti, hogy Magyarország kikerülhet az évek óta tartó kötelezettségszegési eljárások alól – mondta magyarázatként. Hozzátette: ha az idei számokban egyet is értenek, a jövő éviek kapcsán vannak vitáik az unióval. Magyarország továbbra is elkötelezett a költségvetési fegyelem, illetve az ország gazdasági stabilitásának és kiszámíthatóságának fenntartásában – közölte.

Napirend után

Korondi Miklós (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a vonatokon bevezetett pótjegyeket bírálta. A vele egy frakcióban ülő Z. Kárpát Dániel pedig arról beszélt, hogy az előzetes adatok szerint 2013 első hónapjaiban 5,2 százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. A politikus hangsúlyozta, hogy a családi adókedvezménytől nem lehet rendszerszintű változást várni. A képviselő, aki egyúttal felhívta a figyelmet a kivándorlás problémáira is, azt mondta, hogy egy állami bérlakás-építési és otthonteremtési program alkalmas lenne az általa említett gondok orvoslására.

Z. Kárpát Dániel szavaira válaszolva Szatmáry Kristóf azt mondta, akármilyen sikeres is a magyar gazdaságpolitika, Németországgal vagy Ausztriával szemben néhány évig még biztosan tapasztalható lesz némi jövedelemkülönbség. Emellett egy olyan generáció lépett a munkaerőpiacra, amelyiknek nyelvtudása megkönnyíti azt, hogy külföldre költözzenek – folytatta. Hozzátette, ettől függetlenül a kormány mindent megtesz azért, hogy itthon tartsa az embereket.

A népesedési problémával Magyarország és egész Európa is küzd. Csodát nem lehet tenni, de bizonyos gazdasági lépések elősegíthetik a születések számának növekedését és a kormány nem adja fel ezt a küzdelmet – jelentette ki az államtitkár.

Ezt követően Balczó Zoltán az ülést bezárta. A képviselők pénteken folytatják munkájukat.

A jegyzők szakmai gyakorlatára, az energetikai hivatal elnökére vonatkozó szabályok módosításnak részletes vitáját folytatták le az Országgyűlésben.

Részletes viták

Felszólaló hiányában az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a frakcióalapítás szabályain változtató, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításának részletes vitáját. A módosító javaslatokról jövő héten dönthetnek.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény a fideszes Kovács Zoltán és Bóka István által kezdeményezett módosításának részletes vitájában Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta, a hatályos szabályozás szerint az lehet jegyző, aki legalább két év közigazgatási gyakorlatot szerzett. Hozzátette: a módosítás lehetővé teszi, hogy a más jogterületen végzett gyakorlatot is figyelembe vegyék. Ez szerinte szembe megy a Magyary-programmal. Megjegyezte: folyosói beszélgetésekben azt lehetett hallani, hogy Balatonalmádiban „néztek ki” egy jegyzőt, aki miatt megváltoztatják a törvényt.

Gúr Nándor (MSZP) szerint bizottsági ülésen elhangzott, hogy hat jegyzőt és néhányszor tíz aljegyzőt érint csak a javaslat, miközben 3200 önkormányzat van Magyarországon. Közölte, módosító javaslatukkal elhalasztanák az előterjesztés hatályba lépését, hogy legyen lehetősége a kormánypárti képviselőknek meggondolni magukat.

A vitában elhangzottakra válaszolva Kovács Zoltán azt mondta, lehetőséget akarnak adni a döntéshozóknak, hogy a jegyző kiválasztásakor bővítsék a merítési kört. Szerinte ennek a feladatnak az ellátására egy közigazgatási ügyekkel foglalkozó bíró és ügyvéd is alkalmas lehet, és utalt arra is, hogy a járási hivatalok létrejöttével a jegyző államigazgatási feladatainak fele átkerült járáshoz. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem 3200 jegyző van az országban, hiszen a 2000 fő alatti települések közös hivatalt alapítanak.   

A képviselők lefolytatták Fónagy János, Dióssi Csaba, Bencsik János (mindhárman Fidesz) indítványának, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosításának részletes vitáját is.

Göndör István (MSZP) az összeférhetetlenségi szabályok pontosítását javasolta, mivel szerinte előfordulhat, hogy a hivatal egy adott céggel szemben azért nem hoz döntést, mert az elnök kinézte magának, hogy távozása után ott folytathassa tevékenységét. Józsa István (MSZP) azon a véleményen volt, hogy ismételten egy testre szabott törvényt tárgyal a Ház, amivel valakinek a mozgását akarják könnyebbé tenni.

Fónagy János a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, a javaslat célja, hogy az energiahivatal vezető tisztségviselőit – akik komoly szakmai tekintélyek – esetleges állásváltás esetén ne kényszerítsék külföldre, vagy arra, hogy más területen helyezkedjenek el. Emlékeztetett, hogy Kaderják Pétert, a Magyar Energia Hivatal volt vezetőjét egy névre szóló törvénnyel távolították el 2002 után.

Ezt követően az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvényjavaslatok részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

MSZP: az emberekre és a vállalkozásokra hárítják át a terheket

Veres János (MSZP) a részletes vitában azt mondta, javasolják egyebek között a személyi jövedelemadóról és egészségügyi hozzájárulásról szóló törvények módosításának elhagyását, valamint a telefonadóra vonatkozó passzus és a tranzakciós illeték emelésének kiemelését az indítványból.

Úgy gondolják, hogy az szja-törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása kifejezetten méltánytalan, indokolatlan és elfogadhatatlan. Értelmezése szerint sem adó, sem járulékfizetési, sem egyéb közteherviselési kötelezettsége nincs azoknak, akik 5 millió forintot elérő értékben helyeznek el pénzt stabilitási megtakarítási számlán. Ha valakinek nincs 5 millió forintja, hanem csak ötszázezer forintot fektet be, akkor annak minimum 16 százalékos szja-fizetési kötelezettsége, és a javaslat szerint 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége keletkezik.

A kormány javaslata nincs összhangban más törvényekkel, így a pénzmosásról szóló hazai törvénnyel és az európai irányelvvel sem – mutatott rá. Kitért arra is: Magyarországon számos intézkedés született már, hogy a készpénzforgalmat korlátozzák, most ez az indítvány a nem készpénzes pénzmozgásoknál 50 százalékkal megemelné a tranzakciós illetéket. Ez abszolút helytelen – mutatott rá, és megjegyezte: a pénzintézetek ezeket a terheket megfizettetik majd a magyar vállalkozásokkal, adófizetőkkel.

Gúr Nándor arról beszélt, nagyon fontosnak tartotta volna, hogy legalább a költségvetési tanács véleményét ismerjék a javaslat tárgyalásakor. Az ellenzéki politikus a készpénzfelvétel tranzakciós illetékének duplájára emelését közvetlen tehermegjelenítésnek nevezte. „Önök nem tudják másként elképzelni a világot, minthogy sarcok sokaságát vetik ki” – fogalmazott, hozzátéve: a vállalkozások nem fognak levegőhöz jutni. Miért ott kedvez a kormány, ahol egyébként nagyobb megtakarításokra képesek? – tette fel a kérdést. Módosító javaslataikkal olyan helyzetet szeretnének teremteni, hogy ne a lakosságra, valamint a kis- és mikrovállalkozásokra kerüljenek újabb terhek – jelezte.

Jobbik: a főösszegek is változnak

Nyikos László szerint az általános vita azért volt heves előző este, mert implicit módon a főösszegek módosítása is megtörténik. Ha ez így van, szükség lett volna a Költségvetési Tanács véleményére. Jelezte: a távközlési adóra vonatkozó változtatást nem támogatják, ezek az illetékemelések közvetve mindig a lakosságnál csapódnak le. Kitért arra, hogy összesen 5 milliárd forint remélt többletről van szó. Hasonló volt a véleménye a tranzakciós illetékről, amelyről kiemelte: 17-20 milliárd a remélt összeg, de a bizonytalanság az eddigi tapasztalatok alapján meglehetősen nagy – tette hozzá.

A munkanélküliségről, Gyurcsány Ferenc vasárnapi szónoklatáról, II. Rákóczi Ferenc méltatásáról és Bajnai Gordon bírálatáról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés keddi.

Az MSZP a foglalkoztatás szintjét bírálta

Gúr Nándor (MSZP) szerint az országban félmillióan éheznek, sok a szegény, ezért érdemes kormányt váltani. Kifogásolta, hogy nem csökken a munkanélküliek száma, miközben a számukra juttatott támogatás mérséklődik. Csökken a foglalkoztatottak száma, sokan mennek külföldre – jelentette ki, hangsúlyozva: a versenyszférában évről évre több tízezerrel csökken az alkalmazottak száma.

Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár úgy kezdte válaszát: sokadszorra próbálom meggyőzni, hogy nincs igaza. Kijelentette azt is: sosem állította senki, hogy 2010 óta 500 ezren hagyták volna el az országot. Ha valamikor a közfoglalkoztatás javította a statisztikát, az 2002 és 2010 között volt – fogalmazott. Szerinte a szocialisták nyolc év alatt megduplázták a munkanélküliek számát. Kijelentette: Magyarország azon uniós országok között van, amely visszavitte a foglalkoztatás szintjét a válság előttire, majd felsorolta a kormány munkahelyteremtő lépéseit.

A KDNP bírálta Gyurcsány Ferenc egyházellenes megnyilvánulásait

Gaal Gergely (KDNP) egy háborgó elme örök tébolygásának nevezte Gyurcsány Ferenc szónoklatát, amelyet egy Nagy Imrére emlékező rendezvényen mondott vasárnap. Úgy fogalmazott: a korábbi miniszterelnök nem csupán családi rokonsága révén, de megnyilvánulásában is méltó örököse a kommunista vezetőknek. Vallásellenes kijelentéseket tett, nyíltan gyalázta az egyházakat - mondta.

Szerinte a provokáció mellett nem lehet szó nélkül elmenni, mivel Gyurcsány Ferenc a szocialisták révén került a politikába. „Amit az egymást követő Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok leromboltak, most kemény munkával kell felépíteni” – mondta, hozzátéve „a szenvedély e betege lázálmaival egyszer már a szakadék szélére sodorta hazánkat” – jelentette ki Gyurcsány Ferencről szólva. 

Rétvári Bence államtitkár szerint Gyurcsány valóban hadat üzent a középosztálynak beszédével, és kijelentette:”hitelesebb lett volna, ha beszédét Kádár János háza előtt mondja el”, hiszen amije van, azt mind Kádár rendszerének köszönheti.

Annak az Apró Antalnak a villájából indult el erre a beszédre is, aki személyesen felügyelte Nagy Imre koncepciós perét – fűzte hozzá. Hozzátette: a szavaiból érződő Orbán-gyűlölet sem új keletű, már a '80-as években is voltak ilyen megnyilvánulásai. Beszélt arról is: az őszödi beszédet már minősítették a választók. Ahogy beszélt, ugyanígy vezethette kormányát, ugyanígy emelhette be abba Bajnai Gordont – mondta.

Jobbik: meg kell őrizni a Rákóczi szabadságharc emlékét

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást. Közölte: méltatlan, hogy az idei év Rákóczi-emlékévvé nyilvánítsa elbukott, június 16-át, a szabadságharc kitörésének időpontját azonban nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani, üzenve: nem hagyjuk, hogy nemzetünk szabadságát leigázzák.

Rétvári Bence államtitkár elmondta: Kassán rengetegen adóznak Rákóczi sírjánál. Bár elbukott a szabadságharc, a legjobb békét kötöttük – emlékeztetett a történelmi múltra, amely megakadályozta, hogy Magyarország, tartományként része legyen a Habsburg Birodalomnak. Belső, erős gazdaság nélkül nem tudunk hosszú távon magyar szuverenitást szolgálni – fűzte hozzá.

A Fidesz Bajnai Gordont kifogásolta 

Révész Máriusz (Fidesz) Bajnai Gordon országjárásáról szólva közölte: a volt kormányfő, bár fórumain tagadja, kisebbségi megbízott ciprusi cég képviselőjeként részt vett a Hajdú-Bét-ügyekben. Bírálta a korábbi miniszterelnöknek, aki most olyan kijelentéseket tesz: a választóknak nem kell sem a narancs, sem a szegfű, holott ő is a szocialista kormány tagja, majd miniszterelnöke volt.

Miniszterelnökként semmit nem tett a 2006-os események tisztázásáért – fogalmazott meg egy újabb kritikát, hangsúlyozta: bár Bajnai bírálja a kormány oktatással kapcsolatos döntéseit, nemcsak befagyasztották a pedagógusbéreket, de megszüntették a tizenharmadik havi fizetést, vagyis összesen 12-15 százalékkal csökkentek a bérek.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár szerint Bajnai Gordon figyelmét elkerülhette, hogy a kormány béremelést tervez a pedagógusoknak. Szerinte a megelőző kormányzati ciklusok egyik legnagyobb vesztese a pedagógustársadalom volt, az elmúlt két év azonban azt mutatta: csak strukturális eredményekkel érhető el változás. Egyszerre tűzték ki célul a tehetséges fiatalok pedagógus pályára állítását és a tapasztaltak megbecsülését.  Cél, hogy az átalakítások a pedagógusokkal együttműködve történjen – fűzte hozzá. 

Közölte: a köznevelési törvény parlament előtt lévő módosítása a pedagógus-szakszervezetek együttműködésével készült, felidézte, az új előmeneteli rendszert magába foglaló változtatásokat szeptembertől bevezethetik.