A délelőtti órákban elfogadni tervezett előterjesztések záróvitáival, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti első ülésnapja keddre virradó éjszaka.

Záróviták

Az Országgyűlés rendhagyó módon több előterjesztés esetében is különválasztotta a záróvitát és az indítvány végleges elfogadását. A képviselők így hétfő késő este egyebek mellett az erdőgazdálkodásról, valamint a végrehajtásról szóló törvénymódosításokhoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatokról is elmondhatták a véleményüket, de komolyabb vita csak az államfő által korábban megfontolásra visszaküldött két, egyszer már elfogadott előterjesztés változtatásairól alakult ki.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának záróvitájában Cser-Palkovics András (Fidesz) az előterjesztők nevében arra emlékeztetett, hogy az államfő kifogásaira javasolt változtatásokat Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke is jóváhagyta. Kiemelte, a törvényjavaslat korábbi módosításából kikerül, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést. Helyette az szerepel, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatigénylést, akkor az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.

Staudt Gábor (Jobbik) a közérdekű adatok szabad megismerhetősége szempontjából nem tartotta elégségesnek a kormányoldal által javasolt megoldást. Kiemelte emellett, hogy a javasolt szabályozásban a bírósági felülvizsgálat menete sem egyértelmű.

Az LMP nevében felszólaló független Schiffer András szerint a változtatás előrelépés ugyan, de még mindig súlyosan alkotmánysértő. Elmondta, egy adatigénylést ezentúl bármikor visszadobhat egy szerv azzal, hogy az átfogó, számlaszintű ellenőrzésre irányul, ami utat nyithat a korrupció elfedésének.

Az Áder János köztársasági elnök által visszaküldött másik elfogadott törvényjavaslat az agrárkamara vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon lazított volna, lehetővé téve, hogy az agrárkamara megyei elnökei egyúttal a testület országos alelnökei is lehessenek. Az államfő aggályaira reagáló zárószavazás előtti módosító javaslatot szintén Cser-Palkovics András ismertette, közölve, a köztársasági elnök fenntartásait a helyettesítés lehetőségének bevezetésével orvosolnák.

Az erről szóló vitában Magyar Zoltán (Jobbik) és Schiffer András is személyre szabott jogalkotásként értelmezte az előterjesztést, amellyel szerintük a kormányoldal azt szerette volna elérni, hogy Zászlós Tibor, a Fejér megyei agrárkamara elnöke betölthesse az országos alelnöki címet is. Az előterjesztők nevében L. Simon László (Fidesz) ugyanakkor alávaló hazugságnak nevezte ezt, hangsúlyozva, Zászlós Tibor országos alelnökké választása után lemondott megyei agrárkamarai elnöki tisztségéről.

Ugyancsak záróvitát tartottak azokról a mentelmi ügyekről, amelyeket az időközben megszűnt LMP-frakció, jelenleg független nyolc képviselőjével szemben kezdeményeztek. Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szél Bernadett, Szilágyi László és Vágó Gábor a bírósági vádirat szerint 2012. július 11-én jogszerűtlen demonstrációt tartottak a Közgép Zrt. XXIII. kerületi telephelyén, ahol a közlekedési útvonalat akadályozva, magukat egymáshoz láncolva és transzparensekkel riadalmat és üzemzavart okoztak.

Rubovszky György, a parlament mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke közölte a testület kormánypárti többsége – az Országgyűlés több mint két évtizedes gyakorlata alapján – az érintett képviselők mentelmi jogának fenntartását javasolta annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők ennek ellenkezőjét kérték a Háztól.

Az azóta az LMP-ből kilépett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért független képviselőjeként felszólalva hangsúlyozta, a „közbeszerzési piacot letaroló” társaság bírálatának esetleges bírósági elítélése a szólás szabadságának jogát, a korrupció vádjának felvethetőségét vonná kétségbe. Szabó Rebeka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági per nem félemlítheti meg őket véleményük megfogalmazásában, Karácsony Gergely pedig úgy fogalmazott, a „Közgép neve összefonódott a korrupcióval”. A politikusok, távol lévő társaik nevében is mentelmi joguk felfüggesztését kérték.

Napirend után

A jobbikos Magyar Zoltán és Vágó Sebestyén is a dunai árvíz elleni védekezésben résztvevőinek mondtak köszönetet napirend utáni felszólalásaikban, míg a fideszes Bodó Sándor a települési önkormányzatok közmunka programban történő együttműködési lehetőségeiről szólt, a KDNP-s Pálffy István pedig a hivatalát száz éve elfoglaló Tisza István kormányfőre emlékezett.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyes feladatainak jegybankba olvasztásáról, valamint a budapesti belvárosi vendéglátóhelyekre kiszabható felügyeleti díj bevezetéséről tárgyaltak a képviselők hétfőn este az Országgyűlésben.

Módosítaná a kormány a jegybankról szóló törvényt

A nemzetgazdasági miniszter szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egyes feladatainak a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) olvasztásával nemcsak a pénzügyi felügyelet, hanem a monetáris politika is stabilabb lehet.

Varga Mihály a nemzeti bankról szóló törvény módosításának expozéjában azt mondta, a cél a pénzügyi felügyeleti rendszer megújítása azzal, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységet, illetve a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkciókat a jövőben a jegybank látja el. A nemzeti bank így egyszerre lesz felelős a mikro- és makrogazdaság stabilitásáért, és támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a kormány gazdaságpolitikáját az árstabilitás kockáztatása nélkül.

Varga Mihály közölte: a jegybank rendeletben léphet majd fel a rendszerszintű kockázatokkal szemben. Korlátozhatják a kölcsönnyújtást veszélyes mértékű hitelkiáramlás esetén, és lehetőség lesz arra is, hogy a rendszerkockázatilag fontos hitelintézetek esetében szigorúbb tőkekövetelményeket határozzanak meg. További fontos eredményként említette a miniszter, hogy a törvény elfogadásával a jegybank tágabb információs adatbázishoz juthat hozzá a pénzügyi piacok működéséről, és megemlítette, hogy az MNB szerveinek köre kibővül a pénzügyi stabilitási tanáccsal.

Rogán Antal (Fidesz) a vitában hangsúlyozta, hogy a világon mindenhol újraszabályozzák a hasonló rendszereket, és a mikro- valamint makroprudenciális jogokat egy helyre teszik, így hatékonyabb és erősebb hatóság védheti a fogyasztók érdekeit a pénzintézetekkel szemben. Hozzátette, ha elfogadják a módosítást, egyszerre tudják védeni a hitelfelvevők és a befektetők érdekeit.

Józsa István (MSZP) azt mondta „dallamát” tekintve támogatható lenne a javaslat, de olyan plusz lehetőségeket biztosítanak a jegybanknak, amelyek miatt aggódnak. Szerinte a szakma berkein belül nincs kiérlelve a módosítás, és Matolcsy György „túlnyerését” biztosítják. A tágabb információs adatbázis szerinte nagy kockázatokat jelenthet, ha „Simicska szintjére” hasznos pénzügyi információk jutnak el. Közölte továbbá, normális országban normálisan működhetne a rendszer, de Magyarországon túlhatalmat ad, amivel élni, de visszaélni is lehet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte az eszközrendszer és a felépítmény is alkalmatlan a célok elérésére. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem az összevonással van a baj, hanem azzal, hogy a fogyasztóvédelem területén „őskáosz” van.

Nyikos László (Jobbik) szerint a javaslat hátterében hatalomkoncentráció húzódik meg. Közölte, hogy az MNB függetlensége jelentősen csorbulhat azzal, hogy az Európai Központi Bank utasítja a magyar bankot, de ezt sem a német, sem az osztrák központi bankkal nem teheti meg.

Felügyeleti díj terhelheti a budapesti belvárosi vendéglátóhelyeket

Az előterjesztők nevében Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője ismertette azt a javaslatot, amely augusztus 1-től naponként és vendégenként 20 forint felügyeleti díjat szabhat ki a világörökségi területen működő, szeszes italt árusító, éjfél után is nyitva tartó szórakozóhelyekre. Az V. kerületi polgármester expozéjában hangsúlyozta, a szóban forgó indítványt több mint négy hónap alatt valamennyi, összesen mintegy kétszáz érintett vállalkozás bevonásával készítettek elő. Kiemelte, az érintett szórakozóhelyek képviselőivel olyan megoldás kialakítására törekedtek, amely révén fennmaradhat a „romkocsmázás” turisták előtt vonzó kultúrája, miközben azt a helyben élő lakosság sem szenvedi meg.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője szerint az új díjat fizető vállalkozások egyetértenek az új teher bevezetésével, amiből az éjszakai rendőri járőrözést és közterület-takarítást finanszírozzák az önkormányzatok, mivel úgy gondolják, csak így lehet fent tartani a szórakozóhelyek környékének tisztaságát és biztonságát.

A javaslat vitájában felszólaló szocialista és jobbikos képviselők egyaránt azon az állásponton voltak, hogy az előterjesztés rossz megközelítéssel, adóemeléssel próbál orvosolni egy valóban aggasztó problémát.

Horváth András és Pál Tibor (MSZP), valamint Hegedűs Lorántné és Szilágyi György (Jobbik) is a dohányzás visszaszorításáról szóló korábban elfogadott törvényekre vezette vissza a szórakozóhelyek előtti hangoskodás problémáját. Mint mondták, azzal, hogy egyetlen vendéglátóhelyen sem alakítható ki beltéri dohányzóhely, a vendégek az utcán gyújtanak rá, ahol a késői órákban kirívó hangoskodás nélkül, egyszerű beszélgetésükkel is zavarják a helyben lakókat. A szocialista és jobbikos politikusok azt kérték, hogy a Fidesz ne adóemeléssel reagáljon erre a problémára és ne csak Budapest belvárosában próbáljanak meg fellépni a jelenség ellen. Hegedűs Lorántné és Szilágyi György emellett felszólalásában utalt arra is, hogy a felügyeleti díjjal a kormányoldal egyfajta védelmi pénzt vetne ki a belvárosi szórakozóhelyekre.

Rogán Antal zárszavában visszautasította az ellenzéki vádakat és aláhúzta, azért csak a budapesti belvárosra vonatkozik előterjesztésük, mert jellemzően itt működnek éjszakai szórakozóhelyek. Megjegyezte továbbá, hogy amennyiben az új modell sikeres lesz, akkor azt később máshol is bevezethetik.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát.

A parlamenti választási kampányok finanszírozásának újraszabályozásáról döntött az Országgyűlés hétfőn. Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat. A Ház arról is határozott, hogy a fővárosi önkormányzat közvetlenül irányítja a Margitszigetet.

Közvetlenül irányítja a fővárosi önkormányzat a Margitszigetet

A fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a Margitsziget, miután az Országgyűlés 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát. A gépjárműadót és a környezetterhelési díjat továbbra is a XIII. kerület szedheti be. Az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület Navracsics Tibor indoklása szerint kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

Egymillió forintot kapnak kampányukra az egyéni képviselőjelöltek

Újraszabályozta az Országgyűlés a parlamenti választási kampányok finanszírozását. Az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig, ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet, ezen felül maximum 600 millióval.

Az egyéni jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, csak számla ellenében juthatnak hozzá a pénzhez. A jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra, míg a pártok 995 millió forintot, ha mind a 106 egyéni körzetben jelöltet állítottak.

A kormánypártok eredeti terveivel szemben mégis kaphatnak működési támogatást a pártok jövőre is a központi költségvetésből. Erről az MSZP javaslatára már a múlt héten döntött a parlament. Más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.

Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat

Idén szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak időközi országgyűlési képviselő-választást – döntött a parlament a kormánypártok javaslatára. Az új eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a honlapján a választást megelőző időszakban naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.

Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat.

Halgazdálkodási törvényt fogadtak el

A parlament elfogadta az új halgazdálkodási törvényt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter indoklása szerint a jogszabály elősegíti az élővizek halállományának természetes megújulását, és megakadályozza a halak illegális kifogását és kereskedelmét.
Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár expozéjában korábban arról beszélt, hogy a halállomány védelme és fejlesztése, a horgászturizmus fellendítése a célja a törvénynek. Fontos pontja az előterjesztésnek az illegális tevékenység elleni fellépés, amellyel kapcsolatban több új intézkedést vezetnek be.

Az Országgyűlés hétfőn hozzájárult a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához. A képviselők emellett arról is döntöttek, hogy pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját.

Hozzájárult a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításához

Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához. Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-ig meghosszabbítsa. A kabinet a múlt héten Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire hirdetett veszélyhelyzetet.

Pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját

A jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíjukat csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét – döntött a parlament a mentelmi bizottság KDNP-s elnökének javaslatára. A parlament az országgyűlési törvény év eleji életbelépése óta már hétszer élt a büntetéskiszabás lehetőségével.

Rubovszky György előterjesztésére arról is határoztak, hogy ezután ötperces időkeretben szólhatnak azok a képviselők, akiknek a mentelmi ügye a plenáris ülés elé kerül. Eddig sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény nem rendelkezett ilyen időkeretről, az érintettek így a vitákban megszokott 15 perces időkeretben fejthették ki álláspontjukat.

Elfogadta a Ház a honvédségi adatkezelésről szóló javaslatot

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a honvédségi adatkezelésről és az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabály rendelkezik a szolgálatban álló katonák adatkezeléséről például fegyelmi, érdekvédelmi, pénzügyi és szolgálatteljesítési nyilvántartásokban. A javaslat ugyancsak részletezi a hadkötelesekkel kapcsolatos adatkezelést, a be nem hívott tartalékosokra, hadkötelesekre, egészségügyi alkalmassági követelményekre és adatokra vonatkozóan is.

Jövő hónaptól alkalmazható a menekültügyi őrizet

Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség. Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el a rendészeti törvények módosítását.
Jelenleg csak arra van módjuk a hatóságoknak, hogy nyitott befogadó intézményekben helyezzék el a menekülteket, a változtatás azonban lehetővé teszi, hogy ha fennáll a menekültek eltűnésének veszélye, őrizetbe vételük mellett folytassák le a hatósági eljárást.

A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményben kell végrehajtani, ahol biztosított például az épületen belül szabad mozgás lehetősége.

Csökken a fiatalkorúakra kiszabható pénzbírság

Csökkentette a parlament a fiatalkorúakra kiszabható szabálysértési bírság összegét. Az Országgyűlés döntése szerint alapesetben ötvenezer, elzárással szankcionálható szabálysértésnél százezer forint lehet a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság összege az eddigi százezer és százötvenezer forint helyett. A helyszíni bírság maximális összegét ötvenezerről huszonötezer forintra csökkentették.

A jogszabály emellett megteremti a kártalanítás és a visszafizetés lehetőségét a szabálysértési eljárásokban, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat során az elkövetővel szemben megszüntetik az eljárást.

Jóváhagyta a parlament az új körözési nyilvántartásról szóló indítványt

A képviselők 303 igen és 46 nem szavazattal elfogadták az új körözési nyilvántartási rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot is. Ennek értelmében a rendőrségnek minden intézkedését rögzíteni kell a körözési nyilvántartásban, így naprakész információs rendszer jön létre. További újdonság, hogy a talált tárgyakat a jegyzőnek kell a nyilvántartásban rögzítenie, ezeket a rendőrség mint nyilvántartó teszi közzé a honlapján. A jövőben az eltűntek adatait is nyilvánosságra hozzák a rendőrség honlapján, azokéi mellett, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint nemzetközi körözést bocsátottak ki. Új eljárási elem az eltűntté nyilvánítási eljárás, amelynek legfontosabb újítása, hogy az eltűntek esetében azonnal el kell rendelni a körözést, így a folyamat jelentősen felgyorsulhat.

Kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősül a forgatható utalványok kibocsátása

Az Országgyűlés elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.

A legfőbb ügyészhez fordult a trafikjogosultságok ügyében az MSZP az azonnali kérdések órájában. Emellett az uniós támogatások felhasználására, az árvízi védekezésre és a GYEMSZI jogosultságaira is rákérdeztek a képviselők.

Az MSZP a szekszárdi trafikügy fejleményeire várt választ a legfőbb ügyészről

Harangozó Tamás (MSZP) a trafikjogosultságokkal kapcsolatban a szekszárdi esetet elevenítette fel, amely szerinte a hivatali visszaélés iskolapéldája. Kifogásolta, hogy az ügyészség szerint ez nem állapítható meg, ugyanakkor a hatóság személyes adatokkal való visszaélés gyanújával nyomozást indított az ügyben. Bírálta, hogy ennek során még csak egyetlen embert hallgattak ki, az ügyet feltáró fideszes képviselőt.   

Kihallgatták-e a szekszárdi polgármestert és a hangfelvételen hallható képviselőket? – tette fel a kérdést. Választ várt arra is, hogyan került a pályázók listája a fideszes politikusokhoz. Közölte: szerinte Polt Péter sokkal inkább a Fidesz vállalati jogásza, mintsem az ország legfőbb ügyésze.

Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette: az ügyben megkezdődött a nyomozás személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Ezt azt követően rendelték el, hogy feljelentés-kiegészítés keretében megvizsgálták: milyen bűncselekményeket valószínűsítenek az adatok. Több embert is meghallgattak és iratokat is beszereztek – tette hozzá.

Hivatali visszaélést csak hivatalos személy követhet el – jelentette ki. „Ezekben az ügyekben a döntési jogosultság nem hivatalos személyek által volt gyakorolva” – fogalmazott –, az események nem tekinthetők hivatalos szervek eljárásának. Hangsúlyozta: a felvétel készítőjének kihallgatását nem mellőzhették, hiszen azzal kapcsolatban ő rendelkezik a legtöbb információval. Polt Péter visszautasította a személyét ért vádakat.

Jobbik: az uniós források hány százaléka ragad bent?

Szilágyi György (Jobbik) az uniós támogatásokról szólva közölte: bár szűkös az idő, jelentős mennyiségű forrásokat nem osztottak még ki a kis- és közepes vállalkozásoknak, de újabb pályázatok sem jelennek meg. A képviselő emiatt a kormányzást az elszalasztott lehetőségek időszakának nevezte. Úgy vélte: a vállalkozások emiatt a megkezdett projekteket sem tudják befejezni. Kifogásolta, hogy nem látható a fejlesztési ügynökség honlapján, hogyan használta fel a fejlesztési forrásokat, és azok hány százalékát nem fizették ki?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: az uniós költségvetési időszak 2007-ben kezdődött, vagyis a korábbi kormány által elfogadtatott rendet vett át a kabinet, Brüsszel pedig nem hagyta jóvá a változtatásokat menet közben. Bizonyítottuk már, hogy mind a szerződéskötések, mind a kifizetések felgyorsultak – jelentette ki, hozzátéve: a ciklus végére a teljes keret felhasználható lesz. 

Fidesz: köszönet az árvízi védekezésért

Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) az árvízről szólva köszönetet mondott a segítőknek. Mint mondta, a védekezésben az államé a döntő szerep, ugyanakkor az anyagi támogatásra is szükség van. Azt kérdezte: milyen tapasztalatok vannak a nemzeti humanitárius tanács eddigi munkájával kapcsolatban.

Soltész Miklós szociális államtitkár elmondta: a közös munka eredményeképpen összehangolt a humanitárius segítségnyújtás. Átláthatóbban, szervezettebben történik a segítés – hangsúlyozta, és megismételte: mintegy 200 millió forintos támogatás érkezett már a segélyvonalakon.

MSZP:  mi szükség a GYEMSZI jogköreinek bővítésére?

Tukacs István (MSZP) kifogásolta, hogy egy kórházakat fenntartó és gyógyszerhatósági feladatokat ellátó szervezet kapjon nyomozati hatásköröket. A GYEMSZI, amely közalkalmazottakat foglalkoztat, olyan jogköröket kapna, amellyel szakmai szervezetek már rendelkeznek - fogalmazta meg bírálatát. Mi szükség van erre? – tette fel a kérdést.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az interneten forgalmazott gyógyszerek csaknem 50 százaléka hamisítvány. Szerinte előrelépésre van szükség a felderítésben, amelyhez speciális háttérismeretek kellenek. Közölte: magánlakásokba csak ügyészi felhatalmazással mehetnek be majd az illetékesek.

A devizahitelesekért emelt szót a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a múlt héten tartották a második devizahiteles kerekasztalt, amelyen ötven és száz közötti számú civil szervezeti vezető és jogvédő jelent meg. Szavai szerint a kormányzat és a „probléma felfutásáért” felelős pártok nem képviseltették magukat, de a pénzügyi biztos megjelent a rendezvényen. A biztos a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását is érintve a kilakoltatási moratórium bevezetése mellett foglalt állást – mondta. Feltette a kérdést, hogy a kormány mikor jelenik meg ezeken a találkozókon és mit akar tenni a devizahitelesekért.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt kérte, hogy a képviselő vizsgálja meg javaslatainak pénzügyi hátterét is, mert véleménye szerint a hitelek felvételkor való forintárfolyamon való visszafizetése gazdasági és egyben jogi nonszensz is. Az államtitkár azt mondta, olyan érzése van, mintha a képviselő el szeretné rettenteni az embereket az árfolyamgát igénybevételétől, pedig abba eddig már közel 160 ezren jelentkeztek be.

A felszámolási jogosultságról, a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról és a gyógyászati segédeszközök támogatásáról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: szubjektív szempontok alapján választhatják ki a felszámolókat

A szocialista Burány Sándor kifogásolta, hogy a felszámolási jogosultságról szóló pályázatok eredményhirdetése előtt két héttel a kormány gyökeresen átírta a pályázati eljárás szabályait. „Csak nem azért, hogy a fideszes haverok kerüljenek be?” – kérdezte. Szerinte az eredeti pályázatban a szakmai szempontok súlya 75 százalék volt, addig az új kiírásban a szubjektív szempontok váltak döntő tényezővé.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a képviselő csúsztat, mivel a pályázatot visszavonták és új pályázatot írtak ki, nem menet közben változtak meg a feltételek. Az új pályázati felhívás minden pályázó tekintetében érvényesíti a szakmai felkészültséget és a jogszabályoknak megfelelő működést, tévedés, hogy alapvetően megváltoztak volna a pályázás szabályai – közölte.

Jobbik: kevés a szociális ágazatban dolgozók bére

Sneider Tamás a szociális ágazatban dolgozók béremelések elmaradását hiányolta. Közlése szerint a teljes munkaidőben, fizikai feladatkörben foglalkoztatottak nettó keresete folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban, és márciusban már csak 82 127 forint volt. Megjegyezte: a korábbi államtitkári válaszban szereplő adatok nem voltak valósak. Reményét fejezte ki, hogy a szociális területen dolgozók munkáját elismeri a kormány, pótolják idén az elmaradt béremelést. A jobbikos politikus kiemelte: nem szabad engedni, hogy az érintettek 6-8-szoros bérért elmenjenek külföldre.

Soltész Miklós államtitkár rámutatott: súlyos és jogos kérdésről van szó, amit nem kíván bagatellizálni. Azt mondta, hogy korábbi válaszában tényadatok szerepeltek, és a tárcánál rendelkeznek olyan számokkal, amelyek külön, az egyes ágazatokra vonatkoznak. A KSH adataira hivatkozva megismételte, hogy az érintettek nettó keresete 90 500 forint volt 2012 első negyedévében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességében az elmúlt három évben nem csökkent. Minden nemzetközi nyomás ellenére sikerült az ágazat forrásait megőrizni – jelezte az államtitkár, majd ismertette a területen az eddigi kormányzati intézkedéseket.

MSZP: folyamatosan nő a munkanélküliség

Gúr Nándor szerint az első negyedévben azzal kellett szembenézni, hogy megközelítette a 12 százalékot a munkanélküliség. A leghátrányosabb térségekben ennél is rosszabb a helyzet, s a 15-24 évesek körében 30 százalékos a munkanélküli ráta. Ez a kormány hibás gazdaságpolitikájából származtatható - mondta, hozzátéve: a versenyszférában folyamatosan nő az állásnélküliek aránya. Az emberek nem haszonélvezői, hanem elszenvedői a kormány tevékenységének – tette hozzá, és felidézte az egymillió munkahely megteremtésére vonatkozó kormányzati ígéretet.

Czomba Sándor államtitkár kiemelte: az ILO adatai szerint 27 tagállamból 5 volt képes a válság előtti szintre visszavinni foglalkoztatottsági szintjét, és köztük van Magyarország is. Az Eurostart adatai szerint a 11 százalékos munkanélküliségi arány az unió átlagának megfelelő. Az államtitkár a Tárkit is idézte, eszerint a magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé. Tény, nem tartanak ott ahol szeretnének, rengeteg probléma van, amit meg kell oldani. Ugyanakkor Önök az utolsók akiktől foglalkoztatás ügyben bármiféle tanácsot elfogadnának – mondta, majd hozzátette: 2020-ig lesz egymillió új munkahely, ha nem a szocialisták, hanem a Fidesz kormányoz továbbra is.

Jobbik: mikor alakítja át a kormány a gyógyászati segédeszközök akkreditációs rendszerét?

Vágó Sebestyén a gyógyászati segédeszközök siralmas állapotára és a szerinte nem megfelelő támogatási rendszerre hívta fel a figyelmet. A finanszírozás változásai miatt bizonyos eszközök végleg elérhetetlenné váltak az érintettek számára – mondta a jobbikos politikus, aki – szavai szerint - az utóbbi időben sem tapasztalta, hogy a technikai fejlődést követő eszközökkel bővült volna a kínálat, főleg a vakok és gyengénlátók esetében.

Kitérve arra, hogy az eszközök sokszor rossz minőségűek, bonyolult és drága az akkreditáció, azt kérdezte, mikor változtatják meg ennek rendszerét? Mikor alakítja a kormány a támogatás rendszerét a rászorulók érdeke szerint a lobbi-érdekkel szemben, és gondolkoztak-e már azon, hogy a kihordási időhöz alkalmazkodjanak az eszközök szavatossági ideje? – sorolta.

Szócska Miklós államtitkár kiemelte: elsődleges szempont a rászorultak érdeke, hogy mindenki hozzájusson a neki megfelelő eszközökhöz. E téren is figyelemmel kell azonban lenni a rendelkezésre álló keretekre – jegyezte meg. Kiemelte: napirenden van a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatási rendszerének felülvizsgálata a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében. A változtatások kidolgozásában részt vesznek az érintett ágazatok mellett a szakmai testületek, betegszervezetek, és gyártók, forgalmazók képviselői is. 

Jelentősen módosították a tervezett napirendet hétfőn a képviselők az Országgyűlésben. A napirend elfogadása után egy kecskeméti kft. ellen folytatott vizsgálatról, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, a kommunista nyugdíjpótlékok megvonásáról esett szó az interpellációk között.

A napirend elfogadása

Az előre tervezetthez képest módosult a napirend. Az Országgyűlés még hétfőn dönt a dunai árvíz miatt június 4-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához történő hozzájárulásról szóló előterjesztésről. A kormány javaslatára kedden folytatják az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításának részletes vitáját. Szintén a kabinet javaslatára lekerült a napirendről a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Hétfőn utolsó pontként vitathatják meg a képviselők a házszabálynak az egyházak elismerésével összefüggő módosítását.

A Fidesz javaslatára hétfőn általános vita lesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatról, továbbá a kereskedelemi törvény módosításáról. Ugyancsak a Fidesz kezdeményezésére lekerült a napirendről az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításának zárószavazása.

A Fidesz javaslatára nem lesz zárószavazás a recski, az auschwitz-birkenaui emlékhelyek, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló javaslatokról.

Az MSZP a kecskeméti KSE Kft. fiktív számlázásos ügyéről

Harangozó Tamás (MSZP) a kecskeméti sportegyesületet működtető KSE Kft.-ről azt mondta, sajtóhírek szerint a közel száz százalékos városi tulajdonban lévő cég három olyan céggel is szerződött reklám célokra, amelyek ilyen tevékenységet nem végeztek. Hozzátette: a két év alatt a három cég összesen 298 millió forintot kapott; az ügyben az MSZP feljelentése nyomán indult nyomozás, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytat csalás és hűtlen kezelés gyanújával. Mégis úgy tűnik, a kft. egykor irányító, felügyelő embereknek nincs mitől tartani – vélekedett.

Megjegyezte, Szemereyné Pataki Klaudiát, a kecskeméti cégek gazdálkodásért felelős alpolgármesterét a Fidesz néhány hónapja parlamenti mandátumhoz és így mentelmi joghoz juttatta.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a büntetőeljárás szabályaira hivatkozva közölte, a nemzetgazdasági miniszternek az ügy jelenlegi állásában nincs tájékoztatási joga, így tájékoztatás neki sem áll módjában adni, azt az adótitokkal kapcsolatos szabályok sem teszik lehetővé. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőügyekben nem a minisztérium, hanem az ügyészség látja el az NAV törvényességi felügyeletét.

Jobbikos kifogások a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása miatt

Bertha Szilvia (Jobbik) kifogásolta a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók átalakított támogatási rendszerét. A rossz rendszer lényege, a pazarlás megmaradt, a foglalkozatók egy része már felszámolás alatt áll, a 21 kivételezett cég „éli világát” – mondta. Közölte, 350 ezer megváltozott munkaképességűből alig 30 ezernek van  munkája, nekik is négy órában, pedig ugyanekkora költségvetési forrásból a többszörösüket lehetne foglalkoztatni – tette hozzá.   

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára azt mondta, a korábbi átláthatatlan rendszer átalakítása után minden akkreditált munkaadó minden megváltozott munkaképességű foglalkoztatott után azonos támogatást kap, a cég nagyságától függetlenül. A cégeknek korábban likviditási problémái voltak, most minden hónap 8-án megkapják a támogatást - hangsúlyozta, hozzátéve,
NAV adatai szerint rehabilitációs kártyával több mint 16 ezer embert foglalkoztatnak.

Fidesz: milyen eredménnyel zárult a nyugdíj-kiegészítések felülvizsgálata?

Wittner Mária (Fidesz) szerint a kommunista elnyomás alatt elkövetet bűn közül néhány büntetlen maradt, és sokan tovább élvezhették – a negyven év diktatúrája alatt – az igazságtalanul szerzett vagyoni és társadalmi előnyt. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés döntése szerint meg kell vonni a nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A képviselő azt kérdezte, milyen eredménnyel zárult a nyugdíj-kiegészítések felülvizsgálata.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, egy ötfős bizottság végezte el a munkát és 142 embertől javasolta a nyugdíjpótlék megvonását. Ez a pótlék egy olyan többletjuttatás, amit többek között párthűségből kaptak érintettek. A határozatokat múlt héten kézbesítették, az ellen fellebbezésnek van helye – mondta. Várhatóan augusztustól nem folyósítják ezt a juttatást.

Az árvízi védekezésben részt vevőknek mondtak köszönetet a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén. A Jobbik bírálta a földtörvényre vonatkozó javaslatot, amelyről – mint kiderült – a kormány kérésére ma mégsem szavaznak.

Pintér: még nehezebb lesz a helyzet

A következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben a belügyminiszter szavai szerint. Pintér Sándor hétfőn a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy „ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen”.

Harangozó Tamás (MSZP) válaszában köszönetet mondott a hivatásosoknak, akiknek munkáját szerinte nemcsak a rekord méretű ár, hanem „a miniszterelnök csillapíthatatlan kampányjelenléte is nehezítette” szerinte a védekezést.

Harrach Péter (KDNP) bírálta a szocialista felszólalót a kampánymondatáért, és azt mondta: elfeledkezik arról, hogy a munkát szervezni és vezetni is kellett, a miniszterelnök pedig ezt személyesen tette.

Vona Gábor (Jobbik) is sajnálatát fejezte ki, hogy „az MSZP ebben a pillanatban mégsem tudta türtőztetni magát”.

Rogán Antal (Fidesz) közölte: továbbra is szükség van az összefogásra, a veszély ugyanis még nem múlt el, és örülne, ha az Országgyűlésben is mindenkinek ez lenne a véleménye.

Fidesz: köszönet a védekezésbe bekapcsolódóknak

A fideszes Czunyiné Bertalan Judit elmondta: bejárta Komárom-Esztergom megye veszélyeztetett helyszíneit, ahol olyan védekezésre kellett felkészülni, amelyre nem volt példa a Duna-parton.

A képviselő is a helytállást hangsúlyozta, és köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek. Nem adtunk fel egyetlen védekezési pontot sem, megpróbáltuk a lehetetlent – mondta, rámutatva egyúttal arra is, hogy a víz utóhatásait is kezelni kell.

A Jobbik a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) az új földtörvényre vonatkozó javaslat visszavonására szólította fel az agrártárca vezetőjét.

Azt mondta, a kormány a magyar nyelv szabályait is átírta, amikor külföldinek csak az Európai Unión kívülieket tekinti az előterjesztésben. Egy nemzetet vertek át – jelentette ki, és hozzátette: több mint 500 millió lakos lehetősége nyílik meg ezzel a magyar termőföld felvásárlására, közülük sokan jelentős erőfölénnyel bírnak. Szerinte a jogszabály a módosításokkal sem alkalmas a magyar termőföld védelmére.

Azt követelte, hogy a végszavazás elhalasztását a civilek véleményének befogadására használja fel a kormány.    

Kifogásolta, hogy az agrártámogatások nagy részét hat nagytőkés élvezi. Közéjük sorolta Csányi Sándort, Nyerges Zsoltot és Leisztinger Tamást, akiknek – mondta – cégei vették fel a legnagyobb terület alapú és agrártámogatásokat.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a képviselő el sem olvashatta az előterjesztést, vagy ha igen, nem érti azt, a javaslat ugyanis „nem tollbamondással készült”, csaknem egy éves társadalmi vita van mögötte.

Hangsúlyozta: intézményi garancia támasztja alá, hogy a föld magyarokhoz, és nem külföldiekhez kerül. A garanciák közé sorolta az Nemzeti Földalap elővásárlási jogát vagy a helyben lakás kötelezettségét. Úgy vélte: az „akadálypályákon” külföldiek nem juthatnak át. Szerinte az intézkedések a családi gazdaságok, az agrár középosztály megerősítését szolgálják, azokhoz kétszáz civil szervezet fűzött kommentárt.

A KDNP az árvízi védekezés hatékonyságát méltatta 

Harrach Péter felsorolta mindazon szakmákat, amelyek képviselői nagy erőkkel vettek részt az árvízi védekezésben. Hozzátette: a civilek is nagy segítségre voltak, a váratlan eseményeket is jól kivédték. Mindenki megértette, hogy az életvédelem szempontjából fontos a kilakoltatás – mondta, és beszámolt arról is hogy a határon túliak is segítettek önkéntesként.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is kiemelte a munkaszervezés fontosságát, a humanitárius koordinációs központ létrehozását. Közölte: az adományokra létesített számlára már több mint 79 millió forint érkezett, az adományvonalon pedig 225 ezer ember küldött 133 millió forintot. Hangsúlyozta: 1357-es számra küldött sms-sel 250 forinttal lehet támogatni a károsultakat.