Lenhardt Balázs

A Legfőbb Ügyész indítványozta Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő (Független) mentelmi jogának felfüggesztését garázdaság büntette megalapozott gyanúja miatt.

Az indítvány szerint: „dr. Lenhardt Balázs 2012. december 14-én a Budapest H. kerület, Bem téren, a Külügyminisztérium előtt tartott demonstráción beszédet mondott. Ennek befejezését követően kérésére Horka Sándor, a rendezvény szervezője átadta Izrael állam zászlaját, amit jól látható módon a magasba emeltek, majd dr. Lenhardt Balázs egy gyújtó eszközzel annak közepébe mintegy 15-30 cm átmérőjű lyukat égetett.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . június 11-i ülésén tárgyalta. Lenhardt Balázs az ülésen elmondta, hogy álláspontja szerint: „az egész világon egy politikai tüntetésen egy zászló elégetése belefér a tiltakozás kinyilvánításába, továbbá a rendezvényen nem történt semmi egyéb rendzavarás, vagy erőszakra felhívás.” Mentelmi jogával kapcsolatosan kijelentette, hogy lelkiismereti szavazást kér.

A Mentelmi bizottság közvádas ügyekben kialakított töretlen gyakorlata az, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az Országgyűlésnek. Erre tekintettel egyhangú, 5 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel .

Az Országgyűlés megfogadva a tanácsot, felfüggesztés mellett voksoló 280 igennel, 1 nem, 7 tartózkodás kíséretében felfüggesztette  dr. Lenhardt Balázs mentelmi jogát.

Sebestyén László

A Miskolci Járásbíróság indítványozta Sebestyén László országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.

Dr. Mokrai Mihály feljelentése szerint: „2013. március 15. napján  a „Fidesz az atrocitásokról” címmel Sebestyén László a Fidesz országgyűlési képviselője közleményt juttatott el MiNap című online felületre, amelyben többek között az szerepelt, hogy az MSZP-DK-Együtt 2014  miskolci rendezvényén a szocialisták városi képviselője Mokrai Mihály békés tüntetőkre támadt, továbbá Mokrai Mihály személyesen támadta meg az egyik transzparenstartót . . . Mokrai Mihály cselekedete az, hogy egy mozgássérült, mankós asszonyra támadt . . .”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013 . június 11-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy az érintettek közszereplő politikusok. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 4 igen és 1 tartózkodás szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Sebestyén László országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadva a tanácsot, felfüggesztés mellett voksoló 67 igen ellenére, 242 nem, 1 tartózkodás kíséretében megőrizte Sebestyén László mentelmi jogát.

Selmeczi Gabriella

A Miskolci Járásbíróság indítványozta Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt.

Dr. Mokrai Mihály feljelentése szerint: „2013. március 21-én Kriza Ákos Miskolc polgármestere és Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő a Fidesz szóvivője sajtóközleményt juttatott el a MTLhu online felületre a Magyar Szocialista Párt 2013 . március 14-i miskolci rendezvényéről. Ebben többek között az szerepel : „A jelenlévő szocialisták egy csoportja, köztük Mokrai Mihály, miskolci szocialista önkormányzati képviselő az MSZP ellen békésen demonstrálókra rontott. Rátámadt egy mozgássérült, mankós asszonyra, egy másik ember kezéből a transzparenst erőszakosan kicsavarta. Feljelentő a közleményben foglaltakat becsületét sértőnek tartja.”

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. június 11-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy az érintettek közszereplő politikusok. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 4 igen és 1 tartózkodás szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadva a tanácsot, felfüggesztés mellett voksoló 39 igen ellenére, 265 nem, 4 tartózkodás kíséretében megőrizte dr. Selmeczi Gabriella  mentelmi jogát.

Szekó József

A Pécsi Járásbíróság indítványozta Szekó József országgyűlési képviselő (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentő előadása szerint a feljelentett Mohács Város polgármestereként eljárva a képviselőtestület 2012. november 30-i ülésén, feljelentővel szemben becsületsértő kijelentést tett.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2013. június 11-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot töretlenül fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy az érintettek közszereplő politikusok. Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 5 igen szavazattal azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Szekó József országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Az Országgyűlés megfogadva a tanácsot, felfüggesztés mellett voksoló 38 igen ellenére, 275 nem, 2 tartózkodás kíséretében megőrizte Szekó József mentelmi jogát.

Döntés fegyelmi ügyben

Harmadik alkalommal kötelezte a T. Ház pénzbírság megfizetésére Novák Elődöt, a Jobbik parlamenti képviselőjét. A parlament Kulturális és sajtóbizottsága bizottsága Novák Előd egyhavi tiszteletdíjának harmadát – 131 ezer 410 forint – kitevő pénzbírság kiszabását javasolta.

A Jobbik politikusa, aki a bizottság tagja, a testület június 10-i ülésén Balog Zoltán az emberi erőforrások miniszterének a meghallgatása során – a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint – felszólalásában „kirívóan sértő kifejezést használt személyeket, csoportot érintően  amelyért az Országgyűlés korábban már pénzbírságot szabott ki vele szemben”. (Novák Előd először május 27-én kapott 50 ezer forint pénzbírságot a szocionista szó használatáért, majd június 3-án döntött az Országgyűlés az újabb - ezúttal 70 ezer forintos – pénzbírságról, amiért egy korábbi parlamenti ülésen cionista bizniszszektának nevezte a Hit Gyülekezetét. Az indoklás szerint ez is közrejátszott a mostani bírság mértékének megállapításában.)

A parlament Kulturális és sajtóbizottsága bizottsága 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében javasolta a Házszabály szerint a maximális összegű pénzbírság kiszabását.

Az Országgyűlés hallgatott a „jó szóra”, 254 igennel, 45 nem, <span '="">3 tartózkodás kíséretében elfogadta a pénzbírság kiszabását.