Vészhelyzet meghosszabbítva

A kormány 2013. június 4-én árvízi veszély miatt hirdetett veszélyhelyzetet Győr-Moson-Sopron Megye és Komárom-Esztergom Megye területére, Pest megyében a Szobi járás, a Váci járás, a Dunakeszi járás, a Szentendrei járás területére, továbbá Budapest Főváros I., II., III., IV., V., IX., XI., XIII., XXI., XXII kerületének közigazgatási területére.

Az Alaptörvény 53. cikk. (3) bekezdése szerint a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztő, törvényi rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket tartalmazó, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

Az eddigi legnagyobb vízszintet elérő, legtöbb helyen azt meghaladó, és csak lassan levonuló árhullám vonul le a Duna magyarországi szakaszain. Tartósságának növekedésével, a védekezés elhúzódásával kell számolni. A veszély elhárítása, és az árvíz károsító hatásának felszámolása tizenöt napnál hosszabb ideig tartó feladatot jelent.

Erre figyelemmel kérte az Országgyűlés felhatalmazását a kormány, hogy a 2013. június 4-én kihirdetett veszélyhelyzet idejét és az ennek során teendő intézkedésekről szóló kormányrendelet hatályát 2013. július 19-ig meghosszabbíthassa. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter.)

Az Országgyűlés ellenszavazatok és tartózkodások nélkül 335 igennel a veszélyhelyzet meghosszabbításához hozzájárult.

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat rendezni kívánja a fegyelmi jogkör gyakorlásával összefüggő intézkedések hatályosulásának egyes kérdéseit, így több rendelkezés tekintetében a kiszabható bírság szövegrészek helyébe „a képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentése lép.”

(A parlament március végén élt először a büntetéskiszabás lehetőségével az ezt megalapozó országgyűlési törvény január 1-jei hatálybalépése óta. Akkor Kövér László házelnök javaslatára a szocialista Szanyi Tibort büntették havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak.

Májusban összesen 235 ezer forint pénzbírságot szabott ki a parlament Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független képviselőkre, amiért Loptok, csaltok, hazudtok! feliratú táblát vittek az ülésterembe és állítottak fel a kormánypárti padsorokkal szemben a trafikpályázatok és az információszabadságról szóló törvény módosítása elleni tiltakozásul.

A trafiktörvény módosításának keddi határozathozatala után a PM két másik képviselője, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka vitt az ülésterem közepére egy táblát, amin Itt Nemzeti Dohánymaffia működik felirat volt olvasható. Az ülést vezető Latorcai János arra hívta fel a figyelmüket, hogy magatartásuk súlyosan sérti az Országgyűlés tekintélyét, ezért szankcióval sújthatják őket.)

A törvény szerint azon képviselők havi tiszteletdíja csökkenthető, akik az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot – így különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használnak.

A törvényjavaslat több, a képviselők javadalmazását érintő módosítást is tartalmaz, amelynek értelmében a jövőben nem a megválasztásuktól, hanem csak az eskü letételétől lesznek jogosultak a tiszteletdíjra.

Rögzíti továbbá, hogy a lakáshasználatra szolgáló keret túllépése kizárólag a képviselőcsoport működési kerete terhére történhet.

Az üzemanyagkártya használatához kapcsolódó szabályokon is szigorít: A képviselő – a miniszterelnök, a miniszter, államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével – nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és hengerű úrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható, az Országgyűlés Hivatala által biztosított egy darab, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya használatára jogosult. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál legfeljebb 2000 köbcentiméter hengerűrtartalmú benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. (Szövege: PDF. Rubovszky György KDNP képviselő önálló indítványa.)

A  T. Ház az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását 252 igennel, 94 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Módosult a Házszabály

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló javaslat lehetővé teszi, hogy  a korábbiakkal ellentétben a kormány tagjainak napirend előtti felszólalásaira ne csak a képviselőcsoportok frakcióvezetői reflektálhassanak. „Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja is kérhet reagálásra szót.”

A módosítás összhangot teremt továbbá a mentelmi ügyeknél javasolt időkeret törvényi szabályozásával, amely szerint ugyan a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, viszont a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság előadója, valamint az érintett képviselő a határozathozatal előtt öt-öt perces időkeretben felszólalhat és ismertetheti álláspontját.  

Ezen túlmenően rendelkezik az ülésvezetést segítő hivatali munkatársak személyi köréről is. „Az Országgyűlés Hivatalának vagy valamely hivatali szervének vezetője – távollétében helyettese –” szövegrész helyébe az „a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának – a főigazgatója által kijelölt – munkatársa” szöveg lép.” (Szövege: PDF. Rubovszky György KDNP- képviselő önálló indítványa.)

Az Országgyűlés az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló javaslatot 254 igennel, 94 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Honvédségi adatkezelés

Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, a Magyar Honvédség adatkezelésébe tartozó személyes adatok védelmének biztosítása érdekében alkotta a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslatot.

Egységes szemlélettel törvénybe emelni az elektronikus adatkezelés minél teljesebbé tétele érdekében szükséges új – a honvédelmi célú adatkezelés komplexen, egy helyen kezelő – szabályokat is. Ez utóbbi tekintetében alapvető tartalmi változtatások nem igényeltek, azonban kisebb pontosítások a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel, elsősorban szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő céllal váltak szükségessé. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Hende Csaba honvédelmi miniszter.)

Az Országgyűlés a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 265 igennel, 87 nem ellenében, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részt pedig 263 igennel, 88 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el.

Egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról

A törvénymódosítás tartalmazza egy részről az egyes migrációs, illetve menekültügyi tárgyú törvények módosítását, másrészt a szabálysértési jogterülettel összefüggő módosítási javaslatokat.

Indoklása szerint a közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében, valamint Magyarország nemzeti érdekeire is tekintettel vált szükségessé a hazai migrációs és menedékjogi szabályozást módosítása, ami, az Európai Unió által nemrégiben elfogadott kvalifikációs irányelvnek megfelelő törvénymódosításokat is átvezeti a magyar jogrendbe, melynek határideje 2013. december 21-én jár le.

A módosítások főképp a menekültek befogadásának anyagi feltételeire és különösen a menedékkérők őrizetével kapcsolatos szabályainak korszerűbbé tételére koncentrálnak, és Magyarország teherbíró képességéhez is igazodnak.

A törvénymódosítás egyik leglényegesebb eleme a menekültügyi őrizet intézményének meghonosítása. Az új jogintézmény bevezetésével egyidejűleg a javaslat az őrizet elrendelését és végrehajtását övező garanciális elemek törvénybe iktatásáról is gondoskodik. A menekültügyi óvadék, kötelező magatartási szabályok előírása mellett meghatározott helyen kijelölt tartózkodás elrendelése és a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentési kötelezettség a visszaélések számának jelentős csökkentéséhez vezethet. Az új szabályozás alapján az integrációs szerződés megkötése segítheti a külföldit a társadalmi beilleszkedésben, amelynek keretében ezentúl a menekültként való elismeréstől számított két évig részesülhet támogatásban. A munkavállaláshoz szükséges hatósági engedély kiadása is segíthet.

A szabálysértési törvény módosításának célja a törvény hatálybalépése óta felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok jogalkotásba történő átültetése. Ennek keretében tartalmaz enyhítő, az eljárást könnyítő, valamint szigorító rendelkezéseket. Enyhítő szabály például a fiatalkorúakkal szemben kiszabható pénzbírság és helyszíni bírság legmagasabb összegének csökkentése a felnőttkorúakkal szemben kiszabható bírságéhoz képest.

A legmagasabb összeg 150 ezer forintról 100 ezerre csökken ott, ahol a szabálysértési elzárás is kiszabható, a további szabálysértési tényállásoknál 100 ezer forintról 50 ezer forintra, a helyszíni bírság legmagasabb kiszabható összege pedig 50 ezer forintról 25 ezer forintra csökken. Rögzíti továbbá a javaslat azt is, hogy a helyszíni bírságot nem lehet kiszabni a fiatalkorúval szemben akkor, ha törvényes képviselője nincs jelen. Az is enyhítő jellegű szabály, hogy a javaslat lehetővé teszi azt a rendőrségi szolgálati szabályzatban meglevő lehetőséget, annak alkalmazását, hogy a rendőr szóban is figyelmeztetheti azt, aki csekély súlyú szabálysértést követ el.

A törvénymódosítás megteremti a kártalanítás jogintézményét a szabálysértési eljárásban az elzárás, illetve a közérdekű munka vonatkozásában, valamint a befizetett bírság visszafizetésének lehetőségét. Biztosítja továbbá, hogy a 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint a fogyatékos személyről gondoskodó személy is megválthatja a kiszabott bírságot közérdekű munkával. A módosítás rögzíti azt is, hogy a közérdekű munkánál is be kell számítani az eljárás során elrendelt, személyi szabadságot korlátozó intézkedésekbe.

A jogkövető magatartás elősegítése és a büntetések végrehajtása érdekében tartalmazza, hogy  a közveszély helyszínén és meghatározott közlekedési szabályok megszegése esetén szigorúbb szankciók kilátásba helyezésére kerüljön sor. Ha az elkövető az elzárás végrehajtása érdekében a megjelölt időpontban nem jelenik meg a büntetés-végrehajtási intézetben, a hatóság elrendelheti a körözését, az elfogása és az intézetbe történő előállítása céljából. Azokban az esetekben, amikor a kiszabott pénzbírság meg nem fizetése esetén nincs lehetőség annak közérdekű munkával történő ledolgozására, sem pedig elzárásra átváltoztatásra, a bírság adók módjára történő behajtására lesz lehetőség.

A törvénymódosítás bevezeti a katasztrófavédelemmel kapcsolatban elkövetett gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség megsértésének tényállását, és ismételten szabályozza a vasúti szabálysértést kérdését is. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. )

Az Országgyűlés az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításának minősített többséget igénylő részét 255 igennel, 54 nem ellenében 43 tartózkodás kíséretében, az egyszerű többséget igénylő részt pedig 253 igennel, 54 nem ellenében, 43  tartózkodás kíséretében fogadta el.

Körözési nyilvántartás

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény az új körözési nyilvántartási rendszerről, a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szól. Célja a hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb körözés, vagyis az, hogy az elkövetőket gyorsabban kézre tudják keríteni. Átláthatóvá és egyértelművé teszi a körözési nyilvántartás felépítését, adattartalmát, valamint célját.

A körözési eljárás alapja a körözési nyilvántartás, amely a körözött személyek nyilvántartásából, a körözött dolgok nyilvántartásából, az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából, a talált dolgok nyilvántartásából és a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásából áll. A törvényjavaslat átláthatóvá és egyértelművé teszi a körözési nyilvántartás felépítését, adattartalmát, valamint célját. Meghatározza az adatokhoz való hozzáférés módját, kezelését. Az új nyilvántartási rendszer közvetlen hozzáférés útján biztosítja az adatokhoz való hozzáférést a törvényjavaslatban meghatározott szervezet részére.

A törvényjavaslat alapján a rendőrség végzi továbbra is a körözési eljárást, azonban meghatározza azokat az eseteket, amikor a média, illetve egyéb szerv segítségét igénybe veheti. Nemcsak az eltűnt személyek adatait kívánja a rendőrség honlapján közzétenni, hanem azon személyek adatait is, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint nemzetközi körözést bocsátottak ki. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter.)

Az Országgyűlés a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 303 igennel, 43 nem ellenében, tartózkodások nélkül, az egyszerű többséget igénylő részt pedig 303 igennel,  1 nem ellenében 72 tartózkodás kíséretében, az  egyszerű többséget igénylő részt pedig 267 igennel, ellenszavazat nélkül, 73 tartózkodás kíséretében fogadta el.

Halgazdálkodás, horgászok, halak védelme

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

Fontos része, hogy hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

Az Országgyűlés az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét 304 igennel, 45 nem ellenében, tartózkodások nélkül,  az egyszerű többséget igénylő részt pedig 301 igennel, 45 ellenében tartózkodások nélkül fogadta el.