A kormány a brüsszeli kritikák hatására elfogadta és az igazságügyi miniszter be is nyújtotta az Országgyűlés elé az Alaptörvény ötödik módosítását, amely elfogadása esetén október 1-jével léphet hatályba. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az államot terhelő jelentős közvetlen kiadási kötelezettség fellépése esetén a kormány felhatalmazást kap különféle intézkedések megtételére.

Kikerül az Alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye, továbbá nem tartalmazza a bírósági ítéletek miatti különadó kivetésének lehetőségét sem. A harmadik vitatott kérdésről, a politikai reklámokról még folyik a konzultáció. (A negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban az Európai Bizottság május 2-án három adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben észrevételeket fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban. A magyar kormány célja az ügyek lezárása anélkül, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana, ezért június 7-én válaszolt az Európai Bizottságnak és jelezte, hogy a három észrevételből kettővel kapcsolatban kész a módosításra.)

Az indítvány hatályon kívül helyezi a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel, törvényi szinten fogják kezelni – erősítették meg.

Az Alaptörvényből kikerülhet az a bekezdés is, amely azt rögzíti, hogy ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak - akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Bíróság, akár pedig valamilyen más bírósági vagy jogalkalmazó szerv döntése következtében –, és nincsenek rá források, azt különleges adó kiszabásával finanszírozza az állam. Ezt a kérdést is törvényi szinten, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben szabályozná, amelynek módosítását szintén benyújtotta a kormány. A javaslat alapján a törvénybe bekerülne egy új rendelkezés: amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, olyan kiadások megjelenése esetén, amelynek teljesítésére a költségvetésben szereplő, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben nem elegendők, a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy meghatározott intézkedéseket hajtson végre. Ilyen intézkedés lehet például az előirányzat-átcsoportosítás vagy rendkívüli intézkedések, a zárolás. A kabinetnek arra is lehetősége lenne, hogy javaslatot tegyen adók, illetékek megállapítására.

A benyújtott alaptörvény-módosítás felruházni javasolja a Magyar Nemzeti Bankot a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával, így azt nem valamely önálló, az alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem az MNB látná el. Az MNB elnöke rendeletet alkothatna a módosítással megállapított új feladataival kapcsolatban is, amely - függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörében adja azt ki - továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglalna el a jogforrási hierarchiában.

A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó hatályos rendelkezést. A javaslatban a kormány az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a 30 napos határidő 90 napra történő meghosszabbítását is kezdeményezi.

+

Módosul a távolléti díj számítása. Ennek értelmében távollét (például szabadság) esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Az új szabályozás 2013. augusztus 1. napján lép hatályba és visszamenőleg nem hatályos, azaz először a 2013. július hónapjára járó munkabérek kiszámításakor alkalmazható. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának egyes szabályai is, amelyek részben 2013.augusztus 1-én, illetve 2014. január 1-én lépnek hatályba.

Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege – például szabadság esetén – nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt. Az új szabályozás célja, hogy a munkavállaló a munkanapok számától függetlenül mindig azonos összegben kaphassa meg a havi bérét.

Egyszerűsödik a szabályozás is: csökken a munkáltatók adminisztrációs munkája. A távolléti díj számításának új szabályai először a 2013. július hónapjára esedékes munkabérek kiszámítása során alkalmazhatóak. A módosítás a bérszámfejtéssel már lezárt időszakban esedékessé vált munkabérek számítását nem érinti.

A szabadság kiadását érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik. 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük. A megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma.

+

Automatikus lesz a pedagóguskari tagság. A Magyar Pedagógus Kar tagjai lesznek az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben oktató tanárok, miután a parlament pénteken leszavazta azt, a fideszes Pósán László által beterjesztett módosító indítványt, amely választhatóvá tette volna a pedagóguskari tagságot. (A módosító javaslatot korábban a parlament oktatási bizottsága támogatta, a kormány azonban nem. Pósán László, az oktatási bizottság alelnöke korábban azzal érvelt: mivel az új szervezet nem kamarai jellegű lesz, nem indokolt, hogy a pedagógusok automatikusan a tagjai legyenek. Ezért javasolta, nyilatkozzanak belépési szándékukról. Javaslatát azonban kormányoldalról rajta kívül csak öt frakciótársa - Ángyán József, Bencsik János, Kucsák László, Pánczél Károly és Simon Miklós - és a KDNP-s Nagy Andor szavazta meg, 229-en viszont ellenezték. Ezen kívül támogatta a Jobbik-frakció és a független képviselők többsége.)

A kormányzati előterjesztés szerint szeptember 1-jével minden, állami, önkormányzati oktatási intézményben közalkalmazottként dolgozó tanár a pedagóguskar tagjává válik. Ennek feladatai közé tartozik majd a pedagógusok etikai kódexének kidolgozása is. A tagság különleges kötelezettségeket nem ró a tanárokra, tagdíjat sem kell fizetniük.

+

Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők. Az Országgyűlés tavaly júliusban csaknem egy éves felmentést adott a bírságolás alól a kutyatenyésztőknek. Az előterjesztő Simicskó István (KDNP) akkor azzal érvelt: az ebtenyésztésben az elmúlt tizenöt évben súlyos belviszály alakult ki, amelyet sem jogalkotási eszközökkel, sem szankciókkal nem sikerült orvosolni. A törvényhozás ezért haladékot adott a tenyésztőknek, hogy egy állami elismerésre alkalmas szervezetben működjenek együtt.

Budai Gyula, (Fidesz) a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mostani javaslatának indoklásában azt írta: bár a hatóságok, az érintett szervezetek közti egyeztetések lezajlottak, azonban a végleges, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezeti struktúra nem jött létre, ezért kezdeményezte további négy hónappal meghosszabbítani a bírságolási moratóriumot. A bírság alól mentesül egyebek mellett a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezés. Tenyészállat szakmai hozzájárulás nélküli behozataláért vagy kiviteléért viszont októbertől sem szabnak majd ki bírságot.

+

Újra parlamenti frakciót alakíthat a Lehet Más a Politika (LMP) képviselőcsoportja, ha az Országgyűlés elfogadja az Alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. A testület döntött arról is, hogy a képviselőcsoport megalapításának érdekében indítványt nyújt be a parlamentnek.

A házszabály módosítását kezdeményező javaslat hivatkozik az Alkotmánybíróság április 25-én hozott határozatára, amely kimondta, az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga. (Az LMP képviselőcsoportja februárban szűnt meg, amikor a 15 fős frakcióból nyolcan kiléptek; ők PM néven új pártot alapítottak, de mandátumukat nem adták vissza. A hatályos szabályok szerint 12 fő szükséges a működéshez. Schiffer András, az LMP volt frakcióvezetője a bizottság ülésén azt mondta, bízik abban, hogy az Országgyűlés megszavazza a Házszabály módosítását, így ismét megalakulhat a képviselőcsoport.)

Az Alkotmányügyi bizottság javaslatára hivatkozva a Demokratikus Koalíció (DK) is benyújtja frakcióalapítási kérelmét a parlamentnek. Molnár Csaba ügyvezető alelnök szerint miután a pártnak tíz képviselője van az Országgyűlésben, így az előírásnak meg fognak felelni. „A Demokratikus Koalíció reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán-Schiffer paktum következménye a Házszabályt módosító javaslat.” Mint írták: ha az LMP-nek 7 képviselővel joga lesz frakciót alakítani, ez a jog nem vehető el a nyolcfős PM-csoporttól és a tízfős DK-s képviselőcsoporttól sem.

Nem alapíthatnak viszont a „szakadárok”. A Demokratikus Koalíciónak (DK), illetve a PM-nek sem a hatályos házszabályi rendelkezések, sem az Országgyűlés által elfogadandó házszabály-módosítás értelmében nincs joga a frakcióalakításra – jelentette be közleményében Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. A kormánypárti politikus emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése alapján csak a választásokon 5 százalékot önállóan elért pártoknak van lehetőségük frakcióalakításra, azok a pártok pedig, amelyek nem indultak az előző választáson, vagy nem érték el ezt a küszöböt, nem alakíthatnak frakciót. Az MSZP-ből, illetve az LMP-ből kivált szakadárok demokráciafelfogását jól tükrözi, hogy úgy gondolják: az ő esetükben és érdekükben a választások eredménye is figyelmen kívül hagyható. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tavaly október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó tíz képviselővel létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével. Az Országgyűlés azonban a kormánypártok támogatásával elfogadta a Házszabály módosítását, amely azt is rögzíti, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre frakciót. A szabályozás ezt ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek tette lehetővé, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát. A DK alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez emiatt.)

+

Korruptnak nevezte a parlamentben a magyar gazdákat Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője. A szocialista politikus a földtörvény mai vitájában azzal vádolta a helyi földbizottságok tagjait, hogy majd csak kenőpénzért döntik el, ki vásárolhat náluk földet.

A vidékfejlesztési miniszter az egész magyar gazdatársadalom nevében visszautasította a vádakat. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormányok idején minden állami termőföldet a baloldal mögött álló mamutvállalkozások kaptak használatba, míg a családi gazdaságok és az agrárközéposztály fejlődése megtorpant. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat alapján azoké lesz a magyar föld, akik megművelik azt. „A földforgalomról szóló törvény egyértelművé teszi azt, hogy magyar földműves tud földet vásárolni, sem a tagállami állampolgár, sem az EU-n kívüli állampolgár, külföldi, nem tud földet venni. És erre gyakorlati megoldásokat tartalmaz az új jogszabály.” 

Haladéktalan bocsánatkérésre szólította fel a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás a szocialista Gőgös Zoltánt az Országgyűlésben elhangzott bekiabálása miatt. A kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: szomorúan tapasztalják, hogy Gőgös Zoltán nem tud elszakadni a régi beidegződéstől, és még mindig korrupcióban gondolkodik. Mint írta, a nemzeti ügyek kormánya és az új vidékpolitika végérvényesen véget vetett a korrupt, kiárusító földpolitikának, és „láthatóan ez fáj az MSZP politikusainak”. A kereszténydemokrata politikus felszólította Gőgös Zoltán, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot minden magyar gazdától, akit megsértett azzal, hogy korruptnak nevezte.

A szocialista politikus pénteki országgyűlési bekiabálása miatt tiltakozott a Fidesz, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) is.

Gőgös Zoltán az MTI megkeresésére pénteken elmondta: közbekiabálásával nem nevezte korruptnak a gazdákat, hanem a kormány megvesztegethetőségére utalt, amit szerinte egyebek mellett a trafikpályázatok lebonyolítása is alátámaszt.

+

Harmadik alkalommal kötelezhetik hétfőn pénzbírság megfizetésére Novák Elődöt, a Jobbik parlamenti képviselőjét. A parlament Kulturális bizottsága Novák Előd egyhavi tiszteletdíjának harmadát – 131 ezer 410 forint – kitevő pénzbírság kiszabását javasolta Kövér László házelnöknek. Az indoklás szerint a jobbikos politikus, aki a bizottság tagja, a testület június 10-i ülésén a cionista és a szocionista kifejezéseket használta, „olyan kirívóan sértő kifejezést személyeket, csoportot érintően, amelyért az Országgyűlés korábban már pénzbírságot szabott ki vele szemben”. Az indoklás szerint ez is közrejátszott a bírság mértékének megállapításában. (Novák Előd először május 27-én kapott 50 ezer forint pénzbírságot a szocionista szó használatáért, majd június 3-án döntött az Országgyűlés az újabb - ezúttal 70 ezer forintos - pénzbírságról, amiért egy korábbi parlamenti ülésen cionista bizniszszektának nevezte a Hit Gyülekezetét.)

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett, részletes menetrend.

Hétfő

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Záróvita, majd zárószavazás.)

Egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita, majd zárószavazás.)

A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Tóbiás József, Steiner Pál, Lendvai Ildikó MSZP-képviselők önálló indítványa. Záróvita, majd zárószavazás.)

A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Rubovszky György, Harrach Péter, Tarnai Richárd KDNP-képviselők önálló indítványa. Záróvita, majd zárószavazás.)

A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Vona Gábor, Farkas Gergely, Mirkóczki Ádám Jobbik-képviselők önálló indítványa. Záróvita, majd zárószavazás.)

Sebestyén László, Selmeczi Gabriella, Szekó József (Fidesz), Lenhardt Balázs (független) képviselők mentelmi ügye.(A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben az érintett képviselő a határozathozatal előtt felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fűzni, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kovács Zoltán, Bóka István Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

Kedd

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Kovács Zoltán, Bóka István Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)