Házszabályi rendelkezésekről, büntetőeljárásról és a szociális temetésről vitatkoztak a képviselők keddre virradóan, majd napirend utáni felszólalásokkal lezárták a hétfői ülésnap tárgyalását.

Újra lehet frakciója az LMP-nek

Újra lehet frakciója az LMP-nek, ha a képviselők megszavazzák a házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat módosítását. A fideszes Gulyás Gergely az előterjesztő házbizottság előadójaként elmondta, a korábban az LMP képviselőcsoportjába tartozók kérték frakciójuk fennállásának megállapítását egy alkotmánybírsági határozatra hivatkozva, de a jelenlegi házszabályi keretek között nincs lehetőség a korábbi frakció „feltámasztására”.

A jelenlegi szabályok szerint frakciót alapíthat, és fent is tarthat az a párt, amely a választásokon 5 százalékos eredményt ért el. Az új szabályozás szerint már három képviselő is alapíthat frakciót, ha ők egy párthoz tartozva jutottak a parlamentbe.

A vitában egyedüliként felszólaló Bárándy Gergely (MSZP) támogatta a módosító javaslatot.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát, amelyet két részletes vita követett, de sem a büntetőeljárásról, sem a temetőkről szóló vitában nem alakult ki érdemi politikai vita.

Napirend utáni felszólalások

Napirend után Csóti György (Fidesz) a burgenlandi magyarokról, Szávay István (Jobbik) II. Rákóczi Ferencről, Pálffy István (KDNP) az apák napjáról, Magyar Zoltán (Jobbik) a vámosszabadi menekülttáborról, Balázs József (Fidesz) a gyöngyösi zsidó-keresztény együttélés múzeumáról, Vágó Gábor (független) pedig a sportfinanszírozásról beszélt.

A felszólalások után nem sokkal kedd hajnali 1 óra előtt az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a hétfői napirend tárgyalását, a képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Egyebek mellett a nemzetgazdasági miniszter által hétfőn délelőtt ismertetett pénzügyi intézkedések általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése hétfőn este.

Vita a tranzakciós illeték és a távközlési adó emeléséről

Emelkedhet a tranzakciós illeték, és a távközlési adó, változhat a bányajáradék mértéke is, ha elfogadják a képviselők a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatokat.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a közteherviselésről, illetve az idei költségvetésről szóló törvények módosításáról szóló javaslat expozéjában elmondta, nem tehetik meg, hogy kockáztatják az ország újbóli túlzottdeficit-eljárás alá kerülését, ezért a bevételi tartalékok növelésével akarják biztosítani, hogy a 2,7 százalékos idei és jövő évi költségvetési hiánycélt tartani tudják. Emellett az alacsonyabb infláció miatt nominálisan kevesebb adóbevétel kerül az államkasszába – fűzte hozzá az államtitkár.

Kifejtette: a magánszemélyek kamatjövedelme után 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a távközlési adó mértéke nem magánszemélyek esetében megkezdett percenként és üzenetenként 2-ről 3 forintra emelkedik, a banki tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél a duplájára, 3-ról 6 ezrelékre, átutalásnál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedik.

Emellett módosul a bányajáradék fizetése is, 12-ről 16 százalékra emelik ennek mértékét, az önkormányzatoktól átvett 600 milliárd forintos adósságállomány után pedig a bankoknak 7 százalékos befizetési kötelezettséget írnak elő. Utóbbit azzal indokolta az államtitkár, hogy az átvállalással javult a bankok portfoliója, ennek befizetéssel kell párosulnia, mert csökkent a kockázati kitettség.

A vitában több felszólaló is hosszasan bírálta a javaslat előterjesztésének módját. A jobbikos Nyikos László, a szocialista Józsa István és az LMP nevében felszólaló független Vágó Gábor is szabályellenesnek nevezte, hogy a kormány a Költségvetési Tanács véleményének kikérése nélkül tárgyalja az idei költségvetés módosítását. Orbán Gábor válaszaiban elismerte, hogy a kabinet nem kérte ki a tanács álláspontját, ugyanakkor cáfolta, hogy ettől törvénytelen lenne az indítvány tárgyalása.

Az előterjesztés tárgyalása során a jobbikos Z. Kárpát Dániel „brüsszeli diktátumként” értelmezte a kormány javaslatában szereplő pénzügyi intézkedéseket, míg Gúr Nándor (MSZP) „egyszerű sarcolásnak” nevezte a változtatásokat, hasonlóan Vágó Gáborhoz, aki szerint a kormány kudarcos gazdaságpolitikája vezetett a büdzsé újabb módosításához.

Lazítanák a jegyzői és aljegyzői kinevezéshez kapcsolódó szabályokat

Lazítaná a Fidesz a jegyzői és aljegyzői kinevezéshez kapcsolódó szabályokat. Bóka István képviselő önálló indítványában azt javasolja, hogy a gyakorlatba számítson bele a jogi szakvizsga megszerzéséhez szükséges gyakorlat ideje. Kifejtette: jelenleg kétéves gyakorlat kell, de kizárja a bírósági, ügyészségi, vagy bírói tapasztalattal rendelkezőket.

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja az előterjesztést.

Szedlák Attila fideszes képviselő a vitában azt mondta, a javaslat elfogadásával meg többen tudnak majd a közigazgatásban munkába állni, és megjegyezte, hogy nagyon nehéz a jelenlegi helyzetben jegyzőt találni.

Bárándy Gergely szocialista képviselő szerint megint egy „lex-valakivel” állnak szemben: két Veszprém megyei képviselő nyújtotta be a javaslatot, és Balatonalmádinak fél éve nincs jegyzője a közigazgatási gyakorlat hiánya miatt.

Kovács Zoltán (Fidesz) erre úgy reagált, hogy az ő ismeretei szerint a Balaton-parti városba egy húszéves tapasztalattal rendelkező ember jelentkezett.

Magyar Zoltán (Jobbik) szintén azt mondta, hogy személyre szabott törvényalkotás zajlik.

Schiffer András (független) hangsúlyozta, hogy ezt a javaslatot a közigazgatási tárcának kellene beterjesztenie, ha úgy látja, hogy a rendszerben valamilyen probléma van, a kormánynak pedig be kellene számolnia arról, hogy milyen érvek alapján támogatja a javaslatot. Azzal viszont, hogy nem a kormány terjesztette be a javaslatot, sem társadalmi egyeztetést nem kell folytatni, sem hatástanulmányt nem kell végezni – mondta a képviselő.

Könnyítenék a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetőinek továbbfoglalkoztatását

A fideszes Bencsik János az előterjesztők nevében felszólalva azzal kezdte: nem árul zsákbamacskát, azért kezdeményeztek törvénymódosítást ,hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetői hivatali idejük letelte után vállalhassanak munkát többségi állami tulajdonban lévő állami cégeknél.

A javaslat vitájában kizárólag a független Vágó Gábor szólalt fel az LMP nevében, azt kérdezte: a kormányoldal kinek, vagy kiknek akar kedvezni az újabb „személyre szabott” jogalkotással.

Bencsik János válaszában hangsúlyozta, a módosításra azért van szükség, mert máskülönben az érintett, magasan képzett energetikai szakemberek kénytelenek lennének külföldön munkát vállalni, ami egyebek mellett nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet.

Határozathozatalokkal folytatták a képviselők a parlament hétfői ülését. Döntöttek egyebek mellett mentelmi ügyekről, pénzbírság kiszabásáról és jegyzővé választották Vejkey Imrét.

Jegyzővé választották Vejkey Imrét

Jegyzővé választotta a parlament a kereszténydemokrata Vejkey Imrét. Megválasztását a titkos szavazáson 306 képviselő támogatta, hárman ellenezték, hat szavazat érvénytelen volt. Vejkey Imre ezután letette esküjét.

A jegyzőválasztásra azért volt szükség, mert az ugyancsak KDNP-s Stágel Bence, aki az egyik jegyzői tisztséget is ellátta, személyes okokra hivatkozva május 31-ével lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

Több mint ezer állami ingatlant kaphatnak meg ingyenesen önkormányzatok

Több mint ezer használaton kívüli ingatlant ad át az állam ingyenesen az önkormányzatoknak. Erről az év végéig kell szerződést kötniük a helyhatóságoknak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett törvénymódosítást 275 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A térítésmentes átadás feltétele, hogy az önkormányzatoknak tizenöt éven át kötelező feladataikra kell használniuk az ingatlanokat, önként vállalt feladatokra pedig csak kérelem esetén, egyedi elbírálás alapján használhatják.

Elfogadták Recsk, Auschwitz és a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló javaslatokat

Az Országgyűlés elfogadta a recski és az auschwitz-birkenaui emlékhely, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló határozati javaslatokat. Az elfogadott határozatok közül a szocialista képviselőké arra kéri fel a kormányt: augusztus végéig gondoskodjon arról, hogy a kerettanterv ajánlásként írja elő minden köznevelési intézményben tanuló fiatal számára az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhely és múzeum, továbbá a Holokauszt Emlékközpont vagy a korszak más, jelentős hazai emlékhelyének meglátogatását.

Ezt a javaslatot a kormánypártok és az MSZP képviselői támogatták, a Jobbik-frakció nemmel szavazott. Nem támogatta azonban a többség azt a szocialista, zárószavazás előtti indítványt, amely teljes költségtérítést tette volna lehetővé a látogatást szervező iskoláknak.

A Terror Háza Múzeum meglátogatására KDNP-s képviselők nyújtottak be javaslatot. Ez szintén a kormányt kéri fel arra: gondoskodjon róla, hogy a Terror Háza felkeresését ajánlásként írják elő az általános és középiskolák tanulóinak. Ebben az esetben a parlament felkérte a kormányt, hogy a látogatást szervező iskola teljes költségtérítésre legyen jogosult.

A javaslatot minden frakció támogatta, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői tartózkodtak.

A recski Nemzeti Emlékpark iskolai felkeresését célzó javaslatot jobbikos képviselők terjesztették elő. E szerint a kormánynak kell gondoskodnia arról az ajánlásról, hogy minden közoktatásban tanuló diák egyszer, kötelező iskolai foglalkozás keretében eljusson a recski emlékhelyre. Ebben az esetben a parlament az iskoláknak járó részleges költségtérítésről döntött.

A jobbikos indítványt szintén az összes frakció támogatta, a PM képviselői tartózkodtak, a DK politikusai pedig nem vettek részt a szavazásban.

Zászlóégetés miatt felfüggesztették Lenhardt Balázs mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament a független Lenhardt Balázs mentelmi jogát. A képviselő tavaly decemberben a Külügyminisztérium előtt tartott cionizmusellenes demonstráción beszédet mondott, majd meggyújtott egy izraeli zászlót és lyukat égetett a közepébe. A rendőrség előállította.

A legfőbb ügyész ezután garázdaság bűntettének gyanúja miatt kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, amit a szakbizottság a közvádas ügyekben megszokott gyakorlatnak megfelelően támogatott.

Lenhardt Balázs – aki tavaly novemberben lépett ki a Jobbik-frakcióból, majd kizárták az ellenzéki pártból – a testület ülésén azt mondta: álláspontja szerint a zászlóégetés a világon mindenütt belefér a politikai tiltakozás kinyilvánításába.

Harmadszor szabott ki pénzbírságot Novák Elődre a parlament

Egy hónapon belül harmadszor szabott ki pénzbírságot a parlament Novák Elődre. A jobbikos képviselőt ezúttal havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, 131 ezer forintra büntették a kulturális és sajtóbizottság ülésén tett kijelentései miatt. Novák Előd a parlamenti honlapon elérhető jegyzőkönyv szerint Bánó Andrást cionista ATV-s műsorvezetőnek nevezte, amikor az Operaház által az előző kormányzati ciklusban kötött tanácsadói szerződéseket bírálta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter meghallgatásán. A bizottság elnöke, a fideszes L. Simon László ezután arra figyelmeztette, hogy az etikai elvárásokat betartva szólaljon fel a bizottságban.

A jobbikos képviselő úgy reagált: igyekszik a Fidesz-kormányzat útmutatásai szerint eljárni, „hiszen az előző Orbán-kormány alatt született egy olyan állásfoglalás, miszerint Kövér László hazaárulózása, amit a szocionisták nem jó szívvel vettek, belefér a parlamenti keretekbe”.

A bizottsági elnök ekkor arra kérte, a szocionista jelzőt is tartsa meg magának. L. Simon László utóbb arra hivatkozva kezdeményezte a lehető legnagyobb pénzbírság kiszabását Novák Előddel szemben, hogy a politikus olyan kirívóan sértő kifejezést használt, amelyért korábban már megbüntették.

E javaslatot 254 képviselő támogatta – kormánypártiak, MSZP-sek és hét független –, 45 ellenezte. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció tagjain kívül a független Lenhardt Balázs, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi Péter, továbbá a fideszes Ángyán József. A független Endrésik Zsolt és Ivády Gábor, valamint a szocialista Szanyi Tibor tartózkodott.

Az árvízi helyreállítási munkákról, a szúnyogirtásról, az ózdi kórház szakdolgozóinak bérkiegészítéséről és egy dohánytermékeket gyártó cégnek adott vissza nem térítendő támogatásról is szó esett az azonnali kérdések során. Ezt a kérdések követték.

Fidesz: hogyan állnak a helyreállítási munkálatok?

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az árvízi védelmi rendszer jól vizsgázott, mert emberéletet nem követelt és nagyobb vagyoni kár sem keletkezett. A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy ma is több százan dolgoznak az ideiglenes védművek elbontásán, azt akarta megtudni, hogy a Duna-menti települések lakóinak élete mikor kerül vissza a nyugodt kerékvágásba.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy június 13-án három munkacsoporttal megalakult a Helyreállítási és Újjáépítési Operatív Törzs. 13 településen már befejezték a helyreállítást, a forgalom számára 107 kilométernyi útszakaszt nyitottak meg, a MÁV Zrt. tájékoztatása szerint pedig június 17-én megkezdik a védvonalak bontását – közölte. Elmondta azt is, hogy 45-re emelkedett a fertőtlenített települések száma, miközben a 61 érintett közintézményből 12-őt szintén fertőtlenítettek.

MSZP: mikor kapnak bérkiegészítést az ózdi kórházban?

Nyakó István (MSZP) azt akarta megtudni, hogy az ózdi, magánüzemeltetésű kórház szakdolgozói mikor kapják meg a tavaly augusztusban megítélt, visszamenőlegesen járó bérkiegészítést.

Szócska Miklós államtitkár azt felelte, hogy a jelenlegi működtetőkkel történt megegyezés után július 15-től egy költségvetési intézmény veszi át több magánkézben lévő létesítmény, köztük az ózdi feladatait. Kijelentette: gondoskodni fognak arról, hogy minden munkavállalót átvegyenek, őket tovább is foglalkoztatják és arról is gondoskodnak, hogy hozzájussanak az elmaradt béremeléshez, ami várhatóan szeptemberben érkezik majd.

Jobbik: egy dohánytermékeket gyártó cég kapott vissza nem térítendő támogatást

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy miközben a kormány az egészség védelmével indokolta a dohánykoncesszió bevezetését, két héttel ezelőtt négyszázmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg egy olyan cég technológiai fejlesztésére, amelynek fő tevékenysége a dohánytermékek gyártása. A nyertes cég egyik tulajdonosa a Continental Zrt. – tette hozzá.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt felelte, a kiskereskedelmi dohánykoncesszióról való döntés során a kormány elsősorban a társadalom egészségének védelmét tartotta fontosnak. Hasonló fontosságú volt, hogy a közel negyvenezer, túlnyomórészt multinacionális kézben lévő értékesítési hely helyett 5-5,5 ezer magyar kisvállalkozó jusson lehetőséghez. Azt kérte, hogy ha a képviselő bármely ügyben konkrét visszaélésekre utaló jelet talál, akkor tegye meg a feljelentését.

KDNP: hogyan halad a szúnyogirtás?

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) azt akarta megtudni, hogy az árvízi területeken hogyan halad a szúnyogirtás. Hangsúlyozta, hogy a szakértők szerint a Duna vizének apadásával rendkívüli szúnyoghelyzet alakulhat ki, ezért a megoldás is rendkívüli szervezettséget és körültekintést igényel.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a múlt héten megkezdte a szakmai egyeztetéseket és megkezdődött a koordináció a feladatok eredményes végrehajtásának érdekében. A Szigetköz két kistérségében a szúnyoggyérítés első ütemét már a hétvégén végrehajtották. A teljes Duna-szakaszon az árhullám levonulása mellett folyamatosan zajlik majd a védekezés, a kifejlett rovarok gyérítése és a lárvairtás során földi és légi technológiákat is használnak – közölte.

Kérdések - MSZP: a lakosságot terheli a fűtőrendszerek felülvizsgálata

Nemény András (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány kötelezővé tette a gázzal működő fűtőrendszerek felülvizsgálatát, ennek terhei azonban a lakosságot terhelik.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár azt mondta: a jogszabályt 2008-ban a szocialisták hozták, de elfelejtettek hozzá végrehajtási rendeletet alkotni. A kormány ezt pótolta – fűzte hozzá –, és keresi a módját, hogy ez ne terhelje a lakosságot.

Fidesz: hogyan kárpótolja a kormány a Hortobágyra kitelepítetteket?

Szekó József (Fidesz) arra emlékeztetett: több ezer, rendszerellenesnek minősített családot érintett az 1950 és '53 közötti Hortobágyra kitelepítések tragédiája. Arra várt választ: hogyan kívánja a mindenüktől megfosztott embereket kárpótolni a kormányzat?

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára fontosnak nevezte a kárpótlást. Emlékeztetett arra, hogy még az előző Orbán-kormány juttatott számukra nyugdíj-kiegészítést, ezen támogatások pedig idén januártól emelkedtek.

MSZP: mi lesz a szakképzéssel? 

Sós Tamás (MSZP) a szakképzés átalakításáról szólva azt mondta: hatalmas a bizonytalanság a rendszerben. Feltette a kérdést: mikor fognak visszalépni a szakképzés folyamatos leépítésétől?

Czomba Sándor szakképzési államtitkár közölte: sokszor a munkahelyen kellett megtanítani a szakmát a korábban szakmunkás-bizonyítványt szerzetteknek. Szerinte ezért gyakorlat-orientálttá kell tenni az oktatást, hogy az valós tartalmat is mutasson.

Jobbik: mit tesz a kormány a vadkárok ellen?

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint soha nem volt még annyi vad mint most, ami miatt „orosz ruletthez hasonló kockázat autóba ülni”, és a gazdálkodók is jelentős károkat szenvednek. Miért nem került az Országgyűlés elé az új vadászati törvény? – kérdezte.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár visszautasította, hogy a kormány felelőssége lenne a vadkár, és azt mondta: a vadásztársaságok növelték a kilőhető vadak számát.

A burgonyák vetési ideje, az országgyűlési képviselők kettős állampolgársága, a katasztrófavédelmi rendszer, az új üzemanyag-jelölési rendszer, Vitézy Dávid keresete és a fogyasztóvédelmi felkészültség is téma volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

MSZP: tudja-e a kormány mikor kell elültetni a krumplit?

Gőgös Zoltán (MSZP) azért bírálta a kormányt, mert május 17-én fogadtak el egy idei krumpliültetési programot. Szerinte a kormánynál vagy nem tudják, hogy mikor kell elültetni a burgonyát – március közepén – vagy ez a program a Sárvári és Csendes Agrárgazdálkodó Kft érdekében jött létre, amelynek egyik tulajdonosa a szakminisztérium egyik főtanácsadója volt és amelynek megmaradt vetőburgonyáját osztja szét a kormány ezzel a programmal. Kiemelte: az önkormányzatok több esetben úgy reklámozzák a vetőburgonyát, hogy azt nem kell permetezni. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: „ennél nagyobb marhaságot még nem látott”.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a Háztáji Programról beszélt, amelyre elmondása szerinte 850 önkormányzat és 160 ezer család jelentkezett, vagyis nagy siker. Szerinte ezzel a programmal vissza lehet szoktatni az embereket a földművelésre, állattartásra. Azt ugyanakkor elismerte, hogy március 15-e környékén – amikor a krumplit szokták elvetni – nagy hó volt Magyarországon, ezért szállították ki csak áprilisban a vetőburgonyát ezen programon belül.

Jobbik: kiket rejteget a kormány?

A jobbikos Mirkóczki Ádám az országgyűlési képviselők kettős vagy többes állampolgárságának ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Szerinte ez az adat ugyanis sokkal fontosabb például a vagyonnyilatkozatnál. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányfő egy korábbi válaszában támogatásáról biztosította a Jobbik kezdeményezését,  hogy minden képviselő nyilatkozzon az állampolgárságáról. Azonban a témában benyújtott javaslatukat tárgysorozatba sem vették a kormánypárti képviselők. Ezért azt kérdezte a kormánytól, hogy kiket rejtegetnek?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: senkit sem rejtegetnek. Megismételte: semmi akadályát nem látja annak, hogy erről bárki önkéntesen nyilatkozzon, de szerinte ez parlamenti kérdés, nem a kormány feladata. Úgy vélte: a parlamenti képviselőknek kell megbeszélniük egymással ezt az ügyet. Leszögezte ugyanakkor: a vitában ő is a jobbikos politikus álláspontját képviseli majd. Orbán Viktor azt javasolta Mirkóczki Ádámnak, hogy kérje a Fidesz frakcióvezetőjének segítségét és akkor a kormánypárti képviselőcsoport is nyilatkozik majd a témában.

Fidesz: kiállta-e az árvízi próbát a katasztrófavédelmi rendszer?

Kara Ákos (Fidesz) azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy kiállta-e a próbát az új katasztrófavédelmi rendszer. Beszélt arról is, hogy a most levonult dunai rekord-árvíz csak összefogással, szervezettséggel és szakértelemmel volt kezelhető.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában elmondta: a védelmi irányítás az árvíz idején határozottan, jól teljesített és az árvízi veszélyt példás összefogással és jó szervezettséggel, szakértelemmel sikerült elhárítani.

MSZP: miért kell új eszközzel jelölni az üzemanyagokat?

Kovács Tibor (MSZP) az új üzemanyag-jelölési rendszer bevezetése kapcsán kérdezett. Szerinte ugyanis az Európában egyedülálló új jelölési rendszer bevezetését semmi nem indokolta és az új rendszerrel csak nőni fog a visszaélések száma.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a jövedéki adóbevételek teljesülése mindenki érdeke, ezért van szükség egy eszközre az üzemanyagok követhetővé tételéhez. Kiemelte: a szakma kezdeményezte a jelölőrendszer bevezetését, amely nem hamisítható, speciális eszközökkel nyomon követhető és biztonságot ad ezen árucsoport teljes körű ellenőrzésére.

Jobbik: miért keres többet Vitézy Dávid Orbán Viktornál?

Volner János (Jobbik) a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) vezető Vitézy Dávid bére kapcsán azt kérdezte, miért keres többet Vitézy Dávid a miniszterelnöknél és ehhez képest miért emelik még tovább a jövedelmét? Emlékeztetett rá, hogy Vitézy Dávid havonta 100 ezer forinttal kap többet Orbán Viktornál, ráadásul a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén a BKK-vezető eddigi éves 19 milliós fizetésének 26 millióra emelésére érkezett javaslat.

Orbán Viktor válaszában elismerte, hogy vannak olyan önkormányzati tisztviselők, akik többet keresnek a kormányfőnél, ezt vagy az ő fizetésének emelésével – amire „nem érkezett javaslat” – vagy az önkormányzati tisztviselők bérének csökkentésével lehet megoldani. Ez utóbbi szerinte „jó ötlet”, de vannak alkotmányos szabályok, amelyeket tiszteletbe kell tartani, így például önkormányzati kérdésekbe a kormány nem avatkozhat be. Szerinte ezért a Jobbiknak a helyi önkormányzatoknál kell ilyen kezdeményezésekkel élnie.

KDNP: felkészült-e a fogyasztóvédelem a turisták elleni trükkökre?

Spaller Endre (KDNP) a nyári turistaszezon kapcsán arról kérdezte a kormányt, felkészültek-e a turistákat kihasználni szándékozó éjszakai bárok és „taxishiénák” elleni küzdelemre. Szerinte folyamatos hatósági jelenlétre, állandó ellenőrzésre van szükség továbbra is.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta: a nyári szezonban a fesztiválok és a frekventált üdülőkörzetek környékén a szakhatóságok mindent megtesznek majd a hasonló esetek meggátolása érdekében. Szerinte ez szükséges ahhoz, hogy egyre több magyar és külföldi turista pihenjen Magyarországon.

A felsőoktatásról, az állattenyésztés támogatásáról, az egészségügyről és a devizahitelesekről esett szó az interpellációk között.

Jobbik: mikor teremt a kormány kiszámítható felsőoktatást?

Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, évről évre csökken a felsőoktatásban jelentkezők száma, mivel a kormányzati intézkedésekkel tízezreket sikerült elriasztani a felsőoktatási tanulmányoktól. Két év alatt 45 ezer fővel csökkent az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma – közölte, megjegyezve, sok diák – a legkiválóbbak – azonnal külföldre adják be jelentkezésüket. Mint mondta, komoly forrásmegvonások is vannak.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára azt mondta, a felsőoktatásba jelentkezők száma azzal függ össze, hogy 11 ezren esti évfolyamon érettségiznek, ők nagy valószínűséggel nem tanulnak tovább. Hozzátette: nagyon sokan vannak olyanok, akik inkább szakmunkások akarnak lenni, vagy egyéb terülten kívánnak boldogulni. Az államtitkár elmondta, 181 milliárd forint van a magyar felsőoktatásban.

A KDNP az állattenyésztőknek nyújtott támogatásokról

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, 50 millió forintos támogatást nyújt termeltetőnként a kormány a rendezett piaci kapcsolat kialakítása érdekében, ezzel pedig növekedhet a foglalkoztatottság és az állatállomány is. Hozzátette: szükség van a helyi kistermelők megerősítésére, ez a menzakonyhák megreformálásával van összefüggésben.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte, a minisztérium és a kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdasági válság által leginkább sújtott állattenyésztés mind hazai, mind uniós forrásból minél több támogatást kapjon. Egyebek között kitért a baromfi-, a sertés és a lóágazatnak nyújtott támogatásokra, valamint arra, hogy adminisztratív intézkedésekkel is segítették az állattenyésztőket.

MSZP: fizetős lesz az egészségügy?

Tukacs István (MSZP) azt tudakolta a kormánytól, hogy a fizetős egészségügy helyett az egészségügyi lehetőségek bővítéséért küzdenek-e. Kifogásolta az asztmás gyerekek támogatásának átalakítását, továbbá hogy bizonyos esetekben fizetni kell a tüdőszűrésért. Azt mondta, egyes vérnyomáscsökkentők esetében ötven százalékos volt a drágulás.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára közölte, 2002 és 2010 között 60 milliárd forinttal emelkedtek a lakossági térítési díjak a gyógyszerek esetében, miközben 2011 őszétől 1305 gyógyszer ára csökkent 35 százalékkal, ezzel 7,5 milliárddal csökkentek a betegterhek. A tüdőszűréssel kapcsolatban megjegyezte, a foglalkozás-egészségügyi szűrésért 2006 óta kell fizetni.

Jobbik: autóhitel-szerződés 2052-ig

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tudakolta, mi lesz azokkal a bajba került devizahitelesekkel, akiknek nem nyújtott eddig segítő kezet a kormány. Egy konkrét esetet ismertetve Z. Kárpát Dániel azt mondta, egy adós azt kérte, hogy fizetési nehézségei miatt tolják ki a futamidőt autóhitel-szerződésében. A módosított szerződésben a futamidőt 2052-ig hosszabbították meg, amikor az adós 100 éves, a készfizető kezes pedig 126 éves lesz – közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatát szorgalmazva.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint az elmúlt három évben közel 400 ezer hitelkárosulton segítettek, ebből 200 ezer ember az előtörlesztésre kapott lehetőséget. Hozzátette: az árfolyamgátat több mint 160 ezer adós választotta, ez az érintettek 35 százaléka, míg a teljes hitelállománynak 41 százalékát jelenti. A kormány számára továbbra is kiemelkedően fontos a devizahiteles családok sorsa – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés a napirendjének elfogadása után interpellációkkal folytatta munkáját a hétfői ülésen. Ezek között szó esett az asztmás gyermekeknek nyújtott, ám szigorított támogatásról, a földtörvényről, a Margit körúti irodaház bontásáról valamint a felszámolók kiválasztására kiírt pályázatról.

Napirend

Az idei költségvetés valamint az adótörvények módosításának sürgős tárgyalás melletti napirendre vételével fogadta el napirendjét a Ház hétfőn. A képviselők levették a napirendről az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításának záróvitáját. A parlament hozzájárult a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosításának sürgős tárgyalásához. Ugyancsak hozzájárultak a képviselők, hogy sürgősséggel tárgyalják az LMP frakcióalakításával összefüggő, az alkotmányügyi bizottság által kezdeményezett házszabály-módosítást.   

Interpellációk:

Az MSZP az asztmás gyermekek támogatásárét emelt szót

Pál Béla (MSZP) kifogásolta, hogy egy rendelettel asztmás gyermekek támogatását vette el az egészségügyi kormányzat, mint mondta, április 1. óta csak egy részük juthat hozzá a kiemelt családi pótlékhoz. A gyermekkori asztma irányelveinek hiányára hivatkozott korábban a tárca - emlékeztetett, hozzátéve: ez máig nem készült el. Mikor vonja vissza a kormány a rendeletet, amely több tízezer forinttal csökkenti a családok bevételeit? – tette fel a kérdést.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: kiemelt családi pótlékra az olyan súlyos betegség jogosít, amely mindennapos problémát jelent a családoknak. Leszögezte: az igazolás kiállítására jogosult orvosok birtokában vannak annak a tudásnak, amely alapján egy betegség súlyosságát meg kell ítélni. A bizonytalanság elkerülése érdekében ugyanakkor közzétették a tüdőgyógyász társaság és más szakérők által készített ajánlást – tudatta.

A Jobbik a földtörvény-javaslatot bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvény-javaslatot bírálva azt mondta: a „megválasztott kétharmad” nem védi meg a másik egyharmad földjét, hanem átengedi azt egyes érdekeltségi köröknek. Miért hív kicsiknek a Fidesz 1700 hektáros gazdaságokat? – tette fel a kérdést, bírálva, nincs maximalizálva, hogy egy személynek hány érdekeltsége lehet, és foglalkoztatási kötelezettséget sem tartalmaz a földtörvényjavaslat. Szerinte hat érdekeltség visz el több tízmilliárd forintot, a kormány pedig csak a maffiacsaládokkal őszinte.

Budai Gyula agrárállamtitkár visszautasította, hogy a kormány átjátszaná a földeket, és azt mondta: az elmúlt 20 évben egyetlen politikai párt sem tett annyit a magyar föld érdekében, mint ez a kormány. Bírálta a Jobbikot, mert szerinte konkrétumok nélkül fogalmaznak meg kritikát. Azt mondta: a büntető törvénykönyv módosítása is lehetővé teszi a földspekulációk elleni fellépést és a földtörvény is számos eszközt tartalmaz ennek érdekében.

Fidesz: hogyan ütemezik a Margit körúti irodaház lebontását?

Láng Zsolt (Fidesz) a Margit körút vasbeton irodaházáról szólva közölte: az egyre kevésbé felel meg a mai kor igényének, és az épület, amely a kerület szellőzését is gátolja, csak harmadrészben kihasznált. Hozzátette: ha lebontanák, a helyen újra megnyílhatna a szélcsatorna és a helyén létesülő park is hozzájárulhat az élhetőbb környezet kialakításához. A márciusban elfogadott kormányhatározatnak köszönhetően mindez megvalósulhat – mondta, és a bontás ütemezésére kérdezett rá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: elsősorban környezetvédelmi szempontokat mérlegeltek, amikor úgy döntöttek, nem várhat tovább a bontás. A helyén közpark létesül, alatta parkolási lehetőséget biztosítanának – közölte. Beszámolt arról is, hogy bár a Ganz régi épületei is itt állnak, a műemléki védelem alatt nem állókat szintén lebontják. A beruházás kiemeltté minősítését kezdeményezték, ha ez megtörténik, még ebben az évben megkezdődhet a munka a területen – fűzte hozzá.

MSZP: a kormány most a felszámolói piacot osztja újra

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a kormány a dohánypiachoz hasonlóan most a felszámolói piacot osztja újra, „nem számítanak azok, akik eddig ezen a területen dolgoztak”. Bár korábban pályázatot hirdettek - emlékeztetett -, később azt visszavonták, szerinte azért, mert nem volt elég fideszes jelentkező. Becstelenségnek nevezte, amit a kormány e tekintetben csinál. Miért kell ilyen trafikos módszereket alkalmazni a felszámolók kiválasztásánál, és miért a szubjektív elemek döntenek? – tette fel kérdéseit.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára úgy válaszolt: ami például a Hajdú-Bét ügyben történt, nem azt mutatja, hogy a legtisztességesebb emberek végezték a felszámolásokat. Szerinte nem visszaélésekről, hanem a cégek talpra állításáról kellene szólni a felszámolásokról szóló híreknek. A baloldal különböző részei azonban összeérnek akkor, amikor Hajdú-Bétes felszámolókat kell védeni – fogalmazott. Hangsúlyozta: teljes mértékben nyilvánosak az elbírálási szempontok, a korábbi pályázatot pedig azért kellett érvénytelennek nyilvánítani, mert hasonló pályázatok érkeztek, „mint ha egy kaptafára készítették volna őket”.

A rezsicsökkentésről, a közbiztonságról és a szovjet csapatok Magyarországról való távozásáról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Fidesz: ostoba és káros harcot folytat a baloldal

Hoppál Péter arról beszélt, hogy eddig több mint 2 millióan támogatták a rezsicsökkentés érdekében indított aláírásgyűjtést. A baloldal ahelyett, hogy magába szállna és végre a magyar emberek mellé állna, ostoba és káros harcot folytat az emberek ellen – mondta, és megjegyezte: Bajnai Gordon hétvégén jelezte, nem támogatja az akciót. Az a gyanú, a baloldal nem is akarja látni, hogy mit is hagyott maga után. Hiába cserélgetik a névtáblákat, ugyanazok vannak együtt, akik egyszer már tönkre tették az országot. Kitért arra, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok addig emelgették az energia árat, mire Európában az ötödik legmagasabb árat a magyar háztartások fizetik, ezért a csökkentésre nagy szüksége van. Az aláírásgyűjtés törvényes és nem üres ígéret – jelezte. Utalt arra, hogy az MSZP saját aláírásgyűjtéséről nem tájékoztatta megfelelően az állampolgárokat, és nincs garancia rá, hogy nem szolgáltatják ki az adatokat Bajnai Gordonnak, s a mögötte álló homályos szervezeteknek. Nem csak törvénytelen, hiteltelen is, látszik, hogy mögötte nincs semmilyen valós az akarat – közölte.

Fónagy János államtitkár azt mondta: a rezsicsökkentés messze több mint egy átmeneti szezonpolitikus törekvése. Tartalmát, és hatását tekintve alapvető társadalompolitikai ügy, ami 3,8 millió magyar háztartást érint. A csökkentés szükségességéről kiemelte: 2002-10 között a hatalmon lévők kormányok a gáz árát háromszorosára, az áramét duplájára növelték, a családok jelentős része jövedelmének mintegy 30 százaléka, vagy több ment el rezsire. Ez tarthatatlan – mondta. 2010 őszén árfolyam-moratóriumot vezettek be, most január 1-től többek között a gáz-, az áram-, a távfűtés-, a víz- és csatornadíjak 10 százalékkal csökkentek - sorolta, jelezve: a kormány ezzel nem elégszik meg, a második félévben a villamosenergia és a gáz területén további csökkentést vezetnek be.

Jobbik a közbiztonságról

Mirkóczki Ádám a közbiztonság helyzetét elemezve többek között arról beszélt, hogy idén január és április között 101 százalékkal nőtt a helyszíni bírságok összege, ez szerinte tudatos pénzbehajtás, és nem magyarázható az inflációval. Mint mondta, számtalan javaslatot tettek, de ezeket lesöpörték az asztalról, eközben a gyermekek, nők és az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények elszaporodtak. Felidézte, a visszaesők kémiai kasztrálásának lehetőségéről szóló indítványukat, ami szerinte számos országban működő gyakorlat. Kitért az önfenntartó börtönökre vonatkozó felvetésükre is, és hangoztatta: tegyenek meg mindent ennek érdekében. A kistelepüléseken azzal küzdenek, hogy nincs rendőrörs, szerinte pénzhiány erre nem lehet indok. Amire van politikai szándék, az igenis megoldható – szögezte le, és radikális lépéseket sürgetett.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta: a rend a legfontosabb közösségi érték, helyreállítására három módot jelöltek meg: a szigorú törvényeket, a rendőrség megerősítését és a büntetőeljárások felgyorsítását. Sajnálta, hogy a vonatkozó törvényeket a Jobbik nem támogatta, szerinte kétarcú politikát folytatnak, a rendet számon kérik a kormányon, de az eszközöket nem támogatják. Kitért arra: 3500 új rendőrt állítottak szolgálatba, ennek eredményei már látszanak. Az elmúlt napokban a veszélyhelyzet során kiderült mennyire rend van az országban, az ezalatt elkövetett bűncselekmények valamennyi elkövetőjét elfogták és szigorú büntetést hoztak ügyükben. Hozzátette: az a cél, hogy önfenntartó börtönök legyenek, és minden elítélt, akinek egészégi állapota lehetővé teszi, dolgozzon. A szabadságvesztését töltők mintegy 70 százaléka már most dolgozik – jelezte. Pest megyében 2013-ban nyolc rendőrörs felállítását tervezik, ennek felét már át is adták. Adtak át örsöt Jánosházán, s a napokban történik meg az átadás Kenderesen – említett más példákat.

A KDNP a magyar függetlenség napjáról

Pálffy István kiemelte:  a héten a magyar függetlenség emléknapját ünnepeljük. Felidézve az utolsó szovjet katona és Silov altábornagy távozását 22 évvel ezelőtt Magyarországról, úgy fogalmazott: ezzel véget ér a több mint 40 éves folyamatos katonai megszállás. Hozzátette: az elnyomás és visszarendeződés veszélye mindaddig fennállt, amíg a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodtak. Kitért arra is, hogy ezután 1998-2002 között hiába tartotta féken az államadósságot a polgári kormány, ezt követően a szocialisták hitelekbe verték az embereket, akik és túlzott engedményeket tett az uniós csatlakozáskor az önrendelkezés rovására. Emlékeztetve a mostani kormány intézkedéseire szólt arról, hogy az az akarat, amit kinyilvánítottak az elmúlt három évben ezekben a napokban újabb eredményt hozhat, ha megszüntetik a Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást.

Rétvári Bence államtitkár kiemelte: az utolsó szovjet katona távozásával visszanyerte helyét végérvényesen hazánk az euroatlanti szövetségben. Kiemelte: térdre kényszerítették az akkori Szovjetuniót, és ebben része volt II. János Pál pápának, Ronald Reagan amerikai elnöknek, és Margaret Teacher, brit miniszterelnöknek egyaránt. Hármuk összefogása nélkül nem, vagy csak jóval később valósulhatott volna meg a rendszerváltás – jegyezte meg. Rámutatott: 20 év kellett ahhoz, hogy ki-ki ráébredjen, Magyarország érdekeiért csak egy magyar kormány képes kiállni. Éppen ezért fontos egy erős Magyarország építése egy szuverén kormánnyal – rögzítette, és kitért arra is: napjainkban sokszor olyan értékek – mint például a család – ellen foglal állást az unió egy-egy szerve, ami a természetes ész és a logika ellen hat.

A dunai árvízi védekezésről tartott miniszterelnöki beszámolóval kezdte  rendkívüli nyári ülésszakát a parlament napirend előtt.

Árvíz - Orbán: az ország megmutatta az igazi arcát

Magyarország megmutatta az igazi arcát a dunai árvíz elleni védekezésben, kiderült, hogy amikor ember kell a gátra, akkor az ország egységes és erős – mondta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben, ahol beszámolt az elmúlt napok árvízi védekezési munkálatairól.

„Újra van öntudat és van elszánás az országban. Ez komoly fegyvertény egy olyan időszakban, amikor az eddigi közös erőfeszítések eredményeként egyre ígéretesebb gazdasági lehetőségek nyílnak meg Magyarország előtt” – hangsúlyozta a kormányfő.

Szavai szerint a sikeres árvízi védekezés egy magabiztos és cselekvőképes ország teljesítménye: „mindenki láthatta azt az egyszerű igazságot, hogy mi, magyarok szeretjük a hazánkat, és ha bajba kerül, akkor megvédjük”.

Felszólalásában közölte: a valaha ismert legnagyobb dunai árvíz által közvetlenül veszélyeztetett emberek száma 206 ezer volt, közülük – elsősorban a szervezett védekezésnek köszönhetően – végül csak 1570 embert kellett kitelepíteni.

Reagálások

Balczó Zoltán (Jobbik) pártja nevében köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek, a hivatásosoknak, a kormánynak és az áldozatkész magyar embereknek. Még a gárdistákat is örömmel fogadták az összefogásban – közölte. A jövőről szólva kijelentette: el kellene érni, hogy egy hasonló árhullám ne okozzon árvizet, ezért erőteljes gátépítési programot javasolt. Kitért egy „tabukérdésre”: a Duna vízlépcsőzésének problémájára. Pártja nevében azt javasolta a kormánynak: kizárólag szakmai alapon vizsgálja meg a kérdést, ne zárkózzon el attól.

Harrach Péter (KDNP) az elkötelezettséget is fontosnak nevezte, amely elsősorban az önkénteseknél jelent meg. Az állam, a hatóságok és az önkéntesek összefogott munkája hozta meg az eredményt – emelte ki. A mobilgát Szentendrénél jól vizsgázott - mondta, hozzátéve: a védekezés ezen módja sikeres volt. Szerinte Passau példája is azt mutatta: nem biztos, hogy a jobbikos felvetés a hatékony. Köszönetet mondott azoknak is, akik adományokkal segítették a védekezést és helyreállítást.

Rogán Antal (Fidesz) szerint az ország példásan vizsgázott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. Örömét fejezte ki, hogy egyetlen védművet sem adtak fel, és soha ennyien nem dolgoztak együtt, szervezett módon a gátakon. Kitért ugyanakkor arra is: jó dolgot, hogy az átlagosnál kevesebb politikai vita kísérte a védekezést, de a vita nem maradt el. Mint mondta, ez arról szólt, hogy az ország vezetőjének ott kell-e lenni akkor, ha baj van. Szerinte a választók azt várják el vezetőiktől, hogy személyes példájukkal, bátorságukkal is álljanak ki a védekezésben részt vevők mellett.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta: van jelentősége annak, ha a különböző pártok egy kérdésről azonos módon szólalnak meg, ezért ő is köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben. Köztük, pártelnökként az MSZP aktivistáit is megemlítette, és fontosnak tartotta, hogy emberéletben nem esett kár. Felhívta a figyelmet a következő jelentős feladatra: a kártalanításra és a gátak megerősítésére.

MSZP: a legkétségesebb tanév zárult le

Hiller István úgy értékelte, hogy az elmúlt tanév az egyik legkétségesebb volt az önálló magyar közoktatás életében. Még önkormányzati iskolákkal kezdődött meg, majd a második félévben állami intézményekként folytatták a munkát – idézte fel. Kiemelte: azok az értékelések, amelyek megelégedettséget akartak mutatni, már-már önteltségbe fulladtak. Leszögezte: mióta önálló tanügyi igazgatás van, ilyen központosított rendszer nem volt, még Klebelsberg idején sem.

Ez a rendszer, amit kiépítettek elsősorban gyermekek olyan neveléséről szól, amit a politika akar, és nem a tudás átadás-átvételére gondolnak, amikor közoktatás helyett köznevelést szerepeltetnek a törvényben. Ennél avíttabb, porosabb, dohszagúbb elképzelés, mint a pedagóguskar, még nem volt – jegyezte meg. Ez nem jobb és baloldal, kormánypártok és ellenzék kérdése, ez múltidézés, amit az ország el fog utasítani – mondta.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár kiemelte: Hiller István állandóan ugyanazt mondja, amióta elkezdték a köznevelési rendszer átalakítását. Ha a tanévet értékelik, abból kell kiindulni, mit nyújtott a tanév a gyerekeknek. Semmi olyan kirívó eseményt nem produkált az idei tanév, ami megzavarta volna a gyermekek nevelését, fejlődését – fejtette ki, és felsorolta a kormányzati intézkedéseket. Szerinte elégedettek lehetnek ezzel a tanévvel, s együgyű beszéd az, ami azt mondja, hogy kiirtották a sokszínűséget az iskolarendszerből – reagált egy másik felvetésre. Minden iskola előtt nyitott a lehetőség, hogy saját tantervet dolgozzon ki,  és a kerettanterv legalább 10 százaléknyi időkeretben saját programra ad lehetőséget az intézményeknek. Úgy látta: a jövő tanév mutatja be, kinek van igaza.