Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Az ellenzék a kormányzati befolyást bírálta, míg a kormány képviselője a társadalmi egyeztetést hangsúlyozta a javaslat tárgyalása során. Napirend után az MSZP és a Jobbik képviselője is felszólalt.

MSZP: jelentősen nőhet a kormánypárti befolyás a civil szférában

Nyakó István (MSZP) bírálta, hogy közhasznú státuszt csak a jelenleg kiemelten közhasznúnak minősített szervezetek kaphatnak, amely lényegesen szűkíteni fogja ezen civilek körét. Mint mondta, félő, hogy a jövőben az államhoz és az önkormányzatokhoz köthető szervezetek kerülnek előnybe, és fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a civil szektor struktúrájában és finanszírozásában is eltávolodjon a kormányzattól. A politikus elfogadhatatlannak tartotta, hogy a forrásokat a civilek körében elosztó Nemzeti Együttműködési Alapban jelentős kormányzati befolyás érvényesülhet. Frakciótársa, Lamperth Mónika szerint a közhasznúság feltételét nem kellően részletezi az előterjesztés, ezért módosító javaslatában ezt korrigálta.

Jobbik: a kormány teljes befolyásra törekszik a civil szféra felett

A jobbikos Szávay István kifogásolta a többi közt azt, hogy a civil alap keretösszegének 10 százaléka felett az igazságügyi miniszter gazdálkodik, ezt a párt 2 százalékra csökkentené. Ugyancsak nem értett egyet azzal, hogy a keretösszeg felhasználásáról döntő tanács kilenc tagjából hat kinevezése a miniszter kezében van, ami a képviselő szerint a civil szektor lábbal tiprása. A képviselő megszüntetné a visszatérítendő támogatásokat is; úgy vélte: ez nem segítség, csupán kamatmentes hitel, a szervezeteknek azonban nem erre van szüksége. Bírálta azt is, hogy az állam a határon túli magyar civil szervezetek működési költségeihez nem nyújt támogatást, a Bethlen Gábor Alap ugyanis ezt nem biztosítja, és a tárgyalt előterjesztés sem.

Fidesz: közhasznú és non-profit szervezeteket el kell különíteni egymástól

A fideszes Kővári János arra hívta fel a figyelmet: a közhasznúság minősítési rendszerének célja, hogy a civil szervezetek elkülöníthetők legyenek a non-profit gazdasági társaságoktól. Mint mondta, azok a szervezetek is hozzájutnak majd támogatásokhoz, amelyek nem férnek bele a kiemelten közhasznú kategóriába.

Szászfalvi László: példátlan egyeztetés eredménye az előterjesztés

Szászfalvi László államtitkár válaszában Nyakó Istvánnak azt mondta: tévedés, hogy a csak kiemelten közhasznú szervezetek kapják meg a jövőben a közhasznú jogállást, az előterjesztés - számos civil szervezet kérésére - a két fokozat egybeolvadását tartalmazza. Lapmerth Mónikának válaszolva kijelentette: a közhasznú tevékenység tételes felsorolása a lehetséges tevékenységi kör szűkítését jelentené, ezért az igazságügyi tárca azt diszkriminatívnak tartja. Azt is közölte: a Bethlen Gábor Alap forrásainak 25 százalékát adhatja működési költségek támogatására, így a határon túli szervezetek sem maradnak segítség nélkül.

Az államtitkár zárszavában példátlannak nevezte azt a társadalmi egyeztetést, amelyet az előterjesztéssel kapcsolatban folytatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az elmúlt több mint egy évben.

Napirend után - MSZP: a kormány lépjen le

Nyakó István (MSZP) napirend utáni felszólalásában "tájkép csata után" címmel "háborús stílusban" értékelte az elmúlt másfél évet. Szerinte a gazdasági szabadságharc 2011 novemberében kapitulációval befejeződött, a kormány pedig az elmúlt időszakban tulajdonképpen saját országa, saját nemzete ellen viselt háborút, ezért "hátra arc, lépjenek le" - fogalmazott az ellenzéki politikus. Szászfalvi László államtitkár válaszában minősíthetetlennek és gyalázatnak nevezte Nyakó István felszólalását. "Semmilyen erkölcsi joguk nincs arra, hogy ebben a parlamentben egyáltalán megszólaljanak". Az MSZP a jogutódja az MSZMP-nek, ezért inkább "nézzenek magukba és hallgassanak".

Korondi Miklós (Jobbik) szintén napirend utáni felszólalásában az 1956-os melbourne-i olimpiára, illetve az ott elindult sportolókra és az őket körülvevő körülményekre emlékezett. Szászfalvi László válaszában megköszönte az ellenzéki politikusnak a megemlékezést.

A keddi ülésnapot az elnöklő Jakab István lezárta, az Országgyűlés szerdán reggel folytatja a munkát.

A bírósági végrehajtásról szóló törvények módosításáról és a közigazgatási hatósági eljárásokról vitáztak a képviselők.

LMP: nem indokolt a felülvizsgálati kérelem hatályon kívül helyezése

Szilágyi Péter a bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás kapcsán arról beszélt, hogy a végrehajtási kérelem elbírálására szabott határidőt 30 helyett 15 napban határoznák meg. Szerinte nem járható, hogy több száz kérelem elbírálása jusson egy titkárra. Már most sem tudnak megbirkóznak a feladattal - jelezte, és ez még inkább így lesz, ha az infrastrukturális feltételek nem változnak. Miért gondolják azt, hogy a felülvizsgálati kérelem hatályon kívül helyezése indokolt? - kérdezte. Meg kell hagyni a lehetőséget a rendkívüli jogorvoslatra, különösen a mostani helyzetben - mondta, hozzátéve: ez akár a jogállamisággal ellentétes módosítás is lehet. Azt ugyanakkor üdvözlik, hogy a végrehajtók végre szankcionálhatóvá válnak.

Fidesz: erősödhet a jogbiztonság

Gruber Attila szintén arról beszélt, hogy épp ideje volt a törvényjavaslatot benyújtani.    Az igazságszolgáltatás gyorsítása az adósoknak is érdekük - mondta, hozzátéve: nagyon fontos a kiszámíthatóság is, ami valamennyi az eljárásban közreműködő félnek szintén érdeke. Eszköztelenné vált az elmúlt években a végrehajtás - vélte, s ennek pótlására, vagy helyette gyanús elemek kerültek be az eljárás folyamatába. Kiemelte a javaslatból, hogy a határidők szigorodnak, gyorsító rendelkezések kerülnek be, és erősödhet a jogbiztonság. Az árverések reformja elengedhetetlenül fontos a visszaélések megelőzése érdekében - mutatott rá.

Jobbik: önhibás és önhibájukon kívül adós fogalmát építsék be a javaslatba

Gaudi-Nagy Tamás azt javasolta, hogy gondolkodjanak el az önhibás és az önhibán kívüli adós fogalmának a javaslatba építéséről. Hozzátette: az egész végrehajtási rendszeren át kellene vezetni ezt a kettőséget. Szólt arról is, hogy a végrehajtás nem csak Magyarországon, hanem határon túllépő vonatkozásban is gondot okozhat. Az unió e téren nem működik - jegyezte meg.

Az MSZP támogatja a bírósági végrehajtásról szóló törvények módosítását

Steiner Pál szocialista képviselő azt mondta, hogy az MSZP támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert helyes célnak tartják a határidők lerövidítését, az eljárás elektronizálását és az elektronikus kézbesítési rendszer új módjának kialakítását. Azt ugyanakkor bírálta, hogy a módosításokat "salátatörvényszerű" módon nyújtották be. Répássy Róbert válaszában megköszönte a támogató nyilatkozatokat, és az ellenzéki képviselőknek felajánlotta, hogy a módosító javaslatok megfogalmazása kapcsán konzultáljanak a minisztérium szakértőivel. Az elnöklő Latorcai János elnapolta a javaslat általános vitáját.

Az elnök ezt követően felszólaló híján lezárta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitáját, majd megnyitotta a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitáját.

Az MSZP a vízügyi igazgatási feladatok megosztását kritizálta

Gőgös Zoltán, szocialista képviselő a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvénymódosítások kapcsán azt kritizálta, hogy a közmunkaprogram miatt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok átkerülnek a Belügyminisztérium alá. Azt is kifogásolta másrészt 2012-ben eltűnik a vízgazdálkodási társulatok 4 milliárd forintos támogatása. Lamperth Mónika, MSZP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság is komoly szakmai aggályait fejezte ki a vízügyi igazgatóságok átalakítása miatt. Szakács Imre, fideszes képviselő erre reagálva azt mondta, az MSZP-s képviselők azt vizionálják, hogy ha jön egy árvíz, akkor majd nem lesz védekezés, holott erről szó sincs. Mint mondta, akceptálja, ha van aggodalom az átalakítás kapcsán, de a vita éppen arra szolgál, hogy ezt eloszlassa.

MSZP: újra kell szabályozni a hatósági nyilvántartások összekapcsolását

Lamperth Mónika, MSZP-s képviselő azt mondta, hogy különböző hatóságok különböző nyilvántartásainak összekapcsolásáról szóló szabályok zavarosak, nincsenek kimunkálva ezért azt javasolta, hogy ezeket inkább vegyék ki a javaslatból és rendes előkészítés után végezze el az újraszabályozást. Mint mondta, a nyilvántartások összekapcsolásának célja, hogy az állampolgárnak minél kevesebbszer kelljen a hatóságoknak adatot szolgáltatnia, de eközben fontos, hogy az adatvédelmi szabályokat betartsák és a hivatalok csak a számukra meghatározott nyilvántartásokhoz férjenek hozzá.

Szabó Erika államtitkár válaszában azt mondta: az elektronikus ügyintézés önkéntes használatának egyre nagyobb lesz a jelentősége, ugyanakkor a javaslat értelmében a hatóságok belső működésében is teret hódíthat a korszerű elektronikus forma, miközben nem korlátozzák az ügyfeleket a papíralapú ügyintézésben sem. A vízügyi igazgatóságok kapcsán az államtitkár hangsúlyozta: nincs szó a vízügyi szervezet szétforgácsolásáról, hiszen a vízügyi szervezetben felhalmozódott szakértelem megmarad, és a védekezés irányításában nem lesz változás. Az elnöklő Latorcai János ezután lezárta a részletes vitát.

A bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Répássy Róbert államtitkár azt hangsúlyozta: az előterjesztés jelentősen ésszerűsíti a bírói döntések foganatosításának eljárását.

Répássy Róbert: a javaslat számos ésszerűsítést tartalmaz

A lakosság és a vállalkozói szféra jelentős adósságállománya okán is megnövekedett számú bírósági végrehajtások eljárásának szigorítását, a jogorvoslati rendszer ésszerűsítését tartalmazza a bírósági végrehajtásokról szóló törvények módosítása - mondta előterjesztői expozéjában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Répássy Róbert közölte: a többi közt az ingatlanárverésekkel kapcsolatos visszaélések indokolták a folyamat átláthatóbbá tételét, a kényszerintézkedésekkel szembeni közbizalom helyreállítását. Az államtitkár az előterjesztés legfontosabb elemének nevezte az eljárási határidők szigorítását, az eljárások lezárását gyakran hátráltató jogorvoslati folyamat lerövidítését.

Az értékesítés hatékonyságát célzó intézkedésnek nevezte az elektronikus ügyintézés fejlesztését, amely a költségeket is csökkenti. Mint mondta, szélesebb körben válna kötelezővé az ingatlanok elektronikus árverése, és bővülne azon információk köre, amelyet közzé kell tenni a világhálón. Répássy Róbert beszámolt arról is: a gyermekek védelmét erősíti, hogy a gyermek-elhelyezési eljárások során felgyorsul a gyermekátadás. A rendőrök is érdemi intézkedési jogot kapnak arra, ha az egyik szülőtől eltávolított gyermeket bárhol az ország területén megtalálják - tette hozzá. Az előterjesztés hozzájárul a társadalmi terhek méltányosabb viseléséhez is azáltal is, hogy a rendőrségi közreműködés költségei is behajthatóvá válnak - mondta az államtitkár.

Fidesz: a végrehajtás minden szegmensére kiterjedő, jó jogszabály született

A fideszes Varga István szerint a végrehajtási eljárás minden szegmensére kiterjedő, jó jogszabály-javaslatot alkotott a kormány, amely a XXI. század eszköztárának felhasználásával iktatja ki a rendszerben lévő anomáliákat. Hozzátette: a javaslat az államadósság csökkentésére irányuló kormányzati célt is szolgálja azáltal, hogy hatékonyabbá teszi a követelések behajtását. A politikus kedvezőnek ítélte mind a gyermekelhelyezéssel, mind az eljárási határidőkkel kapcsolatos változtatásokat, valamint az elektronikus ügyintézés adta lehetőségeket.

A Jobbik egyetért a javaslatban foglaltakkal

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás - mint mondta - egyetért az államtitkár által elmondott célkitűzésekkel és a javaslatban foglaltakkal, és egy jól működő állam egyik legerősebb fundamentumának nevezte a hatékony bírósági végrehajtást. Hozzátette: ez azonban akkor működhet megfelelően, ha annak mind a személyi, mind a jogszabályi, mind az anyagi, technikai feltétele megvan. Szerinte a végrehajtási rendszer jelenleg válságban van, feladata ellátására "tökéletesen alkalmatlan". A politikus ugyanakkor üdvözölte a javaslat által létrejövő új rendszert. Fontosnak minősítette a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos eljárások menetének rendezését, és számos példával illusztrálta, milyen hatással lehet a gyermekekre egy rosszul végrehajtott eljárás.

Az LMP szerint szükség van a javaslat módosítására

Vágó Gábor (LMP) szerint szükség van a végrehajtásról szóló jogszabályok megváltoztatására, ám az előterjesztés sok hibával próbálja aktualizálni azt. Az ellenzéki politikus a többi közt az adatvédelem tekintetében nevezte hiányosnak az előterjesztést - bár az elektronikus ügyintézés kiterjesztést üdvözölte -, és kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmazza a védett számla intézményét, amely a hátrányos helyzetűek számára nyújtana biztonságot. Viccnek nevezte, hogy a végrehajtó súlyos kötelességszegése esetén 800 forintos bírságot kell fizetnie, szerinte ennek legalább 20 ezer forintnak, ismétlődés esetén 100 ezer forintnak kellene lennie. Azt is megjegyezte, hogy mivel a bíróságok "szimbiózisban élnek" a végrehajtókkal, nem érdekük a visszaélések felderítése. Az LMP a büntető törvénykönyvben is rögzítené az árverezéskori kényszerintézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályokat, ha az bennfentes információkon alapul. Mint mondta, számos visszaélés miatt gyakran előfordul, hogy az ingatlantulajdonos csak a 20-30 százalékát kapja lakása értékének, a különbözet pedig nepperek kezére kerül. Fontosnak nevezte ezen szabályok rögzítését, állítása szerint ugyanis 2013-14-ben tömeges árverésekre lehet majd számítani.

Fidesz: átláthatóbbá válik az eljárási folyamat

Szakács Imre szerint olyan problémakörről van szó, amely épp ideje volt, hogy a Ház elé kerüljön. A javaslat véleménye szerint az akut problémák kezelésére alkalmas. A kormánypárti politikus az indítvány előnyének nevezte, hogy szigorítja az eljárási határidőket, rövidebbé, betarthatóbbá teszi azokat. Az eljárási folyamat ésszerűsödik és átláthatóbbá válik - summázta és kiemelte: figyelembe kellett venni azokat az emberiességi szempontokat, amelyek a végrehajtás során felmerülnek. A gyermekelhelyezés kapcsán olyannak ítélte a javasolt szabályozást, amely elsősorban a gyermek érdekét veszi figyelembe.

Elektronikus lesz a civil szervezetek nyilvántartása 2012. június 30-tól, ekkor indul el a Közhiteles Országos Névjegyzék - mondta Répássy Róbert, igazságügyért felelős államtitkár a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában a parlamentben.

Kormány: Közhiteles Országos Névjegyzék létesül

Répássy Róbert államtitkár azt mondta: a javaslat szerint 2012. június 30-tól elindul a Közhiteles Országos Névjegyzék, elektronikus útra terelik a civil szervezetek nyilvántartását és a szervezetekkel kapcsolatos nem peres eljárásokat. Ennek alapján az interneten elérhetőek lesznek a bírósági nyilvántartások, valamint lehetőség lesz az alapítványok, egyesületek egyszerűsített elektronikus bejegyzésére, amire mintaokirat áll majd rendelkezésre az alapítóknak. Az alapítást megkönnyíti, hogy a bíróság feladata lesz az adószám és a statisztikai szám beszerzése - tette hozzá.

Eljárási garancia, hogy törvény által meghatározott határidőbe nem számít majd bele az a nap, amikor 4 órán keresztül üzemzavar akadályozza az elektronikus ügyintézést. A bírósági eljárások gyorsítása érdekében a törvény arra is lehetőséget ad, hogy az emberi közreműködést nem igénylő elektronikus feladatok automatizáltan is elvégezhetőek legyenek - ismertette az államtitkár. A köztestületek kapcsán is új szabályokat dolgoztak ki, és a jövőben a köztestületet szabályozó törvényre bízzák, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele.

Fidesz: évtizedes lemaradást pótol a civil szervezetek nyilvántartásáról és eljárásairól szóló javaslat

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, olyan szakmai javaslatról van szó, amely évtizedes lemaradást szüntet meg a civil szervezetek nyilvántartásának és eljárásainak területén. Mint mondta, az eddigi eljárási szabályok nem voltak kellően gördülékenyek, a nyilvántartásba való betekintés nehézséggel járt. Ez a javaslat ugyanakkor megteremti az igazságszolgáltatás modern működésének feltételeit - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy az új informatikai rendszert az Országos Bírósági Hivatal kezeli majd.

MSZP: az elektronikus nyilvántartás és eljárás "szép gomb egy elszabott kabáton"

Lendvai Ildikó, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az egyesülési jogról és a civil szervezetről szóló törvénnyel az a kabinet célja, hogy minél erősebb kormányzati befolyás alá vonja a civil szervezeteket, ezzel pedig az MSZP nem ért egyet. Egy civil szervezetekre méretezett, nekik valódi autonómiát biztosító törvényre lenne szükség - tette hozzá.

A Jobbik módosításokkal támogathatónak tartja a javaslatot

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: alapvetően támogathatónak tartják a javaslatot, mert a jelenlegi eljárási szabályokat bíróságonként, akár bírói szobánként eltérő a joggyakorlat az alapítványok, egyesületek eljárásaival kapcsolatban. Módosító indítványokat nyújtanak be, többek között javasolják a törvény címének megváltoztatását, hogy ne cégnek nem minősülő szervezetről, hanem "egyes civil szervezetekről" szóljon a jogszabály. A politikus azt is javasolta, hogy ezt a javaslatot, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló előterjesztés részletes vitáját együtt folytassa le az Országgyűlés, hogy a két javaslat közötti ellentmondásokat feloldják.

LMP: csökkennek a civil szervezetek eljárási terhei

Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka azt mondta, alapvetően támogatják a javaslatot, mert csökkenti a civil szervezetek eljárási terheit. Ugyanakkor az LMP nem ért egyet azzal, hogy a javaslat a köztestületekről szóló jogszabályokra bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a nyilvántartásba vétel - tette hozzá a politikus, aki szerint ezzel kapcsolatban módosító indítványt nyújtanak be. Répássy Róbert államtitkár válaszában elmondta: a kormány sem a civil szervezetek alapítását, sem bejegyzését nem kívánja akadályozni, az előterjesztés célja az átláthatóság és a gyors bírósági bejegyzés. Az ülést vezető elnök az általános vitát elnapolta, azt a keddi ülésnap végén zárják le.

Az erkölcsi adósság felszámolásának szükségességéről, a gyermekszegénységről, a földbérletről, a devizahitelesekről, valamint az illegális bevándorlásról beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők.

Fidesz: erkölcsi adósságtörlesztést!

Gulyás Gergely fideszes képviselő a "rendszerváltozás által felhalmozott" erkölcsi adósságok felszámolása mellett szállt síkra, mondván: Magyarországon elmaradt az érdemi igazságtétel a legsúlyosabb kommunista bűnök kapcsán. A büntetőjogi felelősségre vonásnak azokat kell érintenie, akiknek a kezéhez a diktatúra megtorló időszakában vér tapadt, akik az országhoz hűtlenek lettek - fogalmazott. Igazságot kell szolgáltatni a kommunista időszakhoz köthető nyugdíjjuttatások kérdésében is - folytatta, hozzátéve: senki nem akarja megbélyegezni az MSZMP volt tagjait, senki nem vitatja a szabad választások eredményeit, azzal ugyanakkor, hogy megalakulásakor az MSZP a jogutódlást választotta, az erkölcsi tehertétel következményeit is viselnie kell.

Soltész Miklós szociális államtitkár egyetértett azzal, hogy a kommunisták bűnét, amelyet az országgal szemben elkövettek, elfeledni nem lehet. Mint mondta, sajnálja, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után még mindig vannak politikai erők, amelyek próbálják tagadni a bűnöket. Az MSZP felelősségét vetette fel annak kapcsán, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem "tette helyre" azt az időszakot. Nyilván egy huszonéves képviselőt nem lehet felelőssé tenni az MSZP elődpártjának bűneiért, de hogy az MSZP magában hordozza az erkölcsi fertőt, gazdasági mentalitást, ami az elmúlt negyven évet jellemezte, az biztos, és erről beszélni kell - jelentette ki.

Az MSZP a gyermekszegénység ellen

"Ha egy szabadságharc, legalábbis az önöké megbukik, jön a kommunistázás" - reagált az elhangzottakra a szocialista Nyakó István, aki a gyermekszegénység, a gyermekvédelmi szolgálat nehéz helyzete ellen emelt szót, és azt mondta, szégyen az egész politikai osztály számára, hogy egyre többen fordulnak nosztalgiával a Kádár-korszak felé. Mint mondta, ma minden harmadik gyerek szegény családba születik és gyalázatos hazugság azt állítani, hogy amelyik család szegény, ott lusta emberek élnek.

Soltész Miklós a "közelmúlt bűneit", az elrontott szociális segélyezést, az ország eladósítását okolta a problémák egy részéért. Önök bevezették az adományok áfáját, nem támogatták a karitatív szervezetek nagy részét, a szociális segélyezéssel emberek százezreit szoktatták le a munkáról, megszüntették a legszegényebbeknek járó gáz- és távhőtámogatást, amit a mostani kormány visszahozott és átalakított lakástámogatási támogatássá, vagyonvizsgálathoz kötve - sorolta a szocialistákhoz fordulva. Rámutatott, hogy ma 600 ezer általános iskolás korú gyerek részesül ingyenes étkeztetésben, de itt a helyi önkormányzatnak is van felelőssége.

Jobbik: a magyar családok kapjanak földet!

Magyar Zoltán (Jobbik) a földbérletek sorsát érintő felszólalásában elsőként azt kérdezte, hol a földtörvény, a nemzeti vidékstratégia és a földalapkezelő szervezet működésének eredménye. A napokban dől el, hogy 65 ezer hektár magyar állami tulajdonú föld kinek a kezébe jut tartós bérletbe - hívta fel a figyelmet, a kis- és közepes családi vállalkozások prioritását szorgalmazva a nagy tőkés társaságokkal szemben. Garanciákat kért arra, hogy a magyar gazdák valóban földhöz juthatnak a pályáztatás során.

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca államtitkára rámutatott arra, hogy a kabinet a földtörvény korábbi módosításával elővásárlási jogot biztosított az államnak, éppen a spekulánsok elleni fellépés jegyében. Egy év kellett, hogy rendet tegyenek - mondta, hozzátéve: rengeteg előnytelen szerződést találtak, és még azt sem lehetett tudni, hol vannak az állam földjei. Közölte, hogy a 2014-ig szóló földvásárlási moratóriumot a földviszonyok rendezésére akarják felhasználni, és földkódex készül, amely - két-három törvény formájában - nemsokára a Ház elé kerül. Kitért arra is, hogy a vidékstratégia komoly társadalmi vitán esett át, most zajlik a konzultáció feldolgozása, az anyag a jövő év elején kerül a kormány, tavasszal pedig a parlament elé. Az államtitkár az állami földbérletekkel kapcsolatos pályáztatás tekintetében olyan garanciális elemeket sorolt, amelyek a helyben lakó családok földhöz jutását biztosítják.

LMP: otthonteremtés helyett szemfényvesztés

Az LMP-s Vágó Gábor úgy értékelte, otthonteremtés helyett szemfényvesztés zajlik, a kormány nem nyújtott valós megoldást a devizahitelesek döntő többségének problémáira, ellentétben a kabinet ezzel kapcsolatos kommunikációjával, amelynek egyúttal költségeit is firtatta. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált, a kormány igenis segít a törlesztőrészleteken fizetni nem tudó embereken, mégpedig többféle eszközzel, és otthonteremtésbe is kezdett. Szerinte az LMP-s felszólalás nem zöld-liberális értékrendet, hanem egy szocialista pártét tükrözi.

KDNP: migrációs problémák

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy az EU-ban gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket kell hozni, és az uniós belső piac tökéletesítése megoldás lehet, ugyanakkor az arab tavasz okán kialakult illegális migráció, az emiatti védekezés kényszere gátja lehet ennek. Kontrát Károly belügyi államtitkár elismerte, hogy a görög-török határ védelmének kérdése rendre napirendre kerül illetékes fórumokon az illegális bevándorlás kapcsán. Jelezte, egy magyar-osztrák-szerb együttműködés konkrét intézkedéseket eredményezett, Csongrád és Bács-Kiskun megye határőrizeti erőit megerősítették, és csökkent is a magyar-szerb határszakaszt illegálisan átlépők száma.