Az eszközkezelőről és a sporttörvényről szóló előterjesztések részletes vitáival zárult a parlament hétfői ülése keddre virradó éjjel.

Az eszközkezelőről és a sporttörvényről vitáztak a képviselők

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában elmondta, jól becélzott, de szűk rétegre koncentrál a javaslat, mivel az emberek 90 százaléka nem tud majd élni a kormány által felkínált lehetőségekkel. Simon Gábor (MSZP) sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyetlen egy módosító javaslatukat sem fogadták el, azt sem, amellyel a visszavásárlási időt 2 évről 5 évre növelnék, mert szerinte a családok nem kerülnek két éven belül olyan anyagi helyzetbe, hogy két éven belül visszavásárolhatnák az ingatlanjukat. Zsigó Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta: nincs értelme annak, hogy az eszközkezelő "vízfej" legyen, és reméli, hogy indulása után bővíteni tudják azok körét, akik igénybe vehetik majd a szolgáltatást.

A sporttörvény módosításáról szóló részletes vitában a jobbikos Szilágyi György egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy az olimpikonoktól a doppingolással összefüggő és bizonyított esetekben a Magyar Olimpia Bizottság is elvonhass az életjáradékot.

Bánki Erik (Fidesz) előterjesztői zárszavában képviselőtársai támogatását kérte, hogy az új sportstratégia életbe léphessen a jövő év első napján. Ujhelyi István lezárta a javaslatok részletes vitáit és így járt el az úgynevezett egészségügyi salátatörvényről szóló előterjesztés esetében is.

Az ülést vezető elnök ezt követően bezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden reggel 8 órakor folytatja e heti, négynapos ülését.

A  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés keddre virradó éjszaka. A Fidesz szerint a parlament költségvetési bizottsága jól átgondolt büdzsét készített, míg az ellenzéki pártok szerint a közmédia ellenőrizhetetlen módon rendelkezhet elfogadhatatlanul nagy összegek felett.

Fidesz: a kormány elkötelezett a sajtószabadság mellett

Menczer Erzsébet, a Fidesz vezérszónoka szerint a kormányoldal sajtószabadság melletti elkötelezettségét mutatja, hogy a médiahatóság, a médiatanács és a közmédia költségvetését nem a kabinet, hanem a parlament költségvetési bizottsága határozza meg és arról az országgyűlési képviselők dönthetnek. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az érintett testület körültekintően végiggondolt büdzsét készített. A javaslat értelmében az NMHH jövőre 32,5 milliárd forintból gazdálkodhat, amiből a személyi juttatások - járulékokkal együtt - 8 milliárd forintot tesznek ki, míg dologi kiadásokra 5,8 milliárd forint, fejlesztésre pedig 3,2 milliárd forint jut. A hatóság bevételei közül a frekvenciadíj jelenti a legnagyobb összeget, közel 20 milliárd forintot. A médiatanács 125,5 millió forintos állami támogatásból működhet, az összeg kétharmada a személyi kiadásokhoz kapcsolódik. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap számára jövőre 77,5 milliárd forintos költségvetés áll rendelkezésére, amelyből 70 milliárd forintot a költségvetés biztosít számára.

MSZP: szemfényvesztő műsorszámot láthatunk a kormányoldaltól

A szocialista Mandur László vezérszónoki felszólalásában "szemfényvesztő műsorszámnak" nevezte, hogy az NMHH költségvetését nem a kormány, hanem a Ház költségvetési bizottsága nyújtotta be, hiszen utóbbi testületnek szerinte annak tartalmához a valóságban nem sok köze van. Az ellenzéki politikus felszínesnek és slamposnak nevezte a költségvetést, hiányolva például az abban szereplő számok megalapozottságának indoklását. A volt házelnök úgy fogalmazott, a "költségvetés úgy rossz, ahogy van" és - mint mondta - "tök értelmetlen" lenne ezt további hozzászólásokkal bizonygatnia, hiszen a kormánypártok kétharmados többsége úgyis megszavazza azt.

Az előterjesztő bizottság jobbikos elnöke személyesen nem ért egyet a javaslattal

Nyikos László, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának jobbikos elnöke azt mondta, személyesen szakmai indokok alapján nem ért egyet az érintett javaslat benyújtásának módjával, illetve annak tartalmával sem, de bizottsági elnökként nem tehetett másként, mint aláírja az előterjesztést és az az ő nevével érkezik a Ház elé. Az ellenzéki képviselő szerint a jelenlegi eljárás alapján az NMHH egy Magyarországon kívüli "külön entitásként" tekinthető, hiszen költségvetése nem szerepel a jövő évi büdzsében. Frakciótársa, Novák Előd mindezt egyebek mellett azzal egészítette ki, hogy a Fidesz úgy szállta meg a közmédiát, hogy közben még az ellenőrzés lehetőségét sem teremtette meg.

LMP: abszurd a közmédia 70 milliárdos állami támogatása

Karácsony Gergely, az LMP frakciójának álláspontját ismertetve teljesen elfogadhatatlannak és abszurdnak nevezte, hogy a kormány a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között 70 milliárd forintot kíván úgy elkölteni "várhatóan kis nézettségű műsorokra", hogy azt az Állami Számvevőszék nem ellenőrizheti. Az LMP-s politikus ugyancsak "teljesen értelmetlen színjátéknak" nevezte, hogy az NMHH költségvetését nem a kabinet, hanem a költségvetési bizottság terjeszti elő.

Kolber István szerint "lebeg" a médiarendszer

Kolber István (független) szerint a médiarendszer "lebeg, mint Mohamed koporsója", és kérdés, hogy mennyire megalapozott a költségvetés, amit tárgyalnak. Mint mondta, az elmúlt hetekben az ország jövő évi költségvetésének megingása miatt a médiahatóság büdzséje is kétségessé vált. Az előirányzatok magasak, az indoklás viszont nem alapos, és nem transzparens a gazdálkodás sem - tette hozzá. Nyikos László, az előterjesztő bizottság nevében úgy reagált, ha tehetné, akkor visszavonná az előterjesztést, de azt a bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Növekszik az egységesített vállalkozói adó (eva) kulcsa, állami kézbe kerülnek a megyei önkormányzati intézmények, és átvállal az állam 60 milliárdnyi MÁV-tartozást az országgyűlés hétfői ülésén meghozott határozatai értelmében.

Megszavazták a jövő évi adószabályokat, 37 százalékra emelkedik az eva

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.

A Jobbik a záróvita során a zárószavazás elhalasztását kérte a több mint száz, a szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt. Ezt az MSZP és az LMP is támogatta, utóbbi párt az ügyrendi javaslat leszavazása után kivonult az ülésteremből.

Állami tulajdonba kerülnek a megyei önkormányzati intézmények

Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel.

Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam

Az Országgyűlés a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot. A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.

A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

Az Országgyűlés döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől. A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását. A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel. A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető.

Alkotmánymódosításról is vitatkoztak a képviselők

A határozathozatalok során a képviselők döntöttek arról is, hogy elfogadják az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés Oroszországgal szembeni részleges felfüggesztését, valamint általános vitát tartottak Gulyás Gergely alkotmánymódosító javaslatáról is. Ebben a képviselő egy rövid szakaszt iktatna az év végéig még hatályos alkotmányba, amely szerint az országgyűlés december 31-ig megválasztja a kúria elnökét.

Az ellenzéki pártok bírálták ezt a javaslatot, Bárándy Gergely (MSZP) és Schiffer András (LMP) azt mondták, ez nem technikai módosító javaslat, Gyüre Csaba (Jobbik) pedig közölte: mivel az országot január elsejétől máshogy hívják, új köztársasági elnököt és új miniszterelnököt is kéne választani, ha a Legfelsőbb Bíróság utódjaként működő Kúria vezetését is le kell cserélni.

Ezt követően a képviselők bizottsági tagcserékről döntöttek.

A távhődíjakról, a bölcsődei ellátásról és az iskolai oktatásról is kérdeztek a képviselők a parlamentben.

MSZP: újabb megszorításokra készül a kormány

Pál Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány újabb megszorításokra készül, amikor lehetővé teszi, hogy a bölcsődék az étkeztetésen felül a gondozásért is térítési díjat kérhessenek. Halász János államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy a szocialisták 2008-ban és 2009-ben is megszavazták a bölcsődei támogatások csökkentését. A térítési díj bevezetését az eddigi igazságtalan rendszer felszámolásával indokolta. Hangsúlyozta, hogy az nem kötelező, csak egy lehetőség.

A Kossuth rádió adásáért szólalt fel a KDNP

Pálffy István (KDNP) azt mondta, hogy a nyár óta az esti órákban nem lehet fogni a Kossuth rádió esti középhullámú adását, ami nagy felháborodást okozott határon innen és túl. Fónagy János azt mondta, hogy az ultrarövid hullámú adókon és az interneten továbbra is 24 órában sugározzák az adást. Hangsúlyozta, hogy az atmoszférából eredő zavarás miatt a középhullámú adást az esti órákban a határon túli hallgatók korábban sem tudták megfelelő minőségben fogni. Hozzátette, hogy Nemzetközi Távközlési Egyesület egyik határozata is erre sarkallta Magyarországot, hogy este szüntessék meg a rádió középhullámú adását.

A komáromi erődrendszerről kérdezett a Fidesz

Molnár Attila (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy van-e kormányzati szándék arra, hogy a világörökség részévé tegyék a komáromi erődrendszert. Halász János államtitkár elmondta, hogy a világörökségről szóló törvény rendelkezései alapján, az illetékes miniszter a hatálybelépéstől számított egy éven belül felülvizsgálja a bejelentett helyszíneknek a várományosi listára történő felvételét. Hangsúlyozta, hogy ez érinteni fogja a komáromi erődrendszert is.

LMP: a kormány szegregálja az iskolarendszert

Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, hogy európai viszonylatban Magyarország rendelkezik az egyik legigazságtalanabb iskolarendszerrel. Véleménye szerint az "államosítás" viszont lehetőséget adna az intézmények közötti különbségek kiegyenlítésére, de a kormány intézkedései a kisegítő osztályokkal vagy a tankötelezettségi kor leszállításával további szegregáló elemeket épít az iskolarendszerbe. Halász János azt mondta, hogy az LMP az oktatási kérdésekről ugyanúgy beszél és gondolkodik, ahogy az SZDSZ, az "önök liberális elődei". Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a képviselőből áradó indulat" az előző szociálliberális kormányok oktatáspolitikája ellen irányul. Hangsúlyozta, hogy pont az elmúlt évek voltak azok, amikor nőttek a különbségek.

A fűtésszámlákról kérdezett az MSZP

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy a gáz és távhő ártámogatás megszüntetése miatt emelkednek a fűtésszámlák. Hozzátette, hogy az ezek helyett bevezetett "önkormányzati segély" hozzáférését a kormány bővítette, de mértékét nem emelte, ezért sok számára érezhető az áremelkedés. Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy a kormány éppen befagyasztja a rezsidíjakat és ezt kiterjesztik a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak áraira

További azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése. Orbán Viktor miniszterelnököt Gúr Nándor (MSZP) kérdezte az ország helyzetéről, az LMP a plázastopról, a Jobbik pedig a körbetartozásról érdeklődött a kormány képviselőjénél.

Jobbik: mit tesz a kormány a körbetartozások ellen?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a Lidl Bécsi úti áruháza miatt kialakult helyzet kapcsán a körbetartozás elleni intézkedésekről kérdezte a nemzetgazdasági minisztert. Szerinte egy állami építésügyi hivatal felállításával meg lehetne szüntetni a körbetartozás döntő többségét. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: a lánctartozás évtizedes probléma, de ezt nem kell egy "magyar vállalkozás kontra multivállalat ellentétbe beágyazni". A kormány mindent megtesz a körbetartozás megszüntetés érdekében: így például gyorsítja a jogviták rendezését.

Az LMP a plázastopról

Szabó Rebeka (LMP) a plázastop kapcsán kérdezte a kormány képviselőjét. Szerinte a kormánypárti javaslat a korrupció központosítása: a következő három évben ugyanis csak az nyithatna 300 négyzetméternél nagyobb boltot, aki az eddig ismeretlen összetételű országos bizottság engedélyét megkapja. Szatmáry Kristóf államtitkár elmondta: "a minisztérium összetételéből adódóan lesz garancia arra, hogy szakemberek döntenek majd".

MSZP: meddig még?

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy meddig lesz még ilyen rossz a forint árfolyama, meddig emelkedik az üzemanyagok ára és meddig folytatódik az a folyamat, amelyben a dolgozók helyett "a jómódúakat" segíti a kormány? "Meddig még ez a gazdaságpolitika, meddig még a hitegetés, meddig még a félrebeszélés?" - tette fel a kérdést a szocialista politikus. Orbán Viktor úgy válaszolt: "furcsa helyzet, amikor a bukott diák froclizza azt, amelyik éppen versenyt nyert". A kormányfő szerint Magyarország a pénzügyi függetlenség útjára lépett, a piacokról finanszírozza adósságát és nem is kíván erről az útról letérni, amíg 50 százalék alatt nem lesz az államadósság.

A Jobbik a tarnabodi uzsoraügyekkel kapcsolatban kérdezett

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint október eleje óta is rosszabb lett a helyzet az uzsorázással "különösen érintett" Tarnabodon, és ezt kérdezte a belügyminisztertől, hogy meddig kell még várni a helyzet javulásáig? Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában elmondta: az ellenzéki képviselő által említett ügyekben folyik az eljárás, de a nyomozás érdekeire való tekintettel részleteket nem árult el.

Az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés ülése. Orbán Viktor miniszterelnököt az oktatásról és a Fidesz és a KDNP kapcsolatáról is kérdezték ellenzéki képviselők. Emellett szó volt a hazai kis-és közepes vállalkozások helyzetéről, az "álruhás borimportról".  A legfőbb ügyész is kapott kérdést.

Az MSZP elutasítja a közoktatási törvényt

Hiller István (MSZP) a miniszterelnöknek címzett kérdésében arról beszélt, hogy az MSZP elutasítja az új közoktatási törvényben foglalt szellemiséget. Szerinte ez a törvénytervezet "rossz munka, gyenge, alacsony színvonalú, lehet foltozgatni, de menthetetlen: úgy rossz ahogy van". Éppen ezért az ellenzéki politikus felszólította Orbán Viktort, hogy vonják vissza a törvényt és "készíttessen olyat, amely képes a magyar közoktatást irányítani". Orbán Viktor válaszában leszögezte, hogy szerinte "ez egy világos törvény: hazafias nevelést szeretnénk". Hozzátette: nyílt tervezéssel készült törvény, számos konzultáció előzte meg, fokozatosan dolgozták be a javaslatokat és szakmailag olyan törvény lett, amely kiállja a 21. század próbáját.

Hiller István viszontválaszában azt kérdezte: Orbán Viktor tudja-e felelősséggel vállalni, hogy az oktatásra négy év alatt 700 milliárd forinttal növelik a forrásokat, mint ahogyan az egy háttértanulmányban szerepel. Orbán Viktor elmondta: "boldog lennék ha igennel válaszolhatnék, mert Magyarországnak szüksége lenne erre". Úgy fogalmazott: a kormány szeretne többet fordítani az oktatásra, minden erejükkel azon lesznek, hogy minél több pénzt fordítsanak az oktatásra.

Jobbik: Orbán Viktor szerint koalíciós-e a kormány

Dúró Dóra (Jobbik) Lázár János (Fidesz) egy nyári kijelentésére hivatkozva azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy koalíciós kormánynak tekinti-e a jelenlegi kabinetet? Szerinte ugyanis fontosabb kérdésekben a KDNP konzervatív álláspontjával szemben a Fidesz liberálisabb nézetei érvényesülnek. Az ellenzéki politikus példaként Alföldi Róbert, a Hit Gyülekezet és a közoktatási törvény ügyét hozta fel. Orbán Viktor válaszában leszögezte: a jelenlegi nem koalíciós kormány, hanem egységes kormány. A Fidesz és a KDNP együtt indult, közös programmal, közös listával, közös jelöltekkel a választáson. A kormányfő elismerte, hogy a pártok között vannak viták, de "ez a modern pártdemokrácia természetes velejárója".

LMP: a kormány "kinyírja" a kis-és közepes vállalkozásokat

Ertsey Katalin (LMP) szerint a kormány a járulékemeléssel, a bérkompenzációval, a minimálbéremeléssel és az eva-emeléssel tulajdonképpen "kinyírja" a hazai kis- és középvállalkozásokat. Hozzátette: az ország másfél éve vár a kormány terveire, de Matolcsy György "másfél éve nem volt képes előállni egy olyan tervvel, amely a szavakon túl nem a vágóhídra vezényli a vállalkozásokat". Az ellenzéki képviselő szerint ezért a nemzetgazdasági miniszternek be kellene nyújtania lemondását. Matolcsy György válaszában elismerte, hogy a magyar kkv-k helyzete valóban rossz, mert rossz az előző kormány öröksége és rossz a nemzetközi gazdasági helyzet is. Szerinte tehát nem az eva emelése miatt és nem "az adózási trükkök bezárása" miatt kerültek a kkv-k rosszabb helyzetbe, hanem mert a gazdaság általános konjunktúra-helyzete nem jó.

Fidesz: mit tesz a kormány a borimport ellen?

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy milyen lépéseket tervez a kormány az olasz borok álruhás importja ellen? Fazekas Sándor válaszában leszögezte: fokozott ellenőrzést rendelt el a Magyarországra érkező borokkal kapcsolatban. Ezzel a kormány célja, hogy az importot bonyolító vállalkozások ne tudják kikerülni a jogszabályokat. eddig 7000 hektoliter Európai Unióból érkezett bort ellenőriztek, a legtöbbet - 5500 hektolitert - Bács-Kiskun megyében.

Az MSZP feljelentést tesz egy főügyész ellentmondásai miatt

Harangozó Tamás (MSZP)  arról beszélt, hogy szerinte Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője "egy biztosítási csalási ügybe keveredett". A politikus emlékeztetett arra a hírre, hogy egy biztosító munkatársnője ellen különösen jelentős kárt okozó csalás miatt indult eljárás. Hozzátette, hogy a feljelentés szerint a nő Keresztes Imre élettársa. Szerinte Polt Péter legfőbb ügyész egy hete a parlamentben ellentmondásba keveredett azzal kapcsolatban, hogy Keresztes Imre mikor jelezte neki: tudomása van az ügyről. A szocialista politikus reméli, hogy "nem eltussolásról van szó". Belovics Ervin legfőbb ügyész-helyettes válaszában visszautasította, hogy a főügyész bűnpártolást követett volna el, illetve csalási ügybe keveredett volna. A valóság szerinte ezzel szemben az, hogy Keresztes Imre ismerőse ellen indult eljárás, amiről a főügyész tájékoztatta is a legfőbb ügyészt, aki bizottságot állított fel az ügy tisztázása érdekében. Ez a bizottság megállapította, hogy Keresztes Imre nem érintett az ügyben, így továbbra is méltó a tisztségére - hangzott el.

A gazdasági helyzet, az üzemanyagok ára és a devizahitelesek helyzete is szóba került az interpellációk sorában a parlamentben.

MSZP: nem folytatható a kormány gazdaságpolitikája

Tukacs István (MSZP) a "szomorú rekordok hetéről" beszélve azt mondta, hogy a múlt héten rekordra ugrottak a valutaárfolyamok és a csődkockázat, miközben a nemzetközi szervezetek "belengették" a leminősítést. Szavai szerint ezek a szomorú rekordok azzal párosultak, hogy a kormány mindenkit ostobának nevez, aki megkérdőjelezi az intézkedéseiket. Ez a gazdaságpolitika megbukott, a következő időszakban nem folytatható - jelentette ki. Hozzátette, hogy az elmúlt néhány napban a kormány is beismerte a kudarcot, mivel az IMF-hez fordult.  Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára leszögezte, attól, hogy a megszokottól eltérő gazdaságpolitikát folytatnak, még nem tekintik ostobának azt, akinek más a véleménye. Minden elemző uniós szervezet elismeri, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek és jelentősen csökkent az ország adóssága - mondta. Hozzátette, hogy a szakmai elemzések szerint a külső helyzet romlása, a pénzügyi bizonytalanság és az európai növekedés lelassulása jelenti a legnagyobb veszélyt Magyarországra. Az államkötvényekkel történtek és a CDS-felárak növekedései nem tekinthetőek magyar sajátosságnak - szögezte le az államtitkár, megjegyezve: Magyarország gazdasága kicsi és nyitott, ezért nem képes függetleníteni magát a világgazdaságban és az eurózónában lejátszódó negatív eseményektől.

MSZP: csökkentsék az üzemanyagok jövedéki adóját

Kovács Tibor (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a gázolaj ára a "sztratoszférai magasságokba" emelkedett és ez súlyosan érinti a gazdaságot is. Megjegyezte, hogy miután Magyarországon a legmagasabb a dízel ára, megindult az üzemanyagturizmus és sokan utaznak külföldre háztartási tüzelőolajért is. A képviselő javasolta, hogy csökkentsék az üzemanyagok jövedéki adóját. Hangsúlyozta, hogy ezt a vonatkozó európai uniós irányelvek lehetővé is teszik. Cséfalvay Zoltán válaszként azt mondta, hogy a november elsejei emelés nyomán kiegyenlítődött a benzin és a dízel jövedéki adója közötti különbség. Elismerte, hogy jelenleg valóban magas a magyarországi üzemanyagok ára, de - mutatott rá - a 27 uniós tagországból csak négyben olcsóbb a benzin, mint hazánkban. Hozzátette, hogy a benzinre rakódó jövedéki adó mértéke is 20 uniós tagállamban nagyobb, mint Magyarországon. A gázolaj és a benzin jövedéki adója közötti eltérés kiegyenlítődött, de ennek ellenére Ausztriában és Szlovákiában is drágább a dízel, mint nálunk - tette hozzá.

A bombát készítő miskolci férfiről kérdezett a Jobbik

Németh Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy Terrorelhárítási Központ (TEK) "drámaian" jelentette be, hogy Miskolcon elfogtak egy bombát gyártó férfit. Hangsúlyozta, hogy a többszörösen büntetett férfit másnap mégis szabadlábra helyezték. A képviselő hozzátette, hogy Budaházy Györgynél viszont nem találtak bombát, őt mégis több mint két évig tartották börtönben. Kíváncsi volt arra, hogy a magyar bűnüldözők valóban felvették-e a kapcsolatot az izraeli titkosszolgálatokkal. Kontrát Károly belügyi államtitkár elöljáróban leszögezte, hogy inkább egy robbantásra alkalmatlan tárgyat foglaljon le a rendőrség, minthogy ne találjon meg egy robbantásra alkalmasat. Hozzátette, hogy a politikus által említett személyt már előzetes letartóztatásba helyezték, de a rendőrség nem vette fel a kapcsolatot az ügyben izraeli titkosszolgálatokkal.

A devizahitelesek helyzetéről beszélt a Jobbik

Lenhardt Balázs (Jobbik) a kecske és a káposzta esetének nevezte, hogy a bankszövetség készíthet egy új, a devizahiteleseket megmentő csomagot. A Jobbik álláspontját ismertetve kijelentette, hogy a felvételkori árfolyamon kell forintosítani a hiteleket, a befizetett összegeket pedig jóvá kellene írni és levonni a tőkéből. Cséfalvay Zoltán kettősnek, egyszerre szociálisnak és makrogazdaságinak nevezte a devizahitelesek problémáját. Hangsúlyozta, hogy emiatt számba kell venniük minden értelmes javaslatot, de ez nem azt jelenti, hogy automatikusan el is fogadják azokat.

Hozzátette, hogy a múlt héten a bankszövetség elküldte saját elképzeléseit, amelyeket a kormány áttekint és a következő két hétben reagál is azokra.

A vízügyi igazgatásról, az ózdi bányabefektetőkről, egy csucsai Ady-emlékmű felállításáról és a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójáról kérdeztek a képviselők az interpellációk között.

MSZP: szakmai és finanszírozási csőd a vízügyi igazgatásoknál

Gőgös Zoltán, az MSZP politikusa szerint szakmai és finanszírozási csőd fenyeget a vízügyi rendszerben, mert egyrészt a közmunkaprogram miatt a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok átkerülnek a Belügyminisztérium alá, másrészt 2012-ben eltűnik a vízgazdálkodási társulatok 4 milliárd forintos támogatása. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár szerint ugyanakkor a szocialista politikus nem valós kérdésekről és nem valós veszélyekről beszélt. Hangsúlyozta: indokolt és jogos igény, hogy minden közmunkával kapcsolatos igazgatási kérdés a Belügyminisztériumhoz tartozzon, és ez nem jelent szakmai csődöt. Bevett gyakorlat az ilyen jellegű feladatmegosztás, például az erdészet esetében is két minisztérium osztozik a feladatokon - mutatott rá, hozzátéve: a vízgazdálkodási társulatok költségvetése nem tűnt el, hanem benne van a BM közmunkaprogramra szánt 200 milliárd forintjában.

A Jobbik az ózdi bányabefektetőkről kérdezett

Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője annak kapcsán interpellált, hogy az Ózdi Szénbányák Zrt. bejelentette: 2013-ban megnyitja a farkaslyuki tárnát. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, honnan lesz hirtelen ezer szakképzett bányász, a vállalat mennyi állami támogatást kap, készültek-e gazdasági és  környezeti hatástanulmányok, illetve milyen a cég tulajdonosi köre, van-e külföldi állampolgár, esetleg kormánytag, kormánypárti képviselő vagy polgármester a tulajdonosok között. Ez kormánypárti mutyi, vagy az egymillió új munkahely része, vagy pedig újabb külföldi térhódítás - tette fel a kérdést. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta, hogy a miskolci bányakapitányság egyelőre kutatási munkálatokra adott engedélyt, a cég a termelés újranyitására vonatkozó dokumentumokat még nem adta le, ezért az állami támogatásra vonatkozó kérdések nem is időszerűek, a hatástanulmányok elkészítése pedig vállalkozó feladata lesz. Szerinte a beruházásnak foglalkoztatási akadálya nem lesz, mert bőséggel állnak rendelkezésre szakmában jártas, aktív korú bányászok, de átképzésre is vannak források. Hozzátette: a nyilvános céginformáció szerint egy magyar állampolgárságú magánszemély az egyszemélyi tulajdonosa a cégnek. A választ a Jobbikos politikus nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

Fidesz: mikor lesz Ady emlékmű Csucsán?

Varga István, fideszes politikus azt kérdezte mikor lesz Ady-szobor Csucsán? Mint emlékeztetett, a 134 évvel ezelőtt született Ady Endre Csucsán ismerkedett meg Csinszkával, 1917-ig lakott itt, ugyanakkor egy emléktábla sem emlékeztet Adyra. Németh Zsolt államtitkár azt mondta: igaz, hogy az 1990-es évek végén megszűnt az Ady-kiállítás Csucsán, így ma csak egy eldugott emléktábla, egy mellszobor, néhány emléktárgy és kép emlékeztet a költőre. Ugyanakkor jelezte, a Kolozs megye tanács alelnöke napokban közölte, hogy 2012-ben új Ady-kiállítást kíván elkészíteni a csucsai kastélyban. A fideszes képviselő elfogadta a választ, és egyhavi tiszteletdíját ajánlotta fel a szobor létrehozása érdekében.

LMP: Meddig marad az MVM élén Baji Csaba?

Jávor Benedek, az LMP politikusa arról beszélt, hogy az atlatszo.hu szerint Baji Csaba, az Magyar Villamos Művek (MVM) jelenlegi vezérigazgatójának cége egy offshore vállalaton keresztül 2007-2010 között havi 4000 euróért adott tanácsokat az MVM-nek, illetve az MVM vezérigazgatójának, Kocsis Istvánnak, aki ellen jelenleg büntetőeljárás folyik. Fónagy János azt mondta, nem minisztériumi feladat egy honlap értesüléseire reagálni, Baji Csaba pedig válaszolt is ezekre a felvetésekre. Hangsúlyozta: az igaztalan, minden alapot nélkülöző gyanúsítgatás árt a nemzeti energiapolitikának.

Az interpellációk előtt a napirendről szavazott az Országgyűlés. A KDNP javaslatára a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája és lezárása csütörtökön utolsó napirendi pontként legyen. A Fidesz javaslatára a hétfői napirendre felvették az alkotmány módosításának általános vitáját; ebben az indítványban azt kezdeményezik, hogy a Kúria 2012. január 1-jén hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig meg kell választani.

A Fidesz javaslatára levették a hétfői napirendről a népszavazási kezdeményezésről szóló törvény részletes vitáját, és a kormány kezdeményezésére arról is döntöttek, hogy az igazságügyi törvényjavaslatok záróvitáját és zárószavazását a jövő hétre halasszák. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a szakképzésről szóló törvényt hatórás időkeretben tárgyalják.

Ellenzéki felszólalók napirend előtt élesen bírálták a kormány gazdaságpolitikáját, valamint azt, hogy az ország ismét a Nemzetközi Valutaalap segítségére kényszerült. A Fidesz dicsérte a kabinet által követett irányt, a KDNP képviselője pedig a határon túli értékek védelmében szólalt fel a parlament plenáris ülésén.

Fidesz: ha minden változatlanul marad, idén 7 százalékos lenne a hiány

A fideszes Rogán Antal szerint, ha a kormány nem követ az elődeitől eltérő gazdaságpolitikát, akkor idén 7 százalékos lenne a költségvetés hiánya. Hangsúlyozta, hogy a kabinet másfél éve igen nehéz helyzetben vette ál az országot, ami jelentősen megkötötte a kezét. Kijelentette: a Fidesz továbbra is támogatja például a kereskedelmi láncok vagy a távközlési cégek jelentősebb bevonását a közteherviselésbe, szerinte ugyanis e nélkül az ország olyan megoldásokra kényszerült volna, mint Görögország, ahol jelentősen csökkentették a közszféra fizetését vagy a nyugdíjakat. Hozzátette, Magyarország úgy tudja megőrizni a fogyasztás szintjét vagy a gyermeknevelési támogatásokat, ha biztosítást köt az Európában zajló fejlemények hatásaira.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában sikeresnek nevezte a kormány gazdaságpolitikáját, amely lehetővé tette, hogy 2004 óta először 3 százalék alá csökkenjen az államháztartás deficitje, és a munkanélküliséget is 10 százalék alá szorította. Hozzátette: az ország előrelépett az országok versenyképességi rangsorában, és úgy csökkenti az államadósságot, hogy meghagyja a növekedés lehetőségét. "Ez a gazdaságpolitika egyértelműen sikeres, ami annak köszönhető, hogy nem ortodox, nem hagyományos, hanem merész, szokatlan lépésekkel állította helyre az ország gazdaságát" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a magyarországi kockázatokat is növeli ugyanakkor az, hogy egyre több eurózónatag kerül veszélybe. Ezért van szükség az IMF pénzügyi védőhálójára - jelentette ki a miniszter.

LMP: a kormány elszalasztotta az új politika adta lehetőségeket

Az LMP-s Schiffer András inkoherens ámokfutásnak nevezte a kormány tevékenységét, amellyel a kabinet elszalasztotta annak lehetőségét, hogy új alapokra helyezze az ország gazdaságpolitikáját. "Nem gondoljuk sikernek, hogy visszakullogtunk az IMF-hez" - jelentette ki. Kifogásolta, hogy a kormány a kiszolgáltatottság növelésével próbál javítani a versenyképességen, és a "gazdagok zsebét tömi", miközben megvágja a szociális juttatásokat. Kijelentette: a spekulatív tőke mozgása helyett a kabinet a bankokat adóztatta meg, ezzel azonban nem szabályozta újra a pénzügyi piacokat és nem adott lehetőséget a hiteleseknek, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából. "Önnek távoznia kell, mert felélte hitelét" - mondta a miniszternek Schiffer András. Matolcsy György válaszában a "szabadságharc első nyertes csatájaként" értékelte a kormány által elért eredményeket, és örömtelinek nevezte, hogy a kabinet másfél év alatt képes volt nem ortodox, nem megszorító eszközökkel helyreállítani az ország mozgásterét.

MSZP: nagy baj van, ha a Fidesz-kabinet az IMF-hez fordult

Józsa István (MSZP) kijelentette: a kormány nem szereti a valutaalapot annyira, hogy visszahívja őket, ha nincs nagy baj. Mint mondta, az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy az ország állampapírjait alig lehet értékesíteni, a kockázati felár pedig háromszor akkora, mint a kormányváltáskor volt. Hozzátette: a forint jelentősen veszített értékéből, a GDP-arányos államadósság pedig 82 százalékos, annak ellenére, hogy a kabinet "megzsarolt 3 millió embert és elvette magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat". Jövőre nem biztosított a gazdasági növekedés, és elfogyott a bizalom a kormánnyal szemben - mondta. Matolcsy György válaszában bírálta a szocialista kormányokat. Emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között az államadósság "az egekbe szökött", és kijelentette: "nem mondjuk, hogy minden baj az euróválság miatt van. A bajok döntő többsége, hogy önök nyolc évig kormányoztak". A szocialista kormányok szavai szerint eladósították az országot, amely most ezért sérülékeny.

A Jobbik szerint elképesztő, hogy a kormány növekedési fordulatról beszél

A jobbikos Vona Gábor elképesztőnek nevezte, hogy a kormány növekedésről beszél. Az IMF-fel való "új típusú" megállapodásról azt mondta: nyúl és farkas viszonyában nincs új típus, a valutaalap által mind a növekedés, mind az ország függetlensége csorbát szenved. A politikus szerint a Fidesz áttáncolt a másik oldalra akkor, amikor az MSZP-hez és az LMP-hez hasonlóan elfogadta az IMF idejöttét, és kijelentette: a lépés politikai konzekvenciájaként a kormánynak le kellene mondania. A képviselő azt szorgalmazta, hogy az ország kezdeményezzen nemzetközi kapcsolatot a hasonló helyzetben lévő államokkal a közös érdekérvényesítés érdekében. A felszólalásra reagáló nemzetgazdasági miniszter szerint a jelenlegi tárgyalások döntően különböznek a 2008-astól, amikor semmilyen mozgástere nem volt az akkori kormánynak. Rámutatott: Magyarországon több százezer család van drámai helyzetben a korábbi kormányok hibás gazdaságpolitikája miatt, amely a devizahitelek irányába tolta a gazdaságot.

A KDNP a határon túli nemzeti értékek védelmében

A kereszténydemokrata Pálffy István arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti és természeti értékeink pusztulnak el a határainkon túli, magyarok lakta területeken. Beszélt a kolozsvári Házsongárdi temetőről vagy a magyar állampolgársága miatt a szlovákiaitól megfosztott felvidéki vállalkozóról. Rétvári Bence államtitkár válaszába elmondta: a magyar kormány kifejezte felháborodását a szlovákiai üggyel kapcsolatban, amely által szerinte európai uniós alapelv sérült.