Támadják a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó törvénymódosítást. Ötvenkét beadvány érkezett a különadó ellen! Alkotmánysértő lenne a médiacsomag? Változatlanul a Taláros Testület az intézmények bizalmi indexének éllovasa. A szeptember 27-28-i teljes ülés napirendje.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Alkotmányellenesnek tartja a Btk. nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására vonatkozó törvénymódosítását. A TASZ szerint aránytalanul szigorú és nagy mértékben korlátozza a szólásszabadságot. Bejelentették: Alkotmánybírósághoz fordulnak a sérelmezett paragrafus megsemmisítése érdekében.
(Előzmény: Biszku Béla a Duna Televíziónak nyilatkozva ellenforradalomnak minősítette az 1956-os eseményeket, az utána következő megtorlásokat, kivégzéseket pedig természetes, legitim intézkedéseknek nevezte. Nyilatkozata után Szilágyi György a Jobbik parlamenti képviselője feljelentette, a Budapesti Rendőr-főkapitányság foglalkozik, befejezését kövezően a bíróság lesz illetékes a büntetés kiszabására. Az idén júniusban elfogadott törvénymódosítás alapján a Btk. 269./ C- pontja – akár három éves szabadságvesztéssel is sújtható az, aki nyilvánosan tagadja a fasiszta és kommunista rezsimek bűneit.)
A TASZ politikai szabadságjogokért felelős vezetője (Simon Éva) szerint abszurd a volt belügyminisztert saját tetteinek megítélése miatt gyanúsítani. Álláspontja szerint, Biszku véleménye alkotmányosan nem korlátozható és lényegtelen is ebben a kérdésben, sokkal fontosabb, hogy mit követett el, hogy belügyminiszterként milyen utasításokat adott. „A rendőrség egyetlen bűnügy esetében sem azt nézheti, hogy mi arról a bűnöző véleménye, hanem magát az esetet. " A TASZ úgy véli: szankciók helyett fontosabb lenne a múlt bűneiről szóló párbeszéd segítése, a szólásszabadság ilyen mértékű korlátozásával azonban ez is lehetetlenné válik. A szervezet i a törvénymódosítás alkotmányellenességének megállapítását, és megsemmisítését kéri a Taláros Testülettől.
+
Ötvenkét beadvány érkezett a különadó ellen, ez az elmúlt évek abszolút rekordjának számít. A közszféra érdekvédelmi szervezetei szerint a kabinet „a vízzel együtt a gyereket is kiöntötte", Az Alkotmánybíróság már mérlegel, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a határozattervezet mikor kerül a testület teljes ülése elé, és mikor születik végleges döntés.
(Október 1-jével lép életbe az Orbán-kormány büntetőadója, amely 98 százalékos elvonással sújtja a közszférában a kétmillió forint feletti végkielégítést és szabadságmegváltást. A törvény visszamenőleges hatályú, a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is vonatkozik. Aki szeptember végéig kapott végkielégítést, annak október 31-ig vissza kell fizetnie a kétmillió feletti jövedelem 98 százalékát, akit pedig október elsejétől bocsátanak el, annak a munkáltatója már automatikusan levonja a különadót. A kormány ezt azzal indokolta, hogy a közszférában ne legyenek több tízmilliós, akár százmilliós végkielégítések, a visszamenőleges hatályt pedig egy azóta is vitatott alkotmánymódosítással próbálta megoldani, jelesül azzal, hogy a „jó erkölcsbe ütköző" jövedelmekre a kormány különadót vethet ki.)
Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke állítja: a 98 százalékos különadó több szempontból az alaptörvénybe ütközik. Vadász szerint a törvény visszamenőleges hatálya mindenképpen alkotmányellenes. A jogállam alapelve a jogbiztonság, amely nem engedi, hogy visszamenőlegesen, mintegy bosszúszerűen lehessen alkalmazni az adókat. A visszamenőleges hatály ellentétes az Európai Unió jogrendszerével is. Ütközik az alkotmány tizenharmadik paragrafusával is, amely kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." Kisajátítani pedig csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A 98 százalékos adó pedig nem más, mint állami kisajátítása a munkavállaló jogos, törvények alapján járó jövedelmének. Vadász szerint a jogrendszer eddig az alkotmánymódosításig a „jó erkölcs" fogalmát polgári jogi kategóriaként ismerte, a bíróság állapíthatta meg egy ügylet jó erkölcsbe ütközését, kimondva a szerződés semmisségét. Ennek ismeretében is érthetetlen a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos adója, mert akkor miért nem a teljes összeget kell visszafizetni az adóztatás helyett. Vadász szerint a visszamenőleges hatály miatt akár európai jogorvoslatot is lehet kérni.
+
Tucatnyi alkotmánysértő pontja van a nyáron módosított médiatörvénynek az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint, melyek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A civilszervezet közleményének 11 pontja közül 6 az új hatóságok, szervek, részvénytársaságok vezetőinek kinevezésével és hatásköreivel kapcsolatos, a többi pedig a Közszolgálati Kódexet, az üzemben tartási díjat, a közszolgálati média vagyona feletti tulajdonosi jogokat, valamint a médiahatósági döntések bírói felülvizsgálatának hiányát sérelmezi.
Az intézet Majtényi László elnök által jegyzett közleménye többek között olyan megfogalmazásokkal jellemzi az új szabályozást, hogy az „megerősíti a kormány (parlamenti kormánytöbbség) befolyását a műsortartalomra", „leplezetlen önkényeskedéshez és korrupcióhoz vezethet", továbbá a mindenkori kormánytöbbség „egyoldalúan befolyásolhatja" a közszolgálati médiát. Az intézet szerint sértik az alkotmányt a Médiatanács tagjainak jelölésére és választására vonatkozó szabályok, ugyanis a törvényben nincs garancia arra, hogy ha egy vagy több parlamenti párt kétharmados többséget szerez, akkor ne kizárólag saját jelöltjeit válassza meg. Ha pedig az Országgyűlésben éppen nincs kétharmados többség, a médiahatóság működése teljesen megbénulhat.
Ugyancsak ellentétesek tartják az alkotmánnyal a Médiatanács elnökének jelölését és megválasztását leíró rendelkezések, melyek „önmagukban is megalapozzák a kormánypárti többséget" – tartalmazza a közlemény, amely szerint alkotmánysértő az is, hogy az elnök a Médiatanács vezetésével és a hivatali szervezet irányításával kapcsolatos hatásköreit akkor is gyakorolhatja, ha az Országgyűlés nem erősíti meg elnöki tisztségében. Az alaptörvénybe ütközőnek vélik még, hogy a Médiatanács elnökének és tagjainak, valamint a Közszolgálati Kuratórium elnökének és tagjainak megbízatása kilenc évre szól, továbbá megengedett a többszöri újraválasztás is. A Közszolgálati Kuratórium elnökének jelölésére és megbízatására vonatkozó szabályok azért alkotmányellenesek a civil szervezet szerint, mert a kuratórium elnökét meghatározott szakmai követelmény nélkül a Médiatanács delegálja kilenc évre. A Kuratórium elnökének személyéről az Országgyűlés nem szavaz, és a törvény semmilyen szempontot nem ad a Médiatanács általi delegáláshoz. „Az eljárás átláthatatlan. A Kuratórium működését egyoldalúvá teszi az, hogy a Kuratórium elnökének szavazata döntő" – tartalmazza a közlemény.
Alkotmányellenes az is – állítja a közlemény –, ahogy a közszolgálati műsorszolgáltatók vezérigazgatóit jelölik és választják, mert mindenfajta pályáztatás vagy nyílt szakmai megmérettetés nélkül, a Médiatanács elnökének - aki csak a miniszterelnök jelöltje lehet - javaslata alapján a Médiatanács jelöli a vezérigazgatókat, akikről a kuratórium egyszerű többséggel dönthet. Az új vezetők kinevezésével és hatáskörével kapcsolatos kifogásokon túl szerepel még az intézet közleményében, hogy hiányzik a legfontosabb médiahatósági döntések hatékony bírói felülvizsgálata, ami „a műsorszolgáltatási jogosultságok kiosztásánál leplezetlen önkényeskedéshez és korrupcióhoz vezethet".
Az intézet kérte az Alkotmánybíróságtól, annak a szabálynak a megsemmisítését is, amely alapján a médiahatóság a műsorszolgáltatási jogosultságok odaítéléséről dönthet. A civilszervezet szerint „a képtelenségig fokozza" az az új rendelkezés, amelynek értelmében nem viseli a jogkövetkezményeket a saját műsorszolgáltatási pályáztatási jogsértéséért a Médiatanács.„Ez jogállamban nem történhet meg. Az Országgyűlés hazánk jogrendjének belső és külső reputációját veszélyeztető módon, miután már jogerős bírói ítéletek állapították meg, hogy a 2009-es a rádiós analóg pályázatok frekvencia döntései jogellenesek voltak, a törvényes jogkövetkezmények elől a médiahatóságot úgy menekíti ki, hogy a hatóság jogsértését büntetlennek nyilvánítja" – tartalmazza a közlemény.
A civilszervezet szerint alkotmányellenes az is, hogy a közszolgálati részvénytársaságok vagyona feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja. Ez a rendelkezés sérti a közszolgálati műsorszolgáltatók független, illetéktelen befolyástól mentes működését, ugyanis a mindenkori kormánytöbbség a vagyon kezelésével, illetve elvonásával egyoldalúan befolyásolhatja működésüket. „Alkotmánysértő, hogy az üzemben tartási díj mértékének meghatározását a törvény a mindenkori országgyűlési többségre bízza, és ezzel azt újabb befolyásoló eszközhöz juttatja" – tartalmazza a közlemény.
+
Holló András tartott előadást a Szegedi Ügyvédi Kamara székházában szeptember 15-en délelőtt a Magyar Jogász Egylet Csongrád megyei szervezetének meghívására. Az Alkotmánybíróság elnökhelyettese Holló András jogászhallgatóságnak elmondta: olyan színvonalas indítványokat várnak az ügyvédektől, amelyeket az Alkotmánybíróság a lehető legrövidebb időn belül el tud bírálni. A tervek szerint tavasszal létrejövő új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte: reméli, az Alkotmánybíróság a jövőben is megőrizheti azon minimális hatáskörét, miszerint a törvénytervezeteket felülvizsgálhatja, s ha azokat jogsértőnek tartja, megsemmisítheti. Az alkotmánnyal kapcsolatos esetleges népszavazásról kijelentette: csak egy véleménynyilvánító népszavazást tud elképzelni, amelynek eredménye nem lesz kötelező érvényű a parlamentre.
+
Változatlanul a Taláros Testület az intézmények bizalmi indexének éllovasa. Az év első nyolc hónapjának (10-es skálán) tabellája.
|
| I. | II. | III.. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | Átlag |
| ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG | 5,2 | 5,2 | 5,3 | 5,2 | 5,3 | 5,5 | 5,5 | 5,6 | 5.35 |
| ENSZ | 5,3 | 5,2 | 5,1 | 5,4 | 5,2 | 5,4 | 5,5 | 5,5 | 5.32 |
| NATO | 4,9 | 4,9 | 4,8 | 5,1 | 4,9 | 5,1 | 5,2 | 5,4 | 5.03 |
| EURÓPAI UNIÓ | 4,9 | 4,9 | 4,9 | 5,0 | 4,9 | 5,0 | 5,2 | 5,2 | 5.00 |
| BÍRÓSÁGOK | 4,6 | 4,6 | 4,3 | 4,5 | 4,7 | 4,8 | 5,0 | 5,2 | 4.71 |
| ÜGYÉSZSÉG | 4,7 | 4,6 | 4,4 | 4,6 | 4,6 | 4,8 | 4,9 | 4,9 | 4.68 |
| CIVIL SZERVEZETEK | 4,6 | 4,6 | 4,4 | 4,6 | 4,6 | 4,9 | 4,9 | 4,8 | 4.67 |
| RENDİRSÉG | 4,6 | 4,4 | 4,3 | 4,6 | 4,5 | 4,6 | 5,0 | 5,1 | 4.63 |
| OMBUDSMANOK | 4,4 | 4,5 | 4,5 | 4,5 | 4,7 | 4,7 | 4,7 | 4,9 | 4.61 |
| KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK | 4,2 | 4,2 | 4,3 | 4,5 | 4,6 | 4,7 | 4,6 | 4,5 | 4.45 |
| ÖNKORMÁNYZATOK | 4,2 | 4,1 | 4,1 | 4,3 | 4,3 | 4,4 | 4,5 | 4,5 | 4.3 |
| EGYHÁZAK | 4,1 | 3,9 | 3,7 | 3,9 | 3,8 | 4,0 | 4,0 | 4,1 | 3.93 |
| KORMÁNY | 2,6 | 2,5 | 2,5 | 3,2 | 3,9 | 3,6 | 3,8 | 3,8 | 3.23 |
| PARLAMENT | 2,6 | 2,5 | 2,6 | 3,1 | 3,7 | 3,4 | 3,6 | 3,5 | 3.12 |
(A felmérést az NRC végezte havonta 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.)
Az Alkotmánybíróság szeptember 27-28-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén először a földgázellátásáról szóló 2008. évi XI. törvény 16. §-ával összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezettel foglalkozik.
Folytatják az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 165. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.
Megvitatják a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (2) bekezdése „számított tizenkettő hónapon belül" szövegrészének alkotmányosságát.
Szó lesz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 117-118. §-ainak alkotmányosságosságáról.
Napirendre kerül a munkavédelemről szóló 1994. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés dm) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség, illetőleg nemzetközi szerződésből származó jogalkotói kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megvizsgálják, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézet-e elő azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának szabályozásakor nem alkotta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a Magyar Köztársaságban menekültként elismert személyek családtagjai akkor is engedélyt kaphassanak a magyarországi tartózkodásra családi együttélés céljából, ha jogszabály kizárja a származási ország úti okmányának elismerését.
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 28/2010. (I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: »A képviselőtestület (közgyűlés) a polgármesternek a testület feloszlása kimondására előterjesztett indítványát köteles megtárgyalni és arról döntést hozni.«?"
Megtárgyalják a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 333. § 1. pont első fordulatának alkotmányosságát.
Szóba kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 51/A. § (2) bekezdésének utolsó előtti mondata és (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
Kedden tűzik napirendre azt a kifogást, amely az Országos Választási Bizottság 342/2010. (IV. 23.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le?"
Megbeszélik azt a határozattervezetet, amely az Alkotmánybíróság 1187/D/2004. sz. AB határozata rendelkező részét 5. ponttal kívánja kiegészíteni.
Megvizsgálják a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdése harmadik mondatának, valamint az 52. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
A keddi teljes ülés végén hét végzéstervezetről is tárgyalnak.
