Példátlan és indokolatlan lenne az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása – mondotta „szolidan" az Alkotmánybíróság elnöke a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete és a Móra Ferenc Kollégium által szervezett rendezvényen. Paczolay Péter hangsúlyozta: az, hogy az Alkotmánybíróság – a benyújtott tervezet alapján – a költségvetéssel, adókkal, vámokkal, járulékokkal és illetékekkel kapcsolatban csak bizonyos alapjogok tekintetében járhatna el, ellentmondásban van az alkotmánytervezet költségvetést tartalmazó cikkével. Hiába határozzák meg az költségvetési hiány maximális szintjét, ha Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja ezen rendelkezésnek a betartását. A parlamenti többség mindez alapján úgy fogadhat el alkotmányellenes költségvetést, hogy nem kell tartania az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatától.

A Taláros Testület elnöke ugyanakkor üdvözölte a tervet azon részét, mely szerint a jövőben már nem kezdeményezheti bárki a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát. Paczolay Péter, bízik benne, hogy a beterjesztett alkotmányszöveg még korántsem végleges, és a zárószavazás előtt több ponton is módosulhat. Az új Alkotmány legitimitását firtató kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az országgyűlési képviselők kétharmadával elfogadott alkotmány legitimnek tekinthető, bár az ellenzék negatív hozzáállása valóban problémákat okozhat. Hozzátette: van igazság abban, hogy egy sikeres népszavazás minden szempontból támadhatatlanná tenné az alkotmány szövegét.

Liberális össztűzben a semmisségi törvény

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös beadványban kérik a semmisségi becenévre hallga 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget. Állítják: a törvény azt sugallja, hogy a rendőrök hamisan vádolták a terhelteket minden olyan esetben, amikor a cselekmény elkövetését az ő vallomásuk támasztotta alá; azt is sugallja továbbá, hogy az ügyészek tévesen emeltek vádat, a bíróságok pedig téves ítéleteket hoztak. Hangsúlyozzák: egy ilyen törvény nem visszaadja, hanem aláássa az igazságszolgáltatás szakszerűségébe és tisztaságába vetett társadalmi bizalmat. A jogállamot súlyosan veszélyezteti, ha az országgyűlési képviselők politikai okokból felülírják a független igazságszolgáltatás által hozott ítéleteket. Leszögezik: „a semmisségi törvény a törvényhozó hatalomnak a bíróságok munkájába, a büntetőeljárás keretében lefolytatott bizonyítási eljárásba való durva beavatkozását jelenti. Alkotmányunk alapján a bizonyítékok értékelését kizárólag bíróság végezheti el, a törvényhozó a történeti tényállás és a bűnösség, illetve az ártatlanság megállapításába nem szólhat bele." Felhívják a figyelmet arra is, hogy perújításon keresztül továbbra is van jogi lehetőség a nem megfelelő bizonyítékok alapján elítéltek sérelmének orvoslására jogállami keretek között.

„A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról" címet viselő törvényt Balsai István (Fidesz) terjesztette a parlament elé. Indoklása szerint a 2006-os őszi események, zavargások, tömegoszlatások során sokszor indokolatlanul, aránytalanul, brutálisan bántalmazták az előállított személyeket a rendőrség tagjai, illetve emberségükben megalázták őket. Sokak ellen csak azért indult eljárás a képviselő szerint, mert „rosszkor, rossz helyen" tartózkodtak. Balsai szerint a cél az, hogy erkölcsi és jogi elégtételt kapjanak azok, akiknek a 2006-os események kapcsán csorbultak a jogaik. A törvény semmissé nyilvánítja azokat a bírói döntéseket, amelyek kizárólag rendőri jelentés vagy tanúvallomás alapján keletkeztek, és a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkoznak. Az első fokon eljáró bíróságoknak 2011. október 23-ig van lehetőségük arra, hogy semmisnek nyilvánítsák a jogszabály alá tartozó korábbi ítéleteket vagy megállapításokat, illetve a tömegoszlatásokkal kapcsolatos más, „méltányolható körülmények között elkövetett" bűncselekmények miatti döntéseket. Gaudi-Nagy Tamás Jobbikos képviselő javaslatára az is bekerült a törvénybe, hogy a megismételt eljárásban még egyszer nem járhat el ugyanaz a bíró illetve testület, amely már korábban is kezelte azt. Az Országgyűlés március 7-én, 298 igen és 60 nem szavazat ellenében fogadta el az indítványt. Kihirdetve: 2011.03.11.

Ki helyettesíthet, kit?

A Jobbik – sikertelen parlamenti kezdeményezése után – az Alkotmánybíróságtól kéri az országgyűlési bizottságok szavazásain gyakran alkalmazott helyettesítés betiltását. Balczó Zoltán, a párt frakcióvezető-helyettese beadványában arra hivatkozva kéri a Házszabály bizottsági helyettesítést lehetővé tevő rendelkezésének megsemmisítését, mert az ellentétben áll az alkotmány egyenlő mandátumra vonatkozó elvével. Állítja: a döntések a parlamenti bizottságban is egy vita után alakulnak ki, a helyettesítési megbízással rendelkező képviselőknek azonban ilyenkor kettős szavazati joga van, ami nem egyeztethető össze az egyenlő választójogból levezethető egyforma mandátum elvével. – A helyettesítés során még csak érdemi megbízást sem kapnak a képviselők, mivel az erről rendelkező nyomtatványokat az egyes ülésszakok előtt tucatjával, a dátum és a megbízott személyének megjelölése nélkül, „biankóban" írják alá.  Balczó Zoltán szerint a helyettesítés mostani rendszere a képviselők álláshalmozása, illetve a „Fidesz-MSZP közötti hallgatólagos megegyezés" révén jött létre, annak érdekében, hogy megkönnyítsék az éppen hatalmi pozícióban lévők munkáját. Személyes példaként Kósa Lajos (Fidesz) Debrecen polgármesterét említi, „akit a nagyobbik kormánypárt azért delegált a parlament önkormányzati bizottságába, mert őt tekintik a terület legfelkészültebb politikusának, ám ő, számos elfoglaltsága miatt, a ciklus eddigi harminc bizottsági üléséből csak haton tudott megjelenni, utoljára tavaly november 10-én."

Az Alkotmánybíróság március 21-22-i teljes ülésének napirendje

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (1) bekezdése, valamint a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CVXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XI. 28.) FVM rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (5) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított - 17.§ (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdésének „a pertárgy értékével vagy" szövegrésze, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. § (3) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő alkotmánymódosításhoz, illetve az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításának tárgyában készült problematika tárgyalása.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „- ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát -„szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 392-395/2010. (V. 19.) OVB határozatai ellen emelt kifogások vizsgálata tárgyában készült határozattervezetek tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 470/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 4.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdés n) pontjának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 114/2009. (IV. 11.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 208/2008. (VI. 25.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 333/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 663/2010. (XI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 664/2010. (XI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 665/2010. (XI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 666/2010. (XI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 658/2010. (XI. 8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.