Az elmúlt hetek egyik leghangosabb parlamenti szócsatáját az új választási törvényt kísérte, kíséri. (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege: PDF.) Az MSZP „meggyőződése, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a választási eljárásról szóló törvény tervezett elfogadásával a demokratikus választási rendszer teljes felszámolására tör.” Látványosan felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a jogszabály vizsgálatát, A tőlük „elfüggetlenedett” Gyurcsány-csapat az éhségsztrájk kellemetlenségei és a hűvös időre tekintettel a Parlament előtti sátorozás helyett ezúttal egészségesebb testmozgással járó demonstrációt hirdetnek. Állítják: „a szabályozás sérti a szabad és tiszta választások megrendezésének lehetőségét, az általános és egyenlő választójogot, valamint az alaptörvénybe ütköző módon tesz különbséget a Magyarországon élő és a külföldi magyar állampolgárok között.” Ők is felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor  az ombudsmanhoz fordulnak, hogy ő indítson alkotmánybírósági kontrollt. Az LMP pedig, ha Áder János nem kér előzetes vizsgálatot, akkor kezdeményezi, hogy az országgyűlési képviselők tartsanak soron kívül utólagos vizsgálatot.

Orbán Viktor, miniszterelnök politikai „műbalhénak” minősítette a regisztrációval kapcsolatos vitát. Rámutatott: nincs olyan központi nyilvántartás ma Magyarországon, amellyel több százezer ember kirekesztésének veszélye nélkül le lehetne vezényelni egy választást. Kiemelte: a 2010-es választások alkalmával is több tízezren „kirekesztődtek” a voksolásból. Nem a kettős állampolgárok, hanem a külföldön dolgozó nagyszámú magyar miatt van szükség a regisztrációra, amely „a nyugati civilizáció bevett intézménye”. Hangsúlyozta: a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen maga az alaptörvény szabályozza. Emellett ugyanakkor számos részletszabálya van a jogszabálynak, amit azért jó, ha megvizsgál az Alkotmánybíróság, mert az „hűti a politikai vita hőmérsékletét”.

A köztársasági elnök a hét elején minden bizonnyal eldönti, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényt aláírja-e, megfontolásra visszaküldi-e az Országgyűlésnek, avagy az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Utóbbi esetben 30 napja lesz a Taláros Testületnek arra, hogy eldöntse: az előzetes regisztráció ütközik-e az alaptörvénnyel és/vagy a nemzetközi szerződésekkel, az általános választójog korlátozásának minősül-e.

Kétség sincs tehát felőle: a köztársasági elnök döntésétől függetlenül az Alkotmánybíróság asztalán landol az új választási törvény. Előtte azonban a december 4-i teljes ülésén számos bejelentéssel foglalkozik a Taláros Testület, megkülönböztetett figyelmet fordítva az alapvető jogok biztosának (Szabó Máté) négy indítványára, ’mely mellett seregnyi bírósági ítélet elleni panaszt is kénytelenek lesznek mérlegelni. Íme, a legfrissebb döntések és  a legközelebbi ülés témáinak regimentje.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa.
Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– Visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.191/2011/4. számú ítélete ellen – a Fővárosi Bíróság 56.Pf.632.094/2011/6. számú ítéletére, valamint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P.II.21.909/2008/45. számú ítéletére is kiterjedő hatállyal – benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó a bírósági ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3101/2012.)

– Visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv. I.22.282/2011/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy jelen ügy szempontjából, az indítványozó jogvitás ügyében meghozott érdemi döntésnek – éppen a felülvizsgálatnak a Kúria által megállapított kizártsága folytán – a másodfokon eljáró bíróság jogerős határozata tekinthető. Ez utóbbi ellen viszont – annak meghozatalától számított 60 napon belül – az indítványozó nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3363/2012.)

– Visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.I.35.246/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította: az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2971/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa.
(Tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– Megszüntette a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.786/2010/5. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárást. Az öttagú tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában a 2011. november 3-án kelt, Pfv. VII.21.238/2011/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla azon ítéletét, amellyel összefüggésben az alkotmányjogi panaszt az indítványozó benyújtotta és az ügyben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás megszüntetéséről, - IV/1430/2012.)

– Elutasította az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9-12/B. §-ai alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszokat. Az öttagú tanács a határozat indokolásában emlékeztetett: az Alkotmánybíróság a 37/2011. (V. 10.) AB határozatban már megállapította, hogy az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme nem állapítható meg pusztán azon az alapon, hogy a törvény az adott adóévben az adóévre vagy az azt követő bevallás időszakára ír elő kötelezettséget, és nem az adókötelezettség keletkezésének az időpontját veszi figyelembe. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról, - IV/2312/2012.)

– Visszautasította a Kúria Pfv.VII.22.059/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó nem fejtett ki alkotmányjogilag értékelhető okfejtést a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozóan. Indítványa valójában a bíróságok eljárását kifogásolta, sérelmezve azt, hogy az eljáró bíróságok nem a „józan észnek”, a „társadalmi erkölcs szerinti elvárásnak megfelelő tisztességes módon” döntöttek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/3004/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa.
(Tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Szalay Péter.)

– Visszautasította a Kúria Pfv.X.22.155/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítványozó nem jelölt meg olyan, pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, melyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, illetve amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség gyanúját. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3450/2012.)

– Visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.087/2012/2. sz. végzése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 235. § (1) bekezdés első mondata, (2) bekezdése, 237. § első mondata és 270. § (2)-(3) bekezdése, valamint a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy nincs helye alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt például azért utasítja el, mert az nem a jogosulttól származik, vagy felülvizsgálatnak nincs helye, illetve a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradt. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3122/2012.)

– Visszautasította a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.104/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint az ítélettel összefüggésben előterjesztett, mulasztás megállapítására irányuló indítványt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az ítéletben nincs az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3296/2012.)

– Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.075/2010/6. számú részítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pkf.22.267/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a kérelem elsősorban a bírósági döntések tartalmi kritikája, és hiányzik belőle a támadott jogszabályok, illetve bírósági döntések, valamint a sérülni vélt alaptörvényi rendelkezések közötti konkrét összefüggéseknek az alkotmányossági vizsgálatot lehetővé tévő, egyértelmű leírása. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1431/2012.)

– Visszautasította a Kúria Pfv.IV.21.459/2011/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítvány kizárólag magánjogi jellegű, az alkotmánybírósági eljárást megelőző bírósági peres eljárásban már eldöntött jogvita ismételt eldöntésére irányul. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/2975/2012.)

– Visszautasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.450./2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és annak megítélésére, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékelnek. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/3060/2012.)

– Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.695/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt 60 napos határidőn belül érkezett meg, így elkésettnek minősül és érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/1476/2012.)

– Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.1279/2010/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy sem a 2011-ben előterjesztett indítvány, sem a 2012-ben előterjesztett indítvány kiegészítés nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott végzés mennyiben és milyen módon sérti az Alaptörvényben biztosított jogokat. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/1433/2012.)

– Visszautasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37.605/2011/7. számú ítéletének – a Csongrád Megyei Bíróság 14. K. 21.982/2010/30. számú ítéletére és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal SZ01/807-19/2010. számú határozatára is kiterjedő hatállyal történő – megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy az indítvány a törvényi feltételeknek csak részben tett eleget, mivel nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/3264/2012.)

– Visszautasította a Dunakeszi Városi Bíróság 9.P.20.903/2005/73. számú részítélete, a Pest Megyei Bíróság 1.Pf. 25.257/2010/4. számú részítélete és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.240/2011/5. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az öttagú tanács megállapította, hogy a panasz által támadott ítéletekben nincs az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/2447/2012.)

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének napirendje:

– A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában készült határozat kiegészítése – II/1477/2012.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2011 decemberében utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a hajléktalanságot kriminalizáló egyes jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az ügyben az Alkotmánybíróság 2012. november 12-én határozatot hozott.

– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének vizsgálata – II/3283/2012

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 júliusában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az ombudsman álláspontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának – átmeneti időszak nélkül bevezetett – új rendszere sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő bizalomvédelem elvét.

– A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –„ szövegrésze alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződébe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata – II/2883/2012.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012 áprilisában utólagos normakontroll keretében kezdeményezte a nemzetiségek jogairól szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az ombudsman szerint a jogszabály alaptörvény-ellenesen korlátozza a nemzetiségek helyi és országos önkormányzatok létrehozásához fűződő jogát, amikor kizárólag közhasznú szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét sértő megkülönböztetést tesz a nemzetiségi szervezetek között.

– A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 10. § (2) és 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/2727/2012.

Az indítványozó 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az alkotmányjogi panasz szerint a fővárosi közgyűlés tagjainak időközi választása esetén nem áll fenn az az előfeltétel, hogy a jelölő szervezetek minden kerületben, azonos időben kompenzációs listát állíthassanak.

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/2309/2012.

Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a jogszabály azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Az alkotmányjogi panasz szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, továbbá a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – IV/893/2012.

Az indítványozó 2012 januárjában alkotmányjogi panasz keretében – a Fejér Megyei Bíróság 8.K.21.444/2011/9. ítéletével összefüggésben – kezdeményezte a jogszabály azon, 2011. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseinek megsemmisítését, amelyek az ügyvédi kamarai felvétel feltételéül írják elő, hogy a jelölt legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytasson. Az alkotmányjogi panasz szerint ez a korlátozás sérti a munkához való jogot.

– A Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. és 27.Kpk.45.646/2012/3. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata – IV/2878/2012.

A Lehet Más a Politika 2012 októberében alkotmányjogi panasz keretében a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzésének megsemmisítését kérte. Az alkotmányjogi panasz szerint a végzés sérti a békés gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogokat.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Rákospalota – Pestújhely – Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2002. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdés 4. sz. táblázatába foglalt építtetői ingatlanra vonatkozó építési telek legnagyobb beépítés mértéke és az épületek legnagyobb magassága alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – III/11/2012.

– A Kúria Kfv. II.37.252/2012/5. számú ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/3437/2012.

– A Kúria Kfv.II.37.145/2012/3. számú ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/3438/2012.)

– A Kúria Kfv. II.37.146/2012/3. számú ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – IV/3390/2012.