A szerdai napirend utolsó pontjával, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vitájával folytatódott a parlament ülése. A képviselők 35 órányi ülésezés után zárták le a szerdai napirendet. A köznevelési törvény tervezetéhez 333 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár jegyezte előterjesztésen csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának.
A nagyobbik kormánypárt indítványai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, így a jogszabályból kikerülhet például a pedagógus-életpályamodell, az egész napos iskola pedig kötelezettségből csak lehetőséggé válhat az intézmények számára.
Révész Máriusz, a Fidesz oktatási szakpolitikusa az életpályamodell kapcsán azt kérte, hogy pontosítsák és konkretizálják az óraszámok meghatározását. A képviselő amellett is érvelt, hogy az emelt szintű érettségi vizsgát külső vizsgaként szervezhessék meg, mert az csökkentené a szubjektivitást.
A politikus azt is támogatta, hogy három éves kortól kötelező legyen felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a körzeti óvodába. A képviselő a családi napközik kapcsán azt mondta, hogy az ha azok megfelelő és meghatározott pedagógiai programmal működnek, akkor öt éves korig ki lehet velük váltani az óvodát.
Javasolta azt is, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban két tanítási nyelven lehessen oktatni.
A szakiskolát végzetteknek két-vagy három évnyi lehetőségük legyen az érettségire való felkészülésre - mondta Révész Máriusz. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szerződnek az iskolák fenntartására, legyen lehetőségük a szakmai ellenőrzésre – tette hozzá. A települési önkormányzatok visszaszerződésének szabályozását a költségvetési támogatásról szóló garanciával egészíteni ki – mondta a politikus.
Felvetette azt is, hogy az etika legyen az iskolai foglalkozások része, illetve azt ki lehessen váltani a hit és erkölcstan oktatással.
A tankötelezettségi korhatár leszállítását bírálta az MSZP és a Jobbik
Gúr Nándor (MSZP) alapvetően hibás felfogásúnak nevezte a jogszabályt, amelynek a teljes körű újraírására tett javaslatot. Bírálta a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítását. Hangsúlyozta, hogy akik nem kapják meg annak a lehetőségét, hogy megszerezzék az alapvető tudást, azoknak később „szinte nullával egyenlő az esélyük”, hogy szakmát tudjanak szerezni és tisztességes életet tudjanak élni.
Dúró Dóra (Jobbik) osztotta azt a véleményt, amelyik szerint elhibázott a tankötelezettség 16 évre való leszállítása. Helyette a képviselő nem 18, hanem a 17 éves kort javasolta alsó határként.
A szegregáció ellen érvelt az LMP
Osztolykán Ágnes (LMP) azt javasolta, hogy a törvényből vegyék ki a „köznevelési hitprogram keretében folyó” nevelés-oktatásról szóló mondatot, mert véleménye szerint az egy nagyon komoly szegregációs lehetőséget rejt magában. Ugyanilyen problémának nevezte a nem iskolaérett gyermekek kis létszámú osztályokba való „beterelését”.
A Jobbik engedné a kétezer fős településeken is az iskola fenntartását
Dúró Dóra (Jobbik) szerint túlzott szigorítás lenne az a szabályozás, amely a kétezer főt meg nem haladó településeknek megtiltaná az iskola fenntartását. Mint mondta, ha egy ekkora település is meg tud felelni az oktatási államtitkárság előírásainak, akkor nem szabad tőlük az iskolafenntartás jogát megvonni.
Elmondta azt is, hogy több módosító javaslat is a diákok jogaival foglalkozik, és az Országos Diákjogi Tanács működtetését szeretnék törvénybe iktatni, mivel fontos, hogy a diákok is ki tudják nyilvánítani a véleményüket megfelelő keretek között.
MSZP: két irányzat vitája zajlik
Hiller István (MSZP) szerint két irányzat vitája zajlik, az egyik vallja a gyerekek mindenek felett álló érdekét, a másik pedig máshova teszi a hangsúlyt. Szerinte az államtitkárság az előbbi kategóriába tartozik, ez kisebb részben politikai, nagyobb részben szakmai szakadékot képet a két tábor között. Hozzátette: emiatt nem csak egyes részleteit, hanem az egész törvényt elutasítják.
A volt oktatási miniszter azt kérte, hogy vonják vissza az előterjesztést, és írjanak egy olyat, amely szélesebb körben fedi le a gyerekekkel foglalkozó társadalom álláspontját, és a gyerekek minden felett álló érdekét teszi a középpontba.
Nem akarnak kötelező hittant bevezetni
Michl József, a KDNP országgyűlési képviselője részben válaszolva a korábbi felszólalásokra azt mondta, nem akarnak kötelező hittant vezetni, de nem szeretnék, ha olyan gyerekek kerülnének ki az iskolákból, akik nem foglalkoztak embertannal. Hozzátette: világnézeti semlegesség nem létezik. Elmondta azt is, hogy tiltanák a fizikai erőszak alkalmazása mellett a „lelki terrort”.
Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egyik sarokpontja a pedagógus életpályamodell, a munkaidő kérdése. Mint mondta, vannak olyan részei, amelyeket tovább kell majd finomítani, de most van hozzá „idő és keret”, hogy felvázolják az új életpályamodellt.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár válaszában megköszönte a vitát, amely szerinte szakmai és korrekt volt. Hozzátette: minden olyan módosító javaslatot meg kell fontolni, amely koncepcionálisan nem érinti az alapvető értékrendet, mert olyan törvényt szeretnének alkotni, amelyet sokan elfogadnak.
