Van-e értelme egy szétszóratott nemzetből, erős világnemzetet építeni? Ezt csak az állampolgárságon keresztül lehetséges – mutatott rá a kormányfő szombaton Tusnádfürdőn, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elmondott beszédében. Itt jelentette be azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert.
A XX. században minden egyes fordulóponton az addig fennálló gazdasági és hatalmi pozíciók kérdőjeleződtek meg – mutatott rá a miniszterelnök a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elmondott beszédében. Mint fogalmazott, ma egy ugyanilyen súlyú, radikális átrendeződés korát éljük, megkérdőjeleződött Európának a súlya és a szerepe, ezért reális veszélyként kell arra tekintenünk, hogy kontinensünk elveszítheti azokat a gazdasági és egyéb pozícióit, amelyeket korábban kiépített. A miniszterelnök elmondta, az átalakulás nem egyszerűen világgazdasági, hanem katonapolitikai, egyúttal világhatalmi átalakulás is. A kérdés az, hogy az új rendben milyen szerepet tölt be Európa, Ázsia és az Egyesült Államok, hogy haszonélvezői vagy kárvallottjai leszünk-e a most kialakult világrendnek.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. A kormányfő az 1990 utáni helyzetet elemezve és az egységesülő Európáról szólva rámutatott: ez utóbbi jó válasz volt az akkori helyzetre, azonban ebben a válaszban volt két súlyos hiba. Az egyik, hogy a közép-európaiakat túlságosan későn, 2004-ben vették fel, holott ezt a 90-es évek közepén is megtehették volna. Kitérve arra, hogy az unió területén gazdasági növekedés elsősorban Közép-Európából származhat, kiemelte: ha a 90-es években felvették volna a közép-európai országokat, akkor a 2008-as gazdasági válság sokkal erősebb Európát állított volna a kihívás elé, és valószínűleg könnyebb lett volna jobb válaszokat találni.
A másik hibának azt látja, hogy miközben létrehoztak egy közös pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen, átgondoltan tették, és nem minden elemében valósították meg. Egy ilyen pénzrendszer létrehozása is sikeres lehet, amíg konjunktúra van, de amint válság következik be, a rendszer átgondolatlansága felszínre kerül, és ez ma az eurozóna válsága.
A nagyhatalmak céljáról szólva a miniszterelnök elmondta, nem akarnak mást, mint erőforrásokat szerezni. Ezeket csoportosítva kifejtette, ezek a nyersanyag, a pénz, az ember és tudás. Magyarország célja ugyanakkor nem más, mint ennek az erőforrás elvonásnak való ellenállás, évszázadok óta. Ez tulajdonképpen nem más, mint a gazdasági és politikai szuverenitás megőrzése. Orbán rámutatott arra, hogy a hazai hitelintézetek évente körülbelül évi 2000 milliárd forintnyi értéket visznek ki.
2010-ben a magyarok ösztönből ráéreztek, hogy ha nem hozunk létre egy korábban soha látott összefogás, akkor nem tudja megoldani a problémákat – hangsúlyozta a miniszterelnök. A politikus 11 olyan lépést azonosított be, amelyek révén hazánk egy új rendszer épül. Az alaptörvényről elmondta, hogy nem liberális alkotmány, ami egy nagyon nehéz döntés volt.
A bankok profitjára utalva kitért arra is, hogy a másik nagy problémát az jelenti hazánkban, hogy egyes jövedelmek, – jogtalanul – távoznak, ezek ellen fel kell lépni. „Hasonló pénzszivattyú működik akkor is, amikor a forint árfolyamát mesterségesen lerontják, alapkamatot pedig mesterségesen fenntartják”. Ennek köszönhetően jóval magasabb kamatot fizetünk, mint ami indokolt lenne. A magyar kormány nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő Tusnádfürdőn bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt. "Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – közölte.
A külföldi befektetőkről szólva úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi cégek nélkül nem működőképes. „A stratégiai megállapodásokban rögzítettük, hogy milyen területeken számíthatnak ezek a cégek a kabinet támogatására.” Orbán hangsúlyozta: közép-európai mértékkel is nagy cégekre van szüksége Magyarországnak. A pénzügyi szektort nézve ott az OTP – folytatta –, ami mellé a kormány odaszervezi a takarékszövetkezeteket, „így meghaladjuk majd az 50 százalék körüli nemzeti arányt”. Az energiaszektorban van egy Mol és egy MVM, az építőiparban egy Trigránit és egy Közgép.
„Megszüntettük azokat a kiváltságokat, amiket a pénzügyi szektorban tapasztaltunk (..) bevezettük a bankadót és a multi adót is, ami folyamatos vitát eredményez Brüsszellel. A demográfiai programról szólva úgy fogalmazott, „elöregszik a társadalom, nem csak Magyarországon, hanem az egész Kárpát – medencében”. Úgy látja a kormányfő, hogy egy olyan rendszer épült ki, ami nem adja meg a nőknek a szükséges megbecsülést.
Megtörténik a gyermekvállalási rendszer átalakítása, várhatóan szeptemberben – jelentette be Orbán Viktor, hozzátéve: újraszabályozzák azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyek a gyermeket vállaló anyákat segítik. A devizahitelekhez kapcsolódóan a miniszterelnök megígérte, azokat kivezetik a hazai gazdaságból, mert azok egy rászedés eredményei. A bankok elhitették az emberekkel, hogy a devizahitel jó, belecsalták őket, majd megszedték magukat – fejtette ki. Orbán aláhúzta, a devizahitelek kivezetése nemcsak pénzügyi manőver, hanem igazságszolgáltatás is, amivel példát mutatni a jövőre nézve, hogy mindenki megtanulja, Magyarországon nem lehet úgy pénzhez jutni, hogy embereket szednek rá.
Orbán a kettős állampolgárságról elmondta, a 20. század a magyar nemzetet szétszórt nemzetté tette. Csak az '56-os forradalom után 180-200 ezer magyar hagyta el a hazáját, Magyarország tehát egy szétszóratott nemzet. Van-e értelme egy szétszóratott nemzetből, erős világnemzetet építeni? – tette föl a kérdést a miniszterelnök. Ezt csak az állampolgárságon keresztül lehetséges – mutatott rá a kormányfő. A gazdasági nemzetstratégiának szerves része az a nemzetpolitika, amely segít a helyi identitás megőrzésében, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. Igy válhatunk erős nemzetté, de ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.
Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtek felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a nemzeti politika 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nem csak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye – zárta szavait Orbán Viktor kormányfő.
