A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet az Eurostat májusi összesítésére, amely alapján Magyarországon tavaly a második félévben az áram háztartási ára 9,9 százalékkal, a földgázé 13 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.   

Emlékeztetett az Európai Bizottság (EB) 2011-es jelentésére, miszerint a legmagasabb földgázárak Bulgáriában, Magyarországon és Svédországban, míg a legmagasabb áramárak Szlovákiában, Magyarországon voltak.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára úgy értékelt, az Eurostat elemzése visszaigazolja a kormány politikáját. Hozzátette: jelenleg az áram háztartási ára az uniós átlagárral azonos, a földgáz 11 százalékkal alacsonyabb annál.

Vargha Tamás (Fidesz) a hősök napja alkalmából arról emlékezett meg, hogy a 20. századi háborúk során hatalmas áldozatokat hozott a nemzet. Egy 1924-es törvény emelte május utolsó vasárnapját a hősök napjává - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy 2013-ban hagyományteremtő céllal indították el A mind egy szálig jótékonysági adománygyűjtő programot, amely főhajtás minden magyar és főként minden székesfehérvári katona előtt.   

L. Simon László elismerően szólt a székesfehérvári kezdeményezésről, amely szerinte követendő.
Szél Bernadett (LMP) szerint a közszférában dolgozókat cselédsorba taszította a kormány. Szerinte a közszféra követelései teljesíthetők lennének a jövő évi büdzséből, hiszen abban 500 milliárd forint felesleges luxuskiadás fedezhető fel.     

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatási államtitkára válaszában közölte, több száz milliárd forintot fordított a kormány a béremelésre, nem beszélve a személyijövedelemadó-rendszer átalakításáról, az infláció alacsonyan tartásáról. A közszféra nincs cselédsorban – jelentette ki. Elmondta, az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után először a bérek megőrzésére volt szükség, majd életpályamodellek indítását kezdték meg. Rámutatott, hogy a járási hivatalokban 30-40 százalékos béremelés lesz jövő év július 1-jétől.    

Vona Gábor (Jobbik) kijelentette, pártja nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból, de módosítani kell a csatlakozási szerződést, és népszavazást is szeretnének tartani. Ez a programja David Cameron brit miniszterelnöknek is, szerinte ez egy legitim álláspont. Felidézte azt is, hogy 2012-ben tüntetést szerveztek az EB budapesti székháza elé, ahol „valóban felgyulladt egy uniós zászló”. Szerinte ez akkor lélektanilag és érzelmileg vállalható volt.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt kérte a Jobbiktól: ne legyenek kétszínűek, mondják meg az igazságot uniós tagok akarnak-e maradni, és szégyellik-e a zászlóégetést. Az államtitkár úgy fogalmazott: micsoda eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a Nap és felgyulladt. A zászlót önök felégették.    

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az uniós és a NATO-tagság mellett foglalt állást. Az államtitkár azt kérte, végre tisztességesen fogalmazzák meg, hogyan akarják módosítani a csatlakozási szerződést és miről akarnak népszavazást tartani. Szerinte az élelmiszeripar fejlesztése elképzelhetetlen lenne az EU nélkül.

Gúr Nándor (MSZP) szerint a kormány adósa az embereknek, mert az ígéretek ellenére számtalan új adónemet vezetett be, nem teremtett egymillió új munkahelyet és kormányzása alatt megjelent a dolgozói szegénység. Szóvá tette a foglalkoztatási adatokat, mert ugyan 2008-hoz képest 353 ezerrel többen dolgoznak, de ebben benne van a 160 ezerrel több a közfoglalkoztatott, a külföldre menekültek is.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a tartozás azért alakult ki, mert a szocialista kormány alatt megduplázódott a munkanélküliek száma, a jelenlegi kormánynak viszont nem az a célja, hogy az emberek segélyen éljenek. Az állam által finanszírozott foglalkoztatással addig akarnak segíteni, amíg ezek az emberek a versenyszférában nem kapnak munkát - mutatott rá.   

Ismertetése szerint 2010-14 között a foglalkoztatottak száma 370 ezerrel nőtt. 100 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a külföldön dolgozók száma pedig 50 ezerrel emelkedett - részletezte, hozzátéve: az elmúlt négy évben az elsődleges munkaerőpiacon 220 ezer új munkahely jött létre. 

Kérdések

Szakács László (MSZP) a kórházi adósságkonszolidációról érdeklődött, kevesellve a rendelkezésre álló 60 milliárd forintot. Azt akarta megtudni, hogyan akarják kifizetni a beszállítókat.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: a 60 milliárd forintos összeg óriási tétel, és bízik abban, hogy a teljes adósságkonszolidációs folyamat végére pontot lehet tenni, a 60 milliárd forint pedig elegendő lesz.

Sneider Tamás (Jobbik) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, mikor mentesítik a nagy forgalmú 2-es főút nyugat-nógrádi szakaszát, mikor jelölnek ki új nyomvonalat, ami régi kérése az ott élő szendehelyieknek, rétságiaknak, borsosberényieknek és nagyorosziaknak.  

Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára azt válaszolta: 2020-ig elkészül a Budapest-Vác közötti autóút kétszer két sávossá fejlesztése, és tervezik, hogy az utat - Nógrád megyében - kiépítik az országhatárig, ám a határmetszési pontban még nem tudtak megegyezni a szlovák féllel.

Mengyi Roland (Fidesz) azt méltatta, hogy a Patec Automotive szingapúri autóipari beszállító vállalat a jelenleg Kínában lévő gyártási tevékenységét folyamatosan áttelepíti Magyarországra, és ennek első lépéseként új gyárat épít Miskolcon.   

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára reagálásában azt mondta: a szingapúri cég döntése bizonyítja, hogy a miskolci ipari hagyományok, a jó munkaerő, a város egyeteme és a befektetésorientált városvezetés erős vonzerőt jelent a befektetőknek.

Mikor írja ki a Miniszterelnökség az új vidékfejlesztési program pályázatait? Miért van Magyarország a sereghajtók között programja elfogadtatásával? – kérdezte Ikotity István (LMP).

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tudatta: jó esély van arra, hogy júniusban megtörténjenek a kiírások. Emlékeztetett egyúttal arra a kormányzati célra, hogy a vidékfejlesztési források 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságoknak szánják.

Varga László (MSZP) Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli miskolci látogatásával kapcsolatban arról beszélt, hogy kimaradt az ígéretek közül a Tiszai pályaudvar melletti intermodális csomópont kérdése és a diósgyőri acélművek területének rendezése.   

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint sem lehet megkerülni az említett intermodális csomópont kialakítását, a diósgyőri acélművek területének ügyében pedig – mint azt válaszában elmondta – a kormány egy fejlesztési koncepció elkészítését kérte.

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a kabinet képviselőjétől, miért nem tesznek ígéretet arra, hogy nem darabolják fel a Budapesti Corvinus Egyetemet. A politikus vitatta, hogy az egyetem átszervezésének tervéről szóló, vélhetően hamisított levélnek köze lett volna az intézmény egysége érdekében tartott néhány nappal ezelőtti fórumhoz.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár ugyanakkor megismételte, hogy szerinte az ügyben pánikot az álhírek – köztük a hamisított levél – keltettek. Jelezte, hogy a kormány a felsőoktatási stratégia mentén halad.

Horváth Imre (MSZP) azt firtatta, mikor írják ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyes pályázatait.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: júniustól nyílik lehetőség arra, hogy újabb GINOP-pályázatokat írjanak ki.

Ikotity István (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erzsébet-táborokban dolgozó pedagógusoknak nem adnak plusz fizetést.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: a kísérőtanároknak biztosítanak szállást, ellátást és Erzsébet-utalványt.

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány a 28 ezer honvéd érdekében, akiknek megtakarításai bent ragadt a Honvéd Egészségpénztárban. Példaként hozott egy érintettet, aki ebből a forrásból finanszírozta volna gyermeke szemműtétjét.   

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy nincs törvényi felhatalmazásuk lépni, az érintettek olyan piaci szereplőnél helyezték el pénzüket, amely értékpapírok helyett „minibanknál” tartotta azt, majd jelentős részét elveszítette. Kiemelte, hogy a honvédeknek és hozzátartozóiknak a legmagasabb szintű egészségügyi ellátás jár térítésmentesen, így "senkinek a szeme világa nem lehet veszélyben" a Buda-Cash ügy miatt.    

Ikotity István (LMP) országosnak tartotta a fertőző lóbetegségeket és a hatóságok tehetetlenségét tette szóvá. Értékelése szerint a helyzet kialakulását meg lehetett volna akadályozni. Azt kérdezte, hogy hogyan történhetett ez, szigorítanak-e a szabályokon és ki a felelős.   

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár leszögezte, hogy nincs fertőző kevésvérűség járvány, aki ezt mondja, az mesterségesen gerjeszt hisztériát. Kifejtette, hogy 1-3 évente szűrik a lovakat, s 10 ezer minta esetében 5 megbetegedést találtak.   

Tukacs István (MSZP) meglepőnek nevezte a fővárosi állatkert fejlesztésekre fordítható támogatásainak nagyságát, s szerinte a források nincsenek arányosan, célszerűen felosztva a hazai állatparkok között. Azt kérdezte, lehet-e ezen változtatni.   

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a fejlesztési források nem fedik le a vidéki állatkertek igényeit. Kitért arra, hogy a fővárosi intézmény a leglátogatottabb, ugyanakkor részletes egyeztetést ajánlott a vidéki parkok fejlesztéséről.    

Szávay István (Jobbik) arról érdeklődött, hogy eláll-e a kormány a múzeumi negyed megvalósításától, ha egy általuk kezdeményezett helyi népszavazáson a zuglóiak ellenzik azt. Az ellenzéki politikus a zöldfelületek pusztulásától tartott és elmondta, hogy ellenzik a projektet.    

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte, hogy törvényben rögzítették: nem csökkenhet a zöldfelületek nagysága, s erre garancia van egy vonatkozó fővárosi rendeletben is. Azt is elmondta: a helyi önkormányzat csak a hatáskörébe tartozó ügyben írhat ki népszavazást, ez ugyanakkor törvényt érintene.    

Szél Bernadett (LMP) a rezsicsökkentés vesztesei között említette a közszolgáltató cégeket, a nekik dolgozó kisvállalkozásokat és azokat, akik elveszítették munkájukat. Értékelése szerint a vízművek, gázszolgáltatók és kéményseprők is bajban vannak. Azt kérdezte, kárpótolják-e őket.    

Szabó Zsolt kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt felelte: a kormány elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartásában, a közszolgáltató rendszerek átalakítása pedig folytatódik. Azon dolgoznak, hogy a szolgáltatások hatékonyabbak legyenek és nagyobb üzembiztonsággal működjenek.    

Korózs Lajos (MSZP) szóvá tette, hogy a kormány a 2016-os költségvetésben kevesebb forrást szán a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, miközben a probléma - részben a dizájnerdrogok megjelenése miatt - egyre nagyobb. Azt kérdezte:  hány embernek kell még "bekattanni", hogy észbe kapjanak?    

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára egyetértett abban, hogy megelőzésre többet kell fordítani, s elmondta, hogy a hazai források mellett másfél milliárd forint pályázati forrás nyílik drogprevencióra.    

Ander Balázs (Jobbik) szóvá tette, hogy a leromlott balatoni kerékpárút felújítása mellett csak kevés új út épül, a meglévők a „semmiből sehová vezetnek” és nincs előrelépés. Azt kérdezte, mikor lesz ebben változás.    

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kifejtette, hogy 2020-ig 750 kilométer kerékpárutat építenek, csak ma 5-re adtak le megrendelést. Az utak láncot fognak alkotni, több helyen más összefüggő hálózat van.

Ikotity István (LMP) felvetette, hogy a megerősített balatoni mentőszolgálat miatt máshol nem tudnak időben kiérni az egységek. Kifogásolta, hogy a siófoki és a fonyódi állomást felújítják, az ideiglenes körülmények miatt a mentősök nem tudják kipihenni magukat, s felvetődhet, hogy létszámhiány miatt új embereknek kell éles helyzetben helytállni. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára szerint örülni kell a mentőállomások megújulásának, s ezek minden esetben átszervezést igényelnek. Azt is mondta, hogy az ellátást mindenütt hatékonyan biztosítják, a létszámot nyáron is megfelelően tudják szervezni.

Harangozó Gábor (MSZP) megköszönte, hogy a balatonvilágosi szemét kérdésében történt hatósági előrelépés, ugyanakkor a végleges felszámolást sürgette. Azt kérte, hogy a kármentesítés legyen hatékonyabb, s nem egyedi bejelentések alapján szülessen megoldás ezen ügyekben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangoztatta, hogy április 1-jén végbement a területi közigazgatás integrációja, a kormányhivatalok egységesen tudnak fellépni, s elvárás is velük szemben, hogy nyitottabbak legyenek a problémákra, ne „lealibizni" akarjanak ügyeket, hanem hatékonyan intézzék el. A balatonvilágosi esetről szólva jelezte, hogy a bérlő közreműködik a hulladék elszállításában, a kormányhivatal pedig feljelentést tett.

Lukács László György (Jobbik) minőségben és mennyiségben is elégtelennek minősítette a kórházi étkeztetést, s szóvá tette, hogy 2009 óta változatlan az erre fordítható keret. Azt kérdezte, hogy a kormány miért sajnálja a jó kosztot a betegektől és mikor szándékozik emelni az 550 forintos összegen. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt felelte, hogy igyekeznek megragadni minden lehetőséget, hogy pótolják az ágazat forráshiányait. Tájékoztatása szerint egy nemrég elfogadott rendelet egészségesebb ételeket ír elő, több tejtermék, zöldség, gyümölcs szerepel a menüben, a só, cukor és zsír mennyisége pedig csökken. Hozzátette: gondos étlaptervezéssel megoldható a keretből az ennek megfelelő étkeztetés.
    
Magyar Zoltán (Jobbik) érthetetlennek nevezte, hogy az adóhatóság 2012 végén szabálytalanságokra hivatkozva zárolta a Kapuvári Hús Zrt. számláit, miközben egy bírósági ítélet szerint nem történt visszaélés. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy máig vannak kifizetetlen bérek. Azt kérdezte, ki a felelő az ügyben. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a NAV-ot bármilyen nyomásgyakorlásra használták volna, vagy szerepe lenne a kormánynak a cég ellehetetlenülésében. Tájékoztatása szerint az üzem megmentése érdekében több intézkedést hoztak és hétszer kísérelték meg sikertelenül a vagyon értékesítését, nyolcadik alkalommal pedig nyomott áron, részben tudtak eladni eszközöket.

Bárándy Gergely (MSZP) továbbra is kifogásolta – ezúttal a legfőbb ügyész helyetteséhez címezve kérdését –, hogy a Buda-Cash ügyfelek nem jutottak hozzá jogos követeléseikhez, a társaság vagyonát ugyanis zár alá vonták. Milyen jogszabályra hivatkozva nem adták ki eddig ezt a vagyont? – kérdezte, hozzátéve: a felszámoló az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) eljárására hivatkozott. Belovics Ervin úgy felelt: mivel folyamatban van a nyomozás, az ügyben kényszerintézkedéseket, zár alá vételt hajtottak végre a büntető törvénykönyv alapján, ugyanis tisztázni kellett, hogy az egyes vagyonelemeknek ki a tulajdonosa. A bonyolult ügyben később kiderült, hogy ügyfélvagyont is zár alá vettek – fűzte hozzá –, ezért április 28-án két pénzforgalmi számla esetében feloldották a zár alá vételt, az azokon lévő összegek kifizetése pedig folyamatban van – jelentette ki, hangsúlyozva: a rendőrség a kifizetéseket is figyelemmel kíséri.

Vágó Sebestyén (Jobbik) emlékeztetve a szociális dolgozók múlt pénteki demonstrációjára, azt hangsúlyozta: közülük sokan még mindig lehetetlen helyzetben vannak, egyik napról a másikra élnek. A kompenzáció ellenére több tízezer ember jövedelme nem éri el a létminimumot – világította meg –, sürgetve az életpályamodell bevezetését az ágazatban. Kijelentette: 30 milliárd forintból elfogadhatóvá lehetne tenni az itt dolgozók jövedelmét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyetértett azzal, hogy a szociális szféra dolgozóinak anyag megbecsülése nem elegendő. Hangsúlyozta ugyanakkor: évről évre biztosított a büdzsében a bérpótlékukra szolgáló 12 milliárd forintos keret, a kabinet pedig nemrég úgy döntött, már idén további 7,6 milliárd forintot, jövőre ennek a dupláját nyújtja a szakmában régóta dolgozók bérfejlesztésére.

Azonnali kérdések

Ikotity István (LMP) szerint diákkísérlet folyik az oktatásban, egyes diákok ugyanis elmondása szerint az új típusú, kísérleti tankönyvekből ugyanis úgy tanulnak, hogy azok nem mentek át szakmai egyeztetésen. Hajlandó-e a kormány valódi engedélyeztetési eljárásnak alávetni a kísérleti tankönyveket? – kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a legszélesebb minőségbiztosítási rendszerrel éppen a kísérleti tankönyvek rendelkeznek majd. A kormány a pedagógusokat és a tanárokat is bevonja a tankönyvfejlesztésbe – hangsúlyozta.

Pócs János (Fidesz) tanulságosnak ítélte a jövő évi költségvetés agrár vitanapját, amelyben számára kiderült: egyes ellenzékiek számára a közérdektől fontosabb az önérdek. Kiemelte Gőgös Zoltán szocialista politikust, akinek a barátja, „Lajtos István a szocialista kormányzás idején 2200 hektár állami földre tette rá a kezét", éves szinten 370 millió forintos állami támogatást nyerve ezzel. Bírálta Sallai R. Benedek LMP-s képviselőt, megjegyezve: „újak jöttek, és egyre éhesebbek". Azt kérdezte: valóban azért küldték őt a parlamentbe, hogy saját zsákmányszerzéséről álmodjon? Bitay Márton, az agrártárca államtitkára visszatetszőnek nevezte Gőgös Zoltán aggódását, mondván, a szocialista politikus államtitkársága idején a 600 ezer hektár állami földet nagyjából hatszáz szerződéssel fedték le, amelyre most több mint 7500 gazda van. Ugyancsak visszatetszőnek nevezte Sallai R. Róbert cselekedeteit is, aki „délelőtt megműveli azt a termőföldet amit használ, délután pedig bejön a parlamentbe, felveszi a zakóját, és azt mondja: csak politikai hátszéllel lehet a Földet a gazdáknak programban nyerni". Kijelentette azt is: a területalapú támogatással „zsebre tesz mondjuk 240 hektár után nagyjából 16 millió forintot". Szerinte az ellenzéki képviselők elbeszélnek a tények mellett, holott az állami földek 80 százalékát ma már kisgazdaságok használják.

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a jelenleg működő paksi erőmű vezérkarának esetleges leváltásával kapcsolatos hírek – és új, nemzetközi menedzserek kerestetése a cég élére – bizonytalanságot okoztak az ott dolgozókban. Paks vezetésében szakértelem kell, nem menedzserszemlélet – hangsúlyozta a szocialista politikus.    Válaszában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nagy körültekintéssel választották ki azt a tanácsadócéget, amely az új paksi menedzsereket keresi. Közölte továbbá: június 16-ára Paksra hívják az érintett környéki polgármestereket, képviselőket, hogy a paksi program áttekinthetőségét mindenkinek lehetővé tegyék. Ezen a napon szeretne találkozni a paksi cégvezetéssel és szakszervezeti vezetőkkel is – tette hozzá.

Hajlandó-e a kormány a Magyar Posta tulajdonában lévő, pénzszállítást végző JNT Security 594 munkatársának jogos követelését megismerni? - kérdezte Sneider Tamás (Jobbik), tudatva, hogy az érintett szakszervezet az alapbérek átlagos 5 százalékos emelését és a béren kívüli juttatások növelését szeretné elérni. A politikus átadta a béremelést követelők petícióját Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének. A tárcavezető azt felelte: követte a kialakult sztrájkhelyzetet, és egyezség kialakítására kérte a területért felelős Németh Lászlóné államtitkárt. „Készek vagyunk egyeztetni", a JNT-t erősíteni akarja a kormány – mondta.

Vejkey Imre (KNDP) arról beszélt, hogy sok kezdeményezés indult útjára az elmúlt hónapokban a kárpátaljai humanitárius helyzet javítása érdekében, példaként megemlítette az egyházi, civil támogatásokat és frakciója segítségét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai családok gyakorlatilag ellehetetlenültek az árak folyamatos növekedése miatt, ezért mindenképpen támogatni kell őket. A magyar állam kiemelten igyekszik segíteni a gyermekétkeztetésben – hangsúlyozta.

Teleki László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári szünetben, különösen hétvégénként nagyon sok gyermek étkeztetése probléma. Rétvári Bence Emmi-államtitkár erre válaszolva közölte: a gyermekétkeztetési források megduplázódtak az elmúlt öt évben, szeptembertől pedig kiterjesztik a legkisebbek ingyenes étkeztetését, és a nyári időszakra vonatkozó forrásokat is emelik.

„Mikor engedik már végre el Farkas Flórián miniszterelnöki biztos kezét?" – tette fel kérdését Ikotity István (LMP), aki jelezte, hogy százmilliós nagyságrendben merült fel korrupciós gyanú a Híd a munka világába programban. A projektet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kezelte, amelyet korábban Farkas Flórián fideszes képviselő vezetett – idézte fel, hozzátéve, hogy más botrányok is felbukkantak az ORÖ háza táján. A Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: aki a magyar államban, különösen Orbán Viktor kormányában tisztséget vállal, azzal szemben alapvető elvárás a törvények betartása. Ha kiderül a szóban forgó ügyekről a törvénytelenség, és Farkas Flórián nem tudja tisztázni a szerepét, akkor a kormányfő megvonja tőle a bizalmát – mondta Lázár János, hozzátéve ugyanakkor: reméli, hogy Farkas Flórián „megáll a saját maga lábán, és nem kell a kezét fognunk".

Napirend után

Varju László (független) arról beszélt, hogy sikerült visszavonatni azt a kormányzati döntést, hogy különösen veszélyes hulladékokat helyezzenek el Várpalotán.

Szél Bernadett (LMP) a szociális dolgozók pénteki tüntetéséről beszélt, és 30 milliárd forintot kért a 2016-os költségvetésből a szférának.

Ikotity István (LMP) trianoni békeszerződés 95 évvel ezelőtti aláírása kapcsán beszélt a határon túli közösségek sérelmeinek enyhítéséről, a szülőföldön való boldogulásának segítéséről.

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a 2016-os költségvetés nagy vesztese Győr-Moson-Sopron megye, majd ismertette módosító indítványait, amelyek a többi között az úthálózat fejlesztéséről szólnak. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet a megyében az egyik legmagasabb a GDP az országban, illetve a legalacsonyabb a munkanélküliség, ezért nem gondolja, hogy Győr-Moson-Sopron megye bármiben is vesztes lenne.

Lukács László György (Jobbik) a 2016-os költségvetéshez benyújtott módosító indítványait ismertette. Azok a többi között az egészségügyi béremelésre, a kórházi adósságállomány csökkentésére, a mentőszolgálatnak, a vérellátó szolgálatnak adnának több forrást. Válaszában Tállai András közölte, ha a módosításokat elfogadnák, akkor az Országgyűlés megszegnék az államháztartási törvényt.

Bodó Sándor (Fidesz) Hortobágy település önállóvá válásának évfordulóján beszélt a község múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt.

Farkas Gergely (Jobbik) a második világháború után Magyarországról kiűzött németekről emlékezett meg.

Dúró Dóra (Jobbik) a gyermeknap alkalmából a családtámogatások kibővítését szorgalmazta, hogy megváltoztassák a demográfiai helyzetet. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a kormány családtámogatási döntéseit szinte példa nélkülinek nevezte az elmúlt 25 évben.

Teleki László (MSZP) a gyermekszegénység mértékét tette szóvá, amire válaszul Rétvári Bence, az Emmi államtitkára a legátfogóbb megoldásnak a munkahelyteremtést és a közfoglalkoztatást tartotta.

Ander Balázs (Jobbik) Somogy megyei falujárásáról számolt be és a romák felzárkóztatására kidolgozott egyedi megoldásokat ismertetett. Válaszul Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára a foglalkoztatás ösztönzése érdekében tett lépéseket és a szociális ellátások rendszerének átalakítását ismertette, s megjegyezte, hogy az érintettek tenni akarása is nélkülözhetetlen.

Varga László (MSZP) a labdarúgó szezont értékelte és szóvá tette, hogy milliárdokat költenek jövőre harmadosztályban játszó csapatok infrastruktúrájára, miközben szerinte a diósgyőri stadion fejlesztésének lenne értelme.   

Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte megbukott a tapolcai kórház átalakítása, s ezzel párhuzamosan megnőttek az ajkai intézmény terhei.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt kifogásolta, hogy noha a kormány egyes stratégiai partnerei jelentős forrásokat kaptak munkahelyteremtésre, nem teljesítik ígéreteiket, elbocsátják dolgozóikat vagy elhalasztják beruházásaikat.

Apáti István (Jobbik) egy közelmúltbeli, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fél-egyórás jégvihar okozta mezőgazdasági károkról beszélt. Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt felelte, hogy általános rendszer kidolgozásán dolgoznak a kártalanítások érdekében, s hogy az érintettek ne maradjanak a kártalanításig pénz nélkül, a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelkonstrukciója is szóba jöhet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt bírálta, hogy a 2016-os költségvetési javaslat nem tartalmaz külön soron otthonteremtési támogatást, miközben a fiatalok önerőből nehezen juthatnak saját otthonhoz. Párttársa, Novák Előd (Jobbik) pedig azt kifogásolta, hogy tovább folytatódik a Biszku-per, így elképzelhető, hogy a vádlott egy percet sem tölt majd börtönben.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülést és jelezte, hogy az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.