A második ágfalvi csata 102. évfordulója alkalmából, 1921-ben az ütközet egyik legfontosabb helyszíneként számontartott, Ház-hegyen található emléksziklánál tartottak megemlékezést és koszorúzást a hősök tiszteletére.

A KDNP Soproni Szervezete koszorúját Tóth Éva, soproni elnök és Firtl Mátyás, a KDNP Országos Választmányának elnökségi tagja, Sopron korábbi országgyűlési képviselője helyezte el az emlékműnél.

Az emlékszikla az ágfalvi Kovács Ferenc magáningatlanán található, aki hazafiasságból a terület tulajdonosként a csata 100 évfordulójára kezdeményezte a méltó emlékhely kialakítását, amelynek megvalósítását a selmeci hagyományokat tovább örökítő Soproni Egyetem, a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron önkormányzata támogatta.

A magaslati helyszín a két ágfalvi ütközet egyik legfontosabb pontja, stratégiai irányítóhelye volt. Az 1921. szeptember 8-ai ütközet, a Rongyos Gárda hősiessége és áldozata vezetett az 1921-es sikeres soproni népszavazáshoz.

Az ünnepségen Pék Zsuzsanna, Ágfalva polgármestere, Barcza Attila országgyűlési képviselő és Sarkady Sándor idézte fel az ágfalvi ütközet fő momentumait és mondott köszönetet a terület tulajdonosának az emlékhely kialakításának lehetőségéért.

A megszólalók méltatták azokat a soproni főiskolásokat, szombathelyi vasutasokat, tisztviselőket, pesti műegyetemistákat, akik a négyszeres túlerő ellenében vívták meg eredményes csatájukat. A felkelók három hősi halottat vesztettek: Machatsek Gyula erdőmérnök hallgatót, Szechányi Elemér bányamérnök hallgatót és Pehm Ferenc pénzügyi tisztviselőt.

A győzelemből fakadóan jöhetett létre a Velencei Egyezmény, amelynek értelmében Sopron és környékének lakossága népszavazáson dönthette el, hogy a térség Ausztriához vagy a Magyar Királysághoz tartozzon.

Az 1921. évi népszavazás eredménye a megcsonkított Magyarország, a nemzet számára lelki erőt és reményt adott a legtragikusabb történelmi időkben azzal, hogy rést ütött a trianoni diktátumon.  A második ágfalvai ütközet, a Rongyos Gárda elszántsága és hősiessége nélkül nem kerülhetett volna sor a velencei egyezményre, majd a népszavazásra.

A Rongyos Gárda áldozatvállalása, aztán Bethlen István akkori miniszterelnök és gróf Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai teljesítménye, majd a soproni népszavazáson a nemzet mellett szavazók hűsége örök jelkép minden magyar szemében. Erősíti a Szent István-i nemzetmegtartó örökség erejébe vetett hitet, a magyar történelmi múlt értékeinek megtartását, a nemzethez, a hazához való hűséget

 

– mondta el az esemény kapcsán Tóth Éva, a KDNP helyi szervezetének elnöke. Ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy Sopron immár több mint egy évszázada a „leghűségesebb város"-ként hirdeti a nemzetszeretetet.