„Emlékét megőrizzük!"

Az Alkotmánybíróság tagjai és főtitkára közösen rótták le kegyeletüket a Sándor-palotában Mádl Ferenc volt köztársasági elnök emléke előtt.

 „Az Alkotmánybíróság mély tisztelettel emlékezik Mádl Ferencre, a kiváló jogtudósra és a nemzet egységét hitelesen képviselő államfőre, aki következetesen kiállt az alkotmányosság érvényesüléséért. A magyarság aggodalommal kísért sorsát elválaszthatatlannak tartotta az európaiság értékeitől. Emlékét megőrizzük!" - írta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az Emlékkönyvbe.

Jobbik: szűnjön meg a kettős mérce!

A Jobbik azt szeretné, ha minél hamarabb megszületne az Alkotmánybíróság állásfoglalása a Biszku Bélával szembeni bírósági eljárással kapcsolatban – jelentette be Szilágyi György a párt országgyűlési képviselője.  Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy tavaly júliusban lépett hatályba az a törvény, amely értelmében büntethető a nemzeti szocialista és kommunista bűnök tagadása, ezt követően augusztus 4-én Biszku Béla a Duna TV egyik műsorában „megvalósította ezt a tényállást." Szilágyi György feljelentést tett az ügyben, amelyben az eljáró bíró idén februárban felfüggesztette az eljárást – és az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte.

Az Alkotmánybíróság február 25-én közleményben tudatta, hogy soron kívül vizsgálja az indítványt, azonban azóta  sem született döntés. Szilágyi György feltette a kérdést: „Vajon ha Biszku Bélát holokauszttagadásért jelentették volna fel, akkor is ilyen sokáig húzódna el az ügy, és vajon ha a Simon Wiesenthal Központ jelentette volna fel Biszku Bélát, akkor is ennyi ideig tartana az eljárás? Ha a 97 éves Képíró Sándort a bíróság elé lehet citálni, akkor meggyőződésük, hogy azokért a bűnökért, amiket 1956 után követett el Biszku Bélának is bíróság elé kellene állnia. Legyen végre jogegyenlőség, szűnjön meg a kettős mérce!" – zárta az Alkotmánybíróságnak címzett pártja üzenetét Szilágyi György.

Legfrissebb döntések

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság a spekuláció visszaszorítása érdekében 2008-ban módosított földtörvényt. Jó esély van arra, hogy a hazai földpiac megnyitása után csak a gazdálkodással hivatásszerűen foglalkozó magánszemélyek vásárolhassanak termőföldet.  A korábbi években gyakorlattá vált az ország különböző részein, hogy - főként külföldi magánszemélyek - pár ezer forintos színes tévét vagy mobiltelefont cseréltek termőföldre, így szerezve meg több tíz hektáros területeket. A szerződések hátterében nagy összegű pénzmozgás állhatott. Elterjedt a visszaélésszerű ajándékozás is. A korábbi földtörvény csupán a vásárlás lehetőségét korlátozta, a csere és az ajándékozás feltételeit nem szabta meg. Ezzel éltek vissza a föld-spekulánsok.

(A Fidesz kezdeményezésére az Országgyűlés 2008-ban - a spekuláció visszaszorításáért - módosította a földtörvényt. Megkövetelte, hogy termőföldet csak termőföldre lehessen cserélni, s csupán akkor, ha az egyik cserepartnernek az adott településen már van földterülete vagy bejelentett lakcíme. Ezt a rendelkezést támadták meg az Alkotmánybíróságon. A Taláros Testület legutóbbi ülésén hozott határozatával elutasította a beadványt, és jóváhagyta a 2008-as jogszabályt. A Taláros Testület egyetértett azzal is, hogy termőföldet csak a közeli hozzátartozók, az állam, az önkormányzat és a közalapítványok javára lehessen ajándékozni.)

1116/B/2008. AB határozat – a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság elutasította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezések korlátozzák ugyan a termőföld tulajdonosának rendelkezési jogát és ezáltal szerződési szabadságát, mindezen korlátozások célja azonban az alkotmányossági szempontból nem kifogásolt elővásárlási jog kijátszásának megakadályozása. A kitűzött alkotmányos cél elérése érdekében alkalmazott korlátozás nem tekinthető aránytalannak.

1240/B/2010. AB határozat – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvények megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt is, mely szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet jelent az, hogy a jogalkotó a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben nem szabályozza a társasház szerveinek ügyészi törvényességi felügyeletét.

778/D/2010. AB határozat – a Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az alkotmányi rendelkezés tartalmából semmilyen modell értékű szabályozás nem vezethető le arra nézve, hogy a csődeljárás során a jogalkotónak milyen korlátozó szabályok mentén kell rendeznie az adós és a hitelezők viszonyát, milyen értékek és érdekek mentén kellene megállapítani a kielégítési sorrendet.

769/B/2005. AB határozat – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és a rendelkezés részleges megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

683/B/2009. AB határozat - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában nem szabályozta azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarában szenvedő betegek támogatásra jogosultságát. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2011. szeptember 30-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a törvény támadott rendelkezése a jogosultak körét az értelmi fogyatékosság okával és állapotuk minősítésével egyértelműen meghatározza, azonban annak előírásával, hogy a fogyatékosság megállapítására más módszer, mint az autonómia-tesztek alkalmazását nem teszi lehetővé, különbséget tesz az azonos mentális állapotú, így homogén csoportba tartozó személyek között aszerint, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg.

548/E/2006. AB határozat – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2011. december 31-ig tegyen eleget. Az indokolása szerint az Országgyűlés jogalkotói feladatának többféleképpen is eleget tehet. Meghatározhatja részletes szabályokkal a cselekvőképtelen személyek munkaviszony létesítésének (és egyéb munkavégzésének) feltételeit, a szerződés kötelező tartalmi elemeit, a munkavállalókat védő garanciákat, de a bíróságoknak is biztosíthat döntési lehetőséget a gondnokság alá helyezés során a tekintetben, hogy esetről-esetre meghatározhassák: az adott személy létesíthet-e munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és milyen feltételekkel.

458/B/2010. Ab határozat – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat.

Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. A támadott rendelkezés szerint az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság szerint ez a bizonyítási rendszer alkalmas arra, hogy keretei között az adóhatósági határozat bírói felülvizsgálata során a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüljön.

148/D/2011. AB határozat – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - 2006. február 28. napjáig hatályos - 205. § (3) bekezdésének „vagy ráutaló magatartással" szövegrésze, a 216. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 216. § (2) bekezdésének „­ha nem ráutaló magatartás" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Az alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Megállapította: az, hogy az indítványozó a konkrét ügyében – a jogorvoslat ellenére – pervesztes lett, azaz a jogerős határozatot hozó bíróság nem osztotta (jogi) álláspontját egy konkrét kérdésben, nem teszi az eljárást tisztességtelenné, emiatt nem válik az eljárás és a döntés önkényessé sem, továbbá nem kérdőjelezi meg a bíróság pártatlanságát. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó által előadott indokok alapján nincs alkotmányos összefüggés a tisztességes eljáráshoz való jog és az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések között.

1051/D/2010. AB végzés – a Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban" szövegrésze, és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.  

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban" szövegrészének és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban" szövegrészének és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak" szövegrészére vonatkozó alkotmányos követelmény megállapítása iránti kérelmet visszautasítja.

923/D/2009 AB végzés – a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság 3.Mf.20.708/2009/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 329. § (1) bekezdés c) pontja „a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az indítványozó a hiánypótlásra történt felhívást követően sem jelölte meg a kifogásolt jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének alátámasztására szolgáló alkotmányossági indokokat, az alkotmányjogi panaszból kizárólag a jogalkalmazás alkotmányellenességére vonatkozó érvelés mutatható ki. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § d) pontja alapján a beadványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az indítvány a másodfokú bíróság határozatának megsemmisítésére vonatkozó kérelméről is döntött az Alkotmánybíróság. Megállapította, hogy a bírósági határozatok alkotmányossági szempontú felülvizsgálata és megsemmisítése nem tartozik a hatályos Abtv. 1. §-ában felsorolt hatáskörei közé, ezért az alkotmányjogi panasz ezen részét is visszautasította.

917/B/2006. AB végzés – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. §-a és 44. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította.

894/B/2004. AB végzés – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („központi adónemről szóló törvény") kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezések (2. § (1) bekezdés, 70/I. §) nem tartoznak azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

822/B/2006. AB végzés – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („központi adónemről szóló törvény") kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezés (70/A. §) nem tartozik azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

567/B/2010. AB végzés – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja, 3. számú melléklet IV. pont 4. alpont c/ szakasza, valamint a 11. számú melléklet III. pont 1. alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvénnyel („központi adónemről szóló törvény") kapcsolatban kérte az alkotmányellenesség megállapítását, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján csak korlátozottan van hatásköre. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó által az alkotmányellenesség megállapítására okot adó alkotmányi rendelkezések [8. §, 13. § (1) bekezdés] nem tartoznak azon rendelkezések körébe, amelyek sérelme az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság korlátozott felülvizsgálati hatáskörét megalapozza. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.

482/B/2004. AB végzés – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a értelmében főszabályként csak hatályban levő jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Mivel az indítvány nem tartozik ebbe a körbe, valamint az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette, ezért az Alkotmánybíróság a Tny 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.

394/B/2009. AB végzés – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés.

Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett levelében indítványát visszavonta arra hivatkozva, hogy a jogszabályváltozásoknak köszönhetően „2009. július 9-től lehetővé vált a visszalépés a TB nyugdíjrendszerbe", ezáltal megszűnt az általa sérelmezett helyzet. Tekintettel az indítvány visszavonására az Alkotmánybíróság az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § d) pontja alapján - megszüntette.

Az Alkotmánybíróság június 6-7-i teljes ülésének napirendje

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (A jogalkotó nem alkotta meg azt a jogszabályt, ami az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére ingyenesen biztosítaná a tankönyvellátást.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdése és a 110. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja, valamint 259. § 18. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 98. §-a és 99. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 379/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 351/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 385/2009. (IX. 15.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. Az Országos Választási Bizottság 386/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 398/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 412/2010. (VI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 634/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és a 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.