Ringbe szállnak a jelöltek

A Tisztelt Ház által elfogadott alkotmánymódosítás értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A hét elején zárt ajtók mögött dönt az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság. A 15 tagú testület (Fidesz:8. KDNP:2, MSZP:2, Jobbik:2, LMP:1) mérlegeli első fordulóban a pártok jelöltjeit, s azok juthatnak a főtáblára, akik legalább 8 ajánlással bírnak.

A jelöltek közül az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választ legkésőbb július 31-ig. Mandátumuk az eddigi kilenc helyett, tizenkét évre szól. E határidőig az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjai közül, első ízben elnököt is választhat, (ez eddig a bírák joga volt, Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátumát szeptember 1-jéig meghosszabbították). Megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Fidesz elnöksége Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elnökének, Pokol Béla alkotmányjogásznak, Szalay Péter ügyvédnek, Szívós Mária bírónőnek, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztosnak szavazott bizalmat. Zárt ülésén szembesültek azzal a ténnyel, hogy a korábbi elképzeléssel ellentétben, Áder János mégsem lehet tagja („életrajza miatt?") a Taláros Testületnek.

A KDNP favoritja Dienes-Ohm Egon egykori külügyi helyettes államtitkár. (A párt már tavaly is őt jelölte, de akkor nem választották alkotmánybíróvá, mert a nagyobbik testvér, „előhúzta a kalapból" Stumpf Istvánt, az Orbán-kormány egykori kancellária-miniszterét. Jelöléséhez a KDNP ezúttal határozottabban ragaszkodik.)

Az LMP újra Bándi Gyulát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékét vezető egyetemi tanárt és Lehoczkyné Kollonay Csillát, a Közép-európai Egyetem és az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetőjét jelöli alkotmánybírónak. (Tavaly is őket jelölték, ám Bihari Mihály a Taláros Testület korábbi elnöke, és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lekörözte őket.)

Az MSZP még nem nevezte meg a jelöltjeit, a hét elején azonban már ringbe küldi őket, (bizottsági meghallgatás) hangsúlyozván: döntésükkel "lehetőséget akarnak adni" a kormánypártoknak arra, hogy ezúttal ne csak saját jelöltjeiket válasszák alkotmánybíróvá.

A Jobbik nem állít alkotmánybíró-jelöltet, úgy vélik: ez egy "előre lefutott kutyakomédia", nincs értelme megbízható, köztisztelettel bíró embereiket „tűzbe vinni", lévén a „trónra emeléshez" szükséges többséggel csak a Fidesz-KDNP rendelkezik.

Nagy valószínűséggel Paczolay Péter maradhat az Alkotmánybíróság elnöke. A Fidesz-elnökség legutóbbi ülése után Lázár János felmondta: "Paczolay Péternek kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban."  A posztra Orbán Viktor, pártelnök-miniszterelnök még nem tett javaslatot, ám jelezte: ha Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezik, támogatni fogja.

Határidőhöz lesz kötve az alkotmánybírósági eljárás?

Törvényben szabna határidőt a kormány az Alkotmánybíróságnak, hogy az ítéletekre ne kelljen évekig várni - jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. A kormány az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényben szabályozni akarja azt, hogy meddig tarthat egy ügy elbírálása, mennyi időn belül kell ítéletet hirdetni. „Egyértelműen határidőhöz lesz kötve az alkotmánybírósági eljárás, már az előzetes normakontrollt is határidőhöz köti az új alaptörvény, mégpedig ez harminc nap, és az utólagos normakontrollnál sem lesz ez több mint egy év".

Alkotmánybírósághoz fordul az LMP

Alkotmánybírósághoz fordul az LMP, mert 12 népszavazási kezdeményezéséből 11-nek a hitelesítését az Országos Választási Bizottság elutasította.  Schiffer András frakcióvezető, Scheiring Gábor képviselő és Szél Bernadett választmányi szóvivő jegyezte valamennyit. Közölték: „politikai motivációt" sejtenek a döntés mögött. Bejelentették: nem várják meg az Alkotmánybíróság döntését, mert szeretnék a folyamatot felgyorsítani, ezért átfogalmazva újra benyújtják az elutasított kérdéseiket. Hangsúlyozták: „Lesz Magyarországon népszavazás az LMP kérdéseiről, ha nem idén, de jövőre egészen biztosan." 

Az Országos Választási Bizottság által elfogadott, egyetlen népszavazásra bocsájtható LMP-s kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?"

Őszre marad a döntés?

Értesüléseink szerint várhatóan csak ősszel dönt az Alkotmánybíróság a magánnyugdíj-pénztárak kérdésében. Vagyis, "bevárja", amíg a hamarosan kiválasztandó új tagok is elfoglalják helyüket. Sereg András, a Taláros Testület sajtófőnöke megerősítette: már egyeztettek, meghallgatták a magánnyugdíj-pénztárak képviselőit. Az orientációs célú találkozón ott volt Szász Károly a Pénzügyi Felügyelet elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György, volt jegybankelnök is, de határozattervezet ez ügyben egyelőre még nem készült, így a téma nem is szerepel a testület június 21-i ülésén.

A Taláros Testület legutóbbi teljes ülésén hozott döntések

1561/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (634/2010. X. 1.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában. Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogerős ítélet nélkül legfeljebb 1 évig tarthasson az előzetes fogvatartás?"

Az Alkotmánybíróság szerint a választópolgárok a kérdés alapján nem lehetnének tisztában döntésük tartalmával, de a törvényhozó számára sem lenne világos, hogy sikeres népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettsége van. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak, az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

+

1228/B/2010. AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A támadott rendelkezés értelmében a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

1080/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (412/2010. VI. 17.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

 Az OVB megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét." Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak, helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát.

+

976/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (398/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság elutasító határozatát, melyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak.

+

970/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (386/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Országos Választási Bizottság hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?" Az Alkotmánybíróság szerint a feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű. Azt a látszatot kelti, mintha az országgyűlési képviselők költségtérítése adómentes juttatás lenne, azaz jelenleg nem kizárólag a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásaik után lennének jogosultak választókerületi pótlékra, illetve lakhatási támogatásra. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát és új eljárásra utasította.

+

967/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (385/2009. IX. 15.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetén belül lévő és később létesülő atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot." Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem kérdés, hanem kijelentő mondat, így nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, ezért helyben hagyta az Országos Választási Bizottság határozatát.

+

773/B/2010. AB határozat a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

1. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiságból folyó jogbiztonság követelményét sértő alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendeletében nem tett eleget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 52. §-ában, valamint 54. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt szabályozási kötelezettségének. Egyúttal felhívta Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének 2011. július 30-ig tegyen eleget.

2. Az Alkotmánybíróság a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

762/H/2006. AB határozat Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 26/2002. (XII. 20.) Ök. számú rendelete 1. számú melléklete I. 2. pont b) pontja és a IV. pont b) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

545/B/2011. AB határozat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A támadott rendelkezés a közös képviselő kötelezettségévé teszi, hogy a tulajdonostársakkal közölje és tőlük beszedje az említett közös költséget, továbbá a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díját is, illetve, hogy érvényesítse a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt szabályozási problémát nem tartotta megállapíthatónak, mint ahogy a diszkrimináció tilalmának esetleges sérelmét sem az indítványozók által állított összefüggésben. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította

+

529/H/2006. AB határozat Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Alkotmány u. - Ady E. u. - Tópart u. - Bartók B. u. - által határolt terület Építési szabályzatáról szóló 9/2002. (IV. 30.) számú rendeletének módosításáról szóló 18/2005. (VII. 15.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Alkotmány u. - Ady E. u. - Tópart u. - Bartók B. u. - által határolt terület Építési szabályzatáról szóló 9/2002. (IV. 30.) számú rendeletének módosításáról szóló 18/2005. (VII. 15.) számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt 2011. december 31. napjával megsemmisítette.

+

488/B/2011. AB határozat Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 32/1995. (XII. 19.) rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

339/B/2011. AB határozat folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 9/1999. (VII. 1.) számú rendelete 16. §-ának 2009. május 4. napjáig hatályos első és második mondata alkotmányellenes volt, ezért azok a Komáromi Városi Bíróság előtt 7.P.20.792/2009. szám alatti perben nem alkalmazhatóak.

+

241/D/2010. AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabály kizárólag az adósok által a végrehajtói letéti számlán elhelyezett pénzösszegre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a végrehajtó számára, a biztosítandó pénzkövetelés jogosultjaira nézve nem. A támadott rendelkezések nem sértik a tulajdonhoz való jogot, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította.

+

128/B/2011. AB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének 39. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

+

72/B/2009. AB határozat az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány által támadott rendelkezés szabályozási koncepciójának szempontjából homogén csoportnak a jogerősen el nem bírált illetékügyek érintettjei tekinthetők, így az indítványozó által állított, az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, továbbá nem áll ellentétben a jogbiztonságban megnyilvánuló jogállamiság alkotmányos elvével sem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására, és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

64/H/2006. AB határozat Gönyű Község Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadó bevezetéséről szóló, többször módosított 9/1992. (I. 24.) ÖKT rendelet 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

43/E/2007. AB határozat az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: nincs olyan jogszabály, amely a biztosítótársaságok számára kötelező érvénnyel előírná az indítványban meghatározott garanciaalap létrehozását, ám ez nem jelent alkotmánysértő mulasztást. A határozat indokolása szerint nem állapítható meg az, hogy a kifogásolt szabályozási hiány az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének a sérelmére vezetne. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt előterjesztett indítványt elutasította

+

1435/H/2008. AB végzés Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Óbuda-Békásmegye Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) rendelete 132. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

+

902/H/2009. Ab végzés az Országos Választási Bizottság határozatának (351/2009. VIII. 14.) vizsgálatáról.

Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetében ne létesülhessen új atomreaktor." Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek.

+

863/H/2005. AB végzés Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakossági közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 5/2005. (III. 29.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

+

808/B/2006. AB végzés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és a 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt folytatott eljárást megszüntette

+

649/B/2007. AB végzés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában.

Az Alkotmánybíróság visszautasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

+

488/B/2011. AB határozat Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 32/1995. (XII. 19.) rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

+

271/E/2009. AB végzés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megszüntette a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást, mert  a támadott rendelkezéseket a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény 13. § i) pontja 2010. november 3-ával hatályon kívül helyezte.

+

18/H/2099. AB végzés Budapest I. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest I. kerület Dísz tér 17. szám alatti ingatlanra vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 27/2008. (XI. 10.) Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntetette.

Az Alkotmánybíróság június 20-21-i teljes ülésének napirendje

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 103. § (1) bekezdése és a 110. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja, valamint 259. § 18. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzés tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 379/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (A jogalkotó nem alkotta meg azt a jogszabályt, ami az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére ingyenesen biztosítaná a tankönyvellátást.)

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2009. december 31. napjáig hatályos 170. § a) pontja „egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 19/2011. (II. 3.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.778/2009/6. sz. végzésével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdésében a „vagy egyéb ilyen cselekményt követ el" szövegrész alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17-22. §-a, valamint az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 48. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem-peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 92/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IV/1. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontja és 68. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.