Velencei Bizottság elemzi az új magyar alkotmányt

A Velencei Bizottság június 18-19-én szavaz arról, hogy mi kerüljön a magyar alkotmányt elemző jelentésébe. 

 (A tekintélyes jogászokból álló Velencei Bizottság - hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.)

A Velencei Bizottság  üdvözli, hogy a magyar hatóságok a márciusban megfogalmazott észrevételeiket figyelembe vették az alkotmányban, valamint azt a törekvést, hogy a szöveg az Európai Emberjogi Charta kötelező érvényű szabályaira alapozva készült. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az alkotmányozás folyamata nem volt elég átlátható, hiányzott a megfelelő párbeszéd a kormánypártok és az ellenzék között, és a társadalmi egyeztetés sem volt elégséges. Nehezményezi továbbá, hogy az alaptörvény kétharmados törvényekbe fektet olyan szabályokat, amelyek csak egyszerű többséget igényelnének. Bírálják az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását is, és a Költségvetési Tanács kiemelt szerepét az éves költségvetés elfogadásánál.  A bizottság szerint az alaptörvény túlzottan általánosan fogalmaz egyes kulcsterületeken, a nemzetközi szerződésekkel való kompatibilitás kapcsán aggódik a tényleges életfogytiglanra vonatkozó büntetések miatt. A testület szerint kérdéseket vetnek fel a határon túli magyarok jogairól szóló szövegrészek is.

Honi szocialista politikusok szerint a jelentéstervezet jogosan marasztalja az új magyar alkotmányt, az Alkotmánybíróság jogkörének, függetlenségének megnyirbálása, kompetenciáit gúzsba kötő sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása miatt, melyek „mind-mind a jelenlegi kormánykoalíció hatalmi pozíciónak bebetonozását segíti."

Az előzetes tervek szerint,  az Európai Parlament – megvárva a Velencei Bizottság elemző jelentését - júliusi ülésén tűzi napirendre a magyar alkotmányról szóló vitát.

A bőség zavarában...

A Tisztelt Ház legutóbbi ülésnapján elfogadott alkotmánymódosítás értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. Az új tagokat legkésőbb július 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, mandátumuk az eddigi kilenc helyett, tizenkét évre szól.  (A hivatalban levő tagok megbízatását a módosítás nem érinti.)

E határidőig az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság tagjai közül, első ízben elnököt is választhat, (ez eddig a bírák joga volt, Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátumát szeptember 1-jéig meghosszabbították).  Személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjai alkotta jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A kiszivárgott, szivárogatott hírek szerint a Fidesz elnöksége már állást foglalt a lehetséges alkotmánybíró-jelöltek névsoráról. A „névsorolvasáson" Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elnökének, Pokol Béla alkotmányjogásznak, Szalay Péter ügyvédnek, Szívós Mária bírónőnek, Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztosnak, valamint Dienes-Ohm Egon egykori külügyi helyettes államtitkár neve hangzott el. Dienes-Ohm egykori külügyi helyettes államtitkárt a KDNP hivatalosan már tavaly is jelölte, de akkor nem választották alkotmánybíróvá, mert a nagyobbik testvér, „előhúzta a kalapból" Stumpf Istvánt, az Orbán-kormány egykori kancellária-miniszterét. Jelöléséhez a KDNP ezúttal határozottabban ragaszkodik.

Nagy valószínűséggel Paczolay Péter maradhat az Alkotmánybíróság elnöke. A Fidesz-elnökség kedd esti zárt ülésén Orbán Viktor is jelen volt. Ott szembesültek azzal a ténnyel, hogy a korábbi elképzeléssel ellentétben, (életrajza miatt?)  Áder János mégsem lehet tagja a Taláros Testületnek.

Az LMP, az MSZP és a Jobbik még meditál: van-e értelme megbízható tisztelt embereiket „tűzbe vinni", lévén a lehetséges jelöltek közül csak öt választható meg alkotmánybírónak, a „trónra emeléshez" szükséges többséggel pedig a Fidesz és a KDNP rendelkezik.

Támadva „a tiszta udvar, rendes ház!"

Alkotmánybírósághoz fordult a rászorultság alapon járó segélyezés feltételrendszerére vonatkozó szabályozás megsemmisítése érdekében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.

 (A szociális törvénybe tavaly beiktatott új szabály alapján az elmúlt fél évben számos önkormányzat bővítette rendeletében az úgynevezett bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeit a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos legkülönbözőbb kötelezettségek előírásával. Várbalog Község Önkormányzata például seregnyi feltételhez kötötte a segélyezést. Szerepel benne a kérelmező által lakott ingatlan udvarának kötelező gondozása, kertjének művelése, a lakott ingatlanban személyenként legalább hat négyzetméternyi lakóterület biztosítása, a lakószobák, a mosásra és a tisztálkodásra szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használata és rendszeres takarítása, az ingatlanban lakó összes személy rendszeres tisztálkodása, a személyi ruházatuk folyamatos tisztán tartása és tiszta helyen tárolása. A rendelet ellenőrzési jogot ad az önkormányzat tisztviselőinek, így akár a fiókban tárolt fehérnemű állapotát is megvizsgálhatják.)

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet – melyet a Soros Alapítvány hozott létre 2003 januárjában, azért, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására - határozott álláspontja: alkotmányellenes törvény azon rendelkezése, amely felhatalmazza az önkormányzatokat a megalázó segélyezési feltételek megállapításáról szóló rendelek alkotásra. Próbaképpen Várbalog község önkormányzatának e tárgyban született rendeletét támadták meg, mert „az súlyosan sérti az emberi méltóságot, a magánszférához, valamint a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot, és önkényes jogalkalmazásra ad módot."

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársainak tudomása szerint az országban számos önkormányzat fogadott el az indítványban megsemmisíteni kért rendelethez hasonló segélyezési feltételrendszert, ezért felhívással fordultak a szegények ügye iránt elkötelezett állampolgárokhoz, hogy ők is támadják meg az általuk ismert más önkormányzatok hasonló rendeleteit.

Cáfol a Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság a héten cáfolta, hogy alkotmánybírósági beadványt készített volna a nyugdíjszabályok változása miatt. Sajtóosztálya bejelentette: téves a Népszabadság számában megjelent információ, amely szerint "elkészült a Legfelsőbb Bíróságon az az alkotmánybírósági beadvány, amelyben a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását szabályozó, bár egyelőre még el sem fogadott törvény ellen kívánnak tiltakozni az érintettek." Az, hogy egyes bírók a nyugdíjszabályok várható megváltoztatása miatt tiltakozásul beadvánnyal kívánnak fordulni az Alkotmánybírósághoz, nem jelenti azt, hogy ezzel a Legfelsőbb Bíróság hivatalos álláspontját képviselik - olvasható a közleményben.

 (A 2012-től hatályos alaptörvény szerint a bírákra is az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna, a jelenlegi 70 év helyett a legkésőbb a 65. életévük betöltésekor távozniuk kell posztjukról. A Lázár János és Varga István által jegyzett előterjesztés szerint azonban jövőre már a 62. életévüket betöltő bíráknak is nyugdíjba kellene vonulniuk. Rubovszky György kereszténydemokrata képviselő módosító javaslata szerint januártól viszont csak azok felmentését kezdeményeznék, akik már a 65. életévüket is elérték, aki ennél fiatalabb, de 2012 végéig betölti a 62. évet, annak esetében július 1-jével kezdődne a felmentési idő.)

A Népszabadság megbízható forrásokból származó információja szerint: ha az eredeti előterjesztést vagy annak a Rubovszky-féle javaslattal módosított változatát fogadják el, a bírák a már elkészült beadványukat biztosan benyújtják az Alkotmánybírósághoz. A beadványban az szerepel, hogy a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő azonnali leszállítása sérti az emberi méltóságot, és felvetik azt is, a nyugdíjkorhatár változására nem biztosítanak gyakorlatilag semmilyen felkészülési időt.

Legújabb döntések

Az Alkotmánybíróság a június 6-7-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A Taláros Testület tagjai az alábbi döntéseket hozták:

1561/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (634/2010. X. 1.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában. Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jogerős ítélet nélkül legfeljebb 1 évig tarthasson az előzetes fogvatartás?"

Az Alkotmánybíróság szerint a választópolgárok a kérdés alapján nem lehetnének tisztában döntésük tartalmával, de a törvényhozó számára sem lenne világos, hogy sikeres népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettsége van. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak, az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

1228/B/2010. AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A támadott rendelkezés értelmében a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

1080/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (412/2010. VI. 17.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

 Az OVB megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét." Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak, helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát.

976/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (398/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság elutasító határozatát, melyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Alkotmány egészüljön ki azzal, hogy a Magyar Köztársaság kiváló társadalmi értéknek tekinti az emberek Isten hitét. Az Alkotmánybíróság a határozattal szemben benyújtott kifogás érveit nem találta megalapozottnak.

970/H/2010. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (386/2010. V. 19.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Országos Választási Bizottság hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?" Az Alkotmánybíróság szerint a feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű. Azt a látszatot kelti, mintha az országgyűlési képviselők költségtérítése adómentes juttatás lenne, azaz jelenleg nem kizárólag a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásaik után lennének jogosultak választókerületi pótlékra, illetve lakhatási támogatásra. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát és új eljárásra utasította.

967/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság határozata (385/2009. IX. 15.) ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.

Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetén belül lévő és később létesülő atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot." Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem kérdés, hanem kijelentő mondat, így nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, ezért helyben hagyta az Országos Választási Bizottság határozatát.

773/B/2010. AB határozat a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

1. Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiságból folyó jogbiztonság követelményét sértő alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendeletében nem tett eleget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 52. §-ában, valamint 54. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt szabályozási kötelezettségének. Egyúttal felhívta Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének 2011. július 30-ig tegyen eleget.

2. Az Alkotmánybíróság a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2001. (X. 31.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

762/H/2006. AB határozat Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 26/2002. (XII. 20.) Ök. számú rendelete 1. számú melléklete I. 2. pont b) pontja és a IV. pont b) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

 

545/B/2011. AB határozat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A támadott rendelkezés a közös képviselő kötelezettségévé teszi, hogy a tulajdonostársakkal közölje és tőlük beszedje az említett közös költséget, továbbá a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díját is, illetve, hogy érvényesítse a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt szabályozási problémát nem tartotta megállapíthatónak, mint ahogy a diszkrimináció tilalmának esetleges sérelmét sem az indítványozók által állított összefüggésben. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította

529/H/2006. AB határozat Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Alkotmány u. – Ady E. u. – Tópart u. – Bartók B. u. által határolt terület Építési szabályzatáról szóló 9/2002. (IV. 30.) számú rendeletének módosításáról szóló 18/2005. (VII. 15.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Alkotmány u. – Ady E. u. – Tópart u. – Bartók B. u. által határolt terület Építési szabályzatáról szóló 9/2002. (IV. 30.) számú rendeletének módosításáról szóló 18/2005. (VII. 15.) számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt 2011. december 31. napjával megsemmisítette.

488/B/2011. AB határozat Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 32/1995. (XII. 19.) rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

339/B/2011. AB határozat folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 9/1999. (VII. 1.) számú rendelete 16. §-ának 2009. május 4. napjáig hatályos első és második mondata alkotmányellenes volt, ezért azok a Komáromi Városi Bíróság előtt 7.P.20.792/2009. szám alatti perben nem alkalmazhatóak.

241/D/2010. AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott jogszabály kizárólag az adósok által a végrehajtói letéti számlán elhelyezett pénzösszegre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a végrehajtó számára, a biztosítandó pénzkövetelés jogosultjaira nézve nem. A támadott rendelkezések nem sértik a tulajdonhoz való jogot, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította.

128/B/2011. AB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének 39. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

72/B/2009. AB határozat az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány által támadott rendelkezés szabályozási koncepciójának szempontjából homogén csoportnak a jogerősen el nem bírált illetékügyek érintettjei tekinthetők, így az indítványozó által állított, az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, továbbá nem áll ellentétben a jogbiztonságban megnyilvánuló jogállamiság alkotmányos elvével sem. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására, és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

64/H/2006. AB határozat Gönyű Község Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadó bevezetéséről szóló, többször módosított 9/1992. (I. 24.) ÖKT rendelet 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

43/E/2007. AB határozat az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megállapította: nincs olyan jogszabály, amely a biztosítótársaságok számára kötelező érvénnyel előírná az indítványban meghatározott garanciaalap létrehozását, ám ez nem jelent alkotmánysértő mulasztást. A határozat indokolása szerint nem állapítható meg az, hogy a kifogásolt szabályozási hiány az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésének a sérelmére vezetne. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt előterjesztett indítványt elutasította

1435/H/2008. AB végzés Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének Budapest Óbuda-Békásmegye Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) rendelete 132. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

902/H/2009. Ab végzés az Országos Választási Bizottság határozatának (351/2009. VIII. 14.) vizsgálatáról.

Az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven a következő szöveg szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetében ne létesülhessen új atomreaktor." Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek.

863/H/2005. AB végzés Leányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a lakossági közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 5/2005. (III. 29.) számú rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

808/B/2006. AB végzés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés j) pontja és a 191. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt folytatott eljárást megszüntette

649/B/2007. AB végzés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában.

Az Alkotmánybíróság visszautasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a 2010. november 20-án hatályba lépett alkotmánymódosítás alapján az eljárásra nincs hatásköre.

488/B/2011. AB határozat Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 32/1995. (XII. 19.) rendelete 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

271/E/2009. AB végzés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés h) pontjával, valamint 123. § (8) bekezdésével összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság megszüntette a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást, mert  a támadott rendelkezéseket a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény 13. § i) pontja 2010. november 3-ával hatályon kívül helyezte.

18/H/2099. AB végzés Budapest I. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest I. kerület Dísz tér 17. szám alatti ingatlanra vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 27/2008. (XI. 10.) Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat rendelete alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntetette.