A rendszerváltás utáni időszak legszínesebb és legkreatívabb tüntetését szervezték a T. Ház szomszédságában: beöltöztek, és még birkát is vittek a helyszínre. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete a Parlament melletti Alkotmány utcában tartott "bohócforradalmat", melynek keretében szimbolikusan visszaadták a Fideszre adott szavazataikat. Rengeteg színes jelmez és bohócsipkák domináltak a demonstráción, 'mely alapvetően békés hangulatban folyt. A rendvédelmi dolgozók közül sokan családjukkal érkeztek, a szolgálatot teljesítő rendőrök pedig fölöttébb szolidárisan tekintettek az új formaruhába öltözött bajtársakra. A szervezők szónokhordókat is elhelyeztek az utcában, az önkéntes szereplés lehetőségével a felvonulók, a bekiabálások kivételével, azonban fölöttébb szerényen éltek: helyette énekeltek, szidtak, derültek. A legfőbb üzeneteket,  a közel sem szerény fizetéssel, nyugdíjjal bírók közvetítették a színpadról a jelen lévőknek és a médiának.

A magyar Országgyűlés áprilisban módosította az Alkotmányt, lehetővé téve a korkedvezményes és a korhatár alatti rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, adott esetben a megvonását. A változtatással elsősorban az 57 évesnél fiatalabb rendvédelmi nyugdíjasokat és a 62 évesnél fiatalabb munkaképes rokkantnyugdíjasok küldhetők vissza dolgozni, - a nők, a bányászok, a vegyészek és a művészek kivételével. Azok az 57 év alatti - munkaképes - szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem a nyugdíjkasszából finanszírozásra kerülő juttatást kapnak majd, amelyek után adót kell fizetni. (A pontos részletekről még tárgyal a kormány az érdekvédelmi szervezetekkel.) 

Körkép

A Századvég Alapítvány készítetett tanulmánya csak a tényekre alapozva hasonlítja össze más európai országok korkedvezményes nyugdíjrendszerét a Magyarországon eddig érvényben lévő rendszerével. A nemzetközi példák alapján az Európai Unió tagállamainak vonatkozó szabályozása a korkedvezményes nyugdíjba vonulást két módon teszi lehetővé a rendvédelmi dolgozók számára: az egyik gyakorlat szerint a kedvezményes korhatár nem számottevően alacsonyabb, mint az általános nyugdíjkorhatár. A másik gyakorlat szerint: az életkorkedvezmény jelentősen alacsonyabb lehet az általános nyugdíjkorhatárnál, de annak igénybevételéhez tetemes szolgálati időre van szükség, sőt ez utóbbi esetben a kapott járadék az általános nyugdíjnak mindössze töredéke. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarországon eddig a korkedvezményes nyugdíjazásnak egy olyan "öszvér megoldása" jött létre, amely az állami kötelezettségek túlvállalása mellett a nemzetközi példákban látott kedvezménytípusok mindegyikét egyszerre biztosította a rendvédelmi munkavállalók számára.

+

Nagy-Britanniában a katonák és a rendőrök az egyetlen munkavállalók, akik nem sztrájkolhatnak. Ez a közeljövőben változhat, bár cserébe kevesebb túlórapénzt és különjuttatást kaphatnak a közszolgálati alkalmazottak az egyébként sem túl magas bérük mellé. A szigetországban két nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait, annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak. A 2006 áprilisa után szolgálatba állt állomány számára szigorúbbak a nyugdíjba vonulás feltételei: a maximális összegű nyugdíj folyósításához számukra már legalább 35 év szolgálati időt kell igazolniuk, míg azok, akik a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét választják, csak 55 éves korukban tehetik ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig letöltötték a 35 év szolgálati időt.

+

Németországban a társadalom elöregedése miatt tesz meg mindent a kormány azért, hogy a munkavállalók minél később vonuljanak nyugdíjba. A korhatár tartományonként változik 60-65 év között. Ezt a következő évben fokozatosan növekszik 70 évre. A korkedvezményes nyugdíj igénybevételéhez 63 évesnek kell lenni, de így akár 14 százalékkal is csökkenhet a havi juttatás. Kivételt képez ez alól, ha az egyén 45 évet „lehúzott" a közszolgálatban, tehát 18 éves korától alkalmazásban áll vagy rendelkezik figyelembe vehető  iskolai évekkel. Tavaly 19 százalék élt ezzel a lehetőséggel, így Németországban most egymillió korkedvezményes nyugdíjas él. Hatvanéves kor alatt jelenleg csak baleset, rokkantság vagy hasonló egyedi körülmény esetén mehetnek nyugdíjba a munkavállalók.

Németországban a rendvédelmi dolgozók nem vagy csak alig részesülhetnek nyugdíjkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre növekvő (65-ről 67 évre) általános nyugdíjkorhatártól öt évvel korábban, azaz 60, illetve a későbbiekben 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ennél korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma igazolása esetén ad jogi lehetőséget a német nyugdíjigazgatóság.

+

Ausztriában még szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók nyugdíjazására: ott a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz, a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kőr, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak a 60. életév körül van.

+

Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek (ez a jogi előírás 2012-től 41 évre módosul). A közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba mehetnek, igaz azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugdíjellátást.

+

Romániában már januárban törölték a nehéz fizikai munkát végzők (bányászok, káros hatású környezetben dolgozók) korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét, és a pedagógusok sem vonulhatnak 25 évi munkaviszony után 3 évvel korábban nyugdíjba. A katonatisztek, rendőrök, börtönőrök, nemzetbiztonságiak nyugdíjkorhatára 25 évi munkaviszony esetén mindkét nemnél egyaránt 55 év.

+

Lengyelországban jelenleg hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel miniszterelnök szerint a rendőri állomány kiváltságai tovább már nem fenntarthatóak, ezért kormánya szisztematikus átalakításba kezdett. A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók - életkorra való tekintet nélkül - 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz, ennek összege 15 év szolgálati idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány szándékai szerint a minimális szolgálati időt legkevesebb 20 évre emelnék, s a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.

+

Szlovákiában kedvezőbb a helyzetük a katonáknak, rendőröknek, vámosoknak, tűzoltóknak, börtönfelügyelőknek és a titkosszolgálatok tagjainak. Ők már 15 évi munkaviszony után jogosultak nyugdíjra, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet. Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a korkedvezményes nyugdíj mértéke. Változás idén májustól, hogy választaniuk kell: ha nyugdíjat akarnak, nem vállalhatnak munkát. A kormány a jövő évtől tervezi a kiemelt nyugdíjrendszer módosítását, a  magyar és a lengyel kormányhoz hasonlóan. a rendőrségi dolgozók nyugdíjba vonulási szabályozásának szigorítására törekszik. A tervek szerint a jövőben csak 55 éves korban mehetnének szolgálati nyugdíjba a rendőrök.

+

Csehországban a korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60 százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek.

+

Az Egyesült Államokban a rendőrök, a tűzoltók és a pénzügyőrök húsz évi munka után bérük felével mehetnek nyugdíjba, harminc év után azonban már 75, kivételesen szerencsés esetben 90 százalékkal. Az amerikai tűzoltóknak 57 évesen kötelező letenniük a fecskendőt. Országos átlagban a főparancsnokként nyugállományba vonulók 90-100 ezer dollárra számíthatnak, a ranglétrán lefelé haladva ez az összeg 20 ezer dollárral csökken évente.

Epilógus

Tisztes jó barátom, élete teljében – 42 évesen -, több, mint a fizetésért vonult vállapján csillagokkal  nyugdíjba. Irigyelte is mindenki a sarki sörözőben. Mégis: megállás nélkül szidva a bolsevikokat, Orbánt éltette, most azonban Rákosi-rendszert emleget. Érintett lévén, érthető. Ellenben nem tagadható, fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer. Mindezt figyelembe véve - elvégre nem vagyunk külön sziget a világban - csak találgatni tudunk: a birkákkal látványosan megerősített bohócok forradalma vajon mire jut?