Foglalkoztatottság

2011. I. negyedévében a 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3702 ezer fő volt, 14 ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőttinél. A korábbi években megszokott tendenciának megfelelően, döntően szezonális okokból - 72 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint az előző negyedévben.

A 65-74 évesek közül további 31 ezren minősültek foglalkoztatottnak 2011 első negyedévében. A 15-64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta 54,6 százaléknak felelt meg, lényegében megegyezett a tavalyi év azonos időszaki értékkel. Ezen belül a férfiak foglalkoztatási rátája 59,6 százalék, a nőké 49,9 százalékvolt. Az elmúlt év azonos időszakához képest a 15-64 éves férfiak és női foglalkoztatottak létszáma ellentétes irányban változott. Míg a férfi foglalkoztatottak létszáma 25 ezer fővel nőtt, ami 0,4 százalékpontos növekedést eredményezett, addig a nők foglalkoztatási rátája - a 12 ezer fős létszámcsökkenés mellett – lényegében nem változott.

2010 első negyedévéhez képest legnagyobb arányban a 30-34, 45-49 és az 50-54 éves foglalkoztatottak létszáma csökkent, ebből az első két korcsoportba tartozóké 19, illetve 12 ezer fővel, és jellemzően a nőkre koncentrálódva. Az 50-54 éves korosztályban 29 ezerrel volt alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, mint az előző év azonos időszakában, részben a demográfiai folyamatok alakulásával magyarázhatóan. Ugyanakkor a 35-39 évesek között 14, az 55-59 évesek esetében 34 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az 55-59 éves foglalkoztatottak száma és aránya, a nyugdíjkorhatár emelkedésével és a nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének korlátozásával összhangban. A változás a két nem nyugdíjkorhatárának emelése és egységesítése miatt a nőket jobban érinti, mint a férfiakat. A 2011. január 1-jével hatályba lépett törvény, mely a nőknek 40 éves munkaviszony megléte esetén életkoruktól függetlenül teljes összegű nyugdíj melletti nyugdíjba vonulást tesz lehetővé, várhatóan már a közeljövőben érdemben befolyásolni fogja az idősebb női korosztályok foglalkoztatási jellemzőit.

2010. I. negyedévéhez viszonyítva az egyetemet végzett foglalkoztatottak létszáma 4,6 százalékkal, a főiskolát végzetteké 6,2 százalékkal nőtt, a középiskolai végzettségűeké nem változott, míg 1,3 százalékkal csökkent a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzetteké, közel 6 százalékkal pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőké.

2011. I. negyedévében a foglalkoztatottak létszámának növekedése a mezőgazdasági és az ipari szektorra koncentrálódott, csökkent viszont a szolgáltatási szektorban dolgozóké. A férfiak létszáma mindhárom szektorban nőtt, a nőké az első két szektorban lényegében stagnált, míg a szolgáltatási szektorban 20 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Az ipari szektoron belül 2010. I. negyedévéhez képest az adathoz tartozó mintavételi hibánál nagyobb volt a létszámnövekedés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a járműgyártás ágazatokban.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakon belül továbbra is nagyon alacsony (mindössze 6 százalék körüli), jóllehet számuk az elmúlt egyéves időszakban 11százalékkal nőtt. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottak száma 38 ezer fővel, aránya is 1,3 százalékkal gyarapodott, a bizonytalanabb munkavállalói státusúnak számító, határozott idejű szerződéssel dolgozók száma viszont mintegy 21 ezer fővel csökkent.

Munkanélküliség

2011 I. negyedévében a munkanélküliek száma 490 ezer fő volt, 8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta kismértékben, 11,8 százalékról 11,6 százalékra csökkent. 2010 I. negyedévéhez képest a munkanélküli férfiak létszáma mintegy 10 ezer fővel lett kevesebb, a női munkanélküliek létszáma lényegében szinten maradt. A munkanélküliségi ráta értéke így a férfiaknál 0,5 százalékponttal csökkent, a nőknél megegyezett az egy évvel korábbival. A férfiakat 12,0 százalékos, a nőket 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte.

2011 I. negyedévében, a szezonális hatásokból következően, a munkanélküliségi ráta értéke 0,8 százalékponttal magasabb volt a 2010. IV. negyedévinél. A fiatalokat továbbra is magasabb munkanélküliségi ráta jellemzi. Az idősebb korcsoportoknál ugyanakkor kedvező változásnak tekinthető, hogy leginkább körükben csökkent a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta.

A 25-29 éves munkanélküliek száma egy év alatt közel 15 ezer fővel lett kevesebb, munkanélküliségi mutatójuk 2,5 százalékponttal 13,7 százalékra mérséklődött. Az 55-59 éves korosztály megváltozott helyzetét jelzi, hogy ebben a korcsoportban nemcsak a foglalkoztatottak száma emelkedett jelentős mértékben, hanem a munkanélkülieké is. Az utóbbiak létszáma mintegy 30 százalékkal (9 ezer fővel) nőtt, munkanélküliségi rátájuk 8,2 százalékról 9,5 százalékra változott.

Az 55-59 éves férfiak munkanélküliségi rátája 2,1, a nőké 0,6 százalékponttal emelkedett az elmúlt egy évben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezen korosztályok választási lehetőségei szűkültek a munkaerőpiacon kívül maradásra, így az előző évekhez képest egyre nagyobb arányban keresnek munkát, és minősülnek munkanélkülinek.

2010. I. negyedévéhez képest csökkent (10, 5 százalékkal) a legfeljebb másfél éve, és nőtt (25 százalékkal) az annál hosszabb ideje munkát keresők száma, azaz további arányeltolódás történt a tartós munkanélküliség felé. Ezen belül különösen nehéz a helyzete azoknak, akik a két éve vagy hosszabb ideje munkát kereső százezren felüli létszámú sokasághoz tartoznak. Ezeknek az ún. igen tartós munkanélkülieknek az összes munkanélküliin belüli aránya az egy évvel korábbi 19,8 százalékról időközben 25,5 százalékra nőtt.

A 15-64 évesek között 2011. I. negyedévében 2582 ezren minősültek inaktívnak, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban, ami a megfelelő korúak 38,1százalékát jelenti. A nyugdíjrendszer már említett változásának a munkaerő-piaci hatásával magyarázható, hogy az 55-59 éves inaktív nők száma egy év alatt 25 ezerrel csökkent, inaktivitásuk 7,1 százalékponttal mérséklődött.

A gazdaságilag inaktívakon belül az ún. passzív munkanélküliek1 csoportjába

2011. I. negyedévben 140 ezer fő tartozott. Az előző év azonos időszakinál 18 ezer, az előző negyedévinél 21 ezer fővel magasabb a létszámuk.

Munkaerőpiac

2011. I. negyedévében a régióknak foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta szerinti sorrendje a korábbi időszakokra jellemzőhöz hasonlóan alakult. Továbbra is az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió van a legkedvezőtlenebb, a közép-magyarországi, a közép- és nyugat-dunántúli régió viszont a legkedvezőbb helyzetben. Az elmúlt év azonos időszakához képest jelentősebb változás - a régiók között egyedüliként - Közép-Dunántúlon történt. A térség foglalkoztatási rátája 2,7 százalékponttal, 52,3zázalékára emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 2,0 százalékponttal, 9,6 százalékra csökkent. A többi régióban a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta elmozdulása egy százalékponton belül maradt.

Helyünk az Európai Unióban

A 15-64 éves népességre számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta a tagállamok között az egyik legalacsonyabbnak számít, 8,4 százalékponttal elmarad az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól. Ezen belül a férfiak foglalkoztatási szintje kiugróan alacsony (60,9 százalék), míg a nőkre jellemző 50,8 százalékos-értékkel is a tagországok rangsorának alsó harmadában vagyunk.

A 15-64 éves népességen belül a részmunkaidőben foglalkoztatottak

5,7 százalékos-aránya nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak mondható, a közösségi átlag harmadát sem éri el (18,6 százalék). A részmunkaidős állások alacsony száma a kedvezőtlen foglalkoztatási ráta egyik magyarázó tényezője. (Az ún. egyenértékes létszámból számított foglalkoztatási ráta tekintetében azonban, legalábbis, ami a nőket illeti, a teljes foglalkoztatási rátára jellemzőnél lényegesen kedvezőbb helyezést foglalunk el az uniós tagországok rangsorában.)

A határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottak aránya 9,8 százalékos volt, ezzel az értékkel a nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyhöz tartozunk.

Magyarország a tartósan magas munkanélküliségi szintet mutató tagállamok között van, 2010. IV. negyedévi 10,9 százalékos munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. Hazánkban 2010 utolsó negyedévében a 15-64 éves népesség 37,4 százaléka minősült inaktívnak, azok száma, akik azért nem kerestek munkát, mert úgy gondolták, hogy végzettségük, koruk, szakmájuk vagy a munkaerőpiac állapota miatt úgysem találnának, ez 8,5 százalékponttal volt magasabb, mint az EU-27 átlaga.