A KSH felmérése szerint az első negyedév bevétele 197, kiadása 125 milliárd forint volt az év első három hónapjában. Az aktívum 20 milliárd forinttal romlott, és 72 milliárd forintot tett ki. A hazánkba látogató külföldiek száma alig változott, míg kiadásaik 4,8 százalékkal estek vissza 2010 azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenés az üzletelési célú egynapos utazóktól, illetve a többnapos üdülésre érkező látogatóktól származó bevételekben figyelhető meg. A külföldre látogató magyarok számának 3,1 százalékos bővülése mellett az import - az előző évben regisztrált 15 százalékos csökkenés után - 8,6 százalékkal emelkedett, amelyet elsősorban a munkavállalási célú utazások kiadásainak növekedése eredményezett.

A teljes szolgáltatásforgalom mintegy ötödét képviselő szállítási szolgáltatások bevételei 209, kiadásai 147 milliárd forintot tettek ki 2011. I. negyed évében. Az export 21, az import 16 százalékkal nőtt, az aktívum 16 milliárd forinttal volt magasabb az előző év azonos időszaki értéknél.

Átlagot meghaladó mértékben bővültek a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódó közúti szállítási szolgáltatások és az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) bevételei és kiadásai. A légi szállítási szolgáltatások exportja 16, importja 13 százalékkal emelkedett, amelyhez nagymértékben hozzájárult a személyszállítási teljesítmények javulása. E szolgáltatásfajták esetén a bővülés mindkét forgalmi irányban az EU-15 országokkal szemben volt meghatározó.

Az üzleti szolgáltatások bevétele 535, kiadása 518 milliárd forintot tett ki 2011. első három hónapjában. A szolgáltatáscsoport exportja 11, az import 14 százalékkal bővült, az aktívum 13 milliárd forintos csökkenés mellett 17 milliárd forint volt. Az üzleti szolgáltatásokon belül az egyes szolgáltatások forgalma eltérően alakult.

Csökkenés figyelhető meg az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatás, a kommunikációs szolgáltatások és az építési-szerelési szolgáltatások mindkét irányú forgalmában. A személyes, kulturális, szórakoztatási szolgáltatások exportja közel harmadával maradt el az előző év azonos időszaki magas bázisértéktől, importja stagnált. Ezzel szemben a reexport-tevékenységből származó bevételek és a vállalatcsoporton belüli, máshová nem sorolt szolgáltatások exportja több mint másfélszeresére emelkedett, illetve ez utóbbi importja közel négytizedével nőtt.

Jelentős volt a kutatás-fejlesztési szolgáltatások kiadásainak bővülése is, elsősorban Németország viszonylatában.

A Duna környezetének, ökológiájának védelmére hazánk kiemelt figyelmet fordít, melyhez az Európai Unió is segítséget nyújt. Ennek bizonyítéka az Élő Duna projekt, ami Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása volt, melynek során korszerűsítették a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját. A kapacitásbővítés eredményeképpen a Duna vize Budapestnél újra tiszta lett. A folyó kedvező természeti adottságai ellenére az áru- és személyszállításban nem tölt be központi szerepet, a környezetbarát belvízi áruszállítás hazánkban kisebb részarányt képvisel, mint amekkorát egy ilyen fontos vízi út birtokában jelenthetne.

2010-ben a belvízi áruforgalom volumene azonban - az igen alacsony bázishoz képest - 28 százalékkal, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 30 százalékkal nőtt a 2009. évihez képest, meghaladva a gazdasági válság előtti szintet, és egyben az elmúlt tíz év legnagyobb forgalmát produkálta. A teljesítménynövekedés a nemzetközi szállításnak köszönhető, egy év alatt közel 31 százalékkal nőtt az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény.

A belföldi forgalom részaránya igen csekély, megközelítőleg 0,2 százalék. Hazánkban a helyközi személyszállítás meglehetősen kis része bonyolódik vízi úton, ráadásul 2010-ben mutatói - mind a szállított utasok számát, mind az utaskilométer-teljesítményt tekintve - számottevő mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól.