Létezése kezdeti pillanatától teremtette a Szentlélek az Egyházat az összes népből és nemzetből, átöleli az egész világot, túllép a határokon, lebontja az emberek közötti válaszfalakat és egyesíti őket az egy és háromságos Istenben való hitvallás révén. Az Egyház tehát kezdettől fogva katolikus és apostoli és azt el kell ismerni. Az Egyház szent, mégpedig nem tagjainak képessége révén, hanem mert Szentlelkével maga az Isten teremti és szenteli meg – mondta pünkösdi homíliájában a pápa.
XVI. Benedek pápa pünkösdvasárnapi homíliájában az Apostolok Cselekedetei pünkösdről szóló leírását a 103. zsoltár képeihez hasonlította: „Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál…, Dicsőség legyen az Úrnak mindörökké, örüljön az Úr a műveinek! Az, aki minden dolgot teremtett, és akit Krisztus az Atyától elküldött az apostoli közösségre, egy és ugyanaz, mert a teremtés és a megváltás kölcsönösen összetartoznak. A Szentlélek mindenekelőtt Teremtő Lélek és így pünkösd a teremtés ünnepe. A keresztények számára a világ Isten szeretet-cselekedetének gyümölcse, s mint ilyen „jó dolog”.
Benedek pápa homíliájában a páli szentlecke és az evangélium összefüggését hangsúlyozta. A Szentlélek ismerteti meg számunkra Krisztusban az Urat és így a Szentlélek szava és a műve is ugyanaz. A Lélek által mondjuk, hogy „Jézus Krisztus az Úr”, kettős értelemben is: „Jézus Isten”, továbbá „az Isten Jézus”. Maga a Szentlélek mutatja meg ezt a kölcsönös összetartozást: Jézus isteni méltósággal rendelkezik és az Istennek pedig emberi arca van. Az Isten megmutatkozik Jézus Krisztusban és ezzel megadja nekünk a rólunk szóló igazságot.
Az evangélium szavait magyarázva a pápa pünkösd szentháromságos összefüggését emelte ki. A Szentlélek teremtő Isten, továbbá Jézus Krisztus Lelke, akik az Atyával együtt az egy és egyetlen Isten! Az apostolokra a Lelkét lehelő feltámadt Krisztus és az ember teremtése az orrába lehelt éltető lehelet által, valójában összetartozó képek. A teremtés és megváltás műve az Egyházban a szentségek éltető erejének befogadásával folytatódik.
Végül a pápa pünkösdnek ekkléziológai jelentőségéről szólt, amennyiben a Teremtés és a Megváltás lelke „élteti”, animálja az Egyházat, mely nem emberi akaratból, megfontolásból, emberi ügyességből vagy éppen szervező készségéből ered. Az Egyház Krisztus teste, amelyet a Szentlélek éltet. A Szentlélek pünkösdi képei, a szél és a tűz az ősi húsvét után ötvened-napra ünnepelt sínai-szövetségkötés emlékezete, melynek jelei ugyanazok, vagyis a tűz és a szél. Ennek jegyében az apostolok Pünkösdje, mint egy új szövetségkötés, mint egy új szövetség adománya jelenik meg. Ám ennek az új szövetségnek már nincsenek határai, mert a régi szövetség korlátai leomlottak. Az új szövetség kiterjesztése minden népre szent Lukácsnál a számos népcsoport felsorolásában ölt formát. Ezzel az Apostol nagyon fontos dolgot mond nekünk: az Egyház kezdettől fogva katolikus, tehát egyetemessége nem a különféle közösségek későbbi befogadásának gyümölcse.
Létezése kezdeti pillanatától teremtette a Szentlélek az Egyházat az összes népből és nemzetből, átöleli az egész világot, túllép a határokon, lebontja az emberek közötti válaszfalakat és egyesíti őket az egy és háromságos Istenben való hitvallás révén. Az Egyház tehát kezdettől fogva katolikus és apostoli és azt el kell ismerni. Az Egyház szent, mégpedig nem tagjainak képessége révén, hanem mert Szentlelkével maga az Isten teremti és szenteli meg – zárta pünkösdi homíliáját a pápa.
A vasárnapi Mária-imádság előtt Benedek pápa pünkösd ünnepének, a Szentlélek eljövetelének jelentőségéről mondta el tanítását, majd az imádság után a koncentrációs táborokban Krisztus nevében elhunyt vértanúk közbenjárását kérte a világ békéjéért.
Pünkösd ünnepe lezárja a húsvéti időszakot. A húsvéti misztérium – vagyis Krisztus kínszenvedése, halála és feltámadása, valamint mennybemenetele – akkor teljesedik be, amikor a Szentlélek kiárad a Máriával, az Úr Anyjával, valamint a tanítványokkal összegyűlt Apostolokra. Ez volt az egyház megkeresztelkedése a Szentlélekkel (vö. Ap. Csel 1,5). Mint ahogy az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, pünkösd reggelén „hirtelen heves szélvész támadt az égből és egészen betöltötte a Cenákulum termét, minden egyes tanítványra tüzes nyelvek ereszkedtek le (vö. Ap. Csel 2,2-3).
Isten hangja istenivé teszi az Apostolok emberi nyelvezetét. Képesekké válnak, hogy „több szólamban” hirdessék az egyetlen isteni Igét. A Szentlélek lehelete betölti a világegyetemet, hitet támaszt, az igazság felé vezet, megteremti az egység lehetőségét a népek között. „Mikor ez a zaj támadt, tömeg verődött össze és megzavarodott, mivel ki-ki tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket, … Isten csodálatos tetteiről” (Ap. Csel 2,6.11).
Boldog Antonio Rosmini olasz szerzetes pap tanítja: „a keresztény pünkösd napján Isten kihirdette szeretet-törvényét, azt a Szentlélek által nem kőtáblába véste, hanem az Apostolok szívébe és az Apostolok révén az egész egyháznak kinyilvánította”. A Szentlélek, aki „Urunk és éltetőnk”, amint azt a Credo-ban imádkozzuk, az Atyához kapcsolódik a Fiú révén és teljessé teszi a kinyilatkoztatást a Legszentebb Szentháromságban. Lehelet Isten szájából, amelynek hatalma van, hogy megszenteljen, hogy felszámolja a megosztottságokat, a bűn következményeként beálló zűrzavart. A test és anyag nélküli Szentlélek az isteni javak osztogatója, támogatja az élőket, hogy a jónak megfelelően cselekedjenek. Mint érzék feletti Fény, értelmet ad az imának, erőt az evangelizáló küldetésnek, lángra lobbantja a szívét annak, aki hallgatja az örömhírt, megihleti a keresztény képzőművészetet és a liturgikus dallamokat.
A Szentlélek, aki bennünk a hitet megteremti keresztségünk pillanatában, lehetővé teszi, hogy Isten gyermekeiként, hitünket tudatosan és szabad beleegyezéssel éljük meg az Egyszülött Fiú képmásához hasonlóan. A bűnök megbocsátása is a Szentlélek ajándéka; Jézus, amikor Húsvét estéjén megjelent az Apostoloknak, rájuk lehelt és így szólt: „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,23).
Végül a pápa Szűz Mária, a Szentlélek temploma oltalmába ajánlotta az egyházat, hogy mindig Jézus Krisztusból, Szavából és parancsolataiból éljen és a Vigasztaló Szentlélek örökös cselekvése révén hirdesse mindenkinek, hogy „Jézus az Úr” (1Kor 12,3).
A Regina Coeli Mária himnusz elimádkozása után XVI. Benedek különböző nyelveken köszöntötte a Szent Péter teret megtöltő zarándokcsoportokat. Emlékeztetett rá, hogy pünkösdhétfőn iktatják a boldogok sorába Drezdában Alois Andritzki német vértanú papot, akit a nácik 1943-ban öltek meg, mindössze 28 éves volt.
Pünkösd ünnepén a Szentatya a koncentrációs táborokban Krisztus nevében elhunyt vértanúk közbenjárását kérte a világ békéjéért. A Szentlélek ihlessen bátor békejavaslatokat, a párbeszéd legyen erősebb, mint a fegyverek, az emberi méltóság iránti tisztelet győzzön az egyéni érdekekkel szemben. A Szentlélek, aki a szeretetközösség záloga, térítse vissza a helyes útra az önzés által eltévelyedett szíveket, segítse az emberi családot, hogy ismét felfedezze és éberen őrizze alapvető egységét – hangzott a pápa felhívása pünkösd vasárnapján.
