A kormány a globális tőke, és hazai érdekköreik érdekeit képviseli. 1,8 millió ember 3 millió hektár földjét érintene hátrányosan. A köztársasági elnök alkotmányossági aggályai miatt nem írta alá az egységes mezőgazdasági támogatásról (SPS) szóló törvényt. Sólyom László az Alkotmánybíróságtól kér normakontrollt. Érvényes lesz a választás 2010-ben? Az Alkotmánybíróság november 17-18-i teljes ülésének napirendje.
A köztársasági elnök alkotmányossági aggályai miatt nem írta alá az egységes mezőgazdasági támogatásról (SPS) szóló törvényt. Sólyom László az Alkotmánybíróságtól kér normakontrollt.
Az Országgyűlés az ellenzék és a kormányoldal közötti parázs vita után október 20-án (205 igen, 163 nem, 5 tartózkodás) fogadta el az új, egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, (SPS). A lényege: a támogatás elválik a tulajdonjogtól! A termőföld utáni támogatásra való jogosultságot önálló vagyoni joggá alakítja át, melynek jogosultja az, aki 2006-ban bármilyen jogcímen földhasználó volt és támogatást igényelt. A kormány véleménye szerint „az SPS-jogosultság megmozdíthatja a stagnáló földárakat, növeli a föld értékét, és jó lenne, ha a külföldi befektetőkben ez már most tudatosulna. A fogyasztók is jól járnak, mert biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekhez jutnak hozzá.”
Az Alkotmánybíróságnak címzett levelében Sólyom László hangsúlyozza: a törvény ellentétes az Alkotmányban meghatározott jogállamiság elvével. A jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mivel múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot: „kellő közérdek hiányában hátrányosabb jogi helyzetet teremt azon mezőgazdasági termelők számára, akik 2006-ot követően kezdték meg tevékenységüket, illetve növelték (adásvétellel illetve haszonbérléssel) az általuk megművelt, támogatásra jogosító területet." Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már támogatásban részesültek. Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, lévén a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.
Kettős földárrendszer...
Dr. Medgyasszay Lászlónak nem okozott meglepetést a köztársasági elnök döntése. A kereszténydemokraták szakértő-politikusa már a parlamenti vita során próbálta meggyőzni a liberális és szocialista padsorokban ülőket arról, hogy „ez a törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a földtulajdonosokat, és megfosztják őket a föld után járó földalapú támogatástól, azaz a vagyonuk feletti rendelkezési jogtól.” – Tette volt, hiába…
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának Fideszes elnöke is osztotta, osztja, az államfő aggályait. Hangsúlyozta: „a kormány a globális tőke, és hazai érdekköreik érdekeit képviseli.” Számításai szerint 1,8 millió ember 3 millió hektár földjét érintene hátrányosan, összesen mintegy 450 milliárd forint értékű vagyonnal számolva. „Néhány ezer azoknak a nagyüzemi társas vállalkozásoknak a száma, akik megkapnák ezt a vagyonértékű jogot. Éppen ezért ez egy gonosz modell, amit a magyar kormány be kíván vezetni!"
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) is üdvözölte a köztársasági elnök döntését. Jakab István, a szervezet elnöke hangsúlyozta: az SPS bevezetésére az agrárirányítási rendszer még nem készült fel, ez a törvény jogbizonytalanságot szül, és további hatása is kiszámíthatatlanok. Kialakulna a kettős földbérleti díjrendszer és a kettős földárrendszer. Jelezte azt is: felkérik Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt – tekintettel az államfő döntésére –, hogy a továbbiakban ne szorgalmazza az új törvény bevezetését, várják meg, amíg az Unió megváltoztatja a már bejelentett agrártámogatás rendszerét.
Másként látja a helyzetet a kormány és Gráf József agrárminiszter: „tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök döntését, de a meggyőződésünk szerinti kedvező döntésben bízva, bizakodva várjuk az Alkotmánybíróság állásfoglalását.”
Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője közölte: az SPS ügyét a Taláros Testület soron kívül tárgyalja, de így sem tudnak garanciát vállalni arra, hogy év végéig döntést tudnak hozni. Márpedig ennek híján nem léphet e rendszer hatályba, hiába fogadta el a kormánypárti többségű Országgyűlés. Az SPS bevezetéséhez szükséges jogszabályok legvégső kihirdetési ideje március. Ha eddig nem születnek meg az Alkotmánybíróság állásfoglalásán alapuló módosítások, akkor marad a kormány által „megreformálni” szándékozott régi, de az alkotmányos szisztéma.
Érvényes lesz a választás 2010-ben?
A Political Capital megóvja a januári ferencvárosi időközi országgyűlési választás majdani eredményét, mert az Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntése ellenére sem alkotott törvényt a választókerületek arányosításáról. A nemzetközi hírű politikai elemző cég szerint sérti az egyenlő választójog elvét, hogy a választókerületek határai 18 éve változatlanok, miközben a kerületekben élő választók száma helyenként több mint a duplájára nőtt. A szervezet azt akarja kideríteni, hogy a parlament mulasztásos alkotmánysértése veszélyezteti-e a 2010-es választást.
Emlékeztetőül: az Alkotmánybíróság arra kötelezte a parlamentet, hogy biztosítson törvényi garanciát arra, hogy a választókerületek lélekszáma igazodjon a mindenkori lakosságmozgáshoz. A határidő 2007. június 30.-a volt. Azóta mulasztásos alkotmánysértésben szenved az Országgyűlés. Így a 176 egyéni választókerület határa ugyanott húzódik, ahol 1990-ben, holott választókerületek lélekszáma között szembeötlő a különbség: a legkevesebb választópolgárral rendelkező választókerületben (Veszprém megye 6-os) körülbelül két és félszer annyit ér egy választó szavazata, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben (Pest megye 4-es).
A parlamenti pártok szakértői elismerik: valóban módosításra szorul a választási törvény, ugyanakkor egyetértés van abban, hogy a mai szabályok alapján is lebonyolítható a következő általános választás: az Alkotmánybíróság ugyanis nem semmisítette meg a választások alapját jelentő szabályokat, „csupán” mulasztást állapított meg. Vagyis: a döntéssel „nem húzták ki a demokratikus választás alól a talajt, az esetleges aránytalanságoknál erősebb az az alkotmányos érdek, hogy legyenek választások!”
Az Alkotmánybíróság november 17-18-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése elé kerül a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Határozat készül a társadalombiz¬tosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (1) bekezdésének és 18/B. § (1) bekezdés c) pontjának alkotmányosságával összefüggésben.
Szó lesz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozatterve¬zetről.
Megtámadták a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44.§-ának alkotmányosságát.
Megkérdőjelezték a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. §-ának alkotmányosságát.
Folytatják az alkotmányjogi panasszal összefüggő gyakorlati kérdések tárgyalását.
Határozattervezet készült az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.
Napirendre tűzik az erdőről és az erdővédelméről szóló 1996. évi LIV. törvénnyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozatterve-zetet.
Megvizsgálják a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyes rendelkezéseinek, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (3) bekezdésének, továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 327. § (3) bekezdésének alkotmányosságát.
Kedden a testület elé kerül a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXIV. törvény 14. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos tervezet.
Kifogásban támadták az Országos Választási Bizottság 220/2008. (VII. 16.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a választási bizottság nem választott tagjait szavazati jog ne illesse meg?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 221/2008. (VII. 16.) OVB határozata ellen is. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottság nem választott tagjait szavazati jog ne illesse meg.”
Szóba kerül az Országos Választási Bizottság 164/2008. (III. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette a dr. H. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvényt.”
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 173/2008. (IV. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a M. I. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a biztosítottak szabadon választhassanak egészségbiztosítási pénztárat?”
A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.
