Alaposan felgyorsult a Taláros Testület tempója. Íme: legutóbbi és eljövendő döntései sorozatban. Sokak szerint az ombudsman is megtáltosodott. Ezúttal azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget.
Sokak szerint, Szabó Máté megtáltosodott. Kritikusai szerint a nehéz természetű alapjogi biztos 2010-11-ben még meghúzta magát, nehogy a többi ombudsmanhoz hasonlóan alóla is kiszervezzék a posztját, amióta viszont megtudta, hogy jövő ősszel őt sem választják újra, postásként továbbítva az indítványokat, igyekszik az emlékművét polírozni.
Tárgyilagosabban szemlélődők viszont tudják: az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak megszaporodása azzal a felértékelődött szereppel függ össze, hogy az egyéni indítványok meghatározó része január óta csak nála kezdeményezhető. Kapott is több száz követelő beadványt.
Kormányoldalon úgy vélik, Szabó indítványai azt jelzik: igaz, hogy megszűnt az actio popularis (az AB közvetlen és korlátlan elérhetősége az állampolgárok számára), az ombudsman kibővített hatásköre ezt jól pótolja, hiába a sok nyavalygás, lám, mégis működnek az Alaptörvény által felállított közjogi rendszer fékei és ellensúlyai.
Az alapvető jogok biztosa ezúttal arra kérte az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Hangsúlyozza: csaknem másfél évtizede változatlan az az összeg, amit a pártok a bevételeikből törvényesen kampánycélokra fordíthatnak, miközben jelentősen nőttek a választási programok és jelöltek népszerűsítésének költségei. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok a hatályos szabályozás alapján egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.
Beadványában félreérthetetlenül utal arra, hogy a vak is látta, látja, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Csaknem másfél évtizede változatlan az az összeg, amit a pártok a bevételeikből törvényesen kampánycélokra fordíthatnak, miközben jelentősen nőttek a választási programok és jelöltek népszerűsítésének költségei. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Az alapvető jogok biztosa szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását. Felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn? (Az indítvány itt olvasható.)
Alaposan felgyorsult az Alkotmánybíróság tempója
A feladatok nagyságához igazodva, három öttagú állandó tanácsot hoztak létre. Minden alkotmánybíró tagja egy öttagú állandó tanácsnak. Összetételét – az elnök javaslatára – három év időtartamra február 7.-én a teljes ülés határozta meg.
Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.
A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.
A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.
Döntéseiket előzetes egyeztetések, ütközések után hozhatják, s hozzák, ám ha oly mértékben ütköznek az álláspontok, a tanács bármely tagja kérheti, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülése határozzon a vitatott kérdésben.
Mindezt figyelembe véve, már nem csodálkozhatunk azon, hogy a Taláros Testület, a bezúduló indítványok tömegét igyekszik a lehető leggyorsabban alkotmányosan elbírálni.
Az Alkotmánybíróság legutóbbi teljes ülésén
Megállapította, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott rendelkezés kimondta: az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványt (közalapítványt) a bíróság – nemperes eljárásban – az állami alapító kérelmére megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Az indokolás szerint a rendelkezés a magánjogi jogviszonyban irányadó egyenjogúságot és mellérendeltséget súlyosan sértve, az egyik fél magánjogi érdeksérelmén túl a demokratikus jogállamiság sérelmét is eredményezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 13.Pk.62.437/1990/22. számú, 12.Pk.63.504/1990/37. számú, valamint a jogerősen még le nem zárt ügyekben nem alkalmazható. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (A határozat teljes szövege)
+
Helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 194/2011. (XII. 5.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a közterületen történő parkolásért ne lehessen díjat szedni?” Az OVB megállapította, hogy a kezdeményezésbe foglalt kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért az nem bocsátható népszavazásra. (A határozat teljes szövege)
+
Érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 365/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást, mert a kifogás a határidőn túl érkezett meg az OVB-hez. (A végzés teljes szövege)
+
Elutasította az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdése – az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésére és XV. cikk (1) bekezdés első mondatára alapított – alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint a vizsgálni kért törvényi rendelkezések sem a tulajdonhoz való joggal, sem a törvény előtti egyenlőség követelményével nem állnak érdemi (tartalmi) elbírálást lehetővé tevő alkotmányos kapcsolatban. (A határozat teljes szövege)
+
Visszautasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bekezdése és 152. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy az indítványozó nem igazolta, hogy az adóhatóság végrehajtási eljárása során végrehajtási cselekményként foganatosított hatósági átutalási megbízásával szemben igénybe vette a törvényben biztosított és a jogsérelem orvoslására szolgáló végrehajtási kifogást. (A végzés teljes szövege)
+
Visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (5) bekezdése Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv. E. 20. 802/2005/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadását. A panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani [30. § (1) bekezdés – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése]. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2005. június hó 25. napján kelt Pfv.E.20.802/2005/4. sz. végzése ellen nem volt további jogorvoslati lehetőség, ezért a kártérítési pert követően, 2011. június 9-én benyújtott panasz nyilvánvalóan elkésett. (A végzés teljes szövege)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa legutóbbi ülésén hozott döntései
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatalának 8990467504/2007. ügyszámú végzésével összefüggésben benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése, valamint a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
A Páty Község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2002. (X. 15.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 17/2006. (IV. 27.) rendelete, valamint az azzal összefüggő egyes önkormányzati határozatok Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
A Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2006. (VII.03.) rendelete, a módosításáról szóló 16/2008. (VI.09.) számú rendelete, valamint Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 135/2005. (IX. 29.) és 110/2008. (VII. 03.) számú határozatai Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
A Budapest Főváros XXVIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2002. (XII. 20.) Ök. sz. rendelete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
A közigazgatási nemperes eljárásban hozott végzések elleni fellebbezés lehetőségével kapcsolatos egyes jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének utólagos megállapítására, alkalmazásuk kizárására, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására, valamint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla határozatai ellen benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában előterjesztett és egyesített indítványok tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és a Legfelsőbb Bíróság előtt Kfv.III.37.444/2008. számon folyt bírósági eljárásban való alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdés b) és f) pontjai, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság előtt 12.K.27.300/2008. számon folyamatban volt eljárásban való alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
+
A Mezőberény Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 18/2001. (XI. 30.) MÖK rendelet 7. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és a Legfelsőbb Bíróság előtt Mfv.I.10.029/2009. számon folyamatban volt bírósági eljárásban való alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)
Az Alkotmánybíróság 2012. május 22-i teljes ülésének napirendje
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenység alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésének és a Fővárosi Bíróság 17.Fpkh.01-06-000034/19. végzésének megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 31. § (12) bekezdése és 33. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A Fővárosi Bíróság 9.K.33.275/2010/4. számú ítéletével kapcsolatosan benyújtott, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése és 123. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
Az 1/1999. BJE jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.
A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet megsemmisítése tárgyában készült határozattervezet.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában készült határozattervezet.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 1. § d) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény [a továbbiakban: Ftv.] 86. § (1) bekezdés d) pontja, 86. § (3)-(5) bekezdései, 91. § (3) bekezdése, valamint 100. § b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3) bekezdés 2. és 3. mondata, (4)-(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése és 5. §-a alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. § (6) bekezdése, valamint a 35. § (1) bekezdésének harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló feljegyzés.
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről közzétett miniszteri közlemény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. § ba) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításárára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról készült feljegyzés és végzéstervezet.
Az Országos Választási Bizottság 9/2012. (I.16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának május 22-i ülésének napirendje
– Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet – 2007. január 31. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 4. § (2) bekezdés g) pontja, valamint 3. számú melléklet c) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 7.Kpk.20.204/2012. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült végzéstervezet.
– A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 52/2006. (XII. 18.) rendelete 8. § (3) és (5) bekezdései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
– A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 34. §, 36.§ és 38. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.Mf.20.522/2006. folyamatban volt eljárásban való alkalmazhatóságuk kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
– A Magyar Köztársaság Elnökének a 2005. szeptember 28-án kelt határozatával összefüggésben, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény honosításra vonatkozó rendelkezéseire nézve mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
– A Legfelsőbb Bíróság Mfvk. IV. 11.008/2006/2. sorszámú végzése; Mfvk. IV. 10.942/2006/3. sorszámú végzése; Mfvk. IV. 11.009/2006/2. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdésének „az ügy érdemében hozott” szövegrésze, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
– A Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV.37.535/2006/2. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
– A Fővárosi Bíróság 42. Pf. 642.334/2008/10. sorszámú ítélete ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. § (3) bekezdése, 4. §-a, 252. § (1)-(2) bekezdése, 254. § (3) bekezdése; a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése, és 23. §-a; a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló 1997. évi LXV. törvény 7. §-a, 11. § (1)-(2) és (7) bekezdése, valamint a Budapest VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat 46/2005.(X.15.) Ökr. 20. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának május 22-i ülésének napirendje
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 75. § (1) bekezdés b) és j) pontja Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült végzéstervezet.
Rokkantnyugdíj alkotmányellenes módon történő megállapítása tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (1)-(2) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről szóló, a 32/2007. (06. 29.) számú rendelettel módosított 81/2001. (12. 20.) számú rendelet – 2008. január 1. és 2009. január 1. közötti időben hatályban volt – 14. § (4) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 52.§-a és 166.§-a, illetőleg a törvény egésze, a 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet 10.§-a, illetőleg a rendelet egésze, a 175/2003. (X.28.) Kormányrendelet 3.§-a, illetőleg a rendelet egésze alaptörvény-ellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 17.§ (1) bekezdésének „vagy” szövegrésze, a szabálysértési törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II.23.) BM rendelet 29.§ (4) bekezdésének „amennyiben a településen ilyen munkahely van” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdése, valamint 52. § (1) bekezdésének e) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 213.§ (2) bekezdésének második mondata „beszámítási kifogásra, illetőleg viszontkeresetre vonatkozó” szövegrésze, valamint a 149.§ (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (6) bekezdésének egyes szövegrészei alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. § (4) bekezdése, valamint 167-168. §-ai, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzéstervezet.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 52. § (5) bekezdése, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A Balassagyarmat Város Önkormányzatának a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Balassagyarmat Város területén történő végrehajtásárólk szóló 7/2001. (II.16.) számú rendelete, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és az ár alkalmazási feltételéről szóló 8/2001. (II.16.) számú rendelete alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80. § (1) bekezdés b) és c) pontjával, valamint a 80. § (2) bekezdés a) és b) pontjával összefüggő alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Z-1/2008. számú határozata ellen benyújtott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja és 37/A. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XVII. törvény 43. § (5)-(6) bekezdése és 164. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 39. §-a és 40. § (5) bekezdése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XVII. törvény 136. § (3) bekezdésének „végzés” szövegrésze, valamint 143. § (1) bekezdés második mondata megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 40. § (1) bekezdése, 114. §-a, 137. § (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 40. § (1) bekezdése és 58. § (4) bekezdése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 214. és 219. §-a, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására, valamint a 2004. évi CXXVII. törvény vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok tárgyában készült végzéstervezet.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 213. § (2) bekezdése és 254. § (3) bekezdésének második mondata, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60. §-a megsemmisítésére, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60. §-a vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.
