Az MSZP elnöke arra kéri az alapvető jogok biztosát, indítványozási jogával élve érje el, hogy az Alkotmánybíróság döntsön a médiaszabályozásban bekövetkezett, a közelmúltban elfogadott változások alkotmányosságáról. A szocialisták azt sérelmezik, hogy miután Áder János államfő formai kifogásai miatt visszaküldte az Országgyűlésnek, a parlament változatlan tartalommal fogadta el a médiatörvény módosítását.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a változások között lényeges, a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot csorbító rendelkezések szerepelnek. Mesterházy Attila szerint a mostani törvénymódosítás tovább növelte a médiaszabályozásban a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét sértő rendelkezések számát, és „olyan eljárásrendet határozott meg, amelyben a hatóság diszkrecionális jogkörben dönthet arról, hogy valamely eljárását hajlandó-e – jogorvoslattal megtámadható – döntéssel lezárni vagy sem”.

+

A családvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek semmissé nyilvánítását kéri az alapvető jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybíróságtól. Szabó Máté szerint a család fogalma ugyanis nem csak az azonos neműek párkapcsolatában okozhat problémát, hanem bizonyos esetben a családtámogatási rendszerben is hátrányból indulhatnak a nem házasodó párok.  „A bejegyzett élettársi közösség az azonos neműeknek a házassághoz hasonló együttélési formája. Azt állapította meg a biztos, hogy nem csak a családi élethez való joggal összefüggésben okoz egyfajta problémát, hanem a szexuális irányultság szempontjából is egyfajta diszkriminációt jelent a család fogalmának ilyen meghatározása.” Éppen ezért a vonatkozó jogszabályok megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa.

Szabó Máté Az alapvető jogok biztosa két, egymással összefüggő indítványt nyújtott be az  Alkotmánybírósághoz az új családvédelmi és a családtámogatási törvényekkel összefüggésben. Az ombudsman mindkét indítványában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotó a család fogalmából nem zárhatja ki a létező, működő és jogilag is elismert társkapcsolatokat, mert ez az érintettek, sőt esetenként a gyermekeik jogait is sérti.

Az ombudsman szerint a törvény a társkapcsolatok köréből kizárólag a házasságot nevesíti a család alapjaként. Ezzel – a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával ellentétes módon – kizárja a bejegyzett élettársi közösségben, azaz az azonos nemű személlyel kapcsolatban élők „házassághoz hasonló” társkapcsolatának családként való elismerését és védelmét. A törvény így nem csupán a társkapcsolati formák, hanem az azokat választó személyek szexuális irányultsága alapján tesz különbséget, hiszen teljes mértékben kizárja a család fogalmi köréből az azonos neműek közötti társkapcsolatokat, amelyek esetében az Alaptörvény értelmében nem lehetséges házasságra lépni.

Az ombudsmani indítvány szerint a törvényben deklarált családfogalom nem csak a párkapcsolatban élő azonos nemű pároknak okoz hátrányt, hanem azoknak a különnemű pároknak is, akik nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában kívánnak élni. A biztos szerint ez a szűkítés aránytalanul korlátozza a házasságon kívüli más társkapcsolati formát választó párok magán- és családi élethez való jogát azáltal, hogy lényegében kizárja őket a család fogalmi köréből. A család fogalmának megszorító használata így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában élők egyenlő méltósághoz való jogát, valamint magán- és családi élethez való jogát, és ez a megoldás az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétes.

A Katolikus Egyház – miközben egyenlően tiszteletben tartja minden, bármilyen szexuális irányultságú ember személyi méltóságát – a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő életszövetségének, a családot pedig a férfi és nő házasságán alapuló, az élet továbbadására hivatott közösségnek tekinti.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság teljes ülése

Elutasította a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5f) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolása szerint a jogalkotó alkotmányosan dönthetett úgy, hogy a korábbi támogatási rendszerről egy alapjaiban más szisztémára tér át. A jogalkotó a támogatás mértékét az előző rendszerhez képest más szempontok alapján határozta meg, amire alkotmányos lehetősége volt. A hangsúly nem a kedvezmények megszüntetésére, hanem a rendszer átalakítására, a támogatások kifizetésére helyeződött. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a törvényhozó szabadságában áll, hogy – kivételesen, a szükséges mértékben – gazdasági-gazdaságossági, energiahatékonysági, szociális, illetve szociálpolitikai szempontokat is figyelembe vegyen a döntése meghozatalakor. A határozathoz Bragyova András, Kiss László és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. (A határozat teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság ülése visszautasította a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. § (6) bekezdése, valamint a 35. § (1) bekezdésének harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert a kérdés a polgári jogon belül elhelyezkedő szellemi alkotások egyik részletszabályával kapcsolatos, azonban alkotmányjogi szempontból nem tekinthető alapvető jelentőségűnek. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság ülése visszautasította az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. r. és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló – a Magyar Közlöny 2005. június 16-i 80/II. kötetében közzétett – környezetvédelmi és vízügyi miniszteri közlemény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az olyan kérdéseket vet fel, amelyekben az Alkotmánybíróság már döntést hozott. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Mfv. II. 10.616/2011/4. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 18/B. §  pontja alkotmány- és alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ítéletben az indítványozó peres félként nem szerepel. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó egyedi érintettsége nem állapítható meg. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 39. § (2) bekezdése „az azonos vállalkozási adószámú” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány nem tartalmaz olyan új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az érdemi alkotmányossági vizsgálatot szükségessé tenné. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 83/A. § (1) és (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány nem tartalmaz olyan új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az érdemi alkotmányossági vizsgálatot szükségessé tenné. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 73. § (1) bekezdése, a 74. § (1), (3) és (5) bekezdései, valamint a 83/A. § (1)-(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány nem tartalmaz olyan új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az érdemi alkotmányossági vizsgálatot szükségessé tenné. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 34. § (1) bekezdése és 28. § (1) bekezdése tekintetében előterjesztett alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem terjesztett elő kifejezett kérelmet a kifogásolt rendelkezések megsemmisítésére vagy alkalmazási tilalma megállapítására, hanem konkrét döntés meghozatalát – nyugdíjalap újbóli megállapítását – kérte az Alkotmánybíróságtól. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 40. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem indokolta a támadott szabály és az Alaptörvény rendelkezései közötti ellentétet, másfelől nem tartalmazott a rendelkezés megsemmisítésére irányuló kérelmet. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésének „A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.” mondata, valamint a Fővárosi Bíróság 52.Pf.640.890/2010/2. számú végzése és a Fővárosi Bíróság 52.Pf.640.891/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert az nem a törvény által előírt 60 napos határidőn belül érkezett. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának döntései

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 90/A. § (4) bekezdés k) pontja „és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait” szövegrészéről, illetve az Országos Választási Bizottság 344/2009. (VIII. 10.) OVB határozatáról, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. § (1) bekezdés b) pontjáról, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.II.37.655/2009/4. számú végzéséről, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 90/A. § (4) bekezdés k) pontjáról. (A végzés teljes szövege)

– A Fővárosi Bíróság 45.Pkf.v.639.137/2009/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 158. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának döntései

(A 3. öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró, Balogh Elemér, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Szalay Péter)

– Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 1991. július 27-től 2005. november 1-jéig hatályos 72. § (4) bekezdésének b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint további rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (1) bekezdése, valamint további rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 82. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. § (2) bekezdés utolsó mondata és más jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 29/A. § (2) bekezdése és 105/A. § (2) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A Ráckeve Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1999. (IV. 28.) rendelet 79. § (9) bekezdése és (10) bekezdés 6. pontja alkotmányellenességének megállapítására és egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege –>)

– Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és egyedi ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 255.§-a és más jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 13. és 16. §-a, valamint a Fővárosi Főügyészség Közigazgatási Jogi Osztálya TK. 3773/2008/I-1 és TK. 4280/2008/1-I számú tájékoztató levelei alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

– A közúti közlekedési igazgatási faladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének napirendje

– A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítvány vizsgálata.

– A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet vizsgálata.

– A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Mfv.I.10.009/2009/3. számú ítélete ellen benyújtott, az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete egyes rendelkezéseivel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/B. §-a, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (8)-(9) bekezdései, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/A. §-a, 32/B. §-a és 170. § (14) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCX törvény 234. § (3)-(4) bekezdései és a 236. § (4) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44/A. § (1)-(2) bekezdése és a 46. § (5) bekezdése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (2)-(3) és (16) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló valamint a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.44.640/2008/9. végzésének és a Fővárosi Bíróság 17.Fpkh.01-06-000034/19. végzésének megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata.

– Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló környezetvédelmi és vízügyi miniszteri közlemény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet és természet védelméről szóló 18/2003. (X. 20.) számú rendelete 31. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az építményadóról szóló 48/2002. (XII. 18.) rendelete 2. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 11.K.33.329/2005/17. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 35. §-a, 44. § (5) bekezdésének II. mondata, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 170. §-a és 171. §-a alaptörvény-ellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.256/2008. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a fajtiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Salföld Község Képviselő-testületének Salföld község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2006. (XI. 21.) számú rendelete 14. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Képviselő-testülete által az építmény-, és telekadóról alkotott 41/2010. (XII. 20.) ÖK számú rendelet 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 23. § (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Vas Megyei Bíróság 1. K. 20.093/2010/10. számú ítéletével összefüggésben, Sopron Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 37/1999. (XII. 23.) rendelete 5. § e) pontja, valamint a 33/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 3. § 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) és (2c) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje 

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 7.P.88.674/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Tpk.62.259/2000/13. számú végzésével, a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.629/2005/2. számú végzésével, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Tpk.62.259/2000/11. számú végzésével, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.611/2005/2 számú végzésével összefüggésben benyújtott, egyes jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A Debreceni Városi Bíróság 0901-36.Vh.5054/2000/3. számú végzésével, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1.Gpkf.51012/2005/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, egyes jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 1.Pk.20.370/2008/2. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdés e) pontja, 18. § (1) és (4) bekezdései, valamint 233. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.754/2005/10 számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdése második mondata alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 3.Kpk.45544/2009/3. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § k) és m) pontja, 16. § l) pontja, 17. § (2) bekezdése, valamint a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság előtt 2.Bk. 520/2008. számon folyamatban lévő ügyben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

– A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 29.B. 26517/2011. számon folyamatban lévő ügyben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság előtt 20. B. 129/2007/27. számon folyamatban lévő ügyben az 1/2007. Büntető jogegységi határozat I., II., IV. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.