Seregnyi indítvány masírozik előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek, érkeznek az újabb, vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Az alapvető jogok biztosa például az önkormányzati törvény egyes rendelkezését sérelmezi, és kéri azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Íme a mai ülésen tárgyalandók.
Döntésre várva
Seregnyi indítvány masírozik előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek, érkeznek az újabb, vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
Az Alkotmánybíróság október 7-i teljes ülése
A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze és a 8. § (2) bekezdésének „elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 131. § (1a) bekezdéssel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Az indítványozó, az alapvető jogok biztosa, a szóban forgó törvény sérelmezett passzusainak alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Álláspontja szerint a támadott rendelkezések azért ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, mert a közösségi együttélési szabályok meghatározására és be nem tartásuk lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozóan törvényben előírt anyagi jogi garanciák és az önkormányzati szabályozásra vonatkozó egyértelmű felhatalmazás hiányában sérül a jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. (Indítvány)
+
A Legfelsőbb Bíróság 11.Gf.40.149/2006/5. számú ítélete és a 2/2004. Polgári jogegységi határozat megsemmisítésére, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 25. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazásának utólagos kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a Polgári jogegységi határozatot az ügyében eljáró bíróság úgy alkalmazta, hogy az adófizetés megfizetésére köteles részvénytársaságot irányító társaság mögöttes felelősségét nem állapította meg, mivel erről az adóhatóság nem hozott határozatot.
Indokolása szerint az ügyében alkalmazott jogszabály és jogegységi határozat indokolatlan különbséget tesz a mögöttes felelősök között a velük szemben való fellépés lehetősége szempontjából azon az alapon, hogy az adózásból származó tartozásokért vagy egyéb adósságokért felelnek. Továbbá, a magántulajdonosok hátrányos megkülönböztetését is jelenti az állami tulajdonos javára, mivel a magántulajdonos egyszerű és egyoldalú rendelkezéssel nem kötelezheti az adóst vagy az Art.-ben meghatározott mögöttes felelőst, így nem léphet fel a konszernjogi felelősség alapján a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szerint felelős irányító társasággal szemben sem. Mindezek miatt az Art. rendelkezése, és az azt értelmező jogegységi határozat a diszkriminációtilalmi rendelkezésen kívül a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is sérti. (Indítvány)
+
A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 137. § (1) bekezdése és a 12/2010. (XI. 9.) KIM rendelet 3. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - a börtöncella mérete.
A bíróság előtt folyamatban levő ügyben a felperes kártérítési igényt érvényesít a büntetés-végrehajtási intézmény alperessel szemben, arra hivatkozással, hogy a szabadságvesztését túlzsúfolt cellában töltötte, ahol az egy főre jutó mozgástér sem az európai normák alapján minimálisan meghatározott 4 négyzetmétert, sem a magyar szabályozás szerinti 3 négyzetmétert nem érte el.
Az indítványozó bíró - a folyamatban levő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg úgy véli: a vizsgálni kért rendelkezések megsemmisítendők, mert az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkébe ütköznek, és sértik az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésébe foglalt jogot is, mely szerint senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának ülése
A Kúria Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a szomszédjában lévő állattartással foglalkozó telep működése ellen 2008 nyara óta több beadvánnyal élt a községi önkormányzathoz, mert jelentősen zavarta az ott folytatott állattartás, ami álláspontja szerint egészségkárosító hatást fejtett ki. Véleménye szerint a tehenészeti telep hatásterületen belül van, mivel a telekhatárától 80 méterre fekszik, ezért az önkormányzatnak a panaszait figyelembe kellett volna vennie ami nem történt meg.
Az indítványozó keresetét a bírósági határozatok elutasították. Véleménye szerint a helyi hatóság és a bíróság is alaptörvény-ellenesen járt el amikor a jó hírnevét, az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogát megsértette a határozataiban. Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való joga, a VI. cikkébe foglalt jó hírnév védelméhez való joga, az V. cikk szerinti a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához való joga, a XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való joga, a XXII. cikk szerinti lakhatáshoz való joga, a XXIV. cikk szerinti részrehajlás nélküli ügyintézéshez való joga, a XXIV. cikk szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, valamint a XXVIII. cikk szerinti jogorvoslathoz való joga. (Indítvány)
+
A Kaposvári Törvényszék 2.Pf.21.138/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a bíróság nem vizsgálta meg az ügy egyes körülményeit, illetve nem vette figyelembe az általa előterjesztett bizonyítékokat, ezzel megsértve a jogállamiság elvét.
Állítja: az ítélet ellentétes az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a bíróság elfogadhatónak találta a felperes jogszabály-, és szerződésellenes magatartását. Az ítélet ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával is, ezért sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. Az ítélet sérti a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogát is, mivel - bizonyítékainak figyelmen kívül hagyása mellett - a bíróság egyes kereseti kérelmeit nem bírálta el.
Hangsúlyozza: az ítélet ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, mert a bíróság nem tartotta be az ügyben irányadó jogszabályi rendelkezéseket, illetve jóváhagyta a felperes jogszabálysértő magatartását. Végül kifejti: az ítélet sérti a szabad mozgáshoz való jogát, mivel a birtokvita következtében egy korábban zöldterületet zár el. (Indítvány)
+
A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.632.186/2012/3. számú ítélete és a Kúria Pfv.21.555/2012/8. számú ítélete megsemmisítésére vonatkozó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó vitatja a bíróságok megállapításait, az ítéletek indokolását, illetve sérelmezi, hogy a bíróságok nem nyújtottak számára kellő jogvédelmet. Elfogadhatatlannak tartja ügyének elhúzódását is. Mindezek miatt kifejti, hogy a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz, valamint a tulajdonhoz való jogát. (Indítvány)
+
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 45/A.Pkf.637.609/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozót a bíróság, mint adóst kötelezte arra, hogy a teljes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket, és fellebbezési illetéket az államnak fizesse meg.
Az indítványozót álláspontja szerint a terhére utólagosan kirótt eljárási illetékek megfizetésére kötelezés sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, mivel arra nem volt felkészülve, és ennek lehetőségére a bíróság sem hívta fel a figyelmét. Sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát is, mivel az illetékfizetési kötelezéssel csak a másodfokú végzésben szembesült, így elvesztette a jogorvoslat lehetőségét. (Indítvány)
+
Apénzforgalmi szolgáltatásnyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 35/A. §-a és 66/A §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítvány befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó kérelme indokolásául előadja: a támadott rendelkezések 2014. január 1-től maximált díjat vezettek be egyes készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kezdeményezett belföldi fizetési tranzakciók során az elfogadó bankok által a kibocsátó bankoknak fizetendő díjra. Álláspontja szerint amennyiben a bankközi jutalék túl alacsony, a bevétel csökkenése miatt a kibocsátó bankok vagy kevesebb kártyát bocsátanak ki, vagy pedig kénytelenek a kieső bevételt a kártyabirtokosoktól beszedni. A kártyabirtokosok esetében ez a kártyahasználat ellen és a készpénzhasználat növekedése irányában hat.
Az indítványozó véleménye szerint A támadott rendelkezések bevezetése a jogalkotó elképzelésével szemben valószínűsíthetően nem fogja eredményezni sem a készpénzes fizetés visszaszorítását, sem a fizetési-kártya használat ösztönzését. Hatályuk visszamenőlegesnek minősül, és a jogalkotó nem hagyott megfelelő időt az új szabályozásra való felkészülésre.
Álláspontja szerint ezek a rendelkezések több alapvető jogát megsértették, többek között sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, az M) cikk (1) bekezdésébe foglalt vállalkozás szabadságának elve, és az M) cikk (2) bekezdésébe foglalt tisztességes gazdasági versenyhez való joga és a fogyasztók joga.(Indítvány)
+
A Gazdasági Versenyhivatal 2010. június 9-én kelt Vj-174/2007/332. számú határozatával összefüggő alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó szerint a határozat a versenyfelügyeleti eljárás során kiszabható bírságmaximumot a határozatban azonosított vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének tíz százalékában állapítja meg. Álláspontja szerint e rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárásához való joggal, és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmével. Sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét is.
Egyúttal kéri hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és határozatát. (Indítvány)
