A köztársasági elnöktől és az Alkotmánybíróságtól remélt orvoslást a Magyar Bankszövetség a „devizahiteles sebeire”. A Magyar Bankszövetség a jogbiztonság és a kiszámítható jogalkalmazás érdekében arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó az Országgyűlés által elfogadott törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. (A köztársasági elnök azóta aláírta a törvényt. – a szerk.) Friss döntések.
A bankok sebei
A köztársasági elnöktől és az Alkotmánybíróságtól remélt orvoslást a Magyar Bankszövetség a „devizahiteles sebeire”. A Magyar Bankszövetség a jogbiztonság és a kiszámítható jogalkalmazás érdekében arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó az Országgyűlés által elfogadott törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. (A köztársasági elnök azóta aláírta a törvényt. – a szerk.) Közleményük szerint a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvény, visszamenőleges hatállyal állapít meg új szabályokat a lakossági hitelezésben, ró hatalmas és méltánytalan terheket a bankszektorra.
Hangsúlyozzák: a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.
+
Alkotmánybírósághoz fordult a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, amelynek tárgyalását felfüggesztette alkotmánybíróság eljárásának a végéig.
A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles keresetei közül az EvoBanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla. A tanácsvezető bíró a jogerős végzés rövid, szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahitele (2014. évi XXXVIII.) törvény több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Többek között azt, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia. A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik azt Alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, a jogbiztonság elvét, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
Friss döntések
Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában több alkotmányos követelményt állapított meg a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok minősítési szabályaival kapcsolatban. Az ügyben az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, amely az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy a minősített adatok védelméről szóló törvény adatok minősítésére vonatkozó rendelkezései sértik-e a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot.
A határozat szerint a minősítésre vonatkozó szabályok önmagukban nem alaptörvény-ellenesek, azonban az Alaptörvénnyel ellentétes értelmezést is megengednek, ezért az Alkotmánybíróság több alkotmányos követelményt határozott meg. Mivel a minősítési szabályok nem írják elő egyértelműen a minősítéshez fűződő közérdek mellett a minősítendő adat nyilvánosságához fűződő közérdek figyelembevételét, ezért alkotmányos követelmény, hogy a minősítő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat minősítése felőli döntés során a minősítéshez fűződő közérdek mellett a minősítendő adat nyilvánosságához fűződő közérdeket is vegye figyelembe, és csak akkor döntsön az adat minősítéséről, ha minősítéssel elérni kívánt cél arányban áll a minősített adat nyilvánosságához fűződő érdekkel.
Az Alkotmánybíróság a minősítő minősítéssel kapcsolatos indokolási kötelezettségével összefüggésben megállapította: az adatok minősítése során a minősítés kezdeményezőjének indokolnia kell javaslatát, de az abban foglaltaktól a minősítő eltérhet. A hatályos szabályozás nem zárja ki, de nem is írja elő kifejezetten, hogy a minősítő döntését indokolni köteles. Ezért alkotmányos követelmény, hogy a minősítő, ha a minősítés során eltér a minősítési javaslattól, az adat minősítéséről szóló döntését köteles érdemben, részletesen indokolni, amelyből különösen ki kell tűnnie a nyilvánosság korlátozását kellő mértékben alátámasztó okoknak.
Az Alkotmánybíróság végül alkotmányos követelményt állapított meg a minősített adatok pontos megjelölésével összefüggésben, amely szerint a minősítésről szóló döntésben és a minősítési jelölésen egyértelműen meg kell jelölni a minősített adatot, annak azonosíthatóságát a minősített adat kezelése során mindvégig biztosítani kell. Ez azért lényeges, mert így a nem minősített közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére az általános szabályok vonatkoznak. 2014.09.25 AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról. (AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról – II/1180/2012.)
A határozathoz Bragyova András, Kovács Péter, Lévay Miklós, Stumpf István Paczolay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Máriaalkotmánybírók különvéleményt fűztek.
+
A kérelmező a 2014. október 12. napjára kitűzött helyi önkormányzati választáson független polgármester-jelöltként kívánt indulni, a Balassagyarmati Választási Bizottság azonban a nyilvántartásba vételt megtagadta, mert a jelöltséghez szükségesnél kevesebb volt az érvényes ajánlások száma. A sértett a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz fordult, amely a fellebbezését elutasította. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Fővárosi Ítélőtábla ezen határozatot helybenhagyta, indokolásában hangsúlyozta: „a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság a döntése alapjául szolgáló tényeket helyesen állapította meg, s helytálló az abból levont jogi következtetése is, amely a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezte.”
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a 2014. október 12. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló rendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, a támadott jogszabályi rendelkezések ügyében való alkalmazhatóságának tilalmát, és nem utolsó sorban a Fővárosi Ítélőtábla végzésének megsemmisítését és alaptörvény-ellenességének megállapításátkérte az Alkotmánybíróságtól.
Az Alkotmánybíróság – többek között - megállapította: az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek sem felel meg.
„A Ve. és az IM rendelet jelen alkotmányjogi panasszal támadott rendelkezései az ajánlással kapcsolatos szabályairól szólnak, éppen ezért az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított része tartalmilag mulasztás megállapítására irányul, nevezetesen arra, hogy hiányzik az a jogi szabályozás, amely közvetlenül lehetővé tenné az érvénytelen ajánlások orvoslását. Az Abtv. 46. § (1)–(2) bekezdése a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását, mint az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményt szabályozza, nem önálló eljárásként. Ebből következően külön mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére senkinek nincs jogszabály adta lehetősége.”
Az Alkotmánybíróság mindezekre figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdés, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d), e) és h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – IV/1624/2014.)
