Az Alkotmánybíróság még nem hozott határozatot a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatban, az ügy újra szerepel a testület hétfői napirendjén Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, miután korábban a pártokat nyilvántartó bíróság előbb első, majd másodfokon is elutasította a bejegyzés iránti kérelmét. Olyasféle indokkal, hogy a névvalódiság és névszabatosság követelményeinek nem felel meg a párt neve. Friss döntések. Legközelebbi ülés témái.
Sokasodó kampánypanaszok
Sok-sok alkotmányjogi panasz érkezhet az Alkotmánybírósághoz a Kúria, illetve az ítélőtáblák választási ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatát kérve – prognosztizálta Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Szakkollégiuma által szervezett Választás 2014 című konferencián. Kifejtette: a beadványokkal kapcsolatban olyan elvi kérdések merülhetnek föl, melyek érdemi megválaszolására a törvényben meghatározott határidő nem biztos, hogy elegendő.
A jogszabályok alapján Taláros Testületnek három munkanap alatt kell dönteni az indítvány befogadásról, és azt követően három munkanap alatt kell érdemben elbírálnia a panaszt. A beadványokról előreláthatólag öttagú tanácsok döntenek, de ha tömegesen érkeznek ügyek, nem kizárt, hogy háromtagú tanácsok állnak föl - közölte az elnök. Szerinte azonban jobb volna, ha az elvi kérdésekről teljes ülések határozhatnának A szavazást megelőzően várhatóan a politikai reklámokkal, a kampánnyal kapcsolatos ügyek, az egyéni választókerületi jelölteket, a listákat és a névjegyzéket érintő kifogások érkeznek a testülethez, majd a politikai alapjogok érvényesülésével kapcsolatos indítványokat kaphat az Alkotmánybíróság - tudatta Paczolay Péter.
Közölte: az Alaptörvény hatálybalépése óta eddig öt, a választásokat érintő eset volt, amelynek elbírálásáról döntenie kellett a testületnek. Ezek közül a legfontosabb a köztársasági elnök indítványa alapján született, az előzetes választási regisztrációt is érintő határozat volt. A testület elnöke a döntést alapvető jelentőségűnek tartja, mert lerakta azokat a sarokköveket, amelyek támpontul szolgálhatnak a kampánnyal és a választásokkal kapcsolatos határozatoknál.
Közszereplők bírálhatósága
Az Alkotmánybíróság még nem hozott határozatot a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatban, az ügy újra szerepel a testület hétfői napirendjén – jelenttette be Bitskey Botond. A testület főtitkára határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint 8:7 arányban már döntöttek az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezés megsemmisítésről.
Schiffer András LMP-s képviselő még tavaly arra kérte, az akkori ombudsmant, Szabó Mátét, hogy kezdeményezze az új Ptk. ezen passzusának alkotmányossági felülvizsgálatát. (Az új Ptk. kodifikációja során megfogalmazódott szabályozást a parlamentben egy módosító indítvány írta át.) Az LMP-s politikus szerint a kormánytöbbség alkotmányellenes módon korlátozza a véleményszabadságot azzal, hogy a korábbinál szűkebbre szabja a közszereplők bírálhatóságát és abban reménykedik, hogy még a március 15-ei hatálybalépése előtt a megsemmisítéséről dönt róla az Alkotmánybíróság.
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, miután korábban a pártokat nyilvántartó bíróság előbb első, majd másodfokon is elutasította a bejegyzés iránti kérelmét. Olyasféle indokkal, hogy a névvalódiság és névszabatosság követelményeinek nem felel meg a párt neve. Eszerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt-elnevezés nem hozható kapcsolatba a szervezet céljával, nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére, így alkalmas arra, hogy megtévessze a választókat a nem „méltó” pártnév.
Az Átlátszó által közölt alkotmányjogi panasz szerint a pártalapítás olyan alkotmányos alapjog, amelyet csak a legszükségesebb esetben szabad korlátozni, és csak akkor lehet megtévesztő egy név, ha éppen ellenkező tevékenységet végez egy párt, mint amire az elnevezés utal. Ezzel szemben nem jogszerűen kérte számon a bíróság, hogy az elnevezése kifejezetten utaljon a tevékenységére és jelképezze a közhatalomban való részvételt. A Magyar és a Párt világos részelemei az elnevezésnek, míg a Kétfarkú Kutya egyrészt egy angol szólásmondásra utal (as happy as a dog with two tails), másrészt egy nagyszámú (a Facebookon majd’ 100 000 fős) közösség számára bír világos jelentéssel, üzenettel – áll a Magyar Kétfarkú Kutya Párt panaszában.
Friss döntések
Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért megtiltotta az alkalmazását az Alkotmánybíróság.
A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Alkotmánybírósághoz azért, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik. Az indítvány hivatkozott az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, amelybe a bíró álláspontja szerint „beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek, kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi”.
(A különadót 2010-ben vezették be. Az Országgyűlés múlt év decemberében 2014. január 1-jei hatállyal az addigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve bizonyos esetekben három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót. Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.)
Az Alkotmánybíróság a bíró indítványát megalapozottnak találta. Határozatának indokolása szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban több határozatában is megállapította, hogy a törvényes végkielégítéseknél a törvény szerinti 98 százalékos adómérték az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó részével ellentétes. Az Alkotmánybíróság nem látott okot arra, hogy eltérjen attól a tartalomtól, amelyet a strasbourgi bíróság az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó cikkének adott a különadó mértékével összefüggő döntéseiben. A testület szerint a vitatott rendelkezés általános alkalmazási tilalmát indokolja az alaptörvény védelme, a jogbiztonság és az eljárásban érintett személy különösen fontos érdeke.
Az Alkotmánybíróság határozatához Salamon László különvéleményt csatolt. (AB határozat nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezés alkalmazhatóságának kizárásáról – (III/1499/2013.) (6/2014. (II. 26.))
+
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – V/2854/2013.). Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.485.2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről– IV/1454/2013.). Az ügy tárgya: az 1999. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseivel, valamint a Kúria Pfv.IV.21.272/2012/7. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz.
Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének témái
Az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata– (II/981/2013.).
Az alapvető jogok biztosa az Abtv. 24. § (2) bekezdése alapján az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (Nbtvmód.) 9. §, 10. §, 13. § és 16. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta utólagos normakontroll eljárás keretében. A támadott rendelkezések a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló (Nbtv.) 1995. évi CXXV. törvény 68. § (4) bekezdését, 69. § (4) bekezdés b) pontját, 72. § (3) bekezdését és 72/C. § (4) bekezdését módosítják 2013. augusztus 1-i hatállyal.
Az alapvető jogok biztosa szerint a magánszférához, és a személyes adatok védelméhez való jogot sérti, hogy az Nbtvmód. vitatott rendelkezései értelmében a nemzetbiztonsági ellenőrzés – a korábbi határozott időtartam helyett – folyamatosan, és titkosszolgálati eszközök alkalmazásával is végezhető. Álláspontja alapján az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését sérti, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásához - független szervek esetében - a miniszter jóváhagyása szükséges. A biztos az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével ellentétesnek véli, hogy az Nbtvmód. nem biztosítja a független bírósághoz fordulás jogát az érintett számára a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításaival szemben, ezért az Nbtvmód. 16. § megsemmisítését indítványozza, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a jogsérelem orvoslása érdekében mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása lehet szükséges.
+
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. §-ának „méltányolható közérdekből” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata– (II/1193/2013.).
Az alapvető jogok biztosa az indítványozó. Álláspontja szerint a „méltányolható közérdek” fennállása, mint a közéleti szereplők más személyeknél tágabb bírálatának feltétele aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, továbbá nem biztosítja kellően a közügyek vitatását és a közhatalom működésének bírálatát. Mindezek értelmében a rendelkezés sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdését. A „méltányolható közérdek” kifejezés nem felel meg a normavilágosság követelményének, ezért ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével is.
+
Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése, továbbá a II. cikk és a B) cikk (1) bekezdése értelmezése iránt benyújtott indítvány vizsgálata (devizahitelek) – (X/1769/2013.).
A kormány az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének értelmezését abból a szempontból kérte, hogy abból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége. Ezzel kapcsolatban példaként említi a devizahitel szerződések esetén az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételeket.
Az indítványozó az Alaptörvény II. cikke és B) cikk (1) bekezdésének értelmezését abból a szempontból kérte, hogy milyen – az Alkotmányhoz képest mennyire eltérő – alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.
+
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata– (IV/1176/2013.).
Az indítványozó előadja, hogy a törvény alapján a szövetkezeti hitelintézetek elveszíthetik tulajdonukat (részesedésüket) a Takarékbankban. A tulajdonkorlátozás első lépcsője a többségi tulajdon elvesztése, második lépcsője a tulajdon kötelező eladása.
Álláspontja szerint a törvény rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával is. A rendelkezések különösen sértik, kiüresítik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, a tulajdonhoz kapcsolódó szavazati jog gyakorlását, a tulajdonhoz fűződő képviseleti jog szabad gyakorlását. Álláspontja alapján hiányoznak a kisajátítás alkotmányos feltételei. A vállalkozás szabadságával, a tisztességes gazdasági verseny elvével, és a diszkrimináció tilalmával ellentétes, hogy a törvény alapján a Takarékbank szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervek – a Takarékbankot kivéve – kötelesek 2013. október 31-én hatályos bankszámlaszerződést felmondani.
Kifogásolja, hogy a törvény nem biztosítja a Takarékbank és az Integrációs Szervezet döntéseivel és határozataival szembeni jogorvoslat lehetőségét, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmét jelenti. Nézete szerint a törvény előkészítésére és elfogadására a jogalkotási követelmények megsértésével került sor.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.237/2012/3. számú végzése, a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.611/2011/2. számú végzése, valamint a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 3.M.1653/2010/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata– (IV/1095/2013.).
Az elsőfokú bíróság az indítványozó (felperes) közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése iránti keresetét elkésettsége miatt idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzést a másodfokú bíróság és a Kúria hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot, mert nem indított jogegységi eljárást az eljárásban felmerült, a keresetindítási határidővel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben, továbbá ellentétes a XV. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakkal.
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.019/2013/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.807/2012/4. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 4.P.27.116/2009/18. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata– (IV/1474/2013.)
Az indítványozó előadja, hogy az ügyben ítéleteket hozó bíróságok a cégek átalakulására vonatkozó jogszabály nyilvánvaló félreértelmezésével az állam tulajdonjogának fennállását állapították meg. Az álláspontja szerint részrehajló ítéletek szerint szükséges lett volna a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is. Ez véleménye szerint magánvagyon államosítását jelentette a kérdéses esetben, amelyre jogszerűen csak kisajátítás keretében kerülhetne sor. Állítja: az ítéletek a fentiek alapján sértik az Alaptörvény XIII. cikkét (tulajdonhoz való jog) és XXIV. cikk (1) bekezdését (tisztességes eljáráshoz való jog).
