Ezernyi indítvány masírozott előttük, tucatjával zörgettek az ajtójukon a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Az idei esztendő sem ígérkezik csendesebbnek. Újra találkoznak seregnyi alaptörvény-ellenesség megállapítását szorgalmazó alkotmányjogi panasszal, nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvánnyal. Íme a legközelebbi ülés témái.
Mozgalmas esztendőn van túl az Alkotmánybíróság. Ezernyi indítvány masírozott előttük, tucatjával zörgettek az ajtójukon a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Számos nagy horderejű ügyben hoztak döntést. Sereg Andrása Taláros Testület sajtófőnöke, kérésünkre, a tavalyi esztendő határozataiból toplistát készített. Nem lehetett könnyű. Lehet vitatni, de megtisztelő, és fölöttébb figyelemre méltó a választása.
Top 10!
1. A közszereplők bírálhatóságáról.
Az Alkotmánybíróság március 3-án hozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi feltételt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lépett hatályba 2014. március 15-én. (7/2014. (III. 7.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/DCAE82809F3037D2C1257BBF001BABA1?OpenDocument.)
2. A nemzetbiztonsági ellenőrzésről.
Az Alkotmánybíróság március 17-én hozott határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. (9/2014. (III. 21.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/EA9EE167708980F2C1257CA5004ACF42?OpenDocument.)
3. A töredékszavazatok szabályozásáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én hozott határozatában megállapította, hogy nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek a töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése. Az indítványozók alkotmányjogi panaszban kérték az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pont vizsgálatát. (3141/2014. (V. 9.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/6EF7470F49B0A567C1257CC90033F3C7?OpenDocument.)
4. Az élettársak családi pótlékjáról.
Az Alkotmánybíróság május 5-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról, hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással. (14/2014. (V. 13.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9C157DC3CB5A7265C1257ADA00524ADF?OpenDocument.)
5. A várandós nők felmondási védelméről.
Az Alkotmánybíróság május 27-én hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének azt a szövegrészét, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. (17/2014. (V. 30.) AB határozat:http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/869799353AB65B33C1257ADC002103AE?OpenDocument.)
6. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról.
Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat: a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését megsemmisítette, míg egy további rendelkezéshez alkotmányos követelményt állapított meg. (20/2014. (VII. 3.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/AA42F88F8E53EB84C1257BBF001BACF4?OpenDocument.
7. A halmazati büntetés súlyosításáról.
Az Alkotmánybíróság július 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes, ezért Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdését hatálybalépésére (2013. július 1-jére) visszaható hatállyal megsemmisítette. (23/2014. (VII. 15.) AB határozat:http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/9915E5E66E00F15FC1257B4A001BA360?OpenDocument.)
8. A fővárosi közgyűlés tagjainak választásáról.
Az Alkotmánybíróság július 21-én hozott határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő. A testület alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (26/2014. (VII. 23.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/B8C4308899929142C1257D0100507FF0?OpenDocument.)
9. A rendőri intézkedésről készült fotók nyilvánosságáról.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik. (28/2014. (IX. 29.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/0E56D3CAD2A42323C1257B91001BAA15?OpenDocument.)
10. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekről.
Az Alkotmánybíróság a november 11-én hozott határozatában elutasította a Fővárosi Törvényszék eljáró bírái által benyújtott indítványokat, és megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a banki kölcsönszerződéseket egyoldalúan módosító tisztességtelen kikötések alkalmazásának következményeit meghatározó törvény támadott rendelkezései. (34/2014. (XI. 14.) AB határozat: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/67436C6B4C143CD3C1257D4D004746AB?OpenDocument.)
Legfrissebb döntés
Az Alkotmánybíróság év elejei határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3.Bhar.16/2013/5. számú ítélete az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése tekintetében alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az indítványozó mint magánvádló ismeretlen személy ellen tett feljelentése nyomán indult bírósági eljárásban rágalmazás vétsége elkövetésével vádolta az elkövetőt, aki az internet útján elérhető iwiw közösségi alkalmazáshoz tartozó felhasználói adatlapján a személyes adatok állatok rovatában a „Zizi, a gyönyörű magyarvizsla leány és X. Y. (teljes névvel kiírva) ügyvédutánzat” bejegyzést tette.
Az első fokú bíróság megállapította az iwiw felhasználói adatlap tulajdonosának bűnösségét egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében, és ezért három évre próbára bocsátotta. A vádlott fellebbezése nyomán, a másodfokon eljáró törvényszék az első fokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat az ellene emelt két rendbeli becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. A harmadfokú bíróság a felmentő ítélettel más jogi indokok alapján egyetértett: a vádlott felmentését bűncselekmény hiányára tekintettel állapította meg, mivel az ügyvéd olyan közszereplőnek tekintendő, aki tűrni köteles az ügyben szereplő és ahhoz hasonló kifejezéseket.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. A határozat indokolása szerint a panaszos sem közhatalmat gyakorló személynek, sem közszereplő politikusnak nem minősült, így nem volt alkotmányos indoka annak, hogy az egyébként büntetendő cselekmény a sértett-magánvádló ügyvédi minőségére tekintettel ne lett volna szankcionálandó. Az Alkotmánybíróság szerint az ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenesen terjesztette ki a véleménynyilvánítás szabadságát, mely révén a panaszosnak az emberi méltósága, és jó hírnévhez való joga szükségtelenül csorbult. (AB határozat: IV/141/2014.)
A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter, Stumpf István és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást csatoltak.
Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésének témái
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, az 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A támadott rendelkezések a tankönyvpiac állami megszervezését, a tankönyvvé minősítés kritériumait szabályozzák, illetve a Korm. rendelet az előbbiek végrehajtására az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-t, valamint a Nemzeti Tankönyvtanácsot jelöli ki.Az indítványozó szerint a jogalkotó a támadott jogszabályi rendelkezésekkel a korábban kialakult és hosszabb ideje működő piaci viszonyokba előzetes vizsgálat nélkül avatkozott be súlyosan piackorlátozó, illetve monopolizáló módon, szakmai szempontokat mellőzve.
Állítja: a rendelkezések a tankönyvkiadóknak - a jogszabályok hatálybalépése előtt - eszközölt, immáron felesleges fejlesztési, illetve egyéb költségeivel semmifajta kártalanítást nem fogalmaztak meg, ezért sértik az indítványozó tulajdonhoz való jogát. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezésekkel megvalósuló állami beavatkozás ellentétes a jogállamiság elvével.
Kifejti: a szabályozást végrehajtó intézmények kijelölése diszkriminatív, sérti a vállalkozás szabadságát. Sértik az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, illetve a vállalkozáshoz való jogot, mivel megszűntették a tankönyvkiadási tevékenység végzésének további lehetőségét. Sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, mivel más, hasonló tevékenységet végző szereplők aránytalanul eltérő bánásmódban részesülnek. (Indítvány.)
+
Az 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdés 2. fordulata és (3) bekezdése, valamint a 2012. évi C. törvény 42. § 2. fordulata és 44. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, -(tényleges életfogytiglani szabadságvesztés).
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a vizsgálni kért jogszabályok az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkébe ütköznek, azzal ellentétesek, kizárják meghatározott bűncselekmények esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, - ezért alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Indokolásul az Egyesült Királyság EJEB Nagykamarája által 2013. július 9. napján kihirdetett ítéletet ismerteti, amely szerint lehetőséget kell biztosítania a nemzeti jognak arra, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés esetén legalább 25 év elteltével időszakonként felülvizsgálják a büntetést.
Az indítványozó szerint sérül az Alaptörvény Q. cikk (2) és (3) bekezdésébe foglalt alapjog, mely szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, és elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. (Indítvány)
+
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdésével, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 102. § (1) bekezdésével összefüggő bírói indítvány vizsgálata, - (előzetes mentesítés).
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, mert a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek javára indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Hozzáteszi, a rendelkezések által megvalósított negatív diszkrimináció se szükségességi, se arányossági indokokkal nem magyarázhatóak. (Indítvány)
+
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény elleni bírói kezdeményezés vizsgálata, - (devizakölcsön-perek.)
Az indítványozó bírói tanács, alaptörvény-ellenesség megállapítását és megsemmisítését kérve kifejti: a jogalkotás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtti eljárásban egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét, így a Törvény 7. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével.
A bírói tanács szerint az ítéletek újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza. Álláspontja szerint a törvénynek a bírósági eljárásra vonatkozó valamennyi szabálya (6. §, 7-15. §) sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét, (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés.) Az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó polgári peres eljárás útján védett alanyi jogok fennállásába vetett bizalmat a jogerő áttörése olyan mértékben megrendíti, amelyek következtében a törvény 4. § (2) és (3) bekezdései súlyosan sértik a jogállamiságból eredő jogbiztonság elvét, és a jogszabály értelmezésére egyedül hivatott bíróságok függetlenségét (Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdés), illetve a hatalommegosztás elvét (Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés). A rövid eljárási határidők és a halasztás lehetőségének szűkítése miatt a törvény 7-15. §-ai sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírói függetlenség alkotmányos elvét is. (Indítvány)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - (sajtótermék piacfelügyeleti bírsága).
Dr. Szabó Máté által,mégaz alapvető jogok biztosaként fémjelzett indítvány állítja: a bírói döntés és a közigazgatási határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdését, mert aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz való jogot a tőkepiacok indokolatlan külső befolyástól mentes, zavartalan működése érdekében. Nézete szerint az, hogy a Stabilitási Tanács a napilapban megjelent cikket utánközlő sajtótermékek közül kizárólag az indítványozóval szemben indított eljárást, sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmat.
+
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. § (1) bekezdése „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálata, - (KEHI perindítási joga).
Az alapvető jogok volt biztosa állítja: „a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség következményeinek alkalmazása iránt”. Dr. Szabó Máté szerint a KEHI perindítási jogának előkészítése szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák hiánya önmagában is elfogadhatatlan. A KEHI részére biztosított diszkrecionális perindítási jogosultság a jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonság alkotmányos elvével is összeegyeztethetetlen, nem felel meg az alapvető jogok korlátozására vonatkozó követelményeknek, sérti az emberi méltósághoz való jogot, továbbá sérti a perbeli önrendelkezéshez való jogot. (Indítvány)
+
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. § (4) bekezdés „fokozatosan” szövegésze alaptörvény-ellenessége, illetve nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata.
Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosaként született indítvány állítja: az Sztv. 2012. december 31-én hatályba lépett módosítása értelmében a tömegközlekedési és utasforgalmi létesítmények akadálymentesítését fokozatosan kell megvalósítani. A szabályozás a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradását eredményezheti, mert a "fokozatosan" fordulat lehetővé teszi az anyagi források hiányára történő hivatkozással az akadálymentesítés elmaradását.
Az alapvető jogok biztosa szerint a fogyatékos emberek emberi méltósághoz való jogát, valamint a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát sérti, hogy az Sztv. konkrét határidőt már nem határoz meg az akadálymentesítéssel kapcsolatban, így ellenőrizhetetlen lesz norma, ami visszalépést jelent a korábbi intézményvédelmi szinthez képest.A biztos felhívja a figyelmet arra is, hogy az akadálymentesítés elvégzésére nyitva álló határidő meghatározásának hiánya miatt jogalkotói mulasztás állhat fenn az Sztv. 51. (4) bekezdése vonatkozásában. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény – 2005. július 1-je és 2012. május 29-e között hatályos – 3. § g) pontja, 44. § (3) bekezdése, valamint a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 16/2003. (IV. 30.) Kgy. rendelet 33. § (1) bekezdése vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, abban az esetben ha a tulajdonosnak csupán rendelkezési joga van egy ingatlanon, a birtoklás, használat azonban más személyt illet meg. Ezen felül sérül az Alaptörvény T. cikk (3) bekezdésébe foglalt normavilágosság követelménye, valamint a 28. cikk szerinti bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő joga. (Indítvány)
+
A Kúria Pfv. IV.21.493/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint, midőn Kúria elutasította a személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perben benyújtott felülvizsgálati kérelmet megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, mert nem tett eleget a tényállás felderítési kötelezettségének. Ugyanis a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla indokolását átvéve nem állapította meg a személyhez fűződő jogok megsértését, holott az alperessel szemben indult büntetőeljárásban az ügyészség megállapította bűncselekmény elkövetését, csak méltányosságból halasztotta el a vádemelést. Azáltal pedig, hogy a Kúria nem állapította meg a személyhez fűződő jogok megsértését, az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz és a VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jó hírnévhez való joga sérült.
+
A Kúria Mfv.II.10.313/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria, valamint az első és másodfokon eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás felderítésére irányuló kötelezettségnek és az indokolási kötelezettségnek, ezért eljárásuk sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a pártatlanság követelményét, és a kereset ésszerű határidőn belüli elbírálásának követelményét. Érvelése szerint a bíróság jogértelmezése az Alaptörvény XII. és XVII. cikkében foglalt munkához való jog sérelmét idézte elő, mivel a kollektív szerződésben biztosított jogától szabálytalanul lefolytatott eljárás eredményeképpen fosztott meg. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv. IV.20.709/2013/3. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.927/2012/5. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 19.P.27.980/2010/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: személyiségi jog megsértése tárgyában per volt folyamatban, amelyben a bíróság megállapította, hogy megsértette a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az elsőfokú ítéletet hozó bíró személye megegyezik a Kúria jelen ügyben ítélkező hármastanácsának egyik tagjával. Ez - az indítványozó véleménye szerint - önmagában sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti pártatlan és független bírósághoz való jogot. Sérült továbbá az Alaptörvény IX. cikk szerinti szabad véleménynyilvánításhoz való joga is, amikor egy lakóközösség életével kapcsolatos vita hevében elhangzott erős kritika megalapozhatta a jóhírnév sérelmét.
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.084/2014/5. számú ítéletével, a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.20.322/2012/3. számú ítéletével és a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 3.M.220/2011/17. számú ítéletével összefüggésben ezen ítéletek nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alaptörvény-ellenességének megállapítása és ezen bírói ítéletek megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az elsőfokon eljárt bíróság az indítványozó (felperes) kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt előterjesztett keresetét elutasította. Az ítéletet a másodfokú bíróság, illetve a Kúria helybenhagyta.
Az indítványozó szerint jogellenesen szüntették meg indokolás nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyát. Kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem kérték az Alkotmánybíróságtól a - nézete szerint - alkotmányellenes, és nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályi rendelkezés konkrét perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jogát és a bírósághoz fordulás jogát kiüresíti, hogy a bíróságok érdemben nem vizsgálták a munkáltató intézkedésének jogszerűségét. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.092/2014/6. számú ítéletével, a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.21.168/2012/9. számú ítéletével és a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 3.M.388/2012/3. számú ítéletével összefüggésben ezen ítéletek nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alaptörvény-ellenességének megállapítása és ezen bírói ítéletek megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az elsőfokon eljárt bíróság az indítványozó (felperes) kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt előterjesztett keresetét elutasította. Az ítéletet a másodfokú bíróság, illetve a Kúria helybenhagyta.
Az indítványozó szerint jogellenesen szüntették meg indokolás nélkül a kormánytisztviselői jogviszonyát. Kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem kérték az Alkotmánybíróságtól a - nézete szerint - alkotmányellenes, és nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályi rendelkezés konkrét perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jogát és a bírósághoz fordulás jogát kiüresíti, hogy a bíróságok érdemben nem vizsgálták a munkáltató intézkedésének jogszerűségét. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.087/2014/7. számú ítéletével összefüggésben ezen ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása, nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása és az ítélet megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már hatálytalan – 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó kormánytisztviselői jogviszonyát munkáltatója a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2010. október 20-i hatállyal indokolás nélkül megszüntette. A munkáltatói intézkedéssel szemben keresetet terjesztett elő, melyet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság jogerősen elutasított.
Az indítványozó szerint a Kúria megsértette az Alaptörvény 28. cikkét. Ítélete a t nemzetközi joggal is ellentétes, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága a K.M.C kontra Magyarország ügyben (kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentése tárgyában) megállapította az Egyezmény 6. cikkének megsértését. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.094/2014/7. számú ítéletével, a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.634.070/2012/5. számú ítéletével és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 35.M.1890/2011/3. számú ítéletével összefüggésben ezen ítéletek nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alaptörvény-ellenességének megállapítása és ezen bírói ítéletek megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem kérték az Alkotmánybíróságtól a - nézete szerint - alkotmányellenes, és nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályi rendelkezés konkrét perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jogát és a bírósághoz fordulás jogát kiüresíti, hogy a bíróságok érdemben nem vizsgálták a munkáltató intézkedésének jogszerűségét. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.091/2014/6. számú ítéletével, a Szolnoki Törvényszék 4.Mf.20.751/2012/4. számú ítéletével és a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 2.M.770/2010/21. számú ítéletével összefüggésben ezen ítéletek nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alaptörvény-ellenességének megállapítása és ezen bírói ítéletek megsemmisítése, valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény – már nem hatályos – 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem kérték az Alkotmánybíróságtól a - nézete szerint - alkotmányellenes, és nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályi rendelkezés konkrét perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jogát és a bírósághoz fordulás jogát kiüresíti, hogy a bíróságok érdemben nem vizsgálták a munkáltató intézkedésének jogszerűségét. (Indítvány)
+
A Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a Pécsi Ítélőtábla ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Előadta: az eljáró bíróság arra kötelezte, hogy a felperesi társaság részére fizesse vissza az átvett áruk ellenértékét, figyelemmel arra, hogy a vásárlás időpontjában már a felperesi cég felszámolás alatt állt, és a vásárlás a felszámoló jóváhagyása nélkül történt. Álláspontja szerint ezzel sérült az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elve, valamint a 28. cikk szerinti értelmezési követelmény elve. (Indítvány)
+
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 42.Pkf.631024/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó végrehajtási kifogást terjesztett elő a végrehajtási költségek ellen, mert nézete szerint a végrehajtói munkadíj mértéke eltúlzott, nem áll arányban az elvégzett munkával. Kifogását a bíróság első- és másodfokon is elutasította.
Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a törvényszék döntését nem indokolta kellőképpen. Kifejti továbbá, hogy a végzés az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljárással kapcsolatban követett joggyakorlatával is ellentétes. (Indítvány)
