Titkos szavazással az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást. Az Alkotmánybíróság új, tizenkét évre megválasztott tagjai a szavazást követően ünnepélyes körülmények között esküt tettek. A Taláros Testület sem tétlenkedett: tucatnyi friss döntést hozott. A választás azért vált esedékessé, mert Bragyova András és Kovács Péter kilencéves megbízatása szeptember végén lejár, novemberben pedig távozik Balogh Elemér is.
Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá.
Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság tagja.
Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.
Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagjait kétharmadának titkos szavazatával tizenkét évre választotta. Az Alkotmánybíróság új tagjai a szavazást követően ünnepélyes körülmények között esküt tettek.
LEGFRISSEBB HATÁROZATOK, VÉGZÉSEK
Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek az újabb, vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Figyelmet, mérlegelést mindannyi nyert, ám az is biztos, hogy döntéseik révén a Taláros Testület tagjai nem mostanában szereztek ennyi haragost. Íme!
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének döntései
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta közfeladatot ellátó rendőrök képmását, akik polgári jogi pert indítottak a hírportál ellen. A bíróság az ítéletben megállapította a személyiségi jogok megsértését, mivel a közhatalmat gyakorló rendőr képmását nem tekintette közérdekből nyilvános adatnak.
Az indítványozó szerint azonban nem csak a közszereplőkkel, hanem a közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatban is tágabb a véleménynyilvánítás szabadsága, mint más személyeknél. Kifejti, hogy a rendőr - mint közhatalom gyakorló - e minőségével kapcsolatos véleménynyilvánítással szemben nem hivatkozhat alapvető jogaira. A bíróság a rendőrök számára nyújtott polgári jogi személyiségvédelemmel alkotmányos indok nélkül korlátozta a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről, - IV/878/2013.)
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt.
***
Az Alkotmánybíróság elutasította a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja, 178. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) valamint g) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
Három közjegyző kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg azt a rendelkezéseket, amelyek úgy módosították a törvényt, hogy a közjegyzői szolgálat – a korábbi szabályozással ellentétben – nem a 70. életév, hanem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével szűnik meg. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések a meghatározott életkor felett önkényesen veszik el a közjegyzői tevékenység végzésének lehetőségét, ezért sértik a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak az alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolása szerint a közjegyzői foglakozás gyakorlása felső életkori határának 70 évről az általános nyugdíjkorhatárra kellő átmeneti idővel való csökkentése nem sérti a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot. Az Alkotmánybíróság hivatkozott állandó gyakorlatára is, amely szerint a szerzett jogok védelme nem jelenti azt, hogy a jogalkotó – megfelelő súlyú alkotmányos indokkal – ne változtathatná meg a szabályozási környezetet. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról, - IV/1198/2013.)
A határozathoz Balog Elemér és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatolt.
***
Az Alkotmánybíróság elutasította a Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.259/2013/4. számú ítélete, valamint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.603/2012/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó munkaviszonyát a munkáltatója azonnali hatályú felmondással megszüntette, mert tudomására jutott, hogy szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került, így munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított, majd a döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti ártatlanság vélelmének elvével.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az ártatlanság vélelméhez való jog érvényesülését nem sértette a vizsgált bírói jogértelmezés. Az Alkotmánybíróság figyelembe vette azt is, hogy az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése alapján, akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. Az indítványozónak lehetősége van arra, hogy a tévesen hozott döntés miatt az állam ellen pert indítson kártérítésért. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: - IV/675/2014.)
A határozathoz Bragyova András, Juhász Imre és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolását, míg Lévay Miklós és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatolt.
***
Az Alkotmánybíróság visszautasította a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 145. § (4) bekezdéséből az „és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve” szövegrész, 232/J. § (3) bekezdéséből az „és a kérelem előterjesztésekor az a bírói vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve” szövegrész, illetve a 232/J. § (3) bekezdésének egésze, továbbá a 232/D. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
Az indítványozók beadványaikban sérelmük lényegét abban jelölték meg, hogy nem kerültek visszahelyezésre korábbi vezető beosztásukba.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a bíró jogszabályban megállapított határidőn belül nyilatkozhat az Országos Bírósági Hivatal elnökének arról, hogy kéri-e bírói tisztségbe való visszahelyezését. A panaszt benyújtó bírók ezt elmulasztották, ezért a törvényben előírt nyilatkozatok hiányában jelen ügyben az indítványozók érintettsége nem áll fenn, így nem teljesülnek teljeskörűen az Abtv. 26. § (1) bekezdésében megkívánt kritériumok. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszokat – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1233/2013.)
1. öttagú tanács döntései
Az ügy tárgya: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdése tekintetében.
Az indítványozó szerint alaptörvény-ellenes, hogy amíg a bíróságok vagy más, közhatalom birtokában eljáró hatóságok károkozásért való felelősségét a polgári jog szabályai szerint peres eljárásban lehet megállapítani, addig az önálló bírósági végrehajtóval szembeni felelősségről nemperes eljárásban dönt a bíróság.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indoklásában leszögezte: az Alaptörvény XXIV. cikkének (2) bekezdése nem a hatósági feladatot ellátó szervek részére nyújt alkotmányos garanciát, hanem azok számára biztosít alapvető jogot, akiknek a hatóság a feladata teljesítése során jogellenesen kárt okoz. Ezért a támadott rendelkezés a hivatkozott alaptörvényi rendelkezéssel összefüggésben nem keletkeztethet alapjogsérelmet a végrehajtó oldalán.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá: a támadott rendelkezésben meghatározott, a bírságra vonatkozó jellemzőket is tartalmazó szankció nem vonható a kártérítés szabályozási körébe, függetlenül attól, hogy az önálló bírósági végrehajtó munkadíjának jogszabály szerinti hányada a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig a végrehajtás során befolyt összeget növeli. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról - IV/49/2014.)
+
Az ügy tárgya: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CXL. törvény egyes rendelkezéseivel, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseivel összefüggő bírói indítvány - az eljáró bíróság kijelölése. (AB végzés alkotmányjogi bírói kezdeményezés visszautasításáról - III/1153/2014.)
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - szakértői vélemény kifogásolása kártérítési perben. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/246/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.635/2013/3. számú ítéletével kapcsolatos alkotmányjogi panasz, - névviselés történészként. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/838/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.433/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - sugárszennyezett fűtőolaj. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/167/2014.)
+
Az ügy tárgya: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdés a) pontja, és a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 14. § (1)-(2) bekezdései elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/505/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Szegedi Törvényszék 2.Pf.22.182/2013/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - szerződés érvénytelensége. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -IV/381/2014.)
+
Az ügy tárgya: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz, - ellenőrzés határideje. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1232/2014.)
+
Az ügy tárgya: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz, - ÁFA visszatérítés visszautalása, kapcsolódó vizsgálat. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1223/2014.)
+
Az ügy tárgya: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 92. § (11)-(12) bekezdései ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1189/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Pécsi Törvényszék 3.Pf.20.433/2013/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - gyermek-elhelyezési per. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1820/2013.)
+
Az ügy tárgya: az Orosházi Járásbíróság 0405-1.Vh.271/2010/9. számú végzésével, a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.604/2013/2. számú végzésével, valamint az 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-ával összefüggő alkotmányjogi panasz, - az önálló bírósági végrehajtó objektív fegyelmi felelőssége. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1641/2013.)
+
Az ügy tárgya: a Gyulai Törvényszék 9.Pkf.25.170/2013/2. számú végzésével, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-ával összefüggő alkotmányjogi panasz, - az önálló bírósági végrehajtó objektív fegyelmi felelőssége. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1196/2013.)
+
Az ügy tárgya: a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság 1.Kpk.50.066/2013/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - birtokvédelmi ügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/853/2014.)
+
Az ügy tárgya: a 35/2013. (X. 1.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének önkományzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz, - véleménynyilvánítás szabadsága. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/678/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Gfv.VII.30.104/2013/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - vámhatósággal szembeni követelés engedményezése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/194/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.III.10.411/2012/5. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz, - kártérítési ügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/98/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.II.10.716/2012/8. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz, - jubileumi jutalom. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/8/2014.)
A 2. öttagú tanács döntései
Az ügy tárgya: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a elleni alkotmányjogi panasz, - átmeneti segély. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról - IV/196/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.20.694/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - baleseti járadék megállapítása. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/661/2014.)
+
Az ügy tárgya: Kúria Gfv.VII.30.004/2013/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - felszámoló felmentése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/238/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.750/2013/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - végrehajtási ügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/732/2014.)
+
Az ügy tárgya: Szegedi Törvényszék 2.Pkf.20.353/2014/1. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz, - ingatlan kiürítésének végrehajtása. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/748/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Siklósi Járásbíróság 2.B.272/2013/2. számú végzése, valamint a Pécsi Törvényszék 3.Bkf.434/2013/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - pótmagánvád. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/496/2014.)
