A Kúria 2015-ös tevékenysége

Kúria: megfelelő szervezeti keretek kellenek az igazságot érvényre juttató ítélkezéshez

Darák Péter expozéjában a Kúria közelmúltban Nagy Imre és társai elítélése ügyében hozott végzését idézte fel, ami szerinte azt jelzi, az igazságszolgáltatásnak van egy olyan technikai oldala, amelynek szabályait látszólag betartva figyelmen kívül lehet hagyni az ítélkezés igazi tartalmát. Az igazi tartalma pedig a bűnösség és ártatlanság, jogos igény és jogtalanság kérdésének eldöntése – mutatott rá.

Felidézte, a Kúria 2016. október 23-án tette közzé azt a végzést, amely Nagy Imre és társai elítélésével foglalkozik. Közölte: az igazságszolgáltatás és a bíró hivatás elutasítja azt a folyamatot, amely az 1956-os vezetők kivégzéséhez vezetett, elítélésüket olyannak tekintik, amely „megtörténtének időpontjától meg sem történt, az ítélet judicium non existent, nem ítélet".

A Kúria elnöke szerint ahhoz, hogy az igazságot érvényre jutó ítélkezés valósuljon meg szükséges egy szervezeti kultúra, amely nagyobb figyelmet szentel a tartalmi kérdéseknek, mint a jogászi hivatás technikai racionalitásának.

Darák Péter hozzátette: a megfelelő szervezeti kultúra kialakítása érdekében hozott létre testületeket, például az új polgári törvénykönyv folyamatos értelmezésére. Elmondta, a bíróságon belüli kommunikációt azzal szerette volna javítani, hogy a Debreceni Ítélőtáblával közösen végeztek joggyakorlat-elemzést szabálysértési ügyekben. Jelezte: az elsőfokú bíróságok kollégiumaival személyes kapcsolatot tartó bírókat is ennek a célnak az érdekében jelölt ki.

A bírósági vezető szólt a Kúria önkormányzati tanácsának 2015-ös tevékenységéről. Mint mondta, az ügyek a legtöbb esetben bírói kezdeményezésre érkeztek a Kúriához.

Az ügycsoportokról elmondta, a jogalkotói hatalom korlátait állapították meg, amikor az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot a település elhagyására kívánt rábírni. Hozzátette: törvénysértőnek ítélték azt, hogy a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősítette egy önkormányzat a választási plakát kihelyezését, vagy szankcióval fenyegette azt, aki közterületen közhasználatú létesítményt szennyez, mivel ezt a szabálysértési törvény szankcionálja.

Darák Péter kitért arra, hogy a települési adóval kapcsolatban is voltak határozataik, valamint foglalkoztak a polgármesteri vétó vagy a fővárosi parkolás kérdésével is.

A Kúria jogegységgel kapcsolatos tevékenységéből kiemelte a hatályon kívül helyező végzések kúriai kontrolljának megteremtését. Hozzátette: megállapították a tényleges életfogytiglan kiszabásának gyakorlati ismérveit is.

Kitért arra, hogy az Országgyűlés kedden fogadta el közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amely tartalmazza a kúriai normakontroll eljárási szabályait.


Fidesz: kiváló munkát végzett a Kúria

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiválónak minősítette a Kúria munkáját, és jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a beszámoló elfogadását. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már negyedszer tárgyalja a Kúria elnökének beszámolóját, hiszen 2011-ben döntött úgy az Országgyűlés, hogy igazgatási és szakmai vezetésre bontja szét a bíráskodást.

Hangsúlyozta: a Kúria elsősorban jogorvoslati fórum, fontos feladata a jogegység biztosítása, emellett normakontrollt gyakorol az önkormányzati rendeletek felett, elbírálja a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatokat, elvi döntéseket hoz és joggyakorlat elemzéssel is foglalkozik. Szerinte a Kúria mindegyik feladatát törvényesen, az alaptörvény szellemében látta el.

A joggyakorlat elemző tevékenységgel kapcsolatban Répássy Róbert azt mondta: a tematikus elemzés mellett, a bírósági ítélkezés olyan elemzésére is szükség lenne, amelynek eredményeképpen a közvélemény megérthetné, hogy az egyes bírói szintek döntései között miért olyan nagy az eltérés. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyezteti, ha a szögesen eltérő álláspontra helyezkednek az egyes bírói szintek. Úgy vélte: nem az a probléma, ha a különböző szinteken eltérően ítélnek meg egy jogesetet, de ha ez rendszerszintű és nagyok az eltérések az első és a másodfok között, akkor erre fel kell hívni a figyelmet. Hangsúlyozta: ezt nem kritikaként, hanem javaslatként fogalmazta meg.

Megjegyezte: a szakmai meggyőződés a bírói függetlenség része, de ha másodfokon törvénysértőnek nevezik az elsőfokú bíróság döntését, akkor törvénysértés nem lehet szakmai meggyőződés.


A KDNP támogatja a Kúria beszámolójának elfogadását



Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a Kúria beszámolójának elfogadását. Felidézte: a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztása kapcsán ugyan voltak félelmek, de ezek alaptalannak bizonyultak.


Zárszó

Darák Péter, a Kúria elnöke zárszavában elmondta, jelenleg is vizsgálják a büntetéskiszabási gyakorlatot, de még devizahiteles ügyek is folyamatban vannak. Utóbbi ügycsoporttal kapcsolatban hangsúlyozta, a Kúria tisztességgel igyekszik eleget tenni a ráháruló feladatoknak, ehhez némi visszaigazolást jelent az EU bíróságának ítélkezése, illetve hogy továbbra is bizalommal fordulnak hozzájuk devizahiteles érdekképviseletek.

A kúriai elnök azt mondta, ő sem elégedett teljes mértékben a Kúria munkatársaival, bár nagyra értékeli és tiszteli szakmai pályafutásukat. Ha teljesen elégedett lenne, nem tudnának előre lépni a társadalmi problémák megoldásában – közölte.

A beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot benyújtó Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke azt mondta, nem érti a Jobbik kritikáját. A Kúria elnöke a bizottsági ülésen is részletesen megválaszolta a kérdéseket – emlékeztetett.


Az ügyészség 2015-ös tevékenysége

Legfőbb ügyész: csökkent a bűncselekmények száma

Az előző évek működésének sikerességét is jelzi Polt Péter legfőbb ügyész szerint az, hogy 2015-ben csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Ez összefügg az ügyészség büntetőjogi tevékenységével – mondta Polt Péter a Legfőbb Ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti tárgyalásának nyitányaként.

A csökkenés valamennyi fontos bűncselekményi kategóriát érintett: a lopásokat, az emberöléseket, az okirattal vagy szerzői jogokkal kapcsolatos bűncselekményeket. Vannak azonban olyan kategóriák is, amelyekben növekedést tapasztaltak: az embercsempészés terén például, ami tavaly, mintegy duplájára emelkedett, 662 regisztrált esettel – ismertette.

A gazdasági bűncselekmények száma is magasabb lett, több, akár milliárdos nagyságrendű értékben is tapasztalt ilyet az ügyészség, ahogy azt is, hogy a módszerek kifinomultabbá váltak, a felderítési nehézségek növekedtek. E bűncselekmények felderítését a határon átnyúló bűnözés is nehezíti – tette hozzá legfőbb ügyész, aki ezért fontosnak nevezte a közös nyomozócsoportok felállítását, amelyek megítélése szerint sikeresen működnek.

A Központi Nyomozó Főügyészséghez és regionális szerveihez 25 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett tavaly a megelőző évhez képest, a nyomozás elrendelésének száma azonban csak 10 százalékkal csökkent a bűncselekmények bonyolultabbá válása miatt. Ugyanakkor az ügyészség által alkalmazott fokozott felügyelet számában jóval kisebb arányú csökkenést tapasztaltak.

Polt Péter elmondta, a legsúlyosabb kényszerintézkedésre, az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványaik 88 százalékát a bíróság megalapozottnak találta, ami a gyanú megalapozottságára is utal.

Közvádlói feladatából adódóan az ügyészség alig érzékelt bűncselekményszám-csökkenést, és az ügyek mintegy felében döntött úgy az ügyészi szervezet, hogy vádat emel – ismertette.

A tavalyi tevékenység legfontosabb tényezőjének nevezte Polt Péter a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását. A vádemelési javaslattal érkezett ügyek közül több mint 4600 esetben közvetítői eljárásra utalták az ügyet, de éltek a bírósági elkerülés más lehetőségével is. A legfőbb ügyész megjegyezte: rendkívüli módon növekedett a tárgyalás mellőzésével lezárt ügyek száma.

Tavaly folytatódott az a tendencia is, hogy a bűncselekmény útján szerzett javakat minél nagyobb arányban vonják el, itt a legfőbb ügyész a pénzmosás visszaszorítását és a vagyonvisszaszerzést emelte ki.

Ismertetése szerint nem volt jelentéktelen azon ügyek aránya, ahol ugyan nem volt kötelező, mégis részt vett ügyész a bírósági eljárásban.

Beszámolt arról is, hogy a vádlottak számának csökkenésével párhuzamosan az elítéltek száma is csökkent, de több mint 80 százalékos volt azok aránya, akiket büntetéssel sújtottak. Emelkedett az életfogytiglanra ítéltek száma, a megelőző 27-ről 39-re.

Szólt még az általános szerződési feltételek be nem tartásával összefüggő esetek jelentős számáról, amiben különösen a webáruházak érintettek, de arról is, hogy az ügyészség kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelem ügyét. Hozzátartozók közötti erőszakos ügyekkel kapcsolatban az ügyészség mintegy ezer bírósági eljárásban lépett fel. Emellett érzékelhető feladatbővülést okozott az illegális migrációval összefüggésben fogva tartott személyek számának növekedése.

Az országgyűlési képviselőktől érkező tájékoztatási kötelezettségnek az ügyészség a jogszabályoknak megfelelően eleget tett – jelentette ki Polt Péter.


Fidesz: az ügyészség megfelelt a kihívásoknak

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka úgy összegezte az ügyészség munkáját, hogy az megfelelt a kihívásoknak, ezek közül kiemelte a migrációval kapcsolatos és nemzetközi tevékenységet.

A képviselő pozitívumként hozta fel, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat a regisztrált bűncselekmények száma: csökkent a lopások, pénzhamisítás, szerzői joggal kapcsolatos esetek és emberölések száma is. Megjegyezte, hogy a bíróság ügyhátralékának ledolgozásához az ügyészség is jelentős mértékben hozzájárult.

Vitányi István hangsúlyozta, hogy a legjelentősebb kihívást a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatos ügyek kezelése jelentette. A Legfőbb Ügyészség iránymutatást adott ki a bevezetett három új bűncselekmény-kategóriával kapcsolatban, valamint biztosította az esetekkel kapcsolatban a személyi, tárgyi és jogi feltételeket, emellett a jogi határzár bevezetésében is kiemelt szerepe volt.

A nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban Vitányi István elmondta, jelentős mértékű nemzetközi tevékenységet folytatott az ügyészség, mivel az unióban a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, radikalizálódás igényli a szervek szorosabb együttműködését. Ennek részeként a Legfőbb Ügyészség öt új nyomozócsoport létrehozásában vett részt.